Somogyi Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-28 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 41. szám

2012. OKTÓBER 28., VASÁRNAP SZTORI 5 Elképedve fogadta a korabeli közönség Cézanne Több mint egymilliárd euróra biztosították a Szépművészeti valaha volt legfontosabb tárlatát Cézanne a művészet történe­tének legnagyobb mesterei közé tartozik. A most meg­nyílt kiállítás a négy évtize­des művészi utat különleges megközelítésben szeretné ábrázolni: Cézanne és az ál­tala nagyra tartott mesterek viszonyát bemutatva. Ács György A több mint százéves Szépmű­vészeti valaha volt legfontosabb tárlatának nevezte a posztimp­resszionista alkotó magyaror­szági kiállítását a múzeum fő­igazgatója, Baán László. Geskó Judit kurátor hat évig járta a világ múzeumait, hogy megszerezze azokat a műveket, amelyeken keresztül végigkö­vethető Cézanne festői vilá­gának kialakulása. A tárlatba a Szépművészeti egyetlen Cé- zanne-festménye, a Tálaló című csendélet mellé több mint 100 olajfestményét, akvarelljét és rajzát kölcsönözték, és korábbi alkotók mintegy 40 munkájá­val párhuzamba állítva mutat­ják be. A rendezés hozzávetőleg 400 millió forintba kerül, ebből 120 milliót áll a főszponzor ING, és Orbán Viktor a saját kereté­ből adott csaknem 300 milliót. A remények szerint külföldi látogatók tízezreit vonzza majd Összeadták a képeket A budapesti kiállításra szerte a világból - a LosAngeles-i The J. Paul Getty Múzeumtól a Can­berrái National Gallery ofAust- ralia múzeumáig - mintegy 40 gyűjtemény kölcsönzött műtár­gyakat, köztük a párizsi Musée d’Orsay és Musée du Louvre, a zürichi Kunsthaus, a londoni ÁPRILISBAN PAUL CÉZANNE több tízmillió eurótérő, ellopott fest­ményét foglalták le Belgrádban a szerbiai hatóságok. A bűnügy kiötlőjét filmbe illő autós üldö­zés során fogták el Belgrádban, majd társait is őrizetbe vették. 2008 FEBRUÁRJÁBAN a zürichi Bührle-kollekcióból három ál­Budapestre a kiállítás. Itt olyan Cézanne-főművekkel találkoz­hatnak majd, mint a Kártyá- zók-ciklus két darabja, a Harle- quin, a Montagne Saint-Victoire a nagy píneával, a Fürdőzők vagy a Konyhaasztal. Geskó Judit kurátor kiemel­te a kiállítás nyitó képpárját: az egymás mellé helyezett Po- ussin- és Braque-tájképek a Cé­zanne előtti és utáni korszakra utalnak, mintegy keretbe fog­National Gallery, a British Mu- seum, a Taté Modem, a firenzei Uffizi, a bécsi Albertina, a New York-i Metropolitan Museum of Art, a washingtoni National Gal­lery ofArt, a bostoni Museum of Fine Arts, az Art Instituteof Chi­cago, és több jelentős magán- gyűjtemény. arcos fegyveres ellopta Cé­zanne, Degas, Van Gogh és Mo­net egy-egy festményét, és a tet­tesek szláv akcentussal beszél­tek németül. A rendőrök Paul Cézanne Vörös mellényes fiú című, 80-szor 64 centiméteres képét találták meg. A négy évvel ezelőtti rablás lalva a bemutatott anyagot. Cé­zanne a régi mesterektől nem egyszerűen másolt - hangsú­lyozta -, hSnem festészeti prob­lémákat keresett, amelyeket aztán saját látásmódja szerint vetett vászonra vagy papírra. A látogató így a kiállított alko­tásokon keresztül nyomon kö­vetheti többek között Poussin, Michelangelo, Luca Signoréin, Goya, Delacroix, Courbet vagy Chardin hatását Cézanne mű­a cézanne-kiállítással össze­függésben megemelték az idei évben vállalt kiállítási garanci­ák és viszontgaranciák együt­tes állományának felső hatá­rát, hogy az állam pénzt taka­ríthasson meg a kereskedelmi biztosítások díjainak kiváltá­sával. Az állami garancia al­Svájc történelmének legna­gyobb műkincslopása volt, és az egyik legnagyobb Európá­ban. Az ellopott képek értékét 112 millió euróra becsülték, és a svájci rendőrség 60 ezer euró jutalmat ajánlott fel a nyomra­vezetőnek. nem sokkal a lopás után egy vészeiére. Kiderülhet, hogyan fedezte föl Cézanne a maga számára a régi mesterek mű­vészetét, s hogyan alkotta meg ennek segítségével a magáét. Paul Cézanne életét végigkí­sérte a nagy elődök műveinek tanulmányozása. Másolatokat készített, motívumokat kölcsön­zött, elemezte a kompozíciókat. A múzeumokban és a kortársak műveiben is a mások által már kifejezett, világos gondolatokat kalmazásával csaknem 300 millió forintot tud megtakarí­tani a kereskedelmi biztosítá­sok díjainak kiváltásával. A kormány által is kiemelten kezelt és támogatott kiállítás az egész európai múzeumi naptár egyik legkiemelkedőbb eseménye. A kölcsönzött kul­elhagyott autó csomagtartójá­ban rábukkantak Claude Mo­net Pipacsok Vétheuilnél és Vin- cent van Gogh Virágzó geszte­nyefa című képére, de a Cé- zanne-festményt, illetve Edgár Degas Lepic gróf lányaival című alkotását akkor nem találták. Monet és Van Gogh képének kereste, olyanokat, amelyek visszhangot keltettek benne. De sohasem elégedett meg azzal, hogy lefordítsa ezeket a maga „nyelvére”, hanem saját művei kidolgozása során bontotta ki az elődök műveiben rejtőzködő, számára fontos tanulságokat. Amit ezek után használható­nak tartott, azt beépítette a mű­vészetébe. A 300 milliárdra biztosított tárlat február 17-ig látogatható. turális javak biztosítási értéke rendkívüli nagyságrendű, több mint egymilliárd euró, amit a bemutatott művek nagy száma mellett az is indokol, hogy tavaly óta egy Cézanne-mű vezeti a világon legdrágábban eladott festmé­nyek listáját. összértékét 44 millió euróra be­csülték, Degas festménye pedig ötmilliót ér. bűnügyi szakértők szerint az ilyen nagy értékű képeket lehe­tetlen eladni a feketepiacon, és a bűnözők leggyakrabban meg­rendelésre lopják a jelentősebb műremekeket. Későn jött a siker jómódú polgári családban, egy aix-en-provence-i bankár gyermekeként született Paul Cézanne 1839-ben. Jogot ta­nult, de 1857-től órákat vett egy rajziskolában. Zola buz­dítására 1861-ben Párizsba ment, ahol részt vett a Svájci Akadémia művészeti képzé­sében, ám néhány hónap után visszatért szülőföldjére, Provence-ba. Kis időre jo­gásznak állt, de 1862 novem­berében munkáját feladva ismét a fővárosba költözött. A Svájci Akadémia műtermé­ben dolgozva ismerkedett meg Pissarróval, Renoirral, Monet-val és Sisley-vel. Felvé­teli kérelmét a Szépművészeti Iskolába heves vérmérsékleté­re hivatkozva elutasították. 1872-ben Pissarróval együtt az ile-de-france-i Au- vers-sur-Oise-ba költözött, ahol festéssel töltötték idejü­ket, és ismeretséget kötöttek Vincent Van Goghgal. Az imp­resszionisták 1874-ben ren­dezték meg első, botrányosra sikeredett közös kiállításu­kat, melyen Cézanne három festménnyel jelent meg (Egy modern Olimpia, Az akasz­tott ember háza, Auvers-i táj). A közönség értetlenül és el­képedve fogadta Cézanne műveit, ezért csak a harma­dik impresszionisták rendez­te kiállításon, 1877-ben jelent meg ismét publikum előtt, ezúttal már tizenhat képével. A kritikusok többsége ismét támadta művészetét. 1869-ben ismerkedett meg Hortense Fiquet-vel, akitől egy fia született. Kapcsolatát Cézanne végig titkolta édes­apja elől, és csak annak ha­lála után vette feleségül Hor- tense-t. Cézanne első személyes tárla­tát csupán 1895-ben rendezte meg egy műkereskedő, mi­után megvásárolta csaknem kétszáz festményét. A nagy- közönség ugyan továbbra is hűvösen fogadta műveit, ez­zel párhuzamosan viszont kivívta magának a művész­világ megbecsülését. hiába kapta szárnyára a vi­lághír, nem élvezhette sokáig sikereit: 68 évesen tüdőgyul­ladásban halt meg. Több mint egymilliárd euróra biztosították Megrendelésre lopják a képeket, mert a feketepiacon képtelenség eladni a híres műtárgyakat i Fonott kalács és adakozó szív ESZTERRŐL mindig a bib­liai Eszter rados virág királyné jut eszembe, aki megmentette népét a pusz­tulástól. A törékeny asszony élete kockáztatása árán a fér­je elé járult, és könyörgött az övéiért. Mert az uralkodó rendelkezése szerint: aki hí­vás nélkül zavarta a királyt, halállal lakolt. Eszter azonban vállalja a veszélyt, bátorságát siker koronázza, és nem őt, hanem a gonoszt végzik ki. az én Eszterem hasonló­képpen törékeny teremtés. A rengeteg vörös haj szinte súlyosabbnak tűnik a karcsú testnél. Olyan, akár egy rő­tes korona; némileg merész képzettársítással azt mond­hatnám: rubin. Rubin, mint Eszter vezetékneve. Amikor először találkoztam vele tár­saságban, recepteket mutatott be, nagy hobbija ugyanis a sü­tés-főzés. Rövidke előadása szelíd volt és halk. aztán megjelent a könyve. Ámulva olvastam. Csupa tűz, villódzás, energia, irónia és szarkazmus. Azt mondta, csak úgy kijött belőle az egész. Persze nyilván-be fogják ska­tulyázni, fintorodik el, ahogy kettesben ülünk kávénk mel­lett. Pedig ő nem akar „csak” női író vagy „csak” zsidó író lenni. Története az önkeresés, az identitás regénye. És a csa­ládé, a szerelemé, a gyászé. csupa olyan élmény, amely­ben mindnyájunknak része volt. Hiszen melyikünk nem tette már fel a kérdést önma­gának: ki vagyok, mi vagyok, honnan jöttem, merre tartok? Eszter egy zsinagóga közös­ségében találja meg a vá­laszt. Vagy nem is a választ (hiszen ő nem a válaszadó, hanem a kérdező fajta), in­kább az utat, amelyen elindul. Miközben magában hordozza a sebet: meghalt a kisfia, rög­tön a születése után. Nem vi­gasztalták a barátok ügyetlen szavai, hogy lesz majd másik. Keserűen mesél erről. Mi az, hogy lesz másik? Ő ezt a gyer­meket veszítette el, az egy­szerit, a megismételhetetlent. Az ilyesmit nem lehet feldol­gozni, csak meg lehet tanulni együtt élni vele valahogy, kín­keservesen. ESZTER mesél és főz. Na meg süt. Főleg barheszt, ezt a kü­lönleges, fonott kalácsot, melynek neve a héber áldás szóból származik. Ünnepeken ez van az asztalokon: szomba­ton általában hosszúkás, más jeles napokon kerek. Eszter egyre készíti a barhesze- ket, minden kedves emberét megajándékozza velük. Mert amíg adni tud, addig - az élet minden széteséssel fenyegető eseménye dacára - egyben marad ő is. Akárcsak a bar- hesz fonatai. Felavatták a berlini állatkert egykori kedvence, Knut, a jegesmedve emlé­kére emelt bronzszobrot. A Joseph Tabachnyk nürnbergi szobrászművész által készített alkotás a fiatal Knutot „álmodozó” pózban ábrázolja két jég­táblán. Knut, a berlini állatkert kedvence négyéves korában váratlanul esett össze a megdöbbent látogatók szeme láttára, majd medencéjébe zuhanva kimúlt.

Next

/
Thumbnails
Contents