Somogyi Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-28 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 41. szám

2 KÖZÉLET 2012. OKTÓBER 28., VASÁRNAP Két napig ünnep, aztán elfordulás halottak napja A gyászkultúra kiüresedett, megváltozott a viszony az elmúláshoz Saját halálunktól is jobban félünk, mintha természetesen és jól dolgoznánk fel veszteségeinket Halálos baleset Eger közelében egy menetrend szerinti autó­busz tartott Eger felé a 25-ös főúton. A vele szemben ha­ladó autó megcsúszott egy kanyarban, és jobb elejével ütközött a busznak. Az autó­ban egyedül utazó férfi meg­halt, a buszon nem sérült meg senki. Ráomlott a gödör, meghalt a munkás meghalt az a munkás, akire ráomlott a munkagödör fala szombat reggel a főváros XI.- II. kerületében. Az 50-60 év körüli férfi a Révész utcában egy közművezeték cseréje miatt dolgozott a gödörben, amikor ráomlott az aszfalt, a sóder és a föld. A munkás­nak a 2-3 méter mély és 5 méter széles munkagödörből csak a feje látszott ki. Halálos áramütés ért egy férfit szombat hajnalban Székes- fehérváron halálos áramütés ért egy férfit. A fiatalember eddig ismeretlen okból fel­mászott egy vasúti gyalogos- híd tetejére, melynek a kö­zelében magasfeszültségű vezetékek vannak. A fiatal­ember a híd tetején lévő vé­dőrácson kívülre mászott. Kiraboltak egy lottózót a XV. kerületben Budapest xv. kerületében péntek este kiraboltak egy lottózót. Az elkövető - fel- v tehetően késsel - megfe­nyegette, és pénz átadására szólította fel a Páskomliget utcában lévő lottózó alkal­mazottját. A pénz átvétele után a férfi elmenekült a helyszínről. A rablásban senki sem sérült meg. Holttestet találtak a tüzvizsgálók HOLTTESTET TALÁLTAK a tŰZ- vizsgálók egy budapesti, XI. kerületi lakásban, ahová egy korábbi tűzeset miatt kellett kimenniük a tűzoltóknak. A XI. kerületi Karinthy Fri­gyes úti lakásban korábban feltehetően tűz keletkezett. A tüzvizsgálók már füstöt sem észleltek, de a lakásban egy holttestet találtak. Haláltagadó kultúrában és társadalomban élünk. A kri- zántémillatú halottas ünne­peken két napra ugyan közel kerülünk elhunyt családtag- jainkoz, aztán elutasítjuk a múlandóságot, a gyászt és a halált. Fábos Erika Korunk válasza a halál kérdésé­re, a társadalom és az egyén vi­szonya a halálhoz, a gyászhoz, néhány évtized alatt teljesen megváltozott. Singer Magdol­na, mentálhigiénés szakember, terapeuta, aki 20 éve foglalko­zik a halál, 10 éve a gyász fel­dolgozásával, azt mondja: a leg­nagyobb baj az, hogy elvesztek a kapaszkodók. Meggyőződése, hogy akármennyire más-más is a gyászolók személyisége, valamilyen támasz kell a fel­dolgozáshoz. „Ha valaki szándékosan el­fojtja vagy - éppen ellenkező­leg - teljesen magára húzza a gyászt, az mind-mind kóros, ahogy az a sok-sok butaság, közhely, mellyel a gyászolókat próbálják vigasztalni, segíteni a sokszor kéretlen tanácsadók- mondta Singer Magdolna.- A lényeg, hogy odafigyelést, szeretetet és valódi figyelmet adjunk, ne pedig üres panele­ket. Régebben ez abból a szem­pontból könnyebb volt, hogy léteztek kapaszkodók, mára azonban megszűntek azok a közösségek, ahol figyeltek, időt hagytak az ilyen veszteség feldolgozásra. Ma ezek nincse­nek, leginkább nincs tisztelete az elbúcsúzásnak. Miközben ez életünk legnagyobb kihívása, a társadalom nem tűri a gyen­geséget, az elérzékenyülést”. Az elszigetelődő ember, az el- magányosodó társadalom jel­lemzője, hogy gyászkultúránk is teljesen uniformizálódott, néhány évtized alatt teljesen kivesztek belőle az évszázado­kig élő emberi szokások. Vidák Tünde néprajzkutató azt mondta: még néhány évti­zeddel ezelőtt is nagyon sokféle és sokszínű, gyásszal kapcsola­tos szokás jellemezte a paraszti kultúrát. Akár olyan jellegze­tességek is, mint az az elterjedt hagyomány, hogy ha valaki fia­talon halt meg, és még hajadon Halálozások száma Év Halálozás 19S0 106902 1960 101525 1970 120197 1975 131102 1980 145355 1990 145660 2000 135106 2010 130456 2011 128795 FORRÁS: KSH vagy nőtlen volt, a halotti tor helyett lakodalmat rendeztek a számára, mert neki az kijárt volna az élettől. A virrasztás, a halotti tor vagy a siratás azon­ban mindenhol elterjedt volt, és a gyászruhák vagy az emléke­ző misék rendje, mind ugyan­annyira szólt az elhunyt em­lékéről és tiszteletéről, mint a gyász segítéséről. „Azok a rítusok, amelyek MAGYARORSZÁGON megközelítő­leg 5650 a temetők száma, ezek közül 4450 működik, 1200 pe­dig lezárt. A működő temetők­ben évi 130-140 ezer elhunytat temet el a 400 erre szakosodott hazai vállalkozás. A temetők többsége önkormányzati tulaj­donban van, kisebb részük egy­a gyásszal kapcsolatban létez­tek, keretek között tartották a gyászt, a család és a közös­ség számára is kijelölték azo­kat a feladatokat, amelyekkel segíthették a gyászolót - mond­ta Vidák Tünde. - Akár azok­ra az együttérző szokásokra gondolunk mint a siratás vagy a közös virrasztás, de akár ar­ra is, hogy megszólták, aki a gyászév után sem tette túl magát halottjának elvesztésén, és beleragadí saját fájdalmába.” A mai társadalom halállal kapcsolatos szemlélete nem se­gíti sem a gyász feldolgozását, sem pedig azt, hogy hozzátar­tozóink emberhez méltón tá­vozhassanak - mondta Halmos István pszichológus. - A köz­felfogás szerint az gyászol jól, aki mihamarabb túlteszi magát az őt ért veszteségen: erős ma­ház; fenntartású. A sírkertek­ben, a fővárosban és az ország­ban szinte minden városban hosszabb nyitva tartással ké­szülnek az ünnepre. Október 31. és november 4. között reggel 7 órától este 8 óráig látogatha­tók, és a temetőirodákban is ügyeletet tartanak. rád, nem mutatja ki érzéseit. Nem akarunk ilyesmiről be­szélni, nem akarunk vele fog­lalkozni; ha lehet, kikerüljük még a témát is, legfeljebb köz­helyesen, általánosságban be­szélünk róla a gyászolókkal is. Ez az elutasítás pedig oda ve­zet, hogy igyekszünk kikerül­ni a halállal való szembesülést azon az áron is, hogy adott eset­ben magára hagyjuk haldokló szeretteinket. Ettől pedig szo­rongunk, így a saját halálunk­tól is jobban félünk, mintha ter­mészetesen és jól dolgoznánk fel veszteségeinket. Míg a hét­köznapokban a kicsiket, úgy könnyebb lenne egy ilyen nagy lelki munka is, mint a gyász. Heller Ágnes filozófus szerint mindig is félt az ember a halál­tól, és nem tudott, nem szeretett szembenézni a saját valamint RÉGEBBEN „GYÁSZÉVRŐL” be­széltek, s ebben ősi bölcsesség rejlett: legalább egy év kell ah­hoz, hogy a gyászoló megéljen minden évfordulót (karácsonyt, születésnapokat, házassági év­fordulót) anélkül, akivel ezeket egykor együtt ünnepelték. Bár a gyász feldolgozásának időtar­a közvetlen hozzátartozóinak elmúlásával - ebben semmi nem változott. A változás ab­ban áll, hogy már általában is elutasítják az emberek a halált és mindent, ami ezzel kapcsola­tos. A gyászolók benyugtatózva, napszemüveg mögé bújva vesz­nek részt azon a szertartáson, ahol már csak egy urna van. „Én a világháborúban, az ost­rom alatt voltam gyerek, ami egy extrém helyzet volt, de szá­momra akkor lett természetes a halál, az elmúlás, hiszen holt­testeken lépkedtünk át, valódi tapasztalat volt, szembe kellett nézni vele - mondta Heller Ág­nes. - Az, hogy a halállal kap­csolatos gondolkodás ennyit változott, annak az a praktikus oka, hogy az emberek nem ta­lálkoznak a halállal, a haldok­lással és halottat sem látnak.” tama egyénileg is változhat, ál­talában legalább ennyi időre van szükség a gyász feldolgozá­sához. Ezalatt pedig nagyon sok minden történik. A gyász­nak lélektanilag több szakasza is van: a sokk, a kontrolláltság, a tudatosulás, az elfogadás és végül a feldolgozás. Hosszabb nyitva tartás a sírkertekben A gyász feldolgozásának folyamata Frankenstorm beleszól a kampányba hurrikán Két államban szükségállapotot rendeltek el, New Yorkban is készülnek Maiina Hedvig ügyvédjével együtt civildíjat kapott A Frankenstorm névre átke­resztelt Sandy hurrikán, mely a jövő hét elején éri el az Egye­sült Államok partvidékét, mindkét elnökjelöltet program­ja módosítására, az amerikai kormányt pedig szükségintéz­kedések megtételére késztette. A hurrikán egyfelől azért kapta a Frankenstorm elne­vezést, mert a sarkvidéki lég­tömegekkel keveredve hibrid „szuperviharrá” erősödhet, másfelől pedig azért, mert min­den valószínűség szerint még halloweenkor (mindenszentek napján, október 31-én) is érez­teti majd a hatását. Az igen kései Sandy-Fran- kenstorm hurrikán - hasonlóra 1991 óta nem volt példa - egyes meteorológusok szerint pusztí- tóbb lehet a tavaly augusztusi Irene-nál. Ez a biztosítók sze­rint 4,3 milliárd dollárnyi kárt okozott. A hurrikán valahol Virginia és Új-Anglia között fog partot érni. A 890 kilométer széles­ségben közelgő vihar miatt - amely a karibi térségben már 41 emberéletet követelt - Virgi­niában és Marylandben szük­ségállapotot hirdettek ki. Az elégtelen felkészülés ko­moly politikai károkat okozhat a kormányzatnak, a hatékony védekezés viszont szavazato­kat hozhat a hivatalban lévő elnöknek. ■ Már 41 emberéletet követelt a Sandyről Frankenstormra keresztelt hurrikán zák-malina Hedvig és ügyvédje, Román Kvasnica kapta a Szlo­vákia Magyarok Kerékasztalá­nak (SZMK) Civil Társadalom Fejlesztéséért Díját. Az elisme­rést Révkomáromban adták át az SZMK éves konferenciáján. A díjat Maiina Hedvig „az emberi jogaiért és igazáért va­ló többéves kiállásáért, töretlen erkölcsi tartásáért és az igazsá­gosságba vetett megingathatat­lan hitéért”, Román Kvasnica pedig „többéves kitartó jogér­vényesítő munkájáért, Zák-Ma- lina Hedvig méltó jogi képvise­letéért és az emberi és kisebb­ségi jogok melletti önzetlen kiállásáért” - áll a Kerekasztal közleményében. „Különleges díj ez az éle­temben, hiszen ez az első el­ismerés, melyet szlovákiai ma­gyaroktól, vagyis az enyéimtől kapok. Nagyra tartom a Kerék­asztal tevékenységét, űrt tölt be a munkájuk” - mondta Maiina Hedvig a díjátadón az MTI-nek. A két díjazottat Vrabec Má­ria újságíró méltatta. Elmondta, hogy Maiina Hedvig és Román Kvasnica példát mutatott polgá­ri öntudatból és emberségből. Hangsúlyozta, hogy Román Kvasnica ügyvéd volt az, aki felnyitotta a szlovák társada­lom szemét, hogy a lényeg nem a nemzetiség, hanem az, hogy a hatalom egy védtelen állam­polgárt bántalmazott. ■

Next

/
Thumbnails
Contents