Somogyi Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-26 / 251. szám

4 MEGYEI KORKÉP 2012. OKTÓBER 26., PÉNTEK Príma: tíz személyiségre voksolhatunk somogy Hatodszor adják át a megyében a rangos elismerést, e-mailben is szavazhatunk a jelöltekre Somogy megyében hato­dik alkalommal ítélik oda a Prima-díjakat, idén is tíz közismert somogyi közéleti személyiség és szakember neve szerepel a jelöltek lis­táján. Harsányi Miklós Daxner Gábor, a Vállalko­zók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke azt mondta: az elismerés, amelyet Dem- ján Sándor üzletember alapí­tott, kifejezi egy-egy művész, közéleti személyiség, alkotó, sportoló alkotói tevékenysé­gét, a közösség érdekében ki­fejtett példaértékű munkás­ságát. Ezúttal is többféleképp lehet voksolni a somogyi Príma-je­löltekre. E-mailben a vosz.so- mogy@t-online.hu címre le­het leadni a szavazatot, le­vélben a 7400 Kaposvár, Baj- csy-Zsilinszky u. 50. sz. alatti VOSZ-irodánál vagy ugyanott személyesen. A szavazás ok­tóber 29-én 12 órakor lezárul, lényeges tudnivaló, hogy egy címről-, illetve e-mail-ről egy szavazatot fogadnak el. A megyei Príma-díjasok nettó egy-egymillió forintot kapnak a kaposvári ünnepsé­gen, melynek a Csiky Gergely Színház ad otthont. A közön­ség-díjast négyszázezerezer forinttal jutalmazzák: ez utób­bit az a személy kapja, akire a legtöbb szavazat érkezik. Az első három nyertes a zsűri voksolása alapján dől el. Ismert: a Príma Primissi- ma díjat épp tíz éve osztották ki először. Demján Sándor üz­letember alapította az elisme­rést, melyet 2002-től minden esztendőben átadtak. A neves gazdasági szakember azt vál­lalta, hogy 2012-ig - évente - közel százmillió forintot ado­mányoz a legjobbaknak. Az eddig eltelt időszakban határainkon túl is jól ismert művészek, alkotók, közéleti személyiségek részesültek a díjban, már maga a jelölési fo­lyamat nagy közérdeklődés­re tart számot. Az egészen bi- gonyos, hogy a díjat később is kiosztják, ennek anyagi hát­terét Csányi Sándor terem­ti elő. egyed TIBOR építészmérnök: az Ybl-díjas szakember 1941-ben született Iharosberényben. A pécsi középiskolás évek után 1964-ben diplomázott a buda­pesti műszaki egyetemen, majd a '80-as évek végéig a Somogy- tervnél, később a Kapostervnél dolgozott. Számos alkotás fűző­dik nevéhez: a többi közt a ka­posvári tanítóképző főiskola Bajcsy-Zsilinszky-, illetve Somm- sich utcai épületén kívül a jelen­legi bíróságot tervezte. Ezen kí­vül Siófokon, Balatonföldváron, és Nagybajomban is dolgozott. KEREKESNÉ PYTEL ANNA: 1965- ben került Kaposvárra a tanító­képző főiskolára. Négy évvel ké­sőbb a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskolában tanított. Harminc évig vezette a kicsinyek kórusát. Három évtizedig tagja volta VikárBéla kórusnak és 1994-től vezeti a Kaposvári Zene­kedvelők Vegyeskarát. Nem sok­kal később átvette az iskola fel­ső-tagozatos karának irányítását is. Kórusaival arany minősítést, számos első díjat és Év Kórusa címet is kapott. Fesztiválok szer­vezésében is részt vett. ozsváth Ferenc nyugalmazott alpolgármester: 1929-ben szüle­tett Székesfehérváron. Középis­koláit Veszprémben és Kapos­váron végezte. 1953-ban végzett a Magyar Testnevelési Főisko­lán. A Kaposvári Tanítóképző Főiskolán tanszékvezető főisko­lai tanára volt. 1982-ben egye­temi doktori vizsgát tett. 1991- től 1995-ig a Kaposvári Katoli­kus Gimnázium alapító igazga­tója volt. 1994-2002 között Ka­posvár szociális és egészség- ügyi ügyeiért felelős alpolgár­mestere volt. prof. répa imre egyetemi ta­nár, rektorhelyettes, kórház fő­igazgató: 1950-ben született. Orvosi diplomáját a Semmelwe­is Orvostudományi Egyetem Ál­talános Orvosi Karán szerezte 1974-ben, a Budapesti Közgaz­daságtudományi és Államigaz­gatási Egyetemen egyetemi sza­kosító oklevelet, 1992. óta dol­gozik Kaposváron. 2003-tól a Kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgatója. 2005-től a kaposvári Egyetemen Egészség- tudományi Centrum elnöke rek­tor-helyettesi rangban. csonka Béla fotóművész: a So­mogyi Fotó- és Filmklub alapító tagja, a Kaposváron megrende­zett nemzetközi Barátság Hídja fotókiállítás és pályázat egyik kitalálója. Kaposváron kívül az ország más városaiban és külföl­dön állították ki művészfotóit. Dokumentumfotói egy-egy kor­szak arculatát őrzik a megye te­lepüléseiről. 1986-ban jelent meg a Corvina Kiadó gondozásában Kaposvár című fotóalbuma, emellett számos kiadvány társ­szerzője. Több országos és nem­zetközi fotópályázat díjazottja. fábry körnél kaposfüredi plé­bános: 1972-ben született Buda­pesten. A Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1991-ben. Több egyetemen foly­tatott tanulmányokat, majd 2000-ben diplomázott a Páz­mány Péter Egyetem Teológus szakán. Római tanulmányait 2008-ban biblikus teológiából szerzett PhD-vel fejezte be. Ez év őszétől Kaposfüreden plébános. Az elmúlt négy év alatt felújítot­ta a plébániát, ahol havonta több, mint négyszázan fordul­nak meg. horváth-béres JÁNOS fafaragó: 1960-ban született Kaposváron. Gyermekéveit Kaposszerdahe- lyen töltötte, maisaZselicszívé­ben él és alkot. Az elmúlt 15 év­ben minden reggel azzal a gon­dolattal nyitja ki a kaposszerda- helyi műtermem ajtaját, hogy mi­lyen nagyszerű dolog abból élni, ami számára nem a szükségsze­rűt jelenti, sokkal inkább egy olyan nehezen megfogalmazható késztetést, amit az alkotás vágya serkent. Az első „szobrát” nyolca­dikos korában egy pohárba ön­tött gipsztömbből formázta ki. szili Ferenc kandidátus, nyu­galmazott levéltár igazgató: 1934- ben született Kaposváron. A Tán­csics gimnáziumban érettségi­zett, 1958-73-ig tanára volt. 1973- tól a Somogy Megyei Levéltárban levéltárosként dolgozott, 1990-98- ig a Megyei Levéltár igazgatója. Szakmai munkája mellett lelkes sportember, több mint egy évtize­dig az NBII-ben játszott. Tagja a Magyar Történelmi Társulatnak, az MTA pécsi területi bizottsága II. számú filozófia-; történelemtu­domány és néprajztudományok szakbizottságának. Horváth János Milán művé­szettörténész: tanulmányai befe­jezésével visszatért szülővárosá­ba, Kaposvárra, azóta a So­mogy Megyei Múzeum művé­szettörténésze. Fő célkitűzései­nek tekinti a Rippl-Rónai mel­lett a Somogyhoz kötődő festők alkotásainak gyűjtését, művész pályájuk kutatását. Következe­tes munkájának köszönhető a múzeum ezirányú gyűjteményé­nek számottevő gyarapodása és minden, a megyében fellelhető állandó kiállítás létrejötte. Né­meth Lajos díjas. SZIRMAI ENDRE költő, műfordí­tó: A felvidéki származású ma­gyar szakos tanár évtizedeken át a Kaposvári Főiskolán taní­tott. Ugyancsak évtizedeken át a kortárs somogyi irodalom leg­kiemelkedőbb alakja volt Ta­kács Gyula mellett. Több önálló verseskötete és versfordítása jelent meg. Országos kiadvá­nyokban, folyóiratokban is szá- montartott művelője volt a lírá­nak. Idős alkotóként még ma is gyakran találkozhatunk vele könyvtárakban rendezett szer­zői estéken. Influenza ellen sószoba gyerekeknek megelőzés Friss tengeri levegőt szippantanak a balatonfenyvesi óvodában A sós tengerparti levegőhöz, il­letve a sóbarlangokhoz hasonló mikroklímát ad a kicsiknek az óvodai sószoba. A sós levegő jó­tékony hatásának köszönhetően az őszi-téli időszakban látványo­san csökken a légúti megbetege­dések miatt hiányzó gyermekek száma, s rövidebb ideig tart a be­tegség. Tapasztalatok azon gyer­mekintézményekben, ahol só­szobát alakítottak ki. A kicsik egészségének megőrzéséért a balatonfenyvesi óvodában is el­készült a sószoba. Hackl Szilvia óvónő arról be­szélt: első körben sólámpában gondolkodtak, végül egy meg­üresedett iroda kihasználásával inkább a sószoba mellett dön­töttek. A költségvetés összeállí­tásakor az erre betervezett fél­millió forintra rábólintott a ba­latonfenyvesi képviselőtestület is. A sószobában eltöltött idő, az egészségneveléshez is illeszked­ve, szerves része lesz az óvodai rendnek. A tervek szerint cso­portváltásokkal 15-20 percet töltenek a gyerekek a sószobá­ban, ahol játékos foglalkozások­kal kötik le őket. Közben pedig a friss tengeri levegő serkenti a légzőszervek aktivitását, a hör­gők öntisztulását, erősíti az im­munrendszert, hatékony aszt­ma, nátha, influenza, légcsőhu­rut, arc- és homloküreg, vala­mint enyhe középfülgyulladás kezelésére is. ■ V. E. Jótékony hatások mesehallgatás közben. Sószoba az óvodásoknak Borárverés a Kiwanis jótékonysági estjén mintegy nyolcvan palack bor került kalapács alá a marcali Kiwanis Női Klub jótékonysági estjén. Antal Gabriella, a klub elnökének tájékoztatása sze­rint: hagyományteremtő szán­dékkal szervezték meg a bor­árveréssel összekötött bált. A vendégek a vacsora alatt must­rálhatták, és választhatták ki a többségében szinte muzeális értékű borokból azt, melyekre licitálni akartak. A borárverés­ből háromszázezer forinthoz ju­tott a klub: a borok ezerötszáz és kilencezer forint között kel­tek el. A belépőjegyekből be­folyt összeggel együtt, több mint félmillió forint adományt gyűjtöttek, melyet a Kiwanis elveknek megfelelően, a gyere­kek megsegítésére fordítanak. A nemzetközi szervezethez csatlakozva Marcaliban tavaly alapította meg a klubot a 13 ta­gú lelkes női csapat. Elsőként a marcali óvodások kaptak moz­gásfejlesztő játékokat, támogat­ták iskolások nyári táboroztatá­sát és beteg kisfiú utazásainak, kórházi kezeléseinek várakozá­si idejét tették elviselhetőbbé hordozható DVD lejátszó ado­mányozásával, valamint hát­rányos helyzetű diákok nyelv­vizsga-díjának visszatérítését is átvállalták, a magyarországi és a marcali Kiwanis szervezet közös segítségével. ■ Vigmond Erika

Next

/
Thumbnails
Contents