Somogyi Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-01 / 230. szám

4 2012. OKTÓBER 1., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Leszakadtak: az internet is kettéválasztotta az országot világháló Bő másfél évtizedig látványosan bővült a hazai in­ternethasználók tábora, ám az elmúlt fél évben a mobilnet mind jobb elterjedése ellenére lelassult a növekedés. A szak­emberek szerint ennek egyik oka egyértelműen a gazdasági válság, a másik viszont társa­dalmi probléma: a nyitott, kép­zett és jövedelemmel rendelke­ző rétegek gyakorlatilag száz­százalékban használják a vi­lághálót, a leszakadó csoportok számára viszont elérhetetlen az internet. Az ország gazda­ságilag elmaradottabb részein, így az aprófalvas Somogybán a hazai átlag alatti az internetet használók aránya. Magyarországon jelenleg va­lamivel több mint 4,75 millió­an neteznek, a 15-69 év közöt­tiek 62 százaléka használja a világhálót, ami Európai szin­ten közepesnek számít. Az uni­ós átlag 72 százalék, az élbolyt Svédország, Luxemburg, Hol­landia és Finnország alkotja 90 százalék körüli mutatókkal, az első tízben két kelet-európai ország került: Szlovákiában 79, Észtországban 78 százalék az internetezők aránya. Bár létszámuk csökken, ide­haza még mindig meglehető­sen sokan, 780 ezren hagyo­mányos telefonvonalon keresz­tül interneteznek, s 850 ezren használnak kábeles kapcsola­tot, optikai hálózatra kevesebb mint 300 ezren kapcsolódnak - összesen nagyjából 2,1 milli­ónyian kapcsolódnak valami­lyen vezetéken keresztül a vi­lághálóra. Ezek alapján egyér­telmű, a netezők többsége mo- bilinternet-előfizető, júliusban 2,64 milliónyian rendelkeztek mobilnettel. ■ A. V. Tudatos elidegenítés... klebelsberg Konzervatív párbeszéd Kaposváron nyolcadszor Tudatos elidegenítés tanúi lehetünk manapság, ami az egyéni célokat előtérbe helyező versengésről és a közösségek felszámolásáról szól, a közösségekhez nem tartozó embereken ugyanis könnyen lehet uralkodni. A nemzeti hagyományokat nem ismerő fogyasztói társa­dalomról szólva mondta ezt Andrásfalvy Bertalan pro­fesszor emeritus, néprajzku­tató szombaton Kaposváron, ahol a Klebelsberg Középiskolai Kollégium nyol­cadik pedagógiai napján tar­tott előadást. Balassa Tamás A nevelés alapja és végcélja a nemzeti kultúra mottóval ren­dezett konferencián döntően a város konzervatív értelmisége képviseltette magát. Az Antall-kormány egykori művelődési és közoktatási mi­nisztere lelkesen és lelkesítőén szólt a nemzeti kultúra átadá­sának hagyományairól. A gyer­mekkor élményeiről beszélt, ahol a közös játékban a terem­tés, a létrehozás tanulható meg; ebben hasonlítunk az Úristen­hez, mondta Andrásfalvy. Aki nem tanul meg gyermekkor­ban játszani, az nem ismeri meg sem a közösség, sem a kö­zösség javára valamiről lemon- | dás élményét. A versengésre nevelés haszontalan, s a közös­ség ellen hat, tette hozzá, bár mint mondta, nincs a sport el­Jókai Anna és Andrásfalvy Bertalan tisztelgett Klebersberg szobránál len, de a versenynek is megvan az adott ideje. A nemzeti kultú­ra a néphagyományban gyöke­rezik, s nyelvet is ad az önki­fejezéshez: egy'legényes-tánc- cal el lehet mondani sok min­dent. Tánccal, énekkel kapcso­latot lehet teremteni. Példaként említette az etnográfus, hogy a legerősebb IQ-val bíró iskolák­ban meg tudják mondani, mi­ért nem lehet valamit megol­dani, míg egy ének-zene tago­zatosban csak azért is közösen megoldják. A nemzeti érzésre egy 1979-es albániai élményét is példaként mesélte, ahol En- ver Hodzsa elnyomó uralkodá­sa idején egy iskolázatlan tér­ség családjában hősdalt énekel­tek az ünnepelt Szkander bég­ről, és elképesztő üdvrivalgás­ban törtek ki. Elmondták ne­ki később, hogy azt énekelték: „áldottak azok a csecsek, akik ilyen ajkakat tudtak szoptat­ni...” „Mikor lesz itt olyan törté­nelemóra, ahol a diákok felug­rálva éljenzik a tanárt?” - tette föl a kérdést az etnográfus. Kopp Máriát idézte András­falvy Bertalan, amikor kifej­tette: közösség hiányában rövi- debbek az életkilátásaink. Sze­rinte a néphagyományt, ha má­sért nem, az egészséges ma­gyar életekért kellene éltetni, máskülönben kipusztul a nem­zet. Rosszallóan idézte ezután a parlamentet, ahol egy hason­ló felvetésre „kipusztultak a di- noszauroszok is” volt a válasz. Ostorozta a liberalizmus hatá­sait is, melyek a médiában lefo- kozzák-leértékelik a népet, aki­ben pedig sokkal több van időt­len idők óta, érzékeltette. Giber Vilmos szervező igaz­gató ezek után a sorozat mot­tóját idézte: párbeszéd kell azon értelmiségiek között, akik a nemzet felemelkedését a hagyományokra épülő ma­gyar oktatásügy erősítésében látják. E párbeszédet többek között Tőkéczki László egye­temi docens, Jókai Anna író, Jeleníts István piarista szer­zetes inspirálta Kaposváron. Tákolmány az egyetlen „beruházás”? szomszédvita Akadnak még utózöngéi a Zamárdi-Szántód pernek El kell bontania a zamárdi ön- kormányzatnak azt a Bala- ton-parti vizesblokkot, ami a ko­rábban bíróság előtt is vitatott területen állt, és néhány éve a szántódi önkormányzat építtet- | te. - Nem felel meg a kívánal­maknak, az összedőlés fenye­geti, egy tákolmány, ez derült ki most, néhány év után, ezért kell elbontanunk a vizesblok­kot és egy új, a 21. századi kö­vetelményeknek megfelelőt épí­teni helyette - mondta lapunk­nak Csákovics Gyula zamárdi polgármester. - Ennek az épít­ménynek azért van jelentősége, mert ez volt az egyetlen szántó­di beruházás a vitatott parti te­rületen. Emlékezetes, hogy Za­márdi és Szántód között hosz- szú évekig tartó pereskedés folyt, melynek végén az a terü­let, ahol a vizesblokk áll, Szán­tódtól visszakerült Zamárdihoz. Csakhogy a bírósági szomszéd­vita vége az lett, hogy több mint százmillió forintot kellett fizes­sen Zamárdi. Ezért bosszant bennünket, hogy az egyetlen „beruházásukról” most az de­rült ki, hogy értéke gyakorlati­lag a semmivel volt egyenlő, és most nekünk kell költeni súlyos pénzeket e célból. A zamárdi polgármester hoz1 zátette: - Ezzel szemben, miköz­ben a pereskedés folyt, Szántód 150 millió forintos bevételre tett szert a végül hozzánk ugyan­csak visszakerült kempingek­ből, ez az igazságügyi szakértői véleményben is olvasható. ■ F. I. Veterán autók vonultak a Balaton partján verseny A Balaton déli part­ján és Észak-Somogy dombjai között kanyargott félszáz ve­teránautó az Oldtimer Szuper­kupa záró futamának kereté­ben; több mint kétszáz kilo­métert kellett teljesíteniük a székesfehérvári rajt és a bala- tonlellei cél között. A verseny nem a gyorsaság­ról szólt, az autósoknak előírt időpontokat, átlagidőket és -se­bességeket kellett betartani, és ügyességi szakaszokat teljesíte­ni. Az Alfák, Mercik, Ferrarik, Jaguárok, Porschék sorában egy 1956-os Citroen volt a leg­öregebb járgány: első magyar tulajdonosa, Csákvári Nagy La­jos festőművész Párizsban vá­sárolta 1963-ban. ■ F. I. Öreg autócsodák versenyeztek... Veterán autókat, motorokat vonul­tattak föl Kaposváron is. Egy-egy szép darabot sokan megcsodáltak Kardio-krach: alapos állapotfelmérés a nagygenerál előtt szívünk napja Pécsi nevelésű erős csapattal vár a novemberi startra a Kaposi Mór Oktató Kórház katéteres laborja „Élj és mozogj a szívedért” Nagyatádon is Kinyitotta a kapuit vasárnap a kaposvári kórház, először léphe­tett civil a szívkatéteres laborba, mely új dimenziókat nyit a szív­ós érrendszeri betegségek ke­zelésében. A Kaposi Mór négy- százezres populációért lesz fe­lelős, terhet vesz le négy másik, féléves várólistákkal szoronga­tott dunántúli klinikáról, s nem kis terhet vesz magára. A táv­latokat Varga Csaba orvosigaz- gató-helyettes köszöntője után Moizs Marianna stratégia fő­igazgató-helyettes villantotta föl, akit a kardiológia osztályve­zető főorvosa, Papp Előd és kol­légái követtek. Mindannyian a pécsi klinikáról lehetnek is­merősek: Kovács Erik, Horváth Iván, Kónyi Attila, Pintér Tün­de és Magyari Balázs. Erős csa­pat verbuválódott a szakasszisz­tenciával együtt, s csak a start­ra várnak. Az előkészítésben aktív Papp Lajos professzor mellett Bábicz- ky Ágnes főorvos beszélt a szív­ós érrendszeri betegségek statisz­tikáiról és a prevencióról. A kon­tinensen a halálozások 52 száza­léka köthető a koszorúér-elvál­tozásokhoz, szívelégtelenségek­hez. Bár eredményeink javulóban vannak: egy nagy csúcsot követő­en tíz éve elértük az 1978-as visz- szafogottabb állapotot. Innen­től a megelőzés, az oktatás és a szűrés a legfőbb eszköz a nem­zetgazdaságot is sújtó „kar­Dobbanjon Ismét! Az újraélesztést is bemutatták a kaposvári kórházban A nagyatádi Szív Egyesület ti­zedszer rendezte meg sportnap­ját az „Élj és mozogj a szíve­dért" mottóval. A megjelenteket torna, kocogás, kispályás foci, kosárra dobás, íjászat, ügyessé­gi versenyek és egészségügyi mérések várták. A kosárra do­bást a gyermek Nagy Bianka és a felnőtt Beleznai Józsefné nyer­te. A legjobb gyermek asztalite­niszező Gerlecz Balázs volt, a felnőtteknél Stoff István. Az rajzpályázatra 165 rajz érke­zett. Korcsoportjában a legjobb rajzokat Bukovecz Réka, Pus­kás Patrik és Varga Orsolya ké­szítette. Györke József Tornával fejezték be a napot I I Intemetfelhasználók | száma Magyarországon | I 2 086 921 F . | 2 310 2 803 543 [ B 3 668 579 [ 4 332 525^ B 4 750 423 |

Next

/
Thumbnails
Contents