Somogyi Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-16 / 243. szám

6 GAZDASAG 2012. OKTÓBER 16., KEDD Nem érte el célját a törvény közbeszerzések Egyelőre nem kristályosodott ki a joggyakorlat A jogorvoslatok száma főleg a magas díjak miatt csökkent - véli Dagonya András közbeszerzésekkel foglalkozó ügyvéd HElQ3!lEOH KKE: gyengülő teljesítmény jóllehet az euróövezeti vál­sággal kapcsolatos aggályok mérséklődnek, a globális növekedés ütemével kapcso­latos bizonytalanságok és a régió gyengébb adatai miatt a korábban vártnál alacso­nyabb lesz a növekedés Ke- let-Közép-Európában - írják elemzésükben az Unicredit szakértői. Az UniCredit Economics $amp; FI/FX Re­search által megjelentetett negyedéves kitekintésében 0,1, illetve 0,3 százalékpont­tal 2,5, illetve 3,1 százalékra csökkentik a KKE-térségre vonatkozó 2012-13. évi GDP előrejelzésüket. Rossz helyzetben a magyar kkv-k MAGYARORSZÁGON 2005 Óta stagnál a foglalkoztatás a kisvállalkozásoknál, és számuk sem nőtt; a kisvál- lakozók helyzetét jellemző mutatók többsége az uniós átlag alatti, a közigazgatás hatékonysága az egyetlen index, amely meghaladja azt - állapítja meg az Európai Bizottság. A kisvállalkozói intézkedéscsomag (SBA) ál­tal meghatározott 10 index közül kettőben romlott a helyzet, nyolcban fokozatos javulás állapítható meg, de Magyarország helyzete ezek­ben is - a közigazgatás haté­konysága kivételével - elma­rad az uniós átlagtól. Utolsó helyre került hazánk a 73% . tagállam közül a kormány­zati szabályozás általános* terhének nagysága miatt, és romlott a helyzet a közbe­szerzések terén is. Magyar szakember a világszövetség alelnöke szalma botondot, a Magyar Hajózási Országos Szövetség elnökét választották meg a Hajóbérlők és Hajózási Ügynökök Szakmai Szer­vezeteinek Világszövetsége első alelnökének. A nagy te­kintélyű nemzetközi szerve­zet elmúlt 43 éves története során soha nem került ilyen magas pozícióba magyar szakember. A világszövet­ség velencei közgyűlésén a résztvevők egyhangúlag választották meg Szalma Bo­tondot első alelnökké. Kilenc hónap telt el az új közbeszerzési törvény (Kbt.) és a hozzá kapcsolódó jogsza­bályok hatályba lépése óta. A tapasztalatokról Dagonya András közbeszerzésekkel foglalkozó ügyvédet, európai uniós szakjogászt kérdeztük. Csaba Ferenc- Az új Kbt. egyik célja az volt, hogy helyzetbe hozza a kis- és középvállalkozásokat. Volt Itt előrelépés?- A viszonylag kisebb értékű beszerzéseknél nem kétséges, hogy sikerült aktivizálni ezt a vállalkozói kört. Az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélkü­li tárgyalásos eljárást indíthat, ha az árubeszerzés vagy szol­gáltatás becsült értéke nem éri el a 25 millió forintot, vagy az építési beruházás becsült érté­ke nem éri el a 150 millió forin­tot. Tehát az ajánlatkérő dönti el, melyik vállalkozásokat hív meg. A törvény rögzíti, hogy a kisebb értékű beszerzéseknél olyan gazdasági szereplőknek kell felhívást küldeni, amelyek mikro-, kis- vagy középvállal­kozások. A gondot az jelenthe­ti, hogy a nagyobb szereplők- kapcsolódó vállalkozásokon keresztül - ezt ki tudják játsza­ni. Másrészt a beruházások vo­lumene olyan mértékben esett vissza, hogy a törvény rendel­kezései sem fogják kibillenteni a mikro-, kis- vagy középvállal­kozásokat a holtpontról. Maga­sabb értékű beszerzéseknél az ajánlatkérő megteheti, hogy az eljárásban való részvétel jo­gát fenntartja azoknak, akik az előző évben egy adott szint­nél - árubeszerzés és szolgál­tatás esetén százmillió, építési beruházás esetén egymilliárd forintnál - kisebb nettó árbevé­telt értek el. Ezt viszonylag rit­kán alkalmazzák ajánlatkérők. k- Sok kritika érte az irreálisan alacsony ár jogintézményét.- A kritikákat alátámaszt­ja a gyakorlat. Jelenleg akkor irreálisan alacsony az ellen­szolgáltatás, ha több mint húsz százalékkal eltér az ajánlatké­rő rendelkezésére álló anyagi fedezettől. Ez az összeg gyak­ran nincs párhuzamban az ajánlatkérő valós igényeivel, de előfordulhat az is, hogy rosszul számolta ki a becsült értéket. Előfordult, hogy az összes, vagy a legtöbb aján­lattevőnek indokolnia kellett az ajánlatában szereplő „irre­álisan alacsony árat”, holott a valós értékhez ez állt közelebb. Ez aránytalan adminisztráci­ós terhet ró az ajánlattevőkre. Másrészt - tapasztalataim legalábbis ezt támasztják alá - ajánlatkérők gyakran olyan indokolásokat is elfogadnak, amelyeket - a Közbeszerzé­si Döntőbizottság gyakorlata alapján - nem kellene. Az irre­álisan alacsony ellenszolgálta­tás megállapítását a benyújtott ajánlati árakhoz kellene viszo­nyítani, így ki lehetne szűrni a valóban irreálisan alacsony árakat.- A szakértők sokat vitatkoztak arról, miként határozható meg az ajánlatok hiánypótolható tartal­ma. Kikristályosodott valamiféle joggyakorlat?- Születtek mértékadó dön­tést. dQ pontot nem tehetünk a vita végére. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatai­nak lényege, hogy a szakmai (műszaki) tartalom nem hi­ánypótolható, mivel az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határ­idő lejártakor beáll. Előfordult, hogy egy építési beruházás kapcsán a döntőbizottság azt állapította meg, hogy érvény­telenné kellett volna nyilvání­tani egy ajánlatot, amelynek mintaköltségvetésben két né­Névjegy dr. dagonya András Szabolcs ügyvéd, hivatalos közbeszerzési tanácsadó, európai uniós szak­jogász. A Miskolci Egyetem Ál­lam- és Jogtudományi Karán végzett 2001-ben; a jogi szak­vizsgát 2006-ban tette le. Nős, két gyermek apja. hány ezer forint értékű tétel­nél 0 forintos ár szerepelt. Az indoklás szerint az ajánlattevő nem tett teljes körű ajánlatot, azaz nem fedte le a teljes be­ruházást. Egy ilyen tévedésen jelentős megrendelések elnye­rése múlhat.- Kormányzati cél az uniós forrá­sokból megvalósuló közbeszer­zések szakmai kontrollja. Milyen formában valósul ez meg?- Ma már kijelölt szervezetek ellenőrzik az eljárások lebonyo­lítását. Nagyobb projekteknél „folyamatba épített” ellerárzéSt folytatnak le, a kisebbeknél' „utóellenőrzés” történik. Az el­lenőrző szervezet tanúsítványt ad ki, amely nélkül a támoga­tás nem hívható le, fontos tehát, hogy az ellenőrző szervezethez mindig időben megérkezzenek a dokumentumok. Ez a támoga­tott felelőssége, de a legjobb, ha a felek szerződésben rögzítik.- A statisztikák szerint csökkent a jogorvoslatok száma. Ezt pozití­van kell értékelnünk?- A jogorvoslatok száma in­kább a magas jogorvoslati díjak miatt csökkent. Ezt a helyzetet rontja, hogy ez az a vállalkozói réteg, amely nem engedheti meg magának, hogy a közbe­szerzési ajánlatok összeállítá­sára plusz munkatársat foglal­koztasson, vagy külsős szak­embert vegyen igénybe. JÓ TANÁCS Hiába, a foglaló nem jár vissza TÜRELEM Olvasónk szállást foglalt idős szüleinek és moz­gáskorlátozott testvérének. A helyszínen derült ki, hogy a hely nem olyan, amit ígértek, és az ő szükségleteiknek nem felel meg. Olvasónk szeretné visszakapni az előleget. ebben az esetben az úr meg­teheti, hogy ha nem tud zöld ágra vergődni a másik féllel, akkor a fogyasztóvédelem­hez vagy a békéltető testü­lethez fordul. Megkeresésére eddig egyik intézménytől sem kapott választ. Ez vagy azért van, mert a jelzett szervezetek túlterheltek, és még várni kell rájuk, vagy mert az ügy sajnos eleve re­ménytelen. az úr leveléből nem derül ki, hogy akkor, amikor e hely­színen az érintettek megtud­ták, nem megfelelő a szállás, tettek-e panaszt. Ezt ugyan­is jegyzőkönyveztetni kell, és két tanúval aláíratni. Ez szolgál majd dokumentum­ként, hogy valóban probléma volt. Ha ilyen jegyzőkönyv nincsen, mivel igazolják, hogy a szállás nem felelt meg? Képzeljen el az úr egy olyan helyzetet, hogy valaki vígan elfoglal egy szállást, utána pedig kijelenti, hogy az nem volt jó. Minden szállásadó csődbe mehetne a csalqk jniatt. Nyilvánvaló, hogy riéíh önökről van szó, de a jegyzőkönyv felvételét a tisztánlátás végett talál­ták ki. a másik meg, amit az úr em­lít: az előleget, amit adott a szállásért, a vállalkozás fog­lalóként kezelte. Márpedig az köztudott, hogy az előleg­gel szemben a foglaló sem­milyen körülmények között nem jár vissza. lehet, hogy valaki, aki erről nem tudott, telefonon önnek mégis megígérte azt, hogy visszaküldik a pénzt (ez le­hetett egy alkalmazott), a valóságban azonban sajnos erre nem lehet számítani. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasz­tóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. h u Összecsapott Tarlós István és a Fidesz-frakció busztender A főpolgármester ellenében döntött a frakció a fővárosi buszokra kiírt pályázatról Paprikás hangulatban kezdte a hetet a Fővárosi Közgyűlés, a közlekedés körül pedig csak tovább nőttek a bonyodalmak Ahhoz is elég távolra kéne visszakeresni a jegyzőköny­vekben, mikor hangozhatott el a közgyűlésben utoljára a trágyadomb szó (Tarlós jelle­mezte így a Demszky-korszak örökségét), de a hétfői ebédidő­höz közeledve ez szinte már fel sem tűnt a délelőtt felfokozott hangulatú eseményei után. Kezdésképp még a főpolgár­mester irodájában egyeztetett a Fidesz-frakció. A közgyűlés egyetlen nyilvános napirendi pontja a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) busztenderének fedezetproblémája volt. Ebben a főpolgármester és a frakció más álláspontra került. Tarlós szerint ugyanis a fővárosnak már nincs arra 2,5 milliárdos kerete, hogy a BKK többletkölt­séget vállaljon a rossz minősé­gű buszok cseréjére. A Tarlós helyettese, Szeneczey Balázs által jegyzett javaslat arról szólt volna, hogy buszcserére szük­ség van, ám a főváros nem tud többletforrást garantálni eh­hez. Ez utóbbi pontot azonban a fideszes többség kihúzta az indítványból, és enélkül fogad­ta el a javaslatot. Tarlós ekkor nem szavazott. Vagyis így a BKK felelőssé­gévé tették, hogy képesek lesz­Tarlós István a fővárosi közgyűlésben. Bonyolódik a vita nek-e előteremteni a buszcsere pályázatához szükséges pénzt. Személyes vitákból sincs ke­vés a hivatalban. A főpolgár­mester gyakorlatilag elvette egyik helyettese jogkörét a tö­megközlekedés ügyében. A Fi­gyelő kiszivárogtatott egy ritka kemény hangú levelet is, ame­lyet Tarlós Vitézy Dávidnak küldött: ebben arra utasítja a BKK vezérigazgatóját a busz­tender kapcsán: „ne keressen formális kibúvókat, mert az ön- kormányzat költségvetési biz­tonságán túl Önnek is érdeke, hogy felelőtlen, értelmezéseken alapuló, komoly mértékű köte­lezettségvállalások ne történje­nek”. ■ SZ. 1. MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2012. október 15-én: J €/Ft 278,73-1,75 Ft 1 $/Ft 215,22-1,20 Ft 1 CHF/Ft 230,60-1,55 Ft j «/$ 1,2948-0,0002 USD BÉT-áruszekció (forint/tonna, 10.15.) Új elszámolás ár Malmi búza 2012. dec. 67500 Takarmánybúza 2012. dec. 67 500 Takarmánykukorica 2012. dec. 67 000 Olajnapraforgó 2012. nov. 65000 Takarmánybúza 2012. nov. 65000 Takarmánykukorica 2012. dec. 65500 Olajnapraforgó 2012. okt. 133000 Olajnapraforgó 2012. okt. 133000 Malmi búza FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTf 2012. nov. ■KTŐZSDE 127 000

Next

/
Thumbnails
Contents