Somogyi Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-15 / 242. szám

2012. OKTÓBER 15., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP 5 avató Több mint háromszázmillió forintból a városközpont is megújul, de a kultúrára is költ a Balaton- parti település. Most pótolják a szántódi határvita miatt elvesztegetett évek elmaradt beruházásait ZAMÁRDIA VÁLSÁGBAN IS FEJLESZT Öröm, hogy arról számolha­tok be: Zamárdi a válságban is fejleszt; ráadásul a kultú­rára költ, ami nehéz gazda­sági helyzetben általában az utolsók közé szorul a támo­gatandók sorában - mondta Csákovics Gyula zamárdi polgármester a felújított közösségi ház szombati ava-' tóján. Fónai Imre A városrehabilitációs pályáza­ti támogatás révén 354 millió forintos fejlesztés valósulhat meg idén és jövőre Zamárdi- ban, az önkormányzat 74 milli­ós önrészével. Ennek egyik ele­me volt a közösségi ház felújí­tása. Elkészült már két új ren­dezvénytér a Balaton-parton, valamint a kertmozi felújítása. - Rendezvényszínpadot is ki­alakítottunk a mozinál, ez nyá­ri programokra ad ott lehetősé­get - hangsúlyozta Csákovics Gyula. - Mi tehát nem bontot­tuk el az ötvenegy éves kert­mozit, hanem korszerűsítet­tük, mert úgy gondoltuk, hogy a balatoni nyárhoz hozzátarto­zik. Kedvelték is a filmszere­tők a nyári szezon során. A kö­zösségi ház felújítása ugyan­így „befektetés a kultúrába”, ez azért nagy szó, mert válság­időben is tudunk erre áldozni. Zamárdiban élénk a közös­ségi élet, a közösségi ház a he­lyi civilek találkozóhelye. A polgármester azt mondta az avatón: - Ma, amikor az em­berek már jóformán csak in­terneten tartják a kapcsolatot, kellenek az ilyen találkozóhe­lyek is. Huszonhatmillió forint­ból újult meg a ház kívül-be- lül. Külső hőszigetelést ka­pott, parkosítás, térburkolás és új terasz készült az épület­hez, újak a nyílászárók és a fű­tőtestek, hogy gazdaságosabb legyen az üzemeltetése. Öltöző és zuhanyzó is épült a fellépők­nek, a helyi tévének pedig stú­diószoba, élő beszélgetésekre is alkalmas helyiséggel.- Aktívak a helyi civil szer­vezetek, segítik a város életét Szalagátvágás helyett azok léptek fel az avatón, akik a későbbiekben is használni fogják a zamárdi közösségi házat. Elsőként a helyi óvodások mutatták be műsorukat- így Csákovics. - Legyen az parkfenntartás, vagy rendez­vényszervezés. Nélkülük, ösz- szefogásuk híján ma igen ne­hezen boldogulna egy önkor­mányzat. Költségvetésünkben évről-évre elkülönítünk egy támogatási keretet a civilek­nek, idén másfélmillió forint külön keret állt a rendelkezé­sükre rendezvényekre, progra­mokra. Egymást érték is ezek, említhetném akár a „Fuss Za- márdiért, fuss az egészsége­dért” megmozdulást, a gye­rekek vitorlásoktatását, vagy azt, hogy az önkormányzat az Együtt Zamárdiért Egyesület­tel közösen állíttatott emlék­művet a második világháború balatoni légicsatáiban hősi ha­lált halt pilóták tiszteletére. A Nők a Balatonért Egyesület he­lyi csoportja pedig a szervezet legnépesebb, legaktívabb sejt­je. Több zamárdi rendezvényt is ők karoltak föl, így a víz-vi­lágnapit vagy az adventit. Kapcsolódik a civilekhez az is: élő testvérvárosi együtt­működést alakítottak ki a za- márdiak, ahogyan a polgár- mester fogalmazott, egyik sem csak látszatkapcsolat. Székelyvéckeiek és villányi­ak jártak a nyáron a balato­ni kisvárosban, zamárdi di­ákok nemrég a lengyel test­vérvárosban vendégesked­tek, egy csoport most jött ha­za a németországi Malschból. A villányi 22. Vörösborfeszti­válon Csákovics Gyulát borlo­vaggá ütötték a székelyvéckei polgármester, továbbá Benkó Sándor és Vastag Csaba társa­ságában. - Emberi kapcsola­tok révén épülhetnek európai közösségek - véli a zamárdi településvezető. - A válságból kivezető utat is könnyebb ehet megtalálni valódi, élő együtt­működésekkel. Öröm, hogy Zamárdi a vál­ság ellenére is fejleszteni tud - hangsúlyozta Csákovics Gyu­Várakozással telve. A város lakói birtokba vették a közösségi teret Nyolcezer pengő állami támogatás nyolcezer pengő állami tá­mogatással épült a zamárdi kultúrház 1931-32-ben - idézte fel a történelmet a szombati avatón Friesz Kázmér, Zamárdi helytörténetének kutatója, egy­kori iskolaigazgató. A lakosság „nagyarányú fuvar- és kézi napszám-segítségével, fiatal leventék csoportos munkájá­val" készült, s oda költözött az addig az iskola melletti Tóth-házban működő Olvasó­kör is, amit első helyén két má­zsa búza bérleti díj fejében használhattak a tagok. Virágzó színjátszás volt a kultúrban 1932 és 1949 között, ám a Fri­esz Kázmér által fellelt doku­mentumok szerint „az ötvenes években már a Szabad Föld Téli Estéket nem kedvelte annyira a nép, tekintettel az előadások témájára: az ember származá­sa, materialista világnézetünk, a téeszesítés, stb.” átmenetileg iskolai oktatás­nak is helyet adott a ház, sőt, 1939-ben lengyel menekültek­nek is, 1944-ben pedig a Délvi­dékről elűzött magyarokat is befogadtak. la. - Talán összefügg ezzel, hogy az Állami Számvevőszék közelmúltban lezárult vizsgá­lata azt állapította meg: közép- és hosszú távon is stabil az ön- kormányzat pénzügyi helyze­te, vagyis azon kevés telepü­lés egyike vagyunk, amely­ről elmondható, hogy jól gaz­dálkodik. Voltaképpen az el­maradt beruházásokat pótol­juk.a-fejlesztésekkel. Zamárdi fejlődését ugyanis visszavetet­te az évekig tartó pereskedés a szomszédos Szántóddal. De most már csak előre nézünk. Új pályázatok beadására is ké­szülünk, a turisztikai attrakci­ók bővítése érdekében például a legendás Szamárkő környé­két fejlesztenénk tematikus szabadidőparkká, kiemelve azt, hogy történelmi levegő­jű, kultikus hely. Természe­tesen ezt egészítené ki kivá­lóan az avar kori kiállítás, amit ugyanoda tervezünk a zamárdi kötődésű aranymú- zeumalapító, Zelnik István se­gítségével. Az oldal megjelnését Zamárdi Önkormányzata támogatta. A jövő nyáron már új városközpont fogadja a turistákat Jó szezon: bejön a hetvenmillió forintnyi kúrtaxa, sőt... A több mint 300 milliós városre­habilitációs pályázat legna­gyobb tétele a városközpont megújítása, néhány évvel a vá­rossá válás után a „mag” kisvá- rosiassá tétele. Úgy tervezik, hogy a közbeszerzési eljárás le­zárultával hamarosan felvonul­hat a kivitelező és a jövő nyárra már egy új központ fogadhatja az idelátogatókat. A Bala- ton-part turisztikai vonzerejének növelését célzó pályázat támoga­tásából 21. századi vizesblokk készült akadálymentesítéssel, értékmegőrzővel, a melegvizet pedig napkollektor biztosítja. Kialakításába ötmillió forint ere­jéig a Balaton Sound szervezői is beszálltak. Akadálymentesí­tett stég is készült mozgássérül­tek vízbe jutását lehetővé tevő lifttel, de ezt már csak a követ­kező szezonra „üzemelik be”. Megújul a városháza és az egész központ sikeres szezont zárt Zamárdi - összegzett Csákovics Gyula polgármester -, az idegenfor­galmi adóból várt hetvenmillió forintos bevétel várhatóan tel­jesül, sőt... - A Balaton Sound idén a vidék legnagyobb fesz­tiváljává nőtte ki magát - mondta a városvezető. - A száznyolcezer fős látogatottsá­gi rekord ellenére ebben az év­ben érkezett a legkevesebb pa­nasz a zajra, a szemetelésre, idén volt a legkevesebb zökke­nő a lebonyolításban (holott viharos időt fogtunk ki, Ákos koncertjét félbe is kellett sza­kítani) és egyetlen gépkocsifel­törés sem történt a Sound nap­jai alatt. A polgármester hozzátette: a rendőrség összesítése szerint egyébként harminc százalék­kal kevesebb bűncselekmény Balaton Sound: a vidék első számú bulija történt a nyár folyamán Za- gárőrök is járőröztek a stran­márdiban a 2011-es szezonhoz dón, rövidesen pedig térfigyelő képest. Sokat teszünk a köz- kamerákat szereltetünk föl a biztonság javításáért, idén pol- település több pontjára.

Next

/
Thumbnails
Contents