Somogyi Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-13 / 241. szám

14 OKTATÁS 2012. OKTÓBER 13., SZOMBAT Pályára csábítanak a marcipáncápával keresőmotor A megélhetés mozgatja a szakképzőket és diákokat is, hogy a tudás helytálljon a piacon ► Folytatás az 1.oldalról Gyermekkori álmaihoz került közel Hegyes Márton László, ha akart, ha nem: nyolcadikos lett. A darányi fiatalember a körzeti iskola 23-as végzős osztályának diákjaként böngészte a pályavá­lasztási börze standjait az Élelmi­szeripari iskolában. Néhány hó­nappal a döntés előtt három szak­mát választana szívesen, s ezek közül gyermekkori álma, a rend­őri hivatás az első. Ezt a Gépész­ben tanulhatná, de ehhez tudo­mása szerint négyes átlag fölöt­ti eredmény kell. Van mit tennie a következő negyedévben ehhez. Második helyen a katonai pálya, a harmadikon a felszolgáló szere­pel. Tanulmányieredmény-füg- gő, mint sokaknál, hogy ő választ pályát, vagy a pálya választja őt. A börzék döntően papíralapon hozzák az információtömeget, de szembeötlő a kiállító szakképzők és középiskolák azon felismeré­se, hogy minél látványosabbak, vonzóbbak legyenek. A laptopok és kivetítők egyre általánosab­bak, de a szakmák egyike-má- sika éppen a látványos - és ízle­tes - megoldásokra kiválóan al­kalmas. A kadarkúti Jálics Ernő tanulói a szezámos pogácsák és kockáslinzerek mellé színes őszi faleveleket mintáztak marcipán­ból, s még egy nagy fehér cápát is. A bogiári Mathiász János az informatikai szakmacsoportja­it egy kis „bolygó bogiárival”' il­lusztrálta, a szökős roboton prog­ramozási alapismereteket gyako­rolnak a diákok. A mintegy 400- as létszámú iskola mezőgazdasá­gi képzéseit képviselte Parraginé Mati Tünde, aki elmondta: két és 2,5 hektáros szőlészetük és ker­tészetük termékeként a diákok által készített mustot hoztak. A képzési profilban újként jelenik meg az ügyviteli szakmacso­port jövőre. Más változás is érin­ti őket: ezeknek az OKJ-s képzé­sek ideje kettőről egy évre csök­kent. Megtudtuk: más megyékbe is járnak börzékre, mert a von­záskörzetük nem csak megyei, és „minden egyes diák számít...” Díszdobozos flóbert piszto­lyokkal vonzotta az érdeklődőket a tabi Rudnay standja. A egyko­ri tradicionális agrárképző kép­zési profilja mára alaposan meg­változott, az elektronikai műsze­részi és mechatronikai techniku­si irányba nyitottak egyebek kö­zött. Nem köztudomású még, de elindították a közszolgálat rendé­szeti és honvédelmi szakközépis­Ötvenéves a Gépész. Egésznapos programsorozattal ünnepelte alapításának félszáz éves jubileumát pénteken a kaposvári Eötvös Loránd Műsza­ki Szakközépiskola és Szakiskola. Az 1962-ben gépipari technikumként indult intézmény korábbi igazgatói, Vilics Zoltán, Kormány Lajos és Gé- mesi Zoltán, valamint a legendás szakoktatók, Kováts Tibor, Róza Pál és Rosta István iskolateremtő munkássága előtt emléktábla-avatással adóztak az utódok. Horváth Miklós főigazgató melegszavú avatóbeszédben idézte néhai tanárai, munkatársai alakját. Jónás József első osztály­főnökként, későbbi igazgatóhelyettesként köszöntötte a vendégeket, a jelenlegi tanulókat és az öregdiákokat, köztük a somogyi gazdasági életet meghatározó cégeinek számos itt végzett vezetőjét, majd iskolatörténeti kiállítást nyitottak. Az épület előtt állított haranglábat Varga László plé­bános áldotta meg. A sportcsarnokban tartott délelőtti programon Szita Károly polgármester és Gelencsér Attila megyei közgyűlési elnök is kö­szöntötte az ötvenéves Gépész nagy közösségét. Az iskola jubileumára könyv is készült: a 450 oldalas kötetet Nagy Zoltán írta és szerkesztette, színes visszaemlékezésekkel és korabeli cikkekkel ötvözve a tudományos igényű, forrásértékű monkalskolatörténeti adatait. Az őszi időszakban elkészülhet az új felnőttképzési törvény az előkészítő bizottság tagja szerint a most készülő új felnőttkép­zési törvényről is szó esett a Ka­posvári Egyetem Pedagógiai Ka­ra Felnőttképzési Tanszékének pénteki konferenciáján. Ame­lyen Birher Nándor Máté, aki aktívan részt vesz az új törvény előkészítésében a Nemzetgaz­dasági Minisztériumban (NGM), azt mondta: reményei szerint még az őszi időszakban elkészülhet.- A LEGFONTOSABB FELADAT U felnőttképzés átalakításával kapcsolatosan most az - hang­súlyozta Birher Nándor Máté, aki egyben a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola tanára, s a Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesületének etikai bizottságát vezeti -, hogy végre el kell készíteni az erről szóló törvényt. S mivel a törvény rendkívül széles kört érint, fon­tos, hogy minél több véleményt sikerüljön összegyűjteni, amit aztán egy jó anyagban össze­rendezünk. Birher Nándor Má­té szerint a felnőttképzés a klasszikus oktatási területről egyre inkább áttolódik a gazda­sági területre. Az NGM felfogá­sa szerint a felnőttképzés kifeje­zetten abban segíti az embere­ket, hogy a munkaerőpiacon el tudjanak helyezkedni. - Ezért e képzési forma foglalkoztatható­ságot javító lábát kell megerősí­tenünk - hangsúlyozta -, ezért is került a téma az NGM-hez. Ennek szellemében szeretnénk. átalakítani a felnőttképzésről szóló törvényt is. A cél, elkerül­ni azt a jónéhány évvel ezelőtti gyakorlatot, miszerint akár uniós támogatásból megvaló­suló ingyenképzések keretében boldog-boldogtalant agyonké­peztek, akik aztán ugyanúgy kikerültek az utcára, mint ko­rábban. Ennek kell elejét ven­ni, ám azt tudni kell: bár mi is azt gondoltuk, hogy ezt vi­szonylag rövid idő alatt meg lehet oldani, már egyértelműen látszik, hogy ez egy folyamatos átmenet lesz. Az uniós támoga­tási struktúrák ugyanis hét éves időszakokra készültek, amiken már nem nagyon lehet módosítani, így tehát ezekhez kell igazítani a felnőttképzési szabályozást is. Ami egészen konkrétan azt jelenti, ha ki is alakul az új rendszer az új jog­szabállyal, akkor is viszonylag hosszú átmeneti időszakot kell hagyni, amíg kifut a régi rend­szer. Ez mindenképpen évek­ben mérhető. kovács zoltán, a Kaposvári Egyetem oktatási rektorhelyette­se arról szólt, hogy október ló­ig kell leadni az egyetemeknek, milyen felsőoktatási szakképzé­seket kívánnak indítani. - Ézek számát jelentősen megkurtítot­ták - mondta -, csak olyanokat indíthatnak az egyetemek, főis­kolák, amelyekből alapképzés is van adott intézményben Ép­pen azért, hogy ez a képzési for­ma bemenet lehessen aztán adott alapképzésekbe. A Kapos­vári Egyetem tízegynéhány fel­sőoktatási szakképzésre adja be akkreditációs anyagát. ■ Márkus Kata kólái képzéseit, melyekre egye­lőre nincs túljelentkezés, szem­ben a kaposvári Gépész sikeres hasonló szakjaival. Madai Imre szaktanár, aki egykor a honvéd­ség állományában volt, s robba­nószer-szakértő is, ma lövészetet tanít diákjainak.- Ezeken az órákon nincs han­goskodás, ezek az órák a fegye­lemre tanítanak -mondta a szak­tanár -, még a fegyverekhez nyúlni is csak vezényszóra sza­bad. A diákjaink háromnegyed része egyébként érdekes mód lány, és sok esetben sokkal alkal­masabbak is a pályára, mint a fi­úk. Komolyabb és felelősebb tud lenni a magatartásuk, legalábbis egyelőre ez a tapasztalatunk. A sorok között mondatott csak ki, de kedvezzünk ennyiben a rudnays rendészeti képzés vonz­erejének: sok ott a lány. Akik ta­lán komolyítanak majd egyet a fi­atalembereken. A pályaválasztási kiállításon betegszoba is volt: nyolcvanas pulzussal feküdt az intenzívterá­piás helyiségben, szájából kilógó (kanüllel, drénnel? - az elsőéves nővérek már tudják) egy beteg. A Szigeti-Gyula egészségügyi szakképző standján legalább any- nyi ember volt darabokban, mint épen. A bemutatóbabákat kive­tített betegápolás és EKG-görbe tarkította, a készségeket minden pályaválasztási bemutatóra elvi­szik. A közönséget Buzsáki Lász- lóné szaktanár igazította el egye­bek között a szociális gondozó- és ápolóképzésekről. Utána kérdez­tük az egészségügyi szakképzés lehetőségeiről az életpálya meg­élhetési kilátásai türkében...- Nagyon látványos a stand, de ha kiválthatnák a látványt egy felirattal - „jövőre megérkezik az ágazatba a tisztességes bér évi 33 százalékos emeléssel - egy­szerűbb lenne a dolguk.- Akik az ápolóhivatást vá­lasztják, azok szeretik azt a pá­lyát, amire készülnek - mondta válaszul Buzsáki Lászlóné, elis­merve, a szakma gyakorlói rég­óta nincsenek elkényeztetve. - Valóban egyre többen vannak, akik a németet és az angolt is magas szinten tanulják, mert az a céljuk, hogy idővel külföldön helyezkedjenek el. Akik az ápo­lók közül elmennek, azok ráadá­sul a legkiválóbbak, de rá van­nak kényszerítve a döntésre. A börzén a munkaügyi köz­pont Eures-csoportja az uniós munkavállalás információt is megosztotta. ■ Balassa T. Hol van gyerekközpontú iskola? Vekerdy Tamás szerint a huszadik századi iskola gyermekközpontúbb volt mint a mai középfokú intézmények nincs értelme a rohanásnak, a tananyag bebiflázásának, mert annak jórészét úgy is elfe­lejtjük. Az oktatáskutató szerint a mai magyar iskola számos dolgot nem tud a gyerekekről. A gyerek és a tanár egyaránt jobban érzi magát, mint jelen­leg, ezt jelenti az élhetőbb isko­la. Erről tartott előadást Vekerdy Tamás klinikai gyermek- és szakpszichológus, aki a darányi művelődési házában fogadta a Barcsi kistérség pedagógusait.- A 20. század elején a gyere­kek, a népesség 3-5 százaléka járt négy vagy hat eleminél töb­bet; ma ez nem így van szeren­csére, hanem a népesség lénye­gében egésze iskolázik jó eset­ben legalább nyolc osztályt - mondta. - Ez egy egész más helyzetet hoz: anyányi lányok ülnek bent az iskolapadokban, régen azt mondtuk, hogy a so­mogyi bicskások. A somogyi bicskások 14-16 éves legények voltak a kocsmákban, akik ma bent ülnek az iskola­padban. A szakember vélemé­nye, hogy ma egy egészen más populáció van az oktatási intéz­ményekben, és ehhez az iskola nem alkalmazkodott eléggé.- sőt, azt kell mondanom, hogy a 20. század eleji iskola gyerek- központúbb volt, mint a mai is­kola - tette hozzá. -A mai iskola nagyon tananyag központú. Ta­nít olyan anyagot, amelynek 75 százalékát az eminens is garan­táltan elfelejti öt év alatt. szerinte ezért van az, hogy az iskolai beválás nem korrelál, Változtatást sürget az oktatási rendszer, hogy a diák jól érezze magát benne nem egyezik meg az életben való beválással és ezért nem az emi­nensek a legsikeresebbek. Ezen lenne érdemes változtatni.- kutatásokból tudjuk, hogya következő 20-40-60 évben öt do­logra lesz szüksége minden tár­sadalomba, munkaerőpiacra belépő fiatalnak: tökéletes írás és olvasás, elemi számolás kész­ség, komputerkezelés felhaszná­lói szinten, angol nyelv - húzta alá. - Enélkül a betanított mun­kás sem fog tudni megmoccan­ni, pláne nem fog tudni váltani az egyes szakmák között. Erre kellene időt hagyni, és ami nem azt jelenti, hogyne legyenek tan­tárgyak, de ezeket például nem kellene befejezni Vekerdy Tamás szerint, aki azt mondja: egy tan­tárgy nem arra való, hogy leta­nítsam, hanem arra való, hogy megmerítkezzem a világ és az ember nyilvánvaló titkaiban. Mert a többit úgy is el fogja felej­teni. A mély benyomás, ami egy tantárgy, egy dolog felkelt benne, az maradandó.- nagyon rosszak a tankönyve­ink, borzalmas dolgokat taní­tunk kémiából, fizikából, iszonyú rosszul közelítünk hozzá - mond­ja végül. - Molekuláris kémiával kezdünk, anélkül, hogy megkér­deznénk a diákot: mit gondolsz, mitől lesz világos a tea, ha citro­mot csöppentünk bele? mert ahogy rámutatott: a főzés kémia. A kérdés: miért nem a mindennapi életből indulunk a természet világa felé, ami a gye­rekeket is érdekli? ■ Jeki Gabriella

Next

/
Thumbnails
Contents