Somogyi Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-13 / 241. szám

2012. OKTÓBER 13., SZOMBAT 5 MEGYEI KÖRKÉP Várda várva vár a virágokra gázos beruházás Két esztendeje működnie kellene az erőműnek és a kertészetnek Négy és fél éve komoly vitá­kat generált a környező tele­püléseken a tervezett várdai biogázerőmű, melyhez virág­kertészetet is tervezett a hol­land befektető, s vele úgy félszáz munkahelyet ígért. Az erőmű még ma sem indult be, a kertészet pedig egyelőre merész ábrándnak tűnik. Vas András- Lesz, csak nem tudjuk, mikor- foglalta össze a várdai temető­ben szorgoskodó közmunkás asz- szonycsoport véleményét tömö­ren Vajda Zoltánná. Aki varrónő­ként hat esztendeje hiába keres munkát, így az elmúlt években meglehetősen kivette a részét a Várdát virágos faluvá varázsoló közmunkából. - Látásból ismer­jük a hollandot, megbízható em­bernek tűnik, de valahogy nem akar összejönni neki a dolog. Pe­dig láthatóan igyekszik... Négy év fél éve még feltétel nél­kül hittek a németalföldi befekte­tőnek, aki egy 2,5 milliárd forin­tos - cseppet sem mellékeken ön­erős - beruházás keretében hol­land mintára épült biogáz-üze­met ígért a falu jutái határába. Az első hepehupákat éppen a ki­jelölt helyszín jelentette az azóta a Dakar-rali legdurvább szaka­szait felidéző úton: a két szom­szédvár, luta és Somogyjád erő­teljesen tiltakozott a beruházás ellen. Falugyűlések, tájékozta­tók követték sorra egymást, me­lyeken előbbiek a válható szag- és környezeti ártalmak, utóbbi­ak a megnövekedő teherautó-for­galom miatt emeltek szót. Mark Visser, a Bio-E Kft. ügyvezetője ugyan minden tamáskodót igye­kezett meggyőzni Varga András várdai polgármester is az ügy mellé állt teljes mellszélességgel- hiszen nagyjából ötven munka­helyet ígért a befektető -, s 2009 elején úgy tűnt, megnyugodtak a kedélyek, s a fonyódi út 9-es kilo­méterkövénél megkezdődött a te­reprendezés. A tervek úgy szól­tak, az uniós normáknak megfe­lelő, teljesen zárt rendszerű, kör­nyezetvédelmi engedélyekkel rendelkező technológiára épülő erőmű növényi és állati hulladék­ból, valamint szennyvíziszapból állít majd elő villamos energiát- melyet az áramszolgáltatónak Kis Ivánná szerint a holland befektető azt hitte, itt is minden úgy működik, mint odahaza... Az eredeti tervek szerint már 2010 óta működnie kellene az üzemnek Varga András még bizakodik adnak el -, a keletkező hőt pedig a szintén ott épülő üvegház-ker- tészet fűtésénél használják fel - a próbaüzemet azév végére, a ker­tészet beindítását 2010 első fél­évére tervezték...- Szegény holland nem tud­ta, mire vállalkozik - legyintett az egyik várdai porta kerítésénél Kis Ivánná - Azt hitte, itt is min­den úgy megy, mint náluk... A környezethasználati enge­délyt ugyan még időben megsze­rezte a beruházó, s megépült az üzem előtti közlekedési csomó­pont is - igaz, ezt már saját költ­ségén építette meg Joop Kurt- jens... Aki ekkor még komolyan elhitte, határidőre sikerül bein­dítania az üzemet. Csakhogy az engedélyezések, melyek egyes munkafázisok megkezdésének elengedhetetlen feltételei voltak, meg-megcsúsztak, aztán kide­rült, az áramszolgáltató sem lel­kesedik a bioerőmű áramáért.- Hollandiában az áramcég építette ki a hálózati rácsatla­kozást és a vezetékrendszert - jegyezte meg Varga András, aki ennek ellenére reméli, hamaro­san beindul az erőmű, hiszen a termelés iparűzési adó formájá­ban a falu kasszájában is meg­mutatkozna itt a beruházó­nak kellett... Ami szintén lelassította az épít­kezést és az átadást, a bokrétaün­nepséget is csak 2010. szeptem­berében lehetett megtartani, no­ha ekkor már jó fél éve működnie kellett volna nemhogy az erőmű­nek, de a kertészetnek is. S ez még ma is csak álom... Az erőmű ugyan elkészült, s már a próbaüzemet tervez­ték a hollandok, amikor elrom­lott a gázmotor, melyet a környé­ken senjá sem tudott megjavíta­ni, így a tulajdonosnak haza kel­lett utazni, hogy szakembert sze­rezzen.- A beüzemelési engedély fo­lyamatban van - tájékoztatott Mark Visser, aki elismerte, a várt­nál sokkal lassabban mennek a dolgok errefelé, mint azt hitték a tervezéskor.- Fúrták végig az egészet - utalt az elmúlt évekre a Delcsik Istvánná, az éppen a temető­ben szorgoskodó asszonybrigád egyik tagja. - S nemcsak Jutá­ból vagy Jádról, de helyben is. Fő­ként nyugdíjasok, akiknek már mindegy, lesz-e munka a falu­ban, vagy sem.- A közelben ugyanis nincs más lehetőségünk - vette át a szót Vajda Zoltánná. - A kerté­szet pedig, ha megépül, biztos munkahelynek tűnik, ráadásul azt hallottuk, minimálbér feletti fizetés várható majd. A pénz mel­lett persze a biztonság a legfonto­sabb, hiszen a közmunkáról ál­landóan munkanélkülire kény­szerül az ember, főként telente. A várdai asszonyok optimiz­musát jól mutatja, hogy közülük többen beiratkoztak növényter­mesztői tanfolyamra.- Március óta várjuk, hogy el­induljon, állítólag a jövő hónap­ban kezdhetünk - mesélte az egy-másfél éves képzésről Papp Ferencné. - Reméljük, mire be­fejezzük, megépül a kertészet is. Mert más esélyünk nincs: né­hány évvel nyugdíj előtt már se­hová sem kellünk. Mark Visser már nem ennyi­re optimista: a kft. ügyvezetője egyelőre annak is örülne, ha az erőmű beindulhatna, s elismer­te, a virágkertészet megépítését nem kötötték időponthoz. A hol­landok óvatossága az elmúlt évek tapasztalatai alapján némiképp érthető - a gáz átvételére sem ta­láltak idehaza partnert, így pa­lackozzák, s Ausztriába viszik. Ott szükség van rá...- Olyan ez, mint ami a cu­korral történik - jegyezte meg Fekete Anna, aki két gyermek anyjaként várja, hogy mun­kát találjon a faluban, ugyan­is kisgyerekes vidékiként esé­lye sincs Kaposváron elhelyez­kedni. - Kiviszik a cukorrépát az országból, s behozzák helyet­te a külföldi cukrot... Megbolon­dult ez az ország, ha valaki jót akar, épít, azt megpróbálják ki­csinálni. De talán, ha már eny- nyi pénzt beleölt, s eddig elju­tott, nem fog visszakozni. S ak­kor egyszer a kertészet is meg­épül. Addig is szépítjük a falut, a temetőt. Gyakorlunk... Tudás az előítélet-mentes Magyarországért a diákok minél többet tudja­nak a magyarországi cigány­ságról, történelméről, hagyo­mányairól, illetve mai helyze­téről. Ez a célja annak az or­szágos programnak, amely az Emberi Erőforrások Miniszté­riuma és az európai unió tá­mogatásával valósul meg. A helyi cigány nemzetisé­gi önkormányzat és az isko­la meghívására jött Lakócsá- ra Babai László, a bonyhádi Független Roma Egyesület el­nöke és Farkas András, a Győ­ri Nemzeti Színház éneke­se. Rendhagyó osztályfőnöki órát tartottak a felső tagoza­tosoknak, majd a pedagógu­sok hallhattak előadást „Elő­ítélet-mentes Magyarorszá­gért” címmel.- Azt tapasztaljuk, hogy a cigány gyerekeknek meglehe­tősen hiányos az ismeretük a gyökereikről, szokásaikról, s a hírességeikről is - összegez­te Babai László. - Tanulásra buzdítottam mindenkit, mert a kiugrás egyetlen lehetősé­ge az oktatásban rejlik. Pél­dákkal igazolta, hogy vannak akiknek ez már sikerült kellő akaraterővel, kitartással. Far­kas András nagyra törő ter­veiről beszélt: majd énektudá­sából kaphattak ízelítőt gye- rekek-tanárok, a diákok körül állva csillogó szemmel hallgat­ták... ■ Gamos A. PROMÓCIÓ A helység kalapácsa. Az utazószínház első előadása a Petőfi Sándor és a blues találkozásából megszületett, A helység kalapácsa című zenés vásári komédia. Premier ma 19.30-kor a kaposvári színházban. Teremtés hete: ökumenikus esték Kilitiben és Ságváron lehet És van reménységünk a Jézus Krisztusban, mert min­den általa és reá nézve terem­tetett - hangzott a teremtés hetének üzenete a kiüti refor­mátus közösségi házban és a ságvári római katolikus temp- | lomban. Az ökumenikus isten­tiszteletek liturgiájában négy felekezet lelkipásztorai vet­tek részt. Az ünnepi esték té­mája Jézus és a teremtésvéde­lem volt.- Urunk tanításában a föld­művelésből és a természet vi­lágából hozta a legtöbb pél­dát. Életén keresztül láthatjuk, hogy minden kilátástalanság ellenére miként lehet harmó­niában élni embertársainkkal és a természettel - fogalmazott bevezetőjében Bozsoki-Sólyom János református lelkész. Egri Béla baptista lelkipásztor arról j elmélkedett, hogy a föld Isten teremtménye, az Ő tulajdona, „lábának zsámolya”. Az em­berrel való szoros kapcsolatá­ról azt mondta: a föld is része­sedik az ember sorsában a bű­neset után, osztoznak a vára­kozásban és a reménységben. Azt hangsúlyozta, hogy nincs olyan része az üdvtörténet­nek, melynek ne lenne köze a földhöz; amelyből vétettünk, amelyen állnunk kell, amely­be visszatérünk és amely­ből feltámadunk... Idézte azt is, hogy amikor Jézus kilehel­te lelkét, nemcsak a templom kárpitja hasadt ketté felülről az aljáig, hanem a föld is meg­rendült, s a sziklák is megha­sadtak. - Jézus élő vizet kínál nekünk, amely Isten országá­nak ajándéka - húzta alá be- j szédében Lampérth Gábor evangélikus lelkész. - Forrá­sa az Isten, aki az élő vizet az ember szívébe helyezi, hogy onnan folyjon tovább a másik lélekig. S ez örökké buzog, ez oltja valódi szomjúságunkat. Ettől térünk meg, változik meg a gondolkodásunk, illetve ér­zünk felelősséget a szomjazó föld és az élővilág iránt. Ezen­kívül Jézusnak az őselemek fe­letti hatalmát is bemutatta, így azt, hogy Ő ura a levegőnek is. Egri Béla utalt a tűz pusztító és megtisztító szerepére. - A Lélek velünk van: lelkesít, tűz­be hoz és új utakra indít - buz­dította a jelenlevőket. ■ Gamos Adrienn A Szentírás eligazít, megmutatja a jó irányt A világ legelterjedtebb könyvé­nek időszerűségéről tartott vetí­téssel egybekötött előadást Eger- váriné Árvái Márta a lakácsai könyvtárban. Életünk nagy zűr­zavarában csak a Szentírás iga­zíthat el bennünket: megmutat­ja a helyes irányt, az egyedül járható utat. Igazságra, becsüle­tességre, illetve a törvény betar­tására nevel. A kaposvári bib­lia-oktató az őszi könyvtári na­pok rendezvényén neves íróktól is idézett, illetve hasonlatokat is mondott az érdeklődőknek. A Biblia lelki kenyér, amellyel táp­lálkozunk, ugyanakkor kétélű fegyver is, amely nem megsebez, hanem gyógyít. Szólt az Elet Könyve keletkezéséről, beteljese­dettjövendölésekről, továbbá háborúkról, éhínségről, termé­szeti katasztrófákról, de bűnről és kegyelemről is.. Gamos A.

Next

/
Thumbnails
Contents