Somogyi Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-13 / 241. szám

2012. OKTÓBER 13., SZOMBAT 3 MEGYEI KÖRKÉP Pénzre várnak a termelők cukoripar Kaposváron közel 800 ezer tonna alapanyagot dolgoznak fel Kampány Kaposváron. Az ország egyetlen cukorgyárában csaknem nyolcszázezer tonna répát dolgoznak fel Korszerű egészségközpont Balatonboglaron félmilliárdból félmilliárd forintos beruhá­zás ünnepélyes avatását tar­tották pénteken Balatonboglá- ron: felújították és bővítették a dr. Török Sándor Egészségügyi Központot, mely ettől kezdve egy emeltszintű, komplex já­róbeteg-szakellátóval szem­ben támasztott minden 21. szá­zadi elvárásnak megfelel. Kor­szerűsítették többek között a műszerparkot, az informati­kai rendszert és új, eddig Bog­láron nem elérhető egészség- ügyi szolgáltatások is indultak. Az akadálymentesített létesít­mény fenntarthatósága érde­kében alternatív energiaforrá­sokat (napkollektor, napelem) szereltek fel. ■ F. I. Javul az egészségügyi ellátás Hulladékkezelő és -feldolgozó képzés is indult a marcali fenntartású, sző- csénypusztai Széchenyi Zsig- mond Szakközép és Szakiskolá­ban befejeződött a felnőttképzési és vizsgáztatási akkreditáció: 54 szakképesítés vizsgáztatására jogosult az intézmény, országos felnőttképzési vizsgaközpont lett. Az idei tanévkezdés nem­csak a nappalisoknak, hanem a felnőtteknek is elindult. Öt szak­macsoportban, hatféle képzést tartanak az intézmény szervezé­sében. Egyedi szakképzések is folynak, mint a gyógynövényter­mesztő, vagy a hulladékkeze­lő-feldolgozó. ■ Vigmond E. A Vidékfejlesztési Minisztérium a saját költség- vetéséből fizeti ki azt a 240 millió forintot, amelyet az előző kormány hat éve nem biztosított 300 magyar gaz­dának. Harsányi Miklós A termelők az előző kormány mulasztása miatt 2006-ban eles­tek az elkülönített cukortámoga­tástól, ugyanis a hazai jogszabá­lyok nem tették lehetővé az uni­ós forráshoz való hozzájutást - áll a szaktárca lapunkhoz pénte­ken eljuttatott tájékoztatójában. A cukorrépa-termelők az Euró­pai Unió Bíróságához fordultak. A testület 2009-ben az erede­ti nemzeti szabályozást a vonat­kozó uniós szabályozással ellen­tétesnek ítélte meg. Az EU Bíró­ság döntése alapján a 2006-ban támogatásból kimaradt minden termelő megkapja utólag a támo­gatást. A tárca közölte: nincs so­mogyi termelő az érintett 300 gazda között. Az agrárkamara becslése szerint a térségben 30- 40 gazda részesülhet támogatás­ban. Októbertől kifizetik az érin­tett termelőknek az összesen 240 millió forintos támogatást. Közöl­ték azt is: folyamatban van a cu­korrépa-termelők 2012. évi nem­zeti kiegészítő támogatására be­adott kérelmek feldolgozása, a termelők még ebben az évben hozzájuthatnak a pénzhez, i - Minden forintnak örülünk, amit a gazdáknak adnak - re­agált megkeresésünkre Berki Gyula, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének elnöke. Értékes élőhelyek kerültek ve­szélybe a Felsőszentmárton kö­zelében lévő Dráva-mellékág fel- töltődésével, ezért a Dél-dunán­túli Vízügyi Igazgatóság, aki 178 milliós, uniós támogatásból élesztette újjá a folyó mellékágát.- A mellékág feltöltődéséért felelős elzárás átalakításával, és közel 50 ezer köbméter iszap és a benőtt fűzfélék eltávolításával A szaktárca emlékeztet rá: Ma­gyarországon a rendszerváltás idején még 12 cukorgyár műkö­dött. A privatizáció során az üze­mek külföldi tulajdonba kerül­tek, majd az EU 2006-os reform­jával visszaszorította a cukorgyá­rak termelését. Mára egy, külföl­di tulajdonban lévő cég működik Kaposváron, ahol a hazai cukor­szükséglet harmadát állítják elő. „A szocialista kormányok idején az uniós csatlakozáskor kihar­colt 402 ezer tonnás magyar cu­korkvóta 75 százalékát visszaad­tuk Brüsszelnek. Az évi fogyasz­tás 300 ezer tonna körüli, így a hazai gazdaság importra szorul.” - Szinte tökéletesen elsorvasz­tották a belföldi cukorgyártást ­biztosítjuk a természeti értékek fennmaradását - mondta Heid Petra PR- és sajtóreferens. - A napi vízcsere biztosított, ezzel a korábbi állapothoz képest je­lentősebb mértékben élővé vált a mellékág, megszépült környe­zete, flóra- és fauna-, halállomá­nya, turisztikai vonzereje. A mellékág a fejlesztés előtt az év mintegy 27 napján kapott jegyezte meg Garbera István cu­koripari technikus, a gyakorlati oktatóhelyek egyesületének ko­rábbi országos elnöke. - Renge­teg gazda hagyta abba a terme­lést, a gyárak zömét bagóért el­adták, s bezárták. Egyik napról a másikra magasan képzett szak­emberek kerültek utcára.- Szerintem annak idején mél­tánytalanul nem kapták meg jo­gos jussukat a cukorrépa-terme­lők - emelte ki Sámoly Ferenc ka­marai elnök. - Az korántsem jó, ha a sérelmek orvoslása ilyen so­káig elhúzódik. Szerényi Zoltán, a somogyjádi Jádi Agrár- Zrt. elnök-igazgatója szerint az elmúlt másfél évtized­ben gyökeres változás zajlott le a csak frissvíz utánpótlást a Drá­va felől. Szakemberek szerint ez az érték nem volt elegendő a mel­lékág „megfelelő” működéséhez.- A fejlesztés kapcsán a mel­lékág középső harmadában ta­lálható elzárást átépítettük, oly módon, hogy továbbra is bizto­sított maradjon a szigetre törté­nő közlekedés lehetősége - tájé­koztatott Burián Alajos projekt­piacon. Szerencsésnek érezhetik magukat azok a termelők, akik az ország egyetlen cukorgyárá­ba szállíthatnak alapanyagot. Megfelelő hozam mellett ugyan­is hasznot hozhat a cukorrépa.- Idén 50 hektáron takarít­juk be az alapanyagot - mond­ta. - Pénteken az utolsó szállít­mányt is elvittük Kaposvárra. Miközben a termelők a leg­frissebb terméshozamokat és a várható eredményt latolgat­ják, addig a kaposvári cukor­gyárban javában zajlik a kam­pány. Három műszakban folya­matosan működik a cég, janu­árig előreláthatóan közel 800 ezer tonna cukorrépából készí­tenek cukrot. vezető. - Ennek érdekében az elzárás mélyebb részére csőve­zetéket fektettünk, valamint az elzárás anyagát oly módon cse­réltük, hogy az a vizet át tudja engedni. A Vízügyi Igazgató­ság már 2008-ban elkészítette a Felsőszentmártoni mellékág részletes revitalizációs lehető­ségét vizsgáló tanulmányt. ■ Jeki G. Élhetőbbé tették a drávai mellékágat vízi élet Növekedett a folyó turisztikai vonzereje a sikeres projekt révén Káipát-medence: elvándorlás, városfejlesztés Nem drágul a horgászat a Balatonon telepítés Kosarazó halőrök: a partról a mélyebb vizekbe viszik a süllőt A magyarság gazdasági és po­litikai helyzete napjainkban a Kárpát-medencében. Ezt a té­mát boncolgatták a tudomány- terület jeles hazai és nemzetkö­zi képviselői a VI. Régiók a Kár­pát-medencén innen és túl cí­mű régiótudományi konferenci­án pénteken a Kaposvári Egye­temen. Szó esett egyebek mel­lett Budapest új városfejlesztési koncepciójáról, a munkaerőván­dorlás fő folyamatairól a Kár­pát-medencében, Szávai Ferenc rektor pedig a magyar tőkebe­fektetés szerepéről szólt a hatá­ron túli gazdaságokban. A hato­dik alkalommal megrendezett konferenciát negyedszer tartot­ták Kaposváron. ■ M. K. A növekvő üzemeltetési, halter­melési- és telepítési költségek el­lenére sem emeli a jövő évi terü­leti engedélyek árát a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. - döntött pénteken a társaság ve­zetése. Számos vízkezelő előzetesen je­lezte a jegyárak emelését és a ba­latoni zrt. gazdasági számításai szerint is mintegy 25 százalékos jegyáremelés válna indokolttá. A társaság azonban nem kíván­ja növelni a balatoni horgászok terheit, amikor úgyis számos kö­rülmény nehezíti a halfogást: az alacsony vízállás miatt nehezebb megközelíteni a horgászhelyeket és a horgászcsónakok tárolási le­hetőségei is szűkültek. Bár még csak nemrég kezdő­dött az őszi haltelepítés, már a jö­vő évi telepítés fedezetét kell ter­veznie a társaságnak. „Drágább lett a takarmányár, többe kerül a szállítás, a meleg miatt éjjel-nap­pal mentek a levegőztető beren­dezések a halastavakon, ami nem csak az energiaárak miatt volt jelentős tétel, hanem a túlóra­díjak miatt is - tájékoztat a Bala­toni Halgazdálkodási Nonpro­fit Zrt. - Azok, akik piacra ter­melik a halat, még csak-csak re­ménykedhetnek abban, hogy a hal árában valamennyire meg­térülnek majd a költségeik a ka­rácsonyi vásárokon. A zrt. vi­szont azért üzemelteti halasta­vait, hogy a Balatonba telepíten­Kosárban telepítik át a halakat dő hal minél nagyobb részét sa­ját maga termelhesse meg. Azaz nem piaci halat termel, hanem te­lepítendőt, a következő évek hor­gászzsákmányát. Ez viszont biz­tosan nem hozza, inkább viszi a pénzt, idén egyre többet.” A társaság egyébként újabb adag, ismét több száz kilogramm pontyot, valamint félezer darab egynyaras süllőt telepített Bala- tonföldvárnál a Balatonba az ir- mapusztai tógazdaságból. Amint megírtuk, a múlt héten kezdték meg az irmapusztai lehalászást. A süllőt ezúttal is az alacsony víz­állás miatti új módszerrel juttat­ták a Balatonba: a halőrök a part­ról kosárban vitték a mélyebb vízbe. ■ Fónai Imre JEGYZET Nem konyakot akar a tanár 1991-BEN NYILVÁNÍTOTTÁK a magyar közoktatás napjának november 22-t, a Pedagógus Szakszervezet kezdeménye­zésére. Céljuk az volt, hogy bemutassák a hazai közok­tatás helyzetét, gondjait, to­vábbá olyan döntések meg­születését kívánták elősegí­teni, amelyekben kifejeződik a nemzet gondoskodása saját jövőjéről, és amelyekben nem szorulnak háttérbe a szak­mai szempontok, a tanulói, szülői, és pedagógusérdekek. NOVEMBERIG MÁR NEM törté­nik semmi, amit ünnepelni lehetne, legfeljebb újabb ígér­getések lesznek, hogy majd jövő év elején, vagy 2030-ban jobb lesz. A pedagógusok fi­zetésemelése elmarad - ez ezen a héten vált nyilvános­sá, amikor az ágazat első em­bere, Hoffmann Rózsa épp Cipruson tanácskozott. de nem csak ez a probléma a magyar közoktatásban; nem tanulni tanulnak majd meg a gyerekek (pedig a mondás szerint az a jó, ha valaki hálót kap, nem halat), hanem bif­lázni kell az egyenkönyveket. BŐVEN MEGÍTÉLHETŐ ÚGY a magyar közoktatás elmúlt két évtizede, hogy túl sza­bados volt (bár tán inkább „szakemberek” kísérleteztek vele, mint ideológusok), de^a második Orbán-kormány ide­jén történteket valószínűleg nem véletlenül titulálják so­kan ámokfutásnak. Nem az­zal van baj, hogy a jobboldal változtat (amihez joga van, hiszen kétharmadot eredmé­nyező 52,73 százalékot ért el a Fidesz-KDNP szövetség a parlamenti választáson). De nem ezt ígérték! Nem csak Machiavelli A fejedelem című könyvét, hanem a 80 eszten­deje elhunyt, remek jobbolda­li közoktatási miniszter, Kle- belsberg Kunó életművét is föllapozhatnák. a rendszer persze működ­ni fog, mert a mértékadó pe­dagógusok mindig a diák ér­dekét nézik és nem a saját pénztárcájukat (s amúgy sem a magas fizetésért megy sen­ki tanárnak). Ráadásul az is­kolák állami tulajdonba ke­rülnek (most javarészt kor­mánypárti önkormányzat vagy a Fidesznek elkötelezett egyházak kezelésében van­nak), s megnézheti majd ma­gát a jövő évi leépítések so­rán, aki fölemeli a szavát, vagy elmegy tüntetni. „AMIKOR NAGY VIHAR VAN a tengeren, akkor azt is érté­kelni kell tudni, hogyha va­laki kikötőbe vezet minket, nem biztos, hogy éppen ko­nyakot kell rendelni” - így kommentálta Giró-Szász András kormányszóvivő az ígért, de elmaradt béreme­lést. Ezt csak durvának lehet ítélni. Pedig a pedagóguso­kon múlik, hogy milyen okos nemzedék nő föl. S ez nem mindegy, hiszen ők emelik föl (vagy nem) a nemzetet, ők dolgoznak meg (vagy nem) nagyszüleik nyugdíjáért.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents