Somogyi Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-11 / 239. szám
2012. OKTÓBER 11., CSÜTÖRTÖK GAZDASAG 7 Nem lesz olcsóbb a kukorica terméseredmények Ellátási zavarok nem lesznek, de készletcsökkenés várható melő kukoricája kiszáradt, ugyanakkor állatai vannak. Az aszályos, ám állatállományban gazdag területeken lesz országon belül a legdrágább a kukorica.” Vancsura a globális helyzetet értékelve kijelentette: „ahhoz, hogy komoly hiány alakuljon ki, az északi és a déli féltekén egyszerre kellene komoly gondnak adódnia, ez most csak az északi féltekére igaz. A készletek átmeneti csökkenésére azonban fel kell készülni. Egy ilyen helyzetben a magyar terMoszkva: nincs olyan nagy baj Kukoricahiánytól nem kell tartani, de a készletek csökkenésétől igen. A szűkös kukoricatermés az egész világon érezteti hatását: ingadozó, de magas árakra kell számítani. Braunmüller Lajos „Idehaza a termésbecslésnek megfelelő mennyiségű kukoricára számítunk” - jelentette ki lapunknak Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke hozzátette: „a betakarítás közel 70 százalékával kész vagyunk, a termésátlag 3,7 és 3,8 tonna körül alakul hektáronként. Az 1,2 millió hektárnyi termőterületet tekintve kijelenthetjük, hogy meglesz a négymillió tonna az idén”. Vancsura emlékeztetett: „májusban és június elején még 8 millió tonna körüli terméseredményt becsültünk, ennek a várakozásnak tehát csupán a fele valósul meg”. Az elnök azonban úgy látja, országos hiány így sem fog fellépni. „A kukoricatermés így is elegendő lesz, javarészt azért, mert már nagyon kevés haszonállat van Magyarországon. Emellett természetesen jóval kevesebbet tudunk majd exportálni a korábbi évekkel összehasonlítva. A legnagyobb probléma ott lép fel,-ahol a ter- ..te&bfi........... OROSZORSZÁG GABONATERMELÉSE idén elérheti a 71 millió tonnát - közölte kedden az ország mezőgazdasági minisztere. Nyikolaj Fjodorov hozzátette: „ahogy a betakarítás halad előre, egyre kedvezőbb trendeUiOHOKlili-'T .ifeKHibUUá -i' két tapasztalunk”. A végső eredmény így várhatóan kevéssel marad csak el az orosz agrártárca által korábban becsült értéktől. A tárca az idei exportcélt 10-14 millió tonna környékén határozta meg. melőknek is a világgal kellene versenyezniük a gabonaigény kielégítésére, azonban az 1200 hektáros termőterületek ehhez túl kicsik” - utalt az elnök a földtörvény tervezetében foglalt limitre, melyen felül nem lehet állami földet bérelni. két éve az akkori gyenge termés miatt Moszkva exporttilalmat rendelt el, amely pánikot okozott a piacokon. Orosz illetékesek az elmúlt hetekben többször is hangsúlyozták: idén szó sem lehet exporttilalomról. Vancsura József kijelentette: „az árak jelenleg nagyon vola- tilisek, a kukorica nem drágul a csillagos égig. Áremelkedés idehaza csak a forintgyengülés miatt lehet, számottevő árcsökkenés nem várható”. „Vannak országok, ahol súlyosan károsodott a termés, és Magyarországot is rosszul érintette az aszály. Sokáig reménykedtünk, hogy jobb lesz a kukoricatermés annál, ami most várható” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Pótsa Zsófia. A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetségének főtitkára hozzátette: „a betakarítás előrehaladtával némileg javultak az átlagos terméshozamok, ám az most is csak a 3,8 tonnát éri el hektáronként. így az ország idei kukoricatermése valahol 4 és 4,5 millió tonna között alakul majd.” Pótsa elmondta: „az Egyesült Államok nagy kiesése miatt a világ termésmennyisége kisebb lesz, de ez nem akkora, hogy katasztrofális gondokat okozzon. Tavaly 875 millió tonna volt a globális össztermés, ma 833-840 millió tonnát várnak. Ami az árakat illeti, úgy látja: azok a korábbi félelmek miatt emelkedtek, most ingadozik. A kukorica ugyanakkor így is drága marad. Valószínűsíthető, hogy 70 ezer forint alatt lesz tonnája. Közös káralap kellene az államosított kórházaknak KÁRTÉRÍTÉS Az államosított kórházak épület-, vagyon- és gépjármű-biztosításaira várhatóan még az idén központi köz- beszerzést írnak ki - értesült a Világgazdaság. A kórházak számára a legnagyobb tételt jelentő és a legtöbb aggályt felvető intézményi felelősségbiztosításoknál ez azonban nem jöhet szóba, mert a műhibaügyek elszaporodása miatt mára gyakorlatilag monopolhelyzet alakult ki ezen a piacon: az Allianz biztosítja a kórházak döntő többségét, míg a Generali-Provi- dencia kevesebb, mint 10 kórházat visz. Az üzletág biztosítói szemmel egyértelműen veszteséges még akkor is, ha becslések szerint a kilencvenes évek végétől több száz százalékkal emelkedtek az intézmények biztosítási díjai. Ezek a díjak persze nem publikusak, ám azt a Magyar Kórházszövetség elnöke is megerősíti: a nagyobb intézmények esetében többmilliós tétel a felelősségbiztosítás. A törvényi előírások ellenére nincs is minden magyar kórháznak folyamatos felelősségbiztosítása, holott enélkül elvileg nem is működhetnének - mondja Rácz Jenő. Ennek az az oka, hogy a biztosítási díjat éppúgy, mint az elveszített kártérítések összegét abból a pénzből kell kigazdálkodni, amit a működtetésre kap a kórház. Márpedig a kártérítések nagyságrendjét semmi sem korlátozza, a bíróság belátására van bízva, mekkora összeget ítél meg az alpereseknek. Márpedig ez a biztosítók számára is kiszámíthatatlan kockázatot jelent. Ezért is javasolta a Kórház- szövetség már évekkel ezelőtt, hogy a felelősségbiztosítás helyett az intézmények, illetve tulajdonosaik hozzanak létre egy közös káralapot, és ebből fizessék a - törvényben limitált - kártérítéseket. Rácz Jenő szerint az államosítással egy ilyen konstrukció kidolgozására most igazán jó lehetőség kínálkozik, hiszen nem kell többtucatnyi tulajdonosnak egyezkednie. Ezzel elkerülhető lenne az a jelenlegi gyakorlat is, miszerint a biztosító nem csak az átvállalt kártérítés összegét maximálja (általában 5-10 millió forintban), de azt is kiköti, hogy évente, mondjuk, legfeljebb két vesztes pernél hajlandó helytállni. ■ H. É. Biztosítók díjbevétele (első fél év, milliárd forint) ■ A műhibaperek miatt nincs üzlet az egészségügyi intézmények biztosításában. .1UV.{^0/Í HIRDETÉS Ismerje meg Ön is a tudomány világát! HÍRSÁV MT: gyenge kereslet tompítja a sokkot a monetáris Tanács négy külsős tagja szavazott a jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkentésére a testület legutóbbi, szeptember 25-ei kamatdöntő ülésén is - derül ki az ülés rövidített jegyzőkönyvéből. Az alapkamat 6,75 százalékos szinten tartására voksolt az MNB elnöke és két alelnö- ke: Simor András, Király Júlia és Karvalits Ferenc, míg 6,5 százalékra csökkentésére Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Cinkotai János és Kocziszky György. Utóbbiak szerint a potenciális növekedés lassulása ellenére a gazdaságot továbbra is számottevő kapacitásfelesleg jellemzi. A gyenge belső kereslet emiatt érdemben tompítja a költségsokkok inflációs hatását. Policy Agenda: stagnál a kkv-szektor a kis- és középvállalkozások (kkv) vezetői szerint még várat magára a gazdaság fellendülése, ezt mutatja az OTP KKV negyedik negyedévi konjunktúraindexe, mely 42,2 százalékon áll - derül ki a Policy Agenda és az OTP Bank felméréséből. Az index jelenlegi értéke pontosan megegyezik az egy évvel ezelőtt mért negyedéves értékkel, és alacsonyabb a 2012 harmadik negyedévében mért 43,4 százaléknál. A 800 cég megkérdezésével szeptember második felében készült felmérés szerint a cégvezetők 60 százaléka arra számít, hogy a következő fél évben romlani fog a magyar gazdaság helyzete. Az előző negyedévben 56 százalék volt az így gondolkodók aránya. Kopint-Tárki: 2005-ös szinten a GDP Palócz Éva a magyar gazdaság teljesítménye 2012-ben a 2005. évivel lesz azonos - mondta Palócz Éva. A Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója elmondta: a társaság rontva korábbi előrejelzését úgy látja, a GDP az idén 1,2 százalékkal csökkenhet a korábban várt egy százalék helyett, míg jövőre 0,5 százalékkal nő az előző prognózisban közölt 0,7 százalékos növekedéssel szemben. A kutató megismételte júliusi javaslatát: a jövő évre tervezett szuperbruttó kivezetését érdemes lenne elhalasztani. Ez a lépés - a legalább havi 215 ezer forintot keresők szuperbruttójának megtartása - 107 milliárd forint költségvetési többlet- bevételt jelentene. Megyei napilap előf tetőként tesztelje tudományos-ismeretterjesztő magazinunkat: --------------------------7-----——------------Mo st 1250 Ft-ért f eethet elő három hónapra a GEO ra! Telefonáljon munkanapokon 8-16 óráig, és így 775 Ft/magazin ár helyett megjelenésenként 550 Ft-ért olvashatja kedvenc magazinját! Ajánlatunk 2012. október 31-lg érvényes. Elét Vetési ajánlatunk kizárólag az adott megyei napilap terjesztési területén lakéhellyel/tartózkodásl hellyel rendelkező elét ketók által vehető Igénybe. Kérjük, hogy az adott megyei napilap terjesztési területével kapcsolatosan érdeklődjön a 06-40-510-510 telefonsaimon. Az ajánlatot azok a természetes személyek vehetik igénybe, akiknek az előfketést megelőző 3 hónapon belül a megadott előf bétől személyes adatokkal és/vagy előf bet ésl címen nem volt érvényes, az ajánlatban feltüntetett magazin előf kelése. A díjf ketést kővető hónapban megjelenő első lapszámtól kézbesítjük Önnek magazinunkat. Az előf ketésre és adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket az Előfketől Üzletszabályzatban találja a www.aslapok.hu oldalon. Akciókőd: 2020
