Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-06 / 209. szám

3 2012. SZEPTEMBER 6., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Julianustól az orosz turistákig világkongresszus A finn és észt államelnököt is fogadta Áder János Siófokon ► Folytatás az 1. oldalról- Mi magyarok az ezeréves ál­lamalapítást követően európai kultúraalkotó nemzetté lettünk- mondta Áder János. - Voltak idők, amikor harcolnunk kel­lett ősidők óta beszélt nyelvün­kért. Volt, hogy politikai-nem­zeti programadó feladattá vált a nyelv, amit Széchenyi István így fogalmazott meg: „Az egész­séges nemzet fő támasza a nem­zeti nyelv. Míg az fennmarad, a nemzet is él.” A köztársasági elnök szerint nyelvrokonainkról megtudni valamit annyi, mint megtud­ni valamit önmagunkról. - A nyelvművelés minden kultúr­nemzet alapvető törekvése - folytatta. - Julianus méltó kö­vetője volt Kőrösi-Csoma Sán­dor, azután Sajnovics János, aki először írta le a magyar és lapp nyelv azonosságait. Igaz, mind­ez csak a véletlen műve volt, mert eredetileg csillagásza­ti expedícióval ment Lappföld­re. Persze, a sors csak azokat ajándékozza meg ilyen véletle­nekkel, akik méltók rá. Az ta­lál, aki keres. Áder János szólt Gyarmati Sá­muelről is, a finnugor nyelvro­konság elméletének megalapo­zójáról, akinek ezt taglaló mű­ve 1799-ben jelent meg, majd azt mondta a világkongresz- szus nyitó konferenciáján: - Mi az a titokzatos kapocs, ami ösz- szeköt minket? Kölcsey szavai­val „haza, nemzet és nyelv, há­rom egymástól elválhatatlan dolog”. Számunkra sokáig a nyelv jelentette a nemzetté vá­lás lehetőségét. Ma is támogat­nunk kell azokat, akik a kul­túrájuk fennmaradásáért küz­Miniszterek, művészek, tudósok és gazdasági szakemberek Siófokon. Alig ért véget a balatoni főszezon, a város ismét tele van vendéggel denek. S talán nem véletlen az sem, hogy Európa kulturális fő­városa Pécs után egy-egy észt és finn város lett. Alig ért tehát véget a balato­ni főszezon, Siófok ismét „meg­telt”. Miniszterek, szakembe­rek, művészek, tudósok ta­nácskoznak három napon át az Azúr hotelben. A kongresszus két évtizedes történetében Ma­gyarország másodjára ad ott­hont a találkozónak, az elsőre az államalapítás 1100 éves év­fordulóján, 1996-ban került sor. Tizenhat év elteltével Budapest után ezúttal Siófok a helyszín, s hogy nem a főváros, az komoly „lobbisiker" tudta meg lapunk bennfentesektől, s azt is, hogy a Schmitt Pál vezette Köztársa­sági Elnöki Hivatal nagyon sze­rette volna budapestivé tenni a világtalálkozót... Balázs Árpád, Siófok polgármestere nem tit­kolta: Oroszország és az orosz föderáció egyes tagköztársasá­gainak jelentős részvétele miatt Siófok ismertté válik egy olyan hatalmas és fejlődő turisztikai piacon is, mint amilyen az oro­szoké, ez is a világkongresszus helyi jelentőségét adhatja. ► Folytatás az 1. oldalról a ceremónián elhangzott: az orosz ajándékozók hite szerint az angyal évszázadokig fog őr­ködni Siófok és a Balaton térsé­gének békéje fölött. Siófok mos­tantól „A Béke Városa”. Az aján­dékozók ugyanis ezt a címet adományozták a befogadó tele­pülésnek, Balázs Árpád pedig a Világvárosok Nemzetközi Stafé­tájának tagsági oklevelét és a A rendezvényhez kapcsoló­dik Kálmán Imre szülőházában Szemadám György festőművész, író kiállítása, a Kálmán Imre Kul­turális Központban pedig az észt köztársaság egykori elnökének tárlatát nyitják meg csütörtökön este. Lennart Meri küldetésének Béke Érdemrendjét vehette át Drozdov Nyikolaj Nyikolajevics orosz akadémikustól. először lesz gazdasági kerék­asztal a finnugor világtalálkozó történetében; ízelítő a témakö­rökből: etnopolitika, nyelv és ok­tatás, kultúra és informatika, demográfia és egészségügy, öko­lógia. Kerekasztal köré ülnek az ifjúság jelenét és jövőjét kutatók, valamint a résztvevő országok parlamenti képviselői is. tartotta, hogy elmesélje az ész­tek és nyelvrokon népeik ősi tör­ténetét, választ keresve a kérdés­re: kik vagyunk, honnan jöttünk és merre tartunk. A tárlat a bu­dapesti Néprajzi Múzeum finn­ugor anyagával együtt lesz látha­tó szeptember 29-éig. ■ Fónai I. A világon több mint 24 millió ember beszéli anyanyelvként a finnugor nyelvek valamelyikét. A legnagyobb lélekszámú finn­ugor népek a magyarok, a fin­nek, az észtek és a mordvinok. néhány azonos, vagy csak­nem azonos szó, amit a finn­ugor népek közel egyformán ejtenek: kéz, szem, vér, hal, tél, kettő. A hetedik világkongresz- szusra 2016-ban Helsinkiben kerül sor. Egytonnás angyal a város fölött, gazdasági kerekasztal a találkozón Belakták az intézetet az orvosok, páciensek Mergancz Sándort a TEK műveleti igazgatóságán alkalmazzák elsejétől A barcsi önkormányzat megkö­szönte az új járóbetegellátó köz­pont valamennyi dolgozójának a költözéssel járó hosszadalmas munkát és köszöntötte őket az új épületben. Öt nap alatt ugyanis teljesen kipakolták a régi rende­lőket, otthonossá tették az újat, át­köttették a telefonvonalakat és az internetes rendszer is jól működik már. Az épületben ráadásul recep­ció segíti a betegek eligazítását. Kis M. János, az Egészségügyi Bi­zottság tanácsnoka hangsúlyozta: a régi és a hamarosan induló új el­látások palettájával igazán rentá- libilissé válik a dél-somogyi egész­ségügyi ellátás. ■ J. G. ► Folytatás az 1. oldalról Mergancz Sándor feladata lesz a TEK-be - szintén szep­tember elsejével csatlakozó - négy új osztály integrálása a meglévőkhöz. A Somogyi Hír­lap megtudta azt is: a négy új egység - Békéscsaba, Szom­bathely, Pécs, Szeged - eddig a megyei rendőr-főkapitánysá­gok beavatkozó egységeiként működött. Integrációjukat az a kormányzati szándék indo­kolta, hogy Magyarországon egyetlen szervezet foglalkoz­zon ezentúl a terrorelhárítás­sal. A TEK a Somogyi Hírlappal azt is közölte: mivel az új egy­ségeknek felkészültségükben, taktikájukban, edzettségük­ben is idomulniuk kell a Terror­elhárítási Központ normáihoz, Mergancz Sándor tábornok fel­adata lesz az ehhez szükséges képzések megszervezése. ■ Harsányi Miklós JEGYZET KERCZA IMRE A rendszám megújul Akár 15 ezer forintba is bele­kerülhet egy rendszámcsere, amelyet a hírek szerint még az idén el kell végezni az au­tótulajdonosoknak. 15 ezer forint már akkora összeg - mondta tanult ismerősöm -, amelynek elköltéséről a csa­ládfőnek mindenképpen ér­tesülni kell. A rendszámcsere nem feltét­lenül szükséges, de feltétle­nül rossz. Még emlékszem, hogy Horváth Balázs az An­tal Kormány Belügyminisz­tere azt mondta, ez a típu­sú rendszám, amelyet ak­kor bevezettek, hosszú időre - akár örökre is - megoldja a gépkocsik azonosításának nehéz feladatát. A hosszú idő úgy látszik most letelik. Pe­dig annak idején közbeszer­zés útján választották ki azt a céget, amelyik jogosult volt a rendszámtáblák gyártásá­ra. Zárt rendszert alakítot­tak ki, amelybe nem lehe­tett belepiszkálni és az egy­szer már legyártott azonosí­tókat nem lehetett mégegy- szer gyártani. Most mégis változást sürgetnek, arra hi­vatkozva, hogy ha megyén­ként tartják nyilván a jár­műveket, akkor az jobb lesz mindenkinek. A közlekedés­pszichológus azt nyilatkozta a minap, hogy ha szerencsét- lenkedik valaki az úton, és ránéz a rendszámára, akkor tudja, hogy idegen és óvato­sabban vezet. Ez is egy érv. Nem tudom miért, nekem az jutott eszembe, hogy a mi fa­lunkba - régen volt! - időn­ként elrendelték a baromfiak oltását. A rossz nyelvek sze­rint a felcser és az állatorvos ilyenkor desztillált vízzel in­jekciózta végig az állatokat. Egy sem pusztult el, nem is gyógyult meg, de az árát be­szedték. Szóval most is azt gondolom, hogy ez a rend- számcsere csak pótcselek­vés. A sok 15 ezer forint sok­ra megy, egy kasszában tete­mes összeget tesz ki. Más ér­telmes indokot ugyanis alig­ha lehet elképzelni. Megújul a testvérvárosi emlékkő Kaposváron a Kossuth tér felújításával egyidőben állították föl a testvérvá­rosi emlékkövet az Ady Endre utca elején, amelyen Kaposvár valamennyi testvérvárosának neve, iránya és távol­sága szerepel. Az elmúlt években a fagy egyre nagyobb darabokat morzsolt le a kőről, így időszerű volt a felújítá­sa. Az új mészkőlap egy bárdudvarnoki kövescsapat és a városgondnokság munkája révén készült el Répa: tetemes a hozamkiesés cukoripar Háromezer hektáron termesztik a növényt Keserédes idény: az aszály mi­att sok helyütt legalább 20 szá­zalékos terméskiesést várnak a somogyi cukorrépatermesztők. A betakarítási szezont várható­an október első felében kezdik el a gazdák.- Negyvennégy éve vagyok a szakmában, ám ekkora szá­razságot még nem tapasztal­tam - mondta szerdán lapunk­nak Nagy György, az igali Igái Agro Kft. ügyvezető igazgatója. - Időben elvégeztük a gyomta­lanítást és az összes szakmai teendőt, az óriási aszály azon­ban súlyos csapást mért a ter­mésre. Amíg tavaly több mint 60 tonnás hozamot értünk el hektáronként, addig ebben a szezonban az 50 tonnát sem éri el az átlagtermés. Bár igen jó - 18-21 százalékos - a répa cu­kortartalma, ellenben meglehe­tősen kicsi a gyökér tömege. A somogyszili határban 114 hektáron termesztik a cukor­nak valót. Egy hektár terme­lési költsége közel 600 ezer fo­rint, a fontos növény idén is nyereséget termel. Azt egyelő­re nem tudni, hogy mikor kez­dik el a betakarítást, a cégve­zető szerint ebben a meleg­ben nem lehetne hosszú ide­ig a depóban tárolni a ter­ményt. A megyei kormányhi­vatal földművelésügyi igazga­tósága érdeklődésünkre kö­zölte: Somogybán 3040 hek­tár a cukorrépa vetésterülete. Az elmúlt hónapban készített termésbecslés alapján hektá­ronként 45,5 tonna körül ala­kulhat a termés, az elmúl nyolc év átlaga 58,2 tonna volt. A me­zőgazdaság nehézipara: a cu­korrépa-termesztést gyakran így emlegetik. Nagy György szerint nagy igazság van a mon­dásban, hiszen alapos szakmai tudás szükséges a munkához.- Hosszabb kihagyás után négy éve kezdtünk el újra cu­korrépával foglalkozni - közöl­te. - Jövőre is folytatjuk a mun­kát. Ennek két fő oka van: a ter­ménynek biztos piaca van, más­részt a cukorrépa beleillik a ve­tésforgóba. ■ Harsányi M. t

Next

/
Thumbnails
Contents