Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-29 / 229. szám

2012. SZEPTEMBER 29., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 5 Fain lájbi, avagy a túlélőmesék cigánylegények Aki ebben részt vesz, jobb ember lesz - hirdeti a kaposvári konferencia Öngyilkos akart lenni, rendőrök vágtak le a kötélről a férfit A mese körül forog a vi­lág, de nagyon is valóságos problémakörben a kétnapos kaposvári népmese-konfe­rencián. A cigányság gazdag mítosz- és anekdotakultúrá­ja csakúgy téma, mint az ol­vasóvá nevelés és a szociális körülmények összefüggései. Balassa Tamás A népmese napját hét eszten­deje ünnepük szeptember vé­gén, és pedig Benedek Elek születésnapjának tiszteleté­re a Magyar Olvasástársaság (HUNRA) szervezésében. A Kaposvári Egyetemmel karölt­ve a nyolcadik országos konfe­renciát rendezik szakembe­reknek, s hogy a mese ezút­tal is szórakoztasson, családi- és gyermekprogramok sorá­val tűzdelték meg a kaposvá­ri kínálatot a szervezők. De a konferencián se csak tudomá­nyos igényű megközelítésé le­gyen a terep, gyakorló mese­mondók is meghívást kaptak számosán, határon innenről és túlról.- Gondoltad, volna, hogy így megdolgoztat minket ez a Be­nedek Elek? - Ezt Berecz And­rás kérdezte Agócs Gergely­től három évvel ezelőtt, szep­tember végén, s most mindket­ten vendégei Kaposvárnak. Be­recz Andrással a pénteki kora délután került egy más dimen­zióba, az egyetemi előadó álta­lános atmoszférájához képest legalábbis bizonyosan. A jel­lemzően pedagógusok, könyv­tárosok és egyetemi hallgatók alkotta közönség másodper­cek alatt lett fényes bizonysá­ga annak, hogy a jó mesét, az ízes mesélést bizony a felnőt­tek is isszák. A Naxos-sziget- ről való görög népmese, a sza­bó és Gyurka története nem csupán egy mesét közvetített - amibe a „fain lájbi” kifeje­■ Ön hisz a mesékben? Szavazzon hírportálunkon jÉg*-'-' ma 16 óráig: SONLINE.hu y A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. Mesés ember. Berecz Andrásnak mesél az arca, s mesél minden gesztusa, magával ragadó előadása lenyűgözte az egyetemi auditórium közönségét zés is belefért (angolul-széke- lyül-szlengül: király bekecs) -, hanem egy gondolat is: vajon lé­tezhet-e kiválóbb mesterség an­nál, minthogy az ember mese­mondó legyen? Olyasvalaki, aki a talpától a feje tetejéig a mesék bölcsességével és légiességével van tele, és a mese nem csak a valóság kínjaira kínál számára gyógyírt, amit gazdagon meg is oszt a hallgatósággal, hanem a népek kultúráját is közel hozza észrevétlen. Ha véletlenül úgy gondolná, a népmese magyar találmány, hát nem az - bár gyermekkori emlékeink alap­ján talán nincs is szebb, mint azt gondolni, hogy bizony az. Amikor Győri Jánossal, a HUNRA elnökével beszélget­tünk pénteken, nem véletle­nül került szóba Jankovics Marcell neve, aki rajzfilmes­ként minden vitán felül álló­an kultúrát teremtett a ma­gyar népmesékkel. Szabó Gyula és Molnár Piroska ma­gyar hangjával persze, no és a feledhetetlen, a mai napig mű­ködő-ható képi világgal. Győri János mindemellett magyar­tanárként is azt vallja, hogy a Harry Potter-történeteknek is helyük van a gyerekek köny­vespolcain. Ahogy sok min­dennek, ami nem feltétlenül magaskultúra, nem feltétle­nül szépirodalmi igénnyel megmunkált szöveg, mégis ér­téket képviselhet, és lépcsőfo­kot jelenthet a következő ma­gaslatokhoz, minőségekhez a gyerekek számára. A népmeséket a mindenko­ri közösségek válogatták és hagyományozták tovább, me­séi tudást adva át a követke­ző generációnak. A szövegha­gyományban a legkülönfélébb mesei történetek és változa­tok maradtak ránk, hogy min­den élethelyzetünkre választ adjanak és tápláljanak - cso­dával, hittel vagy épp humor­ral, fogalmaz a HUNRA. Az ol­vasástársaság elnöke azt vall­ja, a hangzó és az írott mesék közötti átmenetet kell keres­ni. A cigányság kultúrája pél­dául, aminek verbalitása telis­tele van legendákkal, mondák­kal, hiszen a cigány közössé­gek sok esetben a mai napig mesei hagyománnyal élők. „Jöttek királyok, hercegek, grófok, válogatott cigányle­gények...” „No, fiam, te le­szel a cigányember, téged örö­mömben, jókedvemben csi­náltalak...” Két idézet, melyet a szervezők a népmesenap mintegy mottójául hívtak. Vélhető, egyfajta hivatkozás­ként, hogy a társadalomban sok esetben előítélettel kezelt, vagy jobbára negatív tapasz­talathoz kötött kulturális kö­zösség iránti falakat láthatat­lanná tegyék. Dávid Bogi, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének blogján, a kaposvári konferen­cia alropóján így vall a mesék hatásáról.- Aki a mesélés folyamatá­ban részt vesz, bármilyen sze­repben is, az jobb ember lesz. Jobb kell, hogy legyen. Mesét mormolva nem lehet gonoszsá­gokat művelni! A mese felsza­badít, a mese világa a szabad­ság világát jelenti különösen a sérült, a hátrányos helyzetű, a valamiben hátrányosan meg­különböztetett embertársaink számára. Erről a világról ezért nem szabad lemondanunk. A HUNRA praktikusan, programokkal is tesz mind­ezért. A konferencián is bemu­tatott Olvasó-társ kezdemé­nyezés sok száz önkéntessel, ' részint kaposvári egyetemis­tákkal dolgozik azért, hogy a cigány gyermekeknek ne csak hangzó mesemúltjuk, hanem jelenük is legyen. Mesélnek nekik. A társaság több kivá­ló meseportállal is együttmű­ködik, közte az Egyszervolt- tal és a Meseutcával. Utóbbit a Magyar Szak- és Szépirodal­mi Szerzők és Kiadók Repro­gráfiai Egyesülete is támogat­ja; az alsó tagozatosok olvasási orientációjához és a művek fel­dolgozásához adnak adalékot. A klasszikus mesehős-ked­veltségi listát - egy kis tanul­mány szerint - Hófehérke ve­zeti Piroska és Hamupipőke előtt, a Szegény ember a ne­gyedik, Lúdas Matyit és Má­tyást (aki egyetlenként a való­ság mezején is helytállt) meg­előzve. A maiak között Shrek, Barbie és Thomas a rangsor. Ha ez utóbbiak neve keveset mond, érdemes megismerni őket, javasolja Győri János, aki szerint elképesztő a kínálat a mesekönyvpiacon, így a minő­ség is eltérő. Szülői és pedagó­gusi lehetőség a választás se­gítése... segítség - A mentőszolgálat munkatársa tett bejelentést a Fonyódi Rendőrkapitányságra, hogy egy személy öngyilkos­sággal fenyegetőzik - tájékoz­tatott a Somogy Megyei Rend­őr-főkapitányság sajtóosztálya. - Az elkeseredett férfi csak annyit árult el az OMSZ mun­katársának, melyik települé­sen él. Az információk alapján a fonyódi járőrök adatgyűjtést végeztek Balatonfenyves-Im- remajor környékén, majd rövid időn belül kiderítették az ön- gyilkossággal fenyegetőző fér­fi kilétét, s azonnal a helyszín­re vonultak. Egy bezárt lakrészében meg is találták a 33 éves férfit, aki ekkor már egy kábeüel a nya­kára kötve lógott egy két méter magas gerendáról. A férfi édes­apjának segítségével behatol­tak a helyiségbe, majd ott lekö­tötték a személyt. A gyors be­avatkozásnak köszönhetően a fiatalember csak könnyebb hámsérülést szenvedett a nya­kán, ellátást nem igényelt. Az Országos Mentőszolgálat mun­katársai a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórház pszichiátri­ai osztályára szállították. Szezonzáró őszi veteránjármű technik-piknik közel száz veterán csodajár­gány, motor és büszke tulajdo­nosaik találkoznak a kapos­vári Cseri parkban, a hatodik technik pikniken, szeptember utolsó napján. A reggel 7-től fél négyig tartó találkozón a szín­vonalas kiállítás mellett börzé­vel és játékos feladatokkal vár­ják az érdeklődőket. ■ Cs. V Régi autó új pompában Szárazra tett „londoni” bringások uszodát keresnek uszodahelyzet Wellnesshotelbe kényszerült, ahonnan most kiszorult a csoport, mert kell a hely a vendégeknek Az olimpiai falu bejáratánál a siófoki bringások. Visszafelé repülővel jöttek... Nem értjük, miért tettek ki ben­nünket az uszodából - mondja azoknak a siófoki tizenévesek­nek az edzője, akik kerékpár­ral tekertek a nyáron Siófokról Londonba. Siófokon mostohák az uszo­dakörülmények, már ha a versenyszerű úszásra gondo­lunk, hiszen az oktatás meg­oldott a Galérius fürdő tanme­dencéjében, az uszodával ren­delkező Ezüstpart hotel azon­ban csak szezonális jelleggel tart nyitva. Néhány éve nyílt a Yacht Klub wellnesshotel a vi­torláskikötőben huszonöt mé­teres, másfél méter vízmély­ségű uszodával, s a Siófok és környéke Diáksport Egyesü­let azonnal „le is csapott” rá. - Négy éve készültünk a fia­talokkal arra, hogy kerékpár­ral eljussunk a londoni olim­piára - mondja Bálint Jánosné edző. - Ez sikerült is, többek között annak köszönhetően, hogy uszodai erősítő foglalko­zásokat is tartani tudtunk a Yacht Club hotelben. Nemrég azonban arról értesített ben­nünket a szálloda vezetése, hogy a továbbiakban nem jár­hatunk oda. Kétszer nyolc fős csapatról van szó, a „londoni­akról”, meg már a következő korosztályról. Igazán érthető indokot nem hallottunk, állí­tólag egy vendég is kifogásolta a jelenlétünket, pedig a gyere­keink nem hangoskodtak, ren­detlenkedtek, idejük se volt er­re, keményen edzettek. A lapunkat megkereső szü­lők sem értik a hotel döntését, hiszen ezek a fiatalok öregbí­tették Siófok hírnevét, még a szállodát is reklámozták, mi több, nem ingyen használ­ták az uszodát, tíz hónap alatt másfélmillió forintra rúgó bér­leti díjat hagytak ott. Ráadá­sul igyekeztek olyan időpont­ban tartani az edzéseket, ami a szállóvendégek sportolását a legkevésbé zavarta. Tizenhárom állomás, tizen­három defekt, tizenegy részt­vevő - a londoni út számokban, melyről film is készült. S a ti­zenéves sportolók további cé­lok felé hajtanának - ha hagy­nák őket. A mostoha siófoki uszodahelyzetről persze nem a Yacht Club tehet, de legköze­lebb Tabon, Balatonszemesen, Balatonlellén volna hasonló létesítmény, az utazást pedig már aligha tudják bevállalni a szülők és a fiatalok. Megkerestük' a wellnessho­tel vezetését a kérdéssel, s azt a választ kaptuk: üzletpolitikai megfontolásból döntöttek úgy, hogy külső uszodavendégeket nem fogadnak. Amikor az em­legetett fiatalok jelentkeztek, még kisebb volt a hotel forgal­ma - hallottuk az indokot -, ám ez mára olyan mértékben meg­nőtt, hogy nincs már kapacitá­suk a szállodavendégekén túl mások igényeit is kiszolgálni. Szívesen támogatták a diák­sport egyesületet kedvezmé­nyes bérleti díjjal, de számuk­ra a vendég az első, mivel ez vé­gül is szálloda, s nem sportléte­sítmény - szögezte le a vezető. ■ Fónai Imre

Next

/
Thumbnails
Contents