Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-28 / 228. szám

2012. SZEPTEMBER 28., PÉNTEK GAZDASAG 7 Szűkülő piacon nőne a T-Systems fúzió Egy cégbe vonta össze négy infokommunikációs leányát a Magyar Telekom Budafoki Róbert 120 milliárd forint fölötti árbevételt vár az idén is Az infokommunikációs tech­nológia területén ténykedő cégei integrálásával erősí­tené pozícióit a T-Systems, amely úgy számol, hogy szűkülő piacon is növelheti árbevételét az idén. Jandó Zoltán A nagyvállalati üzletágat érin­tő átszervezése keretében egy cégbe vonta össze négy info­kommunikációs technológia (IKT) területén ténykedő válla­latát a Magyar Telekom. A tár­saság tájékoztatása szerint az IQSYS Informatikai és Ta­nácsadó Zrt., a Dataplex Kft. és az ISH Informatikai Kft. szep­tember 30-án olvad be a T-Sys­tems Magyarország Zrt.-be. A tranzakcióval Magyarország legnagyobb integrált IKT meg­oldásszolgáltatója jön létre, amelynek éves árbevétele meg­haladja a 120 milliárd forintot. A mostani fúzióval egy majd egy évtizedes folyamatot zárt le részben a Magyar Telekom, a társaság ugyanis a 2000-es évek elején ismerte fel az infor­matika és telekommunikáció összefonódásának jelentőségét s határozott úgy, hogy - elsősor­ban akvizíciók révén - az IKT piacon is megerősíti pozícióit. A vállalat 2005-ben vásárolta meg az IT-outsourcing terüle­tén ténykedő Dataplex Kft.-t 5,1 milliárd forintért, majd egy évvel később szűk 10 milliár­dért a - többek közt az IQSYS-t és a KFKI Rendszerintegrációs Zrt.-t is birtokló - KFKI csopor­tot is felvásárolták, három éve pedig 2,9 milliárd forintot fizet­tek a kórházi alkalmazásokat fejlesztő ISH-ért. Az infokommunikációs le­ányvállalatok integrációja nagyjából másfél éve indult és egyik legfontosabb lépése az volt, hogy a KFKI Rendszer- integrációs Zrt.-t idén április 1-jétől T-Systems Magyar- ország Zrt.-re keresztelték át - jelezte lapunknak Budafoki Róbert, a T-Systems Magyar- ország Zrt. vezérigazgatója. A cégvezető, aki a Magyar Te- lekomnál is vezérigazgató-he­lyettesi pozíciót tölt be, elmond­ta: a leányvállalatok integráció­ja már áprilistól megkezdődött, ám hivatalosan csak most ke­rült sor a cégek egyesülésére. Az új vállalat egyébként a Magyar Telekom legnagyobb ügyfeleit szolgálja ki a jövőben, összesen 5500 nagyvállalati és államigazgatási vevőt, míg a ki­sebb partnerekkel egy január 1-jétől létrejövő, úgynevezett kkv-divízió foglalkozik majd a cégcsoporton belül. Budafoki Róbert elmondta: a T-Systems Magyarország a hazai piacon elsőként hangolja össze egy cégben vállalati kompetenci­áit és vezeti be új vállalati mű­ködését, amely példa nélküli nem csak Magyarországon, de a T-Systems International nem­zetközi hálózatában is. A magyar IKT-cégek egyesü­lésétől a T-Systems Magyaror­szág a hatékonyság növekedését várja, amely az első tapasztala­tok alapján meg is valósult. Bu­dafoki Róbert kiemelte: az érin­tett vállalatoknak nem igazán voltak átfedő tevékenységei, így a hatékonyság javulása Indulnak a tenderen a pályázati kiírás alapján meg­valósíthatónak tartja a kor­mányzat által a következő évi költségvetésbe betervezett ősz- szegből az elektronikus útdíj­rendszer kiépítését a T-Systems. A társaságnál úgy vélik, hogy amennyiben a nyertes pályázó és az állam közötti szerződést az előre eltervezett időpontban, tehát december elején sikerül megkötni, akkora rendszer is elindulhat időben, azaz 2013. július Tjén. A T-Systems Ma­gyarország - ahogy ezt a cégnél lapunknak jelezték - korábbi bejelentésének megfelelően be­adja pályázatát az október ele­jei határidőig. elsősorban abban nyilvánulhat meg, hogy az új csoport a szű­külő piacon is növelni tudja forgalmát. A csoport célja, hogy az idén a tavalyi 120 milliárd forintot meghaladó árbevételt érjen el, s erre a vezérigazgató szerint az eddigi adatok alapján reális esély mutatkozik, hiszen az év első nyolc hónapjában né­hány százalékkal bővíteni tud­ta forgalmát a T-Sytems. A vállalat ugyanakkor nem csak organikus növekedéssel kalkulál, a cégnél továbbra is keresik a potenciális partnere­ket és felvásárlási lehetősége­ket is. A kiscégek harmada fejlesztés miatt folyamodik hitelhez „a kis- és középvállalkozások közel kétharmadánál nőtt a hitelek iránti igény” - is­mertette az UniCredit Bank ügyvezető igazgatója felméré­süket. Bunna Gyula szerint a cégeknek továbbra is kihívást jelent a működés folyamatos finanszírozása, így a hitelki­helyezések több mint fele rövid távú célokat szolgál. A rövid távú kölcsönt igénylő cégek 30 százaléka bővülési lehetőséget lát, ezért kér hitelt, s csak ke­vesebb mint 10 százalékuk kér kölcsönt kimondottan a nehéz­ségei megfinanszírozására. A hosszú távú hiteleket igénylő cégek egyharmada piacbővülésre számít. Kéthar­maduk tervez beruházást, kö­zülük minden második banki hitelt is felvenne. A válaszadók több mint négytizede tárgyi eszközt, gépet, berendezést vá­sárolna hitelből, 30 százalékuk ingatlanhoz kapcsolódó be­ruházásban gondolkozik. A cé­gek mindössze 15 százaléka pályázott eddig uniós forrásra, többségük - nagyjából 90 százalékuk - azonban ezután nyert is. Sokak szerint a pályá­zati rendszer terhei meghalad­ják a cégük lehetőségeit, avagy pályázati lehetőségek nem vág­nak egybe az üzleti céljaikkal, és vannak, akik nem képesek kivárni, amíg a pályázatokat elbírálják, és a forrás megérke­zik. ■ ifi Nyertesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft ÉGIS 17800 2.97 113 DANUBIUS 2580 2,17 78 OTP 3877 2.02 2403 MÓL 18765 1.98 1450 ANY 453 1,34 0 Vesztesek Részvény Utolsó ár (Ft) _ Változás (%) Millió Ft E-STAR 431 ■4.00 12 ESTMEblA 26 ■3.70 1 RABA 825 ■0.84 3 APPENINN 430 ■0.23 9 RICHTER 38265-0.18 268 FORRÁS: BÉT Valutaárfolyamok (forint/euró, 09.27.) VÉTELI ELADÁSI Budapest Bank 276,49 293,59 CIBBank 273,21 295,97 Citibank 273,57 296,37 Erste Bank 276,81 292,75 FHB Bank 276,69 293,21 K&H Bank 277,70 293,70 MKB Bank 277,05 291,25 OTP Bank 277,97 292,23 Raiffeisen Bank 278,45 290,97 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2012. szeptember 27-én: €/ Ft 285,12-0,40 Ft 1 5/Ft 221,80-0,33 Ft i CHF/Ft 235,89-0,24 Ft >H/$ 1,2851 0,000 USD BÉT-áruszekció (forint/tonna, 09.27.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2012. dec. 68000 Malmi búza index 2012. dec. 68 000 Takarmánybúza 2012. dec. 68100 Takarmánykukorica 2012. nov. 66000 Tak.kukorica index 2012. nov. 66000 Takarmányárpa 2012. dec. 66000 Olajnapraforgó 2012. okt. 140000 Olajnapraforgó index 2012. okt. 140 000 Repce 2012. nov. 134000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE HIRDETÉS Nem akar fedezetkezelőt az építőipari szakma felmérés Az építőipari cégek szerint hatékonynak bizonyult a közbeszerzési törvény végre­hajtási rendelete, mely szerint a beruházás generálvállalkozója csak akkor kapja meg a pénzét, ha már kifizette az alvállalko­zóit - emelte ki lapunknak leg­frissebb felmérésük egyik fon­tos megállapítását Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (Évosz) al- elnöke. Az elmúlt egy év tapasz­talatai szerint ennek nyomán javult a fizetési fegyelem, meg­állni látszik az immár 400 mil­liárd forintra rúgó építési lánc­tartozás duzzadása. Éppen ezért nem érti a szervezet - mint ahogy más szakértők sem -, hogy a Belügyminisztérium mi­ért szorgalmazza a fedezetkeze­lő visszaállítását a közbeszerzé­si piacra. Ez az intézmény már bizonyította alkalmatlanságát, felesleges tehát a bevált rend­szert felrúgni - állítják. ■ A túlélési stratégiáknak mind kevesebb eszköze áll az építőipari cégek rendelkezésére. A felmérésben részt vevő cégek válaszai híven tükrözik az építőipar szomorú helyze­tét. A cégek háromnegyedénél a első félévi nettó árbevétel csökkent vagy szinten maradt. Az árbevétel-arányos jövedel­mezőség is tovább zuhant, a vá­laszadók közel kétharmadánál egy százalék alatti. A meg­rendelők fizetőképtelensége továbbra is probléma az ága­zatban, az összes válaszadó arról számolt be, hogy van ki- sebb-nagyobb mértékű kinn­levősége, ennek átlagosan 30 százalékát behajthatatlannak minősítették. Mivel az újra elindított szoc- pol pedig nem nyújt jelentős segítséget a lakáspiac fellendí­tésében, s a magánmegrende­lések szinte teljesen elapadtak, a cégek az export és - a ren­geteg adminisztrációval járó, sokszor önköltségi, sőt irreális áron pályázott - közbeszerzé­sek felé fordulnak. A kapaci­táskihasználás optimalizálása, illetve a megrendelésállomány csökkenése miatt szinte megál­líthatatlanul tart az ágazatban a létszám csökkenése: a vállal­kozások egyharmada számol a következő hat hónapban lét­számcsökkenéssel. Azok a cé­gek, amelyek a létszám növe­léséről számoltak be, a jövőben az export növelését tervezik, melynek célországai elsősor­ban Németország, Ausztria és Románia. Az elvárt béremelés követelményének egyébként a válaszadók 82 százaléka tett eleget, ez az infláció feletti, át­lagosan 8 százalékos bruttó- bér-emelést jelentett. Összegzésképpen megál­lapítható, hogy az építőipart sújtó negatív hatásokkal egy­re nehezebben birkóznak meg az ágazat szereplői, elsősorban új piacokat keresnek, a terve­zett beruházásokat inkább el­halasztják. Ebben a helyzetben - az Évosz alelnöke szerint - a túlélési stratégiáknak mind kevesebb eszköze áll rendelke­zésükre. ■

Next

/
Thumbnails
Contents