Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-28 / 228. szám
4 MEGYEI KORKÉP 2012. SZEPTEMBER 28., PÉNTEK A „zizgős” gyerek nyelvén is ért a közoktatásban vörösmarty-díj Az egykori Toldi gimnázium tanára kapta az elismerést pályájáért Kiemelt cél az egyetemen: Baloghné Bíró Mária: sokan ragaszkodnak hozzám, de ez utólag derül ki oktatás Esélyegyenlőség a közoktatásban, ezzel a címmel rendezett szakmai fórumot a Kaposvári Egyetem Pedagógus-továbbképző és Szolgáltató Intézete. Egy projekthez kapcsolódva tartották meg a tanácskozást, melynek meghatározó célja az esélyegyenlőség s az integráció megteremtése, biztosítása az oktatásban, ezen túl a hátrányos helyzetű, kiemelten a roma és gyermekvédelmi gondoskodásban élő tanulók oktatási körülményeinek fejlesztése volt. Szakemberek fontos feladatnak tartják - a többi közt - a hátrányos helyzetű kisgyermekek óvodáztatási arányainak növelését, valamint az iskolai képzésből kimaradt fiatalok megsegítését is. A cél az, hogy ők is megfelelő képesítést szerezzenek. Bogdán Anna, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Esély- egyenlőség és Integráció Projektiroda régiós irodavezetője tartott előadást a fórumon. ■ Harsányi M. Árvácskát ültetnek ki a belvárosban parkosítás Csaknem 5000 árvácskát ültetnek ki Kaposváron, csütörtökön kezdték el a munkát a Múzeum parkban. Két hét alatt végez a 12 tagú csoport. Hartner Rudolf, a városgondokság vezetője elmondta: ezúttal kétnyári virágokat ültetnek ki. Lakossági virágvásárlást is terveznek. ■ H. M. A Múzeum park szépül elsőként Az idén Baloghné Biró Mária, a kaposvári Toldi gimnázium tanára kapta a Centa Közép-Európai Tanárakadémia Egyesület Vörös- marty-díját. Márkus Kata- Az egyesület a díjjal kívánja felhívni a figyelmet a követhető pedagógiai példákra, az elismerést érdemlő tanári pályákra. Amelynek az elején, húsz éve Önt valami a Toldiba vonzotta.- Abban az évben, amikor végzős voltam - mondta Baloghné Biró Mária -, megjelent egy cikk a Somogy Hírlapban a Toldiról. Ebben volt egy fél mondat arról, hogy a következő ősztől drámapedagógia tagozatot indítanak. Mivel a szentesi drámatagozatot már ismertem, s akkor is foglalkoztatott a dolog, én keres-' tem meg az iskolát: milyen szándékaik, lehetőségeik vannak e területen? Őszre aztán megkaptam az állást, s egyből osztályfőnök is lettem az első drámás osztályban. Kollégáimmal magunk kísérleteztük, alakítottuk ki a tanmenetet, tantervet, közben elvégeztem a drámapedagógia szakot, s mára odáig fejlődtünk, hogy sok gyerekünk ebből érettségizett.- Népszerű a toldis drámatagozat a városban. Manapság is ezért választják a gyerekek a Toldit? Illetve már a Munkácsyt.- Igen, nagy vonzerő ez a szak. Azt tapasztalom, hogy egyre több az olyan gyerek, akinek igénye van arra, hogy valami mást is csinálhasson, mint ami a hagyományos tanórákon van. Szeretnek szerepelni, bár ők maguk is tudják, hogy belőlük valószínűleg nem lesz színész, előadóművész. Viszont van egy lehetőségük, amikor kiadják magukból azokat az energiákat, amik bennük vannak. Ők amolyan „zizgős”, rendkívül aktív gyerekek.- Mit ad a gyerekeknek a dráma- pedagógia?- Sokat változtat a gyerekeken olyan értelemben, hogy bátrabbak lesznek. Nekik nem lesz gond, ha idegenek előtt meg kell szólalni. S ezeknél az osztályoknál érezhető, hogy más az osztályközösség. Sokkal többet beszélnek egymással, több olyan téma előjön drámaórán, amire egy átlag iskolai órán nincs idő, lehetőség. Gyakrabban szóba kerülhetnek például a gyerek problémái, gátlásai, s meg lehet tanulni ezeket kezelni. Ténylegesen komplex személyiségfejlesztés zajlik ezeken az órákon, értendő ez a kommunikációjukra, a figyelmükre, a fegyelmükre, a munkabírásukra.- Szóval a szíve csücske a dráma- pedagógia.- Az egyik. A másik meg az irodalomtanítás. Hogy ne legyen sablonos, unalmas.- Valószínűleg minden pedagógus vágya ez. De mi a módszer?- Legelőször is tudni kell, olyan nincs, hogy az ember 30- ból 30 gyereket lekössön. Aki azt mondja, hogy ezt meg tudja tenni, az túloz. Mások már a gyerekek, a csoportok, ezért új tanítási módszertanokra van szüks'ég. Mint például a kompetenciaalapú oktatás, aminek a célját, bevezetését, módszertanát segítettem értelmezni a kollégáknak.- Hát, egyelőre nem sokan rajonganak érte.- Mert nem igazán jól fogták meg a lényegét. Sajnos előbb kényszerítették rá a pedagógust, hogy használja a módszert, mint ahogy kiképezték volna az alkalmazására. Normál esetben ennek fordítva kellett volna működnie. Ám úgy nehéz, hogy odadobnak a pedagógusnak egy köteg könyvet, hogy ebből tanítsál. Abba belefullad az ember. Ráadásul sokan úgy értelmezték, hogy itt nem kell ismereteket tanítani. Ez badarság. Kompetenciákat fejleszteni csak ismeretek birtokában lehet!- Ha egy felkészült pedagógus alkalmazza a módszert, jobb, mint a korábbi?- Lehet jobb, mert a gyerekeket aktívvá teszi. A tanórai munka sokkal élénkebb, pörgősebb.- Tehát a különböző felméréseken elért, finoman szólva sem túl jó teljesítmény a szövegértésben egy felborult rend eredménye: nem lett volna szabad olyan módBaloghné Biró Mária 1967-ben született Kaposváron. 1992-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetemen magyar-orosz-finn szakon. szerrel oktatni, amit még maga a pedagógus sem ismer?- Valahogy így. A PISA például olyasmiben mérte a diákokat, amiket addig soha nem tanítottunk. És sosem kértünk tőlük számon ilyen készségeket, szokatlan volt tehát a gyerekeknek, nem tudtak mit kezdeni a helyzettel. Ez olyan, mintha a matekérettségin olyan feladattípust tennének a gyerek elé, amilyennel a négy év során soha nem találkozott. Nem tudja megcsinálni, de 1992 óta tanított a Toldi gimnáziumban, 2011-től a Munkácsy Mihály Gimnázium tanára, a Kaposvári Egyetem Pedagógus-továbbképző és Szolgáltató Intézetének szaktanácsadója. ez nem azt jelenti, hogy a gyerek buta, csak azt addig nem tanulta. Szóval a módszertant kellene egy kicsit átalakítani. Akik mostanában végzik el az egyetemet, vagy öt-tíz éve vannak a pályán, náluk ez már nem is kérdés. Az idősebbek egy része pedig azért nyitott ezekre, mert ők is szembesültek azzal, hogy a régi módszertan már nem működőképes. A mai gyerekek, ha intelligensek, akkor eltűrik, és szép csendben elülnek, a kevésbé intelligensek pedig rendetlenkednek, mert egyszerűen nem köti le őket a tanóra. Tudomásul kell venni, hogy nem lehet rutinból tanítani csak azért, mert húsz éve tanítunk. Akkor lehetne ezt megtenni, ha állandó lenne a közeg.- Az viszont napról napra változik. Honnan lehet mindig erőt, ötletet meríteni az újhoz?- Kinek miből. Amikor negyedik-ötödik éve tanítottam, akkor éreztem azt, hogy ha ennyiből áll az egész, akkor ezt nagyon gyorsan meg fogom unni, s nem leszek képes harminc évet eltölteni a pályán. Valamit tehát ki kellett találni. Elkezdtem hát írni módszertani pályázatokra, szakmai kiadványokba óravázlatokat, módszertani anyagokat összeállítani. Ez azért is volt jó, mert bizony ezeket tesztelni kellett. Mert szép dolog az, ha az én elképzelésem szerint jó a módszer, de vajon a gyerek hogyan reagál rá? Aztán érettségi vizsgaelnök lettem, megismertem iskolákat, diákokat. S más iskoláktól nagyon jó ötleteket lehet meríteni. A jóból és a nem jóból is könnyű tanulni. Aztán a svéd testvérmegyénk keresett nálunk kapcsolatot, s megírtuk az első közös ifjúsági cserés drámás pályázatunkat. A kapcsolat azóta is tart, sőt csatlakoztak már hozzánk észtek, bolgárok is.- Szeretik a tanítványai?- Úgy érzem, hogy elfogadnak. S ez fontos is a számomra. Elég jól tudok velük együttműködni, nekem nincsenek fegyelmezési gondjaim, vagy hogy ne tudnám őket munkára bírni. Hogy személy szerint szeretnek-e vagy sem, azt ők biztosan jobban tudják. Vannak sokan, akik ragaszkodnak hozzám, de ez mindig utólag derül ki. Például, ha elballag a gyerek, vagy végez az egyetemen, s elküldi nekem a szak- dolgozatát, hogy olvassam el, pedig nem is magyarból írta. Ezek az igazi fizetségek a munkáért.- Meg a mostani Vörösmarty-díj.- Igen, az is. Nagyon meglepődtem, de nagyon örültem is neki. S talán még jobban annak a konferenciának, amin átadták. Mert az végre külsőségeiben is méltó volt a pedagógus- pályához, s szakmailag is olyan volt, amilyennek lennie kell. Egyetemi krediteket érnek a Csiky-előadások Smaragdfával a zöld jövőért Szőcsénypusztán tudományos újdonság Sokoldalúan hasznosítható növényt ültettek és honosítanak meg Somogybán színház Szorosabbra fűzi az együttműködést a Csiky Gergely Színház és a Kaposvári Egyetem. A hallgatók számára színházlátogatással egybekötött előadáselemzés órák indulnak speciális kurzusként, melyek elméleti és gyakorlati órákból állnak. A hallgatók szakemberek segítségével bővítik színházi ismereteiket, és betekintést nyerhetnek az előadások létrehozásának részleteibe. A színházlátogatásért kredit- pontokat kapnak az egyetemisták, akik félévente kreditbérle- teket válthatnak, mely három előadásra, produkcióra szól, és két kreditet ér. ■ A. V. A most elültetett smaragdfacsemeték jövőre meghaladják majd a két métert, nyolc évesen pedig akkorák lesznek, mint a negyvenéves tölgyek. A Kínában honos császárfa hibridje, a smaragdfa szakértő hívei szerint a növény ökológiai, mezőgazdasági és energetikai szempontból is ígéretes, szélsőséges viszonyok között is rendkívül gyorsan növekszik, főként kimagasló fűtőértéke, illetve biomassza-tömege teszi rendkívül értékessé. A zöld jövőt vették a kezükbe és egy-egy smaragdfát ültetettek el segítőikkel a szőcsény- pusztai Széchenyi Zsigmond középiskolában Barkóczi István, a Sefag Zrt. vezérigazgatója, Füstös lános csurgói, Sütő László marcali, Nagy László Ottó somogyzsitfai polgármester, valamint erdészeti iskolák képviselői, és az 50 éves évfordulóját ünneplő házigazda középiskola elmúlt évtizedeinek meghatározó személyiségei. A tíz csemetét a Sunwo Stratégiai Energia Technológiákat Fejlesztő és Szolgáltató Zrt. ajándékozta az intézménynek. - Az iskola híres arról, hogy évtizedek óta nagyon jó szakemberképzést folytat - mondta Steier lózsef, a társaság vezérigazgatója. - Úgy gondoljuk, hogy a smaragdfa sikeréhez nem csak a fajhibrid, mint tuEnergla a fákból... dományos újdonság, nem csak a technológiája, hanem az a humán oldal is hozzájárul, amit például ez az iskola is adhat. Markhard lózsef, a Széchenyi Zsigmond Szakközép és Szakiskola igazgatója arról beszélt, hogy a csemeték ültetése amo- •lyan tapasztalatszerzés is, mely alátámasztja a smaragdfák sokoldalúságát. Ezek közé tartozik, hogy gyors növekedésű, hisz egy kifejlett fa évente mintegy 60 kilogramm levéltömeget termel, amely magas, 9,5 százalékos protein- és 15 százalékos nitrogéntartalma miatt ideális zöldtrágya és állati takarmány. Virágzata kiváló méhlegelő. Kemény és rugalmas, a minőségi szénfajtákkal vetekedő fűtőértékű fája már nyolc éves korában energetikai célra, sőt bútoripari alapanyagként is felhasználható. A smaragdfa mezőgazdaságilag értéktelen talajon is telepíthető, megköti a port és egyéb légszennyező anyagot, gyökérzete megakadályozza a talajeróziót. A Sunwo Zrt. referenciaültetvényeiként a Homokhátságon telepített tömegesen smaragdfákat és elindította a Privát Klímaszabályozási Mozgalmat is, ami tulajdonképpen minden egyes elültetett facsemetével a fa tulajdonosát mintegy a fenntartható zöld jövő letéteményesévé teszi. ■ Vigmond Erika
