Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-25 / 225. szám
2012. SZEPTEMBER 25., KEDD 5 MEGYEI KÖRKÉP Paradicsom, Las Vegas, vagy mesefalu? somogytúr Az álombéli rózsakerttől a pelletlufiig, avagy az ötök csak a kedvező adózást ismerik el Tájékoztassa végre és ne félretájékoztassa a falut a polgármester, ezt követelik azok a somogytúriak, akik aláírásgyűjtésbe kezdtek egy lakossági fórum összehívása érdekében. Fónai Imre- Nálunk sincs kolbászból a kerítés, de aki csak a polgármester nyilatkozatait olvassa, akár ezt Is gondolhatja Somogytúrról- mondja Szabó Béla helyi vállalkozó annak kapcsán, hogy nemrégiben arról írtunk: a község valóságos adóparadicsom, befektetők állnak sorban, lovas túraállomás épül a hozzá kapcsolódó panziókkal és hamarosan újraindul a pelletüzem is. Moldován Dalma szerint egyre többen kérdik a helyiek közül, hogy a szép szavak mögül hol maradnak a tettek.- A polgármester nem hív össze falugyűlést, nem enged ünnepélyes megnyitót tartani a Leader-pályázaton IKSZT-vé (integrált kulturális szolgáltató térré - a szerző) alakított kul- túrháznak. Programok egész sorába kezdenénk ott, hogy ne essen szét végérvényesen ez a faluközösség, hogy ne a buszmegállóban, meg a kocsma előtt üldögéljenek céltalanul a fiataljaink. A polgármester szerint sokba kerülne egy megnyitó. Szervezünk szüreti mulatságot, ezt találtuk ki és ennek keretében nyitnánk, mire úgy halljuk, az önkormányzat is szervez egyet. Lehet, hogy végül két megnyitó is lesz? Müller Tibor polgármester „ellenzéke” szerint azért nem mer kiállni a faluvezető az emberek elé, mert egy ilyen fórumon nemcsak az ő emberei vennének részt és esetleg kínos kérdéseket is kapna.- Évekre visszamenőleg minden döntés egyhangúlag születik a képviselő-testületben, ez is túri kuriózum - teszi hozzá Moldován István, aki a jelenleg nem üzemelő pelletgyár üzemvezetője volt. - Három éve azt halljuk, hogy hamarosan újraindul, de valójában erre ma esély sincsen - állítja. - Két évig működött, de az végig csak próbaüzem volt. A gyárat tulajdonló kft. lengyel állampolgároké, Az ötök közül négyen: aláírásokat gyűjtenek, hogy álljon ki végre a polgármester a falu elé. Somogytúron sincs kolbászból a kerítés.. Hidegtálak helyett inkább parkra, parkolóra költenek - mondja Müller Tibor polgármester KÖZMEGHALLGATÁS MOST ÍS lesz, mégpedig december 12- én, év közben miről számoljunk be? - reagál Müller Tibor polgármester az „ötök” vádjaira. - A legutóbbi ilyen alkalomra egyébként három falubeli jött el. Az én ajtóm mindig nyitva, mindennap lehet kérdezni. A túriak tájékozottak, tudják, látják, hogy fejlődünk, csak a Moldován Dalmáék által „feltüzelt” húsz-harminc személy hangoskodik most. Korábban egyébként jóban voltunk, ez addig tartott, amíg ki nem néztek egy negyven hektáros területet, mondván: mesefalut létesítenek. Pénzük azonban nincs, azt akarták, hogy vegyem rá a képviselő-testületet: bérelhessék évi 300 ezer forintért. Ahogy erre nemet mondtunk, attól a pillanattól lusta polgármester vagyok, aki nem ért ahhoz, amit csinál. A FALUVEZETŐ továbbra is állítja: újraindul a pelletüzem.- Honnan vannak nekik információik, amikor Moldován Istvánt a biztonsági őrök be sem engedhetik a területre? - kérdez vissza Müller Tibor. - A felújított kultúrház pedig nyitva van. Parkolót, parkot alakítunk ki mellé még idén, inkább ezt választottuk, mintsem hogy hidegtálakra, vendégfogadásra költsük a pénzt megnyitó címszóval. Vezetője is van, s olyan is, aki programokat szervez. Moldován Dalma azonban ezt szeretné a kezébe venni, ám ez az állás „betöltött", egy-egy rendezvényt hozhat, de nem engedjük neki kisajátítani. Október 23-án pedig szüreti bált tartunk, ahol megvendégeljük a falut; ha tetszik, ez lesz a megnyitó... MÜLLER TIBOR sorolja: pelletüzem, borjúistálló, 67-es elkerülő út, Chateau Visz, barackültetvény, lovastúra-állomás, új benzinkút, panziók. - Ezek az állítólag „nem létező” beruházások, befektetések, sok milliárd forint értékben. Kultúr- ház-átépítés, Kunffy-park, képtár-renoválás, járda- és útépítések, soroljam még a fejlesztéseinket? Több száz millió forint az értékük. Munkahelyek létesültek és létesülnek, és igenis lehetne jól működtetni a Kunf- fy-kúriát, tárgyaltam róla a Chateau Visz-szel is. Egy fillér adósságunk nincs, hitelt nem vettünk fel, mi kellene még egy 470fős községben? Szerintem számos jóval nagyobb település irigyelheti a „túri adóparadicsomot"... moldován dalma így reagált a polgármester szavaira: - Gyerekzsivajtól övezett mesefalut a negyven hektáros területre, ami természeti- és madárvédelmi oltalom alatt áll? Több ötletünk is volt, de bérleti díjról szó sem esett. Egy megnyitó annyiba kerülne, mint egy parkoló? Igaz, a legutóbbi két falunap dőzsölésbe csapott át... Közmeghallgatás hétköznap délelőtt 11 órakor? Rágalmazás, hogy bárkinek az állására törnék. Vállalkozók vagyunk, van munkánk, most például megyei agrárfórumot szervezünk Fazekas Sándor miniszterrel, amit a polgármester és a testület ellenséges, kirekesztő magatartása miatt Somogytúr helyett Lengyeltótiba viszünk. Müller Tibor: lesz lovastúra-állomás és épülnek panziók is akik a dolgozók nyolcvan százalékától úgy váltak meg, hogy tartoztak nekik. Akadt, aki bírósági úton be tudta rajtuk ezt hajtani. Minimális százalékban a somogytúri önkormányzat is tulajdonos, de ahelyett, hogy segítenének az embereknek, a polgármester azt hangoztatja: aki sokat járatja a száját, azt nem veszik vissza, hoznak majd dolgozókat Somogybabod- ról, Balatonszemesről.- Az is kérdés, van-e egyáltalán elég fa ehhez a gyárhoz a környéken? - toldja meg egykori főnökét Szamos Sándor, a pelletüzem volt műszakvezetője. - Át kellene építeni, hogy működhessen, de ez is leállt. Hát ez a nagy somogytúri pelletsztori... Balatonszemes elutasította, a somogytúri testület öt perc alatt megszavazta az európai lovastúra-állomás létesítését - írtuk meg korábban. Moldován Dalma ezzel kapcsolatban azt mondja:- Önerő is kell és utófinanszírozású, tehát igen kockázatos a pályázat, s szó sincs arról, hogy máris nyert volna. Panziók sem épülnek, mint ahogyan a polgármester állításaival ellentétben a befektetők sem sorjáznak. Igaz, hogy sorra adják el az ön- kormányzati területeket, de üresen állnak, semmi sem létesül rajtuk. Mi a tervezett rózsákért és wellnessközpont miatt költöztünk Somogytúrra, hogy működtessük. Persze nincs se rózsakert, se wellness...- Ez a somogytúri „Las Vegas” - humorizál a wellness kapcsán Tóth József, de a Kunf- fy-gyűjtemény gondnokaként azt már nagyon is komolyan gondolja - a polgármester korábban lapunknak tett nyilatkozatától eltérően -, hogy az ön- kormányzatnak nem szabad átvenni az emlékház üzemeltetését, hiszen több tízezres városok sem birkóznak meg ilyen feladattal. Azt azonban el tudná képzelni, hogy „az egyszer azért csak megnyíló” IKSZT-vel együttműködve vonják be jobban a Kunffy-házat a falu vérkeringésébe. S hogy mi a helyzet az adó- paradicsommal? Azt az egyet az „ötök” is elismerik: se szemétdíjat, se építményadót nem kell fizetniük, ami valóban igen kedvező... Poézis és humor: megjelent a Somogy folyóirat 3. száma irodalom Garay János munkásságát Kelényi István irodalomtörténész foglalja össze a legújabb kutatások felhasználásával Idei harmadik számában a folyóirat a kétszáz esztendeje Dunántúlon, Szekszárdon született Garay János emléke előtt tiszteleg. Garay János a tizenkilencedik századi reformkor nagy költői, Berzsenyi Dániel és Vörösmarty Mihály kortársa és bár életműve nem mérhető a két óriáséval, Garay Jánost - mindenekelőtt a Kont című ballada és Az obsitos poétáját - méltó hely illeti meg a magyar irodalomban. Sokoldalú - költői, publicisztikai, szerkesztői, tudományos - munkásságát Kelényi István irodalomtörténész foglalja össze az új kutatásokat is tartalmazó nagyívű tanulmányában. (Például Háry János személyéről is új adatokat tudhatunk meg.) Rövid negyvenegy esztendő adatott a nagyotmondó Háry bátya életre hívójának, a magyar népi humort halhatatlanul megörökítő poétának. A szabadságharc leverése után élete tragikus fordulatot vesz, elveszíti a látását. A tanulmányíró a költőtárs, Ábrányi Emil szép szavaival búcsúzik a nemzeti tudat egyik ébresztőjétől, lite- ratúránk jeles alkotójáról: „Hősökről dalolt ő! Szeme vi- lágát/Gyöngítette folyton a múlt ragyogása./De mikor a magyar elbukott és rab lett,/ Megvakult, hogy többé gyászunkat ne lássa!” Garay és Háry János emléke ihlette meg a Poézis és humor címet viselő rovatban a humoros elbeszélést író Kosa Csabát, Ujkéry Csabát, Varga Istvánt és az esszéíró Pomogáts Bélát. A szépirodalmi rovatban Tornai József, Németh István Péter, Lázár Balázs, Baley Endre, Oláh Zoltán és a csángó költő, Demse Márton új verseit olvashatjuk. Tornai József Oroszlánok című verséből idézzük az öregkorral vívódó költő megindító sorait: Lelő az idő majd engem is egyszer, /nem mondok érte hála- imádságot./Amit megéltem itt barátokkal, szívekkel,/azért a sors már százszor megáldott./ Fürdők a napban, nézem kora reggel,/még feketébbek a rózsalángok,/a szívem is félelmetesebben ver./Leteszem koronám, mint az öreg oroszlánok. A két esztendeje elhunyt Utassy József életében gyakran publikált a Somogybán, most a költő hagyatékában megmaradt - kuriózumnak számító - prózai írását, az Éljen a császár! című elbeszélését közöltük. A Somogybán publikált interjúsorozatában különös értékű és fényű interjút készített ezúttal Albert Zsuzsa: Ágh István beszél, vall testvérbátyjáról, Nagy Lászlóról. Az interjúban megelevenedik a múlt századi nyugat-dunántúli világ, Iszkáz valósága, a szülők küzdelme, a két költő gyermek-, ifjú- és felnőttkora. „Nagy László és Ágh István - mondja az interjúkészítő - egy apa és egy anya gyermekei, de Ágh István, mikor maga is író lett, megváltoztatta a nevét. Egy családból két költő, de tizenhárom év különbséggel.” „Ha innen nézem - válaszol Ágh István -, akkor egy idősebb, már-már az apa szerepét is betöltő testvérem volt. És ő mint diák, majd művész értelmiségi, költő átvezetett azon a nagy szakadékon, ami a szülők földműves mivolta és taníttatott gyermekeik között van. A bátyám nagyon korán ellátott engem mindenféle, értelmiségi gyerekekre jellemző körülménnyel, könyvekkel, tanáccsal.” A folyóirat beszélgetés rovatában Lőrincz Sándor az egyik Piacsek dédunokát, a Kaposváron élő Villányi Jenőt szólaltatja meg, aki még elevenen emlékezik Rippl-Rónai feleségének alakjára. ■ K. Cs.
