Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-24 / 224. szám
6 GAZDASAG 2012. SZEPTEMBER 24., HÉTFŐ Számos innovációval újulna meg a Lufthansa innováció A Lufthansa 2013-ra két jelentős újítással készül. Egyfelől új fapados légitársaságot alapít, amely a tervek szerint az első évben 18 milliós utasszámot érne el. A másik jelentős újítás, hogy - meg nem erősített hírek szerint - a Lufthansa májusban a frankfurti reptéren kezdi el tesztelni a TaxiBot nevű rendszert. A repülőgépek jelentős meny- nyiségű kerozint használnak fel, amíg a földön gurulnak. A TaxiBot nevű technológia erre a problémára jelentene megoldást. Sikeres próbaüzem esetén valószínűleg a repülőtér üzemeltetője venné meg a TaxiBot gépjárműveket és nyújtaná a szolgáltatást a légi- társaságoknak. Nyolcmillió dolláros beszerzési értékkel és nyolcéves hasznos időtartam mellett számításaink szerint járatonként 150 eurós költségmegtakarítást lehetne elérni, ami a Lufthansa árfolyamában 2-3 eurós növekedést eredményezhet. ■ Nagy András Nem zárja be olaszországi gyárát a Fiat autóipar Mégsem zár be újabb gyárakat Olaszországban a Fiat - közölte a cég vezérigazgatója. Ugyanakkor újabb beruházásokat nem terveznek, és az autóipar jelenlegi helyzete miatt nem teljesíti 2010-es vállalását, amelyben 20 milliárd eurós beruházást ígértek az elkövetkező évekre. Sergio Mar- chionne az autópiac jövőjéről elmondta, hogy 2014 előtt nem számít a kereslet élénkülésére, ezért 500 millió euróval csökkentik a költségeiket Európában. A vezérigazgató a mostani olasz autópiacot a hatvanas évekéhez hasonlította, és ezzel indokolta, hogy az olasz piacon jelentős veszteséget kell cégének elszenvednie, míg más piacokon képes nyereséget termelni a társaság. A jövőben a növekedés elsősorban Indiából jöhet, ahol jövőre leválasztja értékesítését a TATA leányvállalatáról, és 80 saját autószalon nyitását tervezi. ■ N. A. Átrendeződő civil pénzek egy százalék Jó kampánnyal a szűkebb piacon is több forrás kapható Csökkent a korábbiakhoz képest az szja-befizetés mértéke, így annak egyszázaléknyi része; a zsugorodás azonban nem egyformán érintett mindenkit. Míg egyes alapítványok növelni tudták részesedésüket a kisebb „tortából” is, a nagy nevek lemaradni látszanak. Braunmüller Lajos A megváltozott jogszabályok miatt tavaly csaknem az ötödével, 270 milliárd forinttal kevesebb jövedelemadót kellett befizetniük a magánszemélyeknek az összevont adóalapba tartozó jövedelmük után, mint 2010-ben. Ennek eredményeképp a civilszervezeteknek és az egyházaknak potenciálisan felajánlható egyszázaléknyi rész is csökkent a két kategória esetében, hozzávetőleg 5,5 milliárd forinttal. Összesen 3,5 milliárd forinttal kevesebb forráshoz jutottak így a civilek, az egyházak, illetve a kiemelt költségvetési előirányzat, ebből a civilek vesztesége 2 milliárdot tett ki. „Minden eddigi közül ez volt a legmarkánsabb év, amikor sok nagy múltú szervezet is jelentős visszaesést volt kénytelen elkönyvelni a jövedelemadó egy százalékából származó bevételeiben” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Miha Tamás. A civil- szervezetek kommunikációjával foglalkozó Humán Dialóg Kft. ügyvezetője lapunknak kifejtette: a csökkenés fő oka az, hogy a megváltozott adójogszabályok értelmében az államhoz befolyó személyi jövedelemadó, és így annak egy százaléka is kevesebb, mint korábban. „Az adó- jogszabályok változása miatt ez ugyan már az elmúlt két évben is kevesebb volt, a mostani drasztikus visszaesés mögött - úgy tűnik - a kampányok hiánya vagy nem megfelelő kidolgozottsága áll” - tette hozzá Miha, aki példát is említ: a nagy presztízsű Együtt a Daganatos Gyermekekért Alapítvány a tavalyi 98 millió helyett idén csupán 53 millió forintnyi felajánlást kapott. Hasonló csökkenést Magyarországon a jövedelemadó egyszázaléknyi része felajánlásának lehetőségével az adózók valamivel kevesebb, mint 60 százaléka él, amely nemzetközi összehasonlításban meglehetősen jó aránynak számít, hazánk ezzel a hasonló rendszert működtető országok rangkönyvelhetett el a Remény a Leukémiás Gyermekekért Közhasznú Alapítvány is. Az ügyvezető szerint egyes nagyobb civilszervezeteknél a márkanév ismertsége, a szimpátia képes volt a közelmúltig fenntartani a támogatás szintjét akár különösebb kampány nélkül is, mára ez megváltozott. „Ennek oka részben az, hogy az évek múltával kommunikáció hiányában még a jól bejáratott márkaneveket is elfelejtik, másrészt pedig a kisebb „tortáért” folyó erősebb versengésben a fokozottabban kampá- nyoló szervezetek elhappolják a felajánlásokat” - emelte ki. A kirívó csökkenések mögött Miha Tamás szerint rendszerint az áll, hogy egy szervezet vagy nem kampányolt, vagy hirdetéseit a hagyományosabb eszközökre, így például rádió- vagy televízióspotokra, óriásplakásorában az élmezőnybe tartozik. A felajánlók számának növekedése azonban megtorpanni látszik. Míg korábban évente 5 százalékkal bővült ez a kör, addig legutóbb egy százalékra lassult. A jelek szerint tehát nem lehet számottevő mértékben bevonni újabb adózókat a felajánlásba, tokra alapozta, miközben az újabb évek tapasztalata szerint a kiterjedt online kampányok sikeresebbnek bizonyulnak. Az ügyvezető szerint a lemaradó kisebb szervezeteknek is komolyabban el kell gondolkodniuk a lehetőségeikhez mért kampányok indításán, de fontos lenne az is, hogy a civilek ne alapozzák fő bevételüket a személyi jövedelemadó felajánlható részére. „Az egy százalékból befolyó forrásra nincs közvetlen ráhatása a civilszer- [ vezetéknek, az állam - egyéb megfontolásokból is - változtathat a jogszabályokon, amely értelemszerűen kihat az így szerezhető bevételre. Emiatt fontos lenne a több lábon állás, az önálló forrásteremtés kialakítása, amelyben az egy százalékokból szerezhető összeg csak az egyik, és nem a legnagyobb elem” - tette hozzá. jóllehet erre mind a civilek,'mind az egyházak törekednek. A legnagyobb történelmi egyházak a közelmúltban nemcsak tevékeny- \ ségük támogatására felhívó kampányt folytattak, hanem a felajánlás gyakorlatának helyességéről is igyekeztek meggyőzni híveiket Nehéz bővíteni a felajánlók körét Átlagosan tizedével lettek drágábbak az iskolaszerek átlagosan 10 százalékkal kerültek többe az idei iskola- kezdéskor a tanszerek az egy évvel ezelőttihez képest a piackutató GfK Hungária adatai szerint. Az idei iskola- kezdés drágább volt, mint az előző évben, nem a tankönyvcsomagokat, hanem az egyéb iskolai felszereléseket tekintve. A legtöbbet a füzetekből, papírokból, füzetborítókból, golyóstollakból és ceruzákból, ragasztókból vették, ezek a termékek általában 10 százalékkal kerültek többe, mint tavaly. A tolltartóknál több mint 20 százalékos árnövekedést mértek. Az iskolatáskák átlagára 8 százalékot meghaladó mértékben csökkent, így az átlagár 3500-4500 forint körül mozgott. A notebookok területén az árak több mint 10 százalékot emelkedtek, 148 ezer forint körül volt nyár végén az átlagáruk. Idén már július végén erősebb kereslet mutatkozott az írószerek és füzetek iránt, mint 2011-ben. ■ A magyar családok felének nincs személygépkocsija az előző évekhez hasonlóan idén a magyarországi háztartások 45 százalékának volt autója - áll a Bosch megrendelésére a Medián által készített felmérésben. Míg Budapesten két év alatt nem változott érdemben az autók statisztikája, addig a vidéki városokban 2010 óta 8,4 százalékkal csökkent a gépjárművel rendelkező családok száma. Növekedés figyelhető meg a községekben, ahol a családokban lévő autók száma 5 százalékkal nőtt. Az érettségivel rendelkező autósok tábora 2010 óta folyamatos növekedést mutat, idén viszont 12,2 százalékkal kevesebb diplomásnak van autója a két évvel ezelőttiekhez képest. Négy éve változatlanul a szakértelem a legfontosabb szempontja a szervizválasztásnak, míg a földrajzi közelség vagy a beépített alkatrészek minősége kevésbé befolyásolja döntésüket. ■ Javuló értékesítési kilátások a BMW-nél Leszavazták a szaktárca adókönnyítő tervét módosítás A tételesen adózó kis cégek számláinak leírása csak egy szintig valósulhat meg bővülés A BMW növekvő keresletről számolt be Dél-Ko- reában. Az idei évre 17 és 20 százalék közötti növekedést vár a vállalat az országban. Ez azt jelentené, hogy a tavalyi 23 ezer gépkocsi helyett 27 ezret értékesítenének. Ez jelentős növekedés az országon belül értékesített gépkocsik esetében, de ennek következtében a teljes termelés csak 0,2 százalékkal emelkedne. A fejlődés jegyében jövőre dobja piacra a BMW az első elektromosan hajtott városi modelljét. ■ N. A. FORRÁS: ERSTE BANK HUNGARY ZRT. ÉS ERSTE BEFEKTETÉSI ZRT. - ELEMZÉS Egy napot „élt” a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egyik legfontosabb módosító javaslata a Munkahelyvédelmi Akciótervhez: a tárca csütörtökön jelentette be, hogy elkészítette a tervezetét, hogyan kellene finomítani az akciótervet. A csomagot a költségvetési bizottság nyújtotta be a parlamentnek, a változtatási javaslatokról lapunk is beszámolt. A tervezet szerint „koncepcionális változtatást jelent”, hogy a tételesen adózó kisvállalkozások által kibocsátott számlákat költségként leírhatják az azt befogadó cégek, azaz a tételesen adózók nem kerülnek versenyhátrányba a töbMatolcsy György tárcájának terve csak limitálva valósulhat meg bi vállalkozással szemben. Csakhogy ugyanaznap a költségvetési bizottság egy másik módosító indítványt is benyújtott: eszerint is elszámolhatják költségként a cégek a tételesen adózóktól kapott számlákat, de csak az összes elszámolt költségük 5 százaléka lehet ilyen számla, azon túl már nem írhatók le a tételes adózókkal elvégeztetett szerződéses munkák. A módosító eszerint az NGM ellenében ment a parlament elé, de mivel a bizottság a beadvá- nyozó, nem lehet tudni, ki áll mögötte. Egy nappal a módosítók beérkezése után, pénteken pedig a parlament honlapjáról kiderült: a kormány, egészen pontosan a közigazgatási és igazságügyi miniszter ez utóbbit, az 5 százalékos határt tartalmazó szabályt támogatja a mai parlamenti szavazáson. Mindez azért is érdekes, mert egyrészt a kormany.hu-n még tegnap is olvasható volt az NGM javaslata, másrészt a csütörtöki háttérbeszélgetésen az NGM adózásért felelős szakpolitikusai azt mondták, hogy a változtatást a vállalkozói szervezetekkel történő konzultáció és egyeztetés után fogadta be a gazdasági tárca, a vállalkozóknak ez volt ugyanis a legfőbb és leghevesebben követelt kérésük. ■ R. A.
