Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-23 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 36. szám
2012. SZEPTEMBER 23., VASÁRNAP PANORAMA 3 Filmlázadás vérdíjakkal saría De miért így büntetik a muszlimok a hitetlen gúnyolódókat? Afgán egyetemisták Barack Obama amerikai elnök képmását égetik Jalalabadban HÍRSÁV Soros György Obamát támogatja george soros százezer dollárt adományozott az Obama ügyét támogató szervezetnek. A magyar származású milliárdos az Obama-párti politikai akcióbizottságnak felajánlott támogatásával véget vetett a választási küzdelmektől való évtizedes távolmaradásának. Dongót hozott vissza a halálból a rovar az illető kertjében hevert hanyatt, látszólag élettelenül. A férfi nem mesterséges lélegeztetéssel próbálkozott, hanem mézzel. A tenyerébe cseppentett belőle a poszméh „orra” elé. A dongó kisvártatva magához tért és elkezdett „falatozni”, majd húsz perc elteltével elrepült. A történtek megnézhetők a YouTube-on. „Kérjük, ne hajtsanak postákba!” FLORIDA ÁLLAM középső megyéjében az idén eddig nyolcán karamboloztak postahivatallal. A vezetők összekeverik a gázpedált a fékkel. Ezért a floridai posta elmagyarázta: „Győződjön meg szemével is, hogy a lába a fék- vagy a gázpedálon van-e, a sebességváltó pedig előre- vagy hátramenetben”. Tóásóék perét október 1-jére halasztották tjju - ' ' ' október elsejere halasztották Bolíviában a terrorista összeesküvéssel vádolt Tóásó Előd és további 38 személy ügyében az érdemi tárgyalás megkezdését, s egyben arról is döntöttek, hogy annak helyszíne La Paz lesz. Ki tudja, mikor szabadul Tóásó? Az iszlámellenes film kiemelt téma lesz az ENSZ- közgyűlés hétfőn kezdődő ülésszakán. Már több mint harminc áldozata van a Mohamed-film okozta lázongásoknak. Egy afgán vallási vezető 100 ezer dolláros vérdíjat tűzött ki a filmkészítők fejére. Olaj volt a tűzre egy francia karikatúra. Ács György Líbiai iszlám szélsőségesek csaknem két hete támadták meg az Egyesült Államok konzulátusát Bengázi városában. A támadásban meghalt az amerikai nagykövet, a konzulátus három munkatársa és több líbiai őr. A támadást tiltakozásnak szánták egy Egyesült Államokban készült iszlámellenes film miatt. A muszlimok ártatlansága című filmben a muzulmán hívők szerint Mohamed, prófétát gyalázzák. A film miatt még tegnap is tüntetések voltak szerte a muzulmán világban, ezek közül több erőszakba torkollott. Olaj volt a tűzre a Charlie Hebdo című francia szatirikus lap karikatúrája is a héten, a Mohamedet karikírozó, pél- dányszámnövelést célzó rajzok feleslegesen provokálták a már amúgy is felhergelt tömegeket. Az időzítés amatőr volt. A Fehér Ház szóvivője kételyeket fogalmazott meg a francia hetilap kiadójának ítélőképességével kapcsolatban, ugyanakkor síkra szállt az önkifejezés szabadsága mellett. De miért így büntetnek a muszlimok? Az iszlámban gyökeresen más a törvény és a vallás fogalma, mint Európában. Amíg nálunk e kettő szigorúan elválik egymástól, addig az iszlámban a két fogalom egy és ugyanaz. Az iszlám világ több henry kissinger a Die Welt és a Bild című német lapban megjelent interjúban kifejtette: az Egyesült Államokat azért gyűlölik az arab világban, mert Amerika „a nyugat metaforája”. A washingtoni diplomáciának ezzel együtt kell élnie, hiszen nem lehet a külpolitika célja az, hogy az országot „szeressék” külföldön. Kissinger Nixon és Ford elnöksége idején volt az mint egymilliárd lakosa számára az iszlám jog, a saría - a világ egyik legrégebbi élő jogrendszere - a mindennapok része. A mai muszlim országok közül a saría büntetőjogi rendszerét sehol sem használják tisztán, leginkább még az Öböl-országokban ragaszkodnak hozzá, illetve az afganisztáni tálibok próbálták mereven alkalmazni. Pakisztánban és Iránban csak bizonyos elemeit alkalmazzák. Az összes többi muszlim országban nyugati típusú a büntetőbíráskodás. Ekképpen a saría (a szó eredeti jelentése „út a víz felé”, s innen: útmutatás) a hívők életét szabályozó vallási parancsolatok amerikai diplomácia vezetője. 1973-ban Nobel-békedíjjal tüntették ki. az arab tavasz néven ismert szabadságmozgalmakról Kissinger elmondta: mindig is nagyobb távolságtartással szemlélte az arab tavaszt, mint a nyugati sajtó. „A forradalmak története azt mutatja, hogy a legritkább esetben lesznek azok az új urak, akik elkezdik a forösszessége. Ahol a saría a törvénykezés alapja, az ítéleteket a kinevezett bírák, a kádik hozzák, döntésüket végre kell hajtani. Velük párhuzamosan létezik egyfajta elméleti döntvényalkotás. Elméleti döntést, fatvát bárki kérhet bármilyen ügyben a muftitól, de ez csak afféle iránymutatás, nem kikényszeríthető. Az iszlám szerint kegyes cselekedet, ha hamis tanúzásSal megmentjük a bűnöst a vérpadtól, mert ezzel Allah kezébe helyezzük a sorsáról való döntést. A főbenjáró ügyekben, ha az áldozat családja beleegyezik, a gyilkos megválthatja magát az ítélet alól. radalmat” - mondta. Egyiptomban például a választók 75 százaléka a Muzulmán Testvériség nevű iszlám szervezetre vagy radikális iszlamista pártokra szavazott, az pedig „szinte teljesen lehetetlen, hogy demokratikus párttá alakuljanak olyan politikai tömörülések, amelyek mindenek fölé helyezik a sari- át”, az iszlám vallásjogot - fejtette ki. Áfium jövő héten fontos török delegáció érkezik Kispestre. A kispesti Kemal Atatürk tér felavatására és az egykori török elnök szobrának leleplezésére jönnek Isztambulból, Kispest testvérkerületéből. A helyzet azonban az, hogy a szobornak csak a talapzata áll, a főalak az önkormányzat raktárában van. A téravató ünnepséget pedig nagy valószínűséggel elhalasztják, mivel „feszült a nemzetközi helyzet”. nem untatnám önöket most azzal, hogyan fordulhat ez elő. Elég, ha annyit mondok, hogy a kerület országgyűlési képviselője fideszes, polgármestere szoci. Kemal Atatürk a törökök és rokon népeik szemében minden törökök atyja, az örmények szemében brutális népirtó. A török nagykövetnek pedig elfelejtettek szólni. Nem folytatnám. NEKÜNK ILYEN Ország jutott. A politikus fő tevékenysége a térátnevezés, de a jelek szerint nálunk ez Is gondot okoz (érdekes, a főterekre és szökőkutakra lehívott EU-pénzek elköltése jobban megy). Mindenki csetlik-bot- lik, fogalma sincs semmiről, aztán ha jön a botrány, majd kimossák a kommunikációs szakemberek. Kispestén például botrány lesz. Ha lesz szoboravató, az örmények fognak tüntetni, ha nem lesz, a török delegáció áll majd ott hülyén. na, akkor kell majd elővenni a szoci polgármestert. Ő lesz a hibás, ebben biztos vagyok, és nemcsak a térelnevezésért, hanem a baltás gyilkos kiengedéséért, de még az örmény népirtásért is. A tér egyébként a török nagykövet szerint nem is méltó a nagy Atatürkhöz, mert kicsi. így aztán kilenc- milliós számlát hátrahagyva (ennyibe került eddig a térelnevezés és a szoborállítás előkészítése) sikerül most a törökökkel is összeveszni. igaz, ebben már van legalább 150 éves gyakorlatunk. Miért gyűlölik ennyire az amerikaiakat az iszlám világban? Marhatenyésztőként bujkált a drogbáró legkeresettebb Plasztikai műtétekkel maszkírozta magát, de elkapták az Őrültet Átverték a tisztviselőket a fegyverkereskedők Plasztikai műtétekkel megváltoztatta külsejét és marha- tenyésztőnek adta ki magát az a hírhedt kolumbiai drogbáró, akit Venezuelában fogtak el kedden. Juan Manuel Santos kolumbiai elnök aznap este tájékoztatta a nyilvánosságot tévébeszédében arról, hogy a venezuelai San Cristobal városában elfogták az egyik legkeresettebb és egyben utolsó jelentős kolumbiai drogbárót, Dániel Barrerát, más néven El Locot (az Őrültet), Germán Barrerát, Arnoldo Barrerát, Vicente Riverát vagy El Gordót (a Zsírt). A drogbáró viselt dolgairól és a szövevényes rendőrségi akció részleteiről helyi idő szerint szerdán számolt be caracasi sajtótájékoztatóján Tareck El Aissami venezuelai igazságügyi miniszter, illetve washingtoni sajtókonferenciáján Jósé Roberto León kolumbiai rendőrfőnök. León szerint az ötvenéves Barrera 2008 óta élt Venezuelában, több millió dollárt érő farmjai voltak és marha- tenyésztőnek adta ki magát. A kolumbiai hatóságok augusztus 6-án értesítették a venezuelai rendőrséget, hogy a drogbáró San Cristobal környékén tartózkodik, s azóta az ottani hatóságok 69 nyilvános telefon- fülkét tartottak megfigyelés alatt. ■ Azt hiszik, ő volt az utolsó jelentős drogbáró, pedig jön helyette más az amerikai igazságügyi minisztérium 14 alkalmazottját marasztalta el egy belső vizsgálat, amelyet a meghiúsult Fást and Furious fedőnevű akció ügyében folytattak. Kínos baklövés az ügynökök a saját csapdájukba estek, mert az „árunak”- mintegy 2000 lőfegyvernek - nyoma veszett, miután az eredeti vásárló másoknak adta tovább. A FEGYVEREKET később több mexikói és amerikai területen elkövetett bűntényben is felhasználták. Az akció keretében azt kívánták feltérképezni, miként jutnak el a fegyverek az Egyesült Államokból a mexikói drogkartellekhez. 2010 decemberében az arizonai Nogales közelében tűzharcban életét vesztette az amerikai határőrizet egyik tagja, Brian Terry. A helyszínen két olyan Kalasnyikov-gép- karabélyt találtak, amelyeket az eltűnt fegyverek között tartottak számon. A kongresszusi vizsgálat - miután az igazságügyi minisztérium eleinte tagadta, hogy köze lenne az ügyhöz - elhúzódó belpolitikai összecsapássá fajult. ■
