Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-21 / 222. szám
2012. SZEPTEMBER 21, PÉNTEK 5 MEGYEI KÖRKÉP Testedzés a kultúrháztól a szánkódombig teremből verembe Sok somogyi iskola küzd helyhiánnyal a kötelező mindennapos testnevelésórákon Szeptembertől az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon kötelező jelleggel bevezették a mindennapos testnevelést - függetlenül attól, mekkora az intézmények mozgástere, azaz adot- tak-e a tárgyi feltételek az óraszámbővítéshez. Vas András A labdapattogás zaját követve találunk az osztályra: a vénasszonyok nyarát kihasználva az osztopáni iskolások először a hátsó füvesen, majd a betonpályán labdáznak.- Amíg jó idő van, itt kényelmesen tudunk dolgozni - magyarázza Balogh Zoltán, a so- mogyjádi iskola tagintézményeként működő osztopáni iskola vezetője. - Ha elromlik az időjárás, az út túloldalára, a kultúrházba költözünk, a terem úgy lett kialakítva, hogy testnevelésórákat is lehessen benne tartani. Van bordásfal, szertornázni, labdázni, szi- vacskézilabdázni szoktunk, ha odakényszerülünk. Ha viszont nem lenne a kultúrház, a somogyjádi sportcsarnokba kellene átjárnunk, ami viszont gondot okozna. Osztopánban semmiféle fennakadást nem okozott a mindennapos kötelező testnevelés bevezetése, hiszen az alsó tagozat mellett kifutó hatodik osztállyal működő intézményben az idén csak egy csoportot érint hivatalosan. Amúgy, mivel Osztopánban iskolaotthonos oktatás keretében dolgoznak a pedagógusok, eddig is mindennap volt valamilyen sportfoglalkozás.- Éppen ez a rendszerünk lényege - folytatja Balogh Zoltán, miközben újabb feladatot ad a gyerekeknek -, délután négyig belefér napi egy testnevelés vagy sportprogram. Ez persze lehet egy közös túrázás vagy biciklizés is. Atörvény szerintugyanis utóbbiakkal is kiváltható két foglalkoAz osztopáni iskolában eddig is mindennap sportoltak a gyerekek: az iskolaotthonos rendszer miatt délután négyig belefért az oktatásba a torna is Egész évre jó időt! A kaposvári Noszlopy közgazdaságiban még a testnevelést helyettesítő foglalkozásokra sincs megfelelő közösségi tér: bár két évtizeden keresztül ígértek megoldást az illetékesek, még az emeletráépítés is szóba került, semmi sem változott. Sportolni az udvaron kívül csak egy apró tornateremben és egy futófolyosón lehet. már akkor is ki vagyunk szolgáltatva más intézményeknek, ha valamilyen rendezvényt akarunk szervezni - ismeri el Keczeli László igazgató. - A mindennapos testnevelésnél azonban nem megoldás, ha bekéredzkedünk valahová. Ráadásul hiába van itt a szomszédban a Táncsics a sportcsarnokával, ott a saját diákjaikat kell elhelyezniük. a közgazdaságiban jelenleg egy évfolyamot érint a mindennapos testnevelés, s ezt még meg tudták oldani, ám két-három év múlva már gondban lesznek. fogalmam sincs, mit csinálunk majd, amikor egyszerre öt-hat osztálynak lesz testnevelésórája - mondja Keczeli László. - Talán állandó jó időt rendelünk, és akkor az udvaron is meg lehet tartani az órákat... Ahol kevés a gyerek, ott nem gond a mindennapos testnevelés Albérletben a Széchenyi létesítmény szempontjából a közgáznál is rosszabb helyzetben van a kaposvári kereskedelmi iskola, ahol az udvar mellett csak egy tornaszoba áll a diákok rendelkezésére. az osztályok hetente háromszor a Klebelsberg-kollégiumba járnak testnevelésórára - tájékoztat Csiba Ágota igazgató -, a tömegközlekedési vállalat szerződés alapján hordja őket busszal. A délutáni foglalkozásokat pedig, amíg jó idő van, megoldjuk iskolán belül, a rossz időre viszont keressük az alternatívákat. Lehet, hogy túrákat szervezünk, kimennek a gyerekek a Desedára, ha lesz hó, szánkózni. azt viszont az igazgatónő is elismerte, hosszú távon szükségük lenne saját tornacsarnokra. úgy gondolom, ehhez a programhoz társul majd egy infrastruktúrafejlesztés is - véli Csiba Ágota -, hogy a tárgyi feltételeket is biztosítsák a mindennapos testneveléshez. Ha lesz rá pénz, rajtunk nem múlik majd: helyünk van, ahová építkezzünk. zás: a heti öt órából legfeljebb heti kettő a testnevelés és sport műveltségterületében jelzett sport- tevékenységekre - úszás, néptánc, közösségi és más sportjátékok, szabadtéri sportok, természetjárás, kirándulás -, vagy az iskola lehetőségeinek és felszereltségének megfelelően különféle más sporttevékenységekre- hagyományos magyar történelmi sportok, mozgásos és ügyességi játékok, csapatjátékok - fordítható. Ezt használják ki a kaposvári Zrínyi Iskolában is: a második és harmadik osztályosok úszni, a ötödikesek és hatodikosok korcsolyázni járnak. Jó idő esetén az iskolaudvaron kényelmesen elfér egyszerre több osztály is, hiszen futópályák, beton kézi- és kosárlabdapálya is akad, rossz időben viszont marad a meglehetősen aprócska, az 1971-es építkezés során úgy látszik megfelelő méretűnek gondolt tornaterem és a folyosók - igaz, az intézmény így is adott már olimpikont, s válogatott sportolók sora ismerkedett az alapokkal a Zrínyiben.- Egyelőre a két évfolyamon kötelező mindennapos testnevelés nem okozott problémát- mondja Puska Zoltán igazgató. - A tornaterembe eddig két osztály volt beosztva az első öt órában, most, hogy ne legyen zsúfoltság, a hatodikba is tettünk órákat. Amíg lehet, kihasználjuk az udvart is, természetesen a szülőkkel egyeztettünk, hogy legyen a gyerekeknek meleg holmijuk. Rossz időben pedig az ebédlő előtti folyosón és a tornaterem előtti részen is lehet órát tartani. Az igazgató hozzáteszi: felmenő rendszerben viszont lehetnek problémáik, legalábbis, ha kötelező lesz minden órát a délelőtti tanítás keretében megtartani. Éppen ezért gondolkodnak alternatív megoldásokon - s erről is egyeztetnek majd a szülői munkaközösséggel -, de csak olyan tevékenységeket választanak majd, melyeknek tényleg van értelme, nem csak letudják vele a kötelezettségüket. OBH-fellebbezés: foljrtatódik a bírók pere ►Folytatás az 1. oldalról A Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság augusztus 23-i precedens ítéletében két kaposvári megyei bíró - egy polgári ügyszakos és egy büntető - esetében jogellenesnek ítélte Áder János köztársasági elnök és a Kaposvári Törvényszék 62 éves korhatár miatt meghozott felmentő határozatát. A munkaügyi bíróság az indoklásában hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal szüntette meg a 62 évesnél idősebb bírók nyugdíjazásáról szóló törvényt, a tárgyaláson pedig a törvényszéket és az OBH-t egyaránt képviselő ügyvéd is elismerte a bí- i rónők keresetének jogalapját, amely a szolgálati jogviszonyukat érintette. A két per a Zalaegerszegi Törvényszéken folytatódik majd. ■ A. V. I Csütörtökön délután ötkor szálltak föl tizedszer. Három 18 személyes L-410-es repülőgépből ugranak, 4500 méterről nagyjából 55 másodperc zuhanásuk van arra, hogy megépítsék az alakzatot. Ezt fejkamerás légi operatőrök lélegzetelállító fotókkal és mozgóképpel dokumentálják Ezer új vállalkozásra félezer felszámolt jut ►Folytatás az 1. oldalról Az adóhatóság úgy tájékoztatott: a felszámolási eljárásoknak körülbelül 75 százaléka egyszerűsített módon fejeződik be azért, mert a cég vezetői nem adják át, eltüntetik az iratokat, illetve a társaságnak már nincs semmilyen vagyona. S más néven, más vezetőkkel aztán újabb céget alakítanak. Ám az adóhatóság által indított egyik perben a Fővárosi ítélőtábla és a Kúria ítéletében kimondta: egy felszámolással megszűnő cég névleges vezetője és árnyékvezetője is személyesen felelős a vállalkozás által ki nem elégített tartozásokért. Ellene végrehajtás foganatosítható, amelynek során nem csupán a pénzvagyona, hanem bármilyen más ingó vagy ingatlan vagyontárgya végrehajtható. A felelősök pedig egyetemlegesen felelnek. Másrészt viszont a cégek felszámolása, alakítása alaposan átírta egyes országrészek cégszerkezetét. Van olyan megye vagy város, ahol kétszer-háromszor annyi cég alakult, mint amennyi bezárt. A feketelista.hu összesítése szerint a legnagyobb mértékű cégmozgás Pest megyében volt megfigyelhető, ahol 1833 társaság húzta le a rolót, miközben 6862 új céget alapítottak. Az arányokat tekintve nem sokkal maradt el Csongrád megye, ahol egy év alatt 509 céget felszámoltak, ám 1598 újat hoztak tető alá. S Komárom-Eszter- gomban és Vasban alakult legalább kétszer annyi új vállalkozás, mint amennyit felszámoltak. A felszámolások számát nézve viszont a legtöbb cégbezárás is Pest, Borsod-, Haj- dú-Bihar és Bács-Kiskun megyére esik. ■ M. K.
