Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-01 / 205. szám
4 2012. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT MEGYEI TÜKÖR Az első Balaton-kortytól a bogién fasorig az exállamtitkár Neki már 1990-ben kétharmada volt. Nem számít kisgazda-feltámadásra Sokat kellett csatázni, hogy ne vágják ki, de végül győztünk - mutat végig a bogiári Jankovich-telep platánsorán Tarján Lászlóné. Régen visz- szavonult a politikától az exállamtitkár, azóta a környezet- és Balaton-védelem egyik élharcosa. Fónai Imre- Ön volt az első politikus, aki demonstratíve ivott a Balaton vizéből...- Akkor, a kilencvenes évek első felében még demonstrálni kellett, hogy akár inni is lehet belőle, vagyis nem olyan nagy a baj...Merthogy akkor valóban adódtak problémák a vízminőséggel, emlékezetesek voltak ugye az angolnapusztulások. Egy alkalommal beültettek egy csónakba, nem közölték előre, hogy mi fog történni, csak kint a nyílt vízen kértek meg, hogy igyák a Balatonból.- Többen is követték azután ebben, államtitkárok, miniszterek. A legenda szerint utána gyorsan pálinkával öblögettek...- Lehet hogy ők igen, én nem.- Hogyan lett államtitkár? Megfelelő súllyal esett talán a latba, hogy 1990-ben kisgazdapárti jelöltként akkora fölénnyel győzött a kaposvári kettes választó- kerületben, amit azóta sem sikerült egyetlen befutónak sem túlszárnyalni Somogy megyében? Önnek már akkor kétharmada volt...- Nem is ez, inkább a szakértelmem számított, szakembert kerestek a környezetvédelmi államtitkári posztra.- Furcsa ezt manapság hallani, de más idők jártak akkor, amit az is mutat, hogy befutó „párja" a kaposvári egyes választókerületben Király Béla volt. Minek köszönhette amúgy, hogy ilyen nagy fölénnyel nyert?- Az erdészeknek például, egy-egy kampánygyűlésre kivonultak a csemetekerti munkások is, de általában is jó kapcsolatom volt az emberekkel; hatvanöt falum volt, mindenhol rám szavaztak.- Amikor 1998-ban kormányra kerültek a kisgazdák, nem merült föl, hogy visszatér a politikába?- Nem, mert nem voltam a Torgyán embere.- Nagy szükség volna manapság egy hasonló vidékpártra...- Igen, óriási az űr, annak idején politika is volt benne bőven, hogy ne legyen egy erős vidékpárt, szét is hullott. De talán mára a Fidesz is rájött, hogy jó volna, ha lenne mégis.- Politika után természetvédelem, Balaton...- Azóta is, máig igénybe veszik a szakértelmemet, sok eredményt sikerült elérni, de legbüszkébb arra vagyok, hogy megvédtük a bogiári Jankovich-telep platánsorát. Azért akarták kivágatni, mert beárnyékolja a strandot. Harcoltunk, s végül győztünk. S Ba- latonföldvárnak is én adtam a végső szakvéleményt az ottani, ugyancsak kivágásra „ítélt” platánokról, így aztán azok is megmenekültek.- Nemrég olvasói levelet írt lapunknak, amiben azt hangsúlyozta: nincs szükség pánikra, a természetes ciklus része a mostani kevés víz a Balatonban.- Minden eddigi tapasztalatom azt mondatja: a természet helyreállítja önmagát.- A múlt heti keszthelyi Bala- ton-konferenciáról szóló híradások végén azt lehetett olvasni, hogy a hallgatóság soraiból felállt valaki és újra sürgette, hogy vegyék napirendre a vízpótlás kérdését...- Nem szakember volt, vállalkozó, akinek talán ez érdekében állna. De elmondták neki a hozzáértők, hogy ez idejét múlt elképzelés.- Pedig ha továbbra sem esik elég eső, újra és újra felmerül majd a kérdés...- 2003-ban már foglalkoztunk ezzel a témával, tanulmányterveket készíttettünk a Balaton Fejlesztési Tanácsban, felmerült a Duna, a Dráva és a Rába vizének elvezetése is a Balatonba, a végső összegzés azonban úgy szólt, hogy ökológiai kockázata lenne a vízpótlásnak; az ökoszisztéma olyan Tarján Lászlóné: Nem szárad ki a Balaton! 1947 _ _ . 155 cm 2003 23 cm 2004 65 cm 2005 107 cm 2006 115 cm 2010 _ _ .................._ 12 9 cm 2011. december 72 cm 2012. március . 84 cm 2012. máius \ , 81 cm 2012. augusztus 11. “ ~ 57 cm 2012. augusztus 15. t ^6 cm 2012. augusztus 23. * ' át* 52 cm 2012. augusztus 31. 48 cm mértékben megváltozna, amit nem lehet felvállalni. Akkor lekerült a napirendről, remélhetően örökre.- Csak éppen közben változik az éghajlat, mindinkább szárazodig ezzel együtt egyre kevesebb befolyó éri el a tavat; ennek ellenére sem kell számolni a Balaton kiszáradásával néhány évtized múltán?- Az igaz, hogy éghajlatváltozás megfigyelhető, az ezredforduló óta a csapadékeloszlás és a vízszint ingadozása kezd szélsőséges méreteket ölteni. Erre már figyelni kell, foglalkozni kell vele a szakembereknek. Feladatot ad, de aligha hiszem, Tarján Lászlóné „most jöttem a keszthelyi irodámból, első utam a vízhez vezetett, fürödtem egy jót, a víz nagyon tiszta’’ - így az Antall- és Boros-kormány környezetvédelmi államtitkára (1990-94), akinek a legnagyobb büszkesége a 25 méter magas mamutfenyő a balatoni nyaraló udvarán. Negyven éve hozta csemeteként Zalából, ma a legnagyobb fa széles e vidéken, de a bogiári Jankovich-telepen bizonyosan. „Kis kertészházként vettük a férjemmel fél évszázada, aztán bővítgettük, de most, hogy terebélyesedik a fenyő, lassan bontogatnunk kell..." magas rangú katonatisztek kapták valaha az első telkeket a Jankovich-telepen, ők építették a villákat, amelyekből itt-ott még látni párat mutatóban. Részönkormányzatot harcoltak ki maguknak a mai telepiek, Tarján Lászlóné is tagja. Kihelyezett testületi ülés volt nemrég is az üdülőterületen. Harcol (a platánokért), szakért (erdőmérnöki végzettséggel erdészeti igazságügyi szakértő), tanulmányokat ír (a Balaton-régió erdősítésének növeléséről). Szaktanácsadója a Balatoni Szövetségnek, keszthelyi irodája és bogiári nyaralója mellett csak a telet tölti a fővárosban. Elnöke a genfi székhelyű nemzetközi környezetvédelmi mozgalom, a Zöld Kereszt hazai szervezetének, vagyis európai távlatokban is védi a természetet. Balaton vízgyűjtőterület: 5775 km2 vízfelület: 588 km2 nádas: 16,8 km2 hogy a Balaton kiszáradásához vezetne a megindult változás. A szárazodás is tény, példa rá az idei nyár is, és már csak ezért is volna kívánatos - ahogyan erdőmérnökként egy tanulmányban le is írtam -, hogy növeljük a zöldterületek arányát a Bala- ton-régióban, így az erdőterületekét a mostani huszonhat százalékról huszonkilenc-har- mincra, szárazságtűrő fafajták telepítésével. S a vízháztartási mérlegre kell jobban figyelni.- Vagyis a zsilipelésre, a vízeresz- tésre?- Igen, mivel csak azt tudjuk befolyásolni. 2010-ben még ki- lencszáz milliméter csapadék hullott a tó vízgyűjtőjén, egy évre rá mindössze háromszáz. De lám, még két éve is ilyen sok volt a csapadék.- Azaz van remény?- Van. A csapadékot, meg a befolyókat (a Zalával együtt harminc ilyen táplálja a Balatont) nem tudjuk befolyásolni, csak a leeresztést. Ezt kell tehát megváltoztatni. Azt a jelenlegi előírást, hogy 70 és 110 centi közötti szinten kell szabályozni a Balaton vízállását. Legalább 120-130 centire fel kell emelni a felső határt.- Amitől Lombár Gábor balaton- fenyvesi polgármester haja az égnek fog állni...- Biztosan, sajnálom is Lombár Gábort, de valamit valamiért. Az egész Balatonról van szó, a Balaton jövője a tét.- Valamit persze ki kellene találni, hogy egy esetleges 120 centis vízállásnál se kerüljön víz alá a fél Balatonfenyves...- A szakembereknek erre valóban megoldást kell találni, méghozzá addig, amíg ilyen száraz az idő és kicsi a víz. Megjegyzem, áldozatok mindig vannak...- Csak nem a horvátországi nyaralóbontásos „rendrakásra” céloz? Ha ma pozícióban volna, fel merne vállalni ilyen drasztikus beavatkozást a Balatonnál?- Nehéz kérdés. Aligha.- Kisgazdának tartja, vallja még magát? És a kisgazdák önt?- Szoktak hívni egy-egy rendezvényre, de hát van három-négy is most kisgazda- pártból.- Sosem virágzik már fel a párt?- Megváltozott a falu, a vidék is, kicsi rá az esély. Bár, ha akadna egy jó, egy hiteles vezető, végre egy igazán kisgazda mentalitású... Semmi sem marad rejtve Justitia figyelő tekintete előtt emelt fejjel Több mint egy évszázada monumentális palota épült az igazságnak és a jognak a kaposvári Esterházy utcában Ha a kaposvári törvényszék történetét szeretnénk feltérképezni, az 1870-es évek elejéig kell visszalépnünk. Hiszen a kiegyezéssel nem csupán politikai és gazdasági síkon történt rendszerváltozás a Duna, a Tisza és a Kapós táján: az igazságszolgáltatást is új alapokra helyezték. A kaposvári királyi törvényszék, az ügyészség és a járásbíróságok tagjai 1872 elején tették le a hivatali esküt az első törvényszéki elnök, Kriszt János előtt. A törvényszék akkortájt a vármegyeháza épületében működött, de nemsokára szőnyegre került egy önálló törvényszéki épület, egy „igazságügyi palota” építésének ügye. Az elképzelés a 20. század elején érett valósággá. 1905 szeptemberében kezdődött meg az alapozás az Esterházy és az Árpád utca (a mai Bajcsy-Zsilinszky és a Kossuth Lajos utca) sarkán. A terveket Károlyi Emil, Marton Ákos és Riemer Márkus műépítész készítette, az építési vállalkozó a budapesti Fejér Lajos, az ő helyi megbízottja Ritter Ignác építész volt. A kiküldött bizottság 1908. február 15-én vette át véglegesen a kaposvári Igazságügyi Palotát. A bírósági épület alaprajza két udvarra szervezett, klasszikus városi „palota’-elrendezés. A szimmetrikus alaprajz szimmetElőző heti feladványunk: a törvényszéket Igazságügyi Palotának nevezték rikus homlokzatot eredményezett, amelynek tengelyében a főbejárat óriás oszlopokkal hangsúlyozott és timpanonszerű attikával lezárt középrizalitja áll. Az épület tetejét egy különleges mészkőszobor uralja: a két csonka torony között trónoló Justitia istenasszony, az igazságszolgáltatás szimbóluma. A hölgy azonban a szokásos ábrázolástól eltérően a pallost a bal, a mérleget a jobb kezében tartja, s nincs bekötve a szeme. így bizonyára látja, hogy a monumentális, a városképet jelentősen alakító palotát az 1950-es években épült tanítóképző szinte beszorítja a viszonylag szűk utcába, noha eredetileg nagy teret terveztek elé. Ugye, milyen szép ez az épületrész? Vajon hol látható? írja meg: Somogyi Hírlap Szerkesztősége, 7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/A vagy emeltfejjel@sonline.hu Csapadékmennyiség a vízgyűjtőn 2010: 929 mm 2011: 309 mm A Balaton vízszintjének alakulása
