Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-19 / 220. szám

2012. SZEPTEMBER 19., SZERDA 5 MEGYEI KÖRKÉP Vidéki Színházak Fesztiválja: Lázár Kati lett a legjobb színésznő Raktáros lesz az önkormányzat? iskolaállamosítás A pedagógusok „mennek”, az épületek azonban maradnak színházi találkozó A hétvé­gén befejeződött a budapes­ti Thália Színházban a Vidé­ki Színházak Fesztiválja, me­lyen az idén kilenc nap alatt tizenkét darabot - tizenkét társulat nyolc nagyszínpadi és négy stúdióelőadást muta­tott be - láthatott a közönség, illetve a Csupó Gábor, Jakup- csek Gabriella, Makrai Sonja és Szalai Annamária alkotta zsűri. A fesztivál keretében a kaposvári Csiky Gergely Szín­ház - egyedüliként a teátru­mok közül - kétszer is szín­padra lépett: a nagy érdeklő­désnek köszönhetően dupláz­tak Schwajda György A szent család című komédiájából, melyet a szerző fia, Schwajda Gergő állított színpadra. A zsűri négy díjat osztott ki a szombat esti záróünnepsé­gen. A legjobb színésznőnek járó elismerést Lázár Kati ve­hette át A szent család című előadásában nyújtott produk­ciójáért. A legjobb férfi alakí­tásért Pál Andrásnak ítéltek' díjat a székesfehérvári Vörös­marty Színház Trió című da­rabjában mutatottakért. A legjobb előadás díját a kecs­keméti Katona József Szín­ház Buborékok című produk­ciójának szavazták meg az ítészek. A zsűri különdíját a Miskolci Nemzeti Színház Én és a kisöcsém című előadása kapta, míg a fesztivál nyitá­nyaként Bányai Kelemen Bar­na, a Marosvásárhelyi Nem­zeti Színház Tompa Miklós Társulatának színművésze vehette át a Kaszás Attila-dí- jat. «Vas A. Lázár Kati a Schwajda-darabban Mi lesz ebből? Ma még az oktatáskutató sem tudja megmondani, hogy mi lesz a vége az átalakításnak A változó törvényi szabályozás nem változtat az iskolák és a város viszonyán szita károly polgármester a kaposvári oktatási intézmények vezetőinek tartott tanév eleji tá­jékoztatójában sietett leszögez­ni: a megváltozó törvényi szabá­lyozás, az állami fenntartás nem változtat az iskolák, a pe­dagógusok és az önkormányzat közötti viszonyon. - A jövőben is az elmúlt évek együttes mun­káját fogjuk követni. A fenntar­tóváltás ellenére is a mi iskolá­inkról van szó, a mi tanáraink vagytok, ezért az állam felé to­vábbra is teljes felelősséggel vál­lalom a problémák felvetését - hangoztatta Szita Károly ka­posvári polgármester. HMBmM Szita: a fenntartóváltás ellenére is a mi iskoláink maradnak ►Folytatás az 1. oldalról Radó Péter oktatáskutató szoci­ológus szerint: - Senki sem tud­ja ma megmondani, hogy az ön- kormányzatok hajlandók lesz- [ nek-e pénzt fektetni az állam iskoláiba. Az európai tapaszta­latok azt mutatják, hogy csak a kötelező minimumot áldoz­zák e célra. Ha meg majd bajok lesznek, dobálózni fognak a fe­lelősséggel. Lényegesen optimistábban tekint a változások elé Schmidt Jenő tabi polgármester, a Tele­pülési Önkormányzatok Orszá­gos Szövetségének (TÖOSZ) el- j nőké. Míg kollégája, a másik j önkormányzati érdekvédel­mi szervezetet (MOSZ) elnök­lő gödöllői Gémesi György sze- I rint „összevisszaság van és bi­zonytalanság, mert nem tud­ni, mennyi pénzt vesz el az ál­lam a településektől, mennyivel számolhatnak”, addig Schmidt amondó, hogy „a vagyon nem kerülhet állami kézbe”, csak a szakmai feladatokat viszi el tő­lük a központi iskolafenntartó i szervezet. - Az a lényeg, hogy egységes lesz minden iskola fi­nanszírozása - így a TÖOSZ-el- nök. - A tulajdont nem szabad elvonni a településektől, hiszen kötődnek hozzá, ráadásul sok fejlesztési forrást öltek bele. Az állam azonban mindenütt egy­séges szolgáltatást nyújt alap­fokú oktatás címszó alatt. Sok kistelepülésen ma a minimum- feltételeket sem tudják biztosí­tani, és ez nem tartható, ilyen aránytalanság nem maradhat. De mire számít például a „gazdag” Siófok, mi lesz a nem­csak a városbeli, hanem több közeli település óvodáját és is­koláját is összefogó oktatási megaintézménnyel, a SIOK-kal, s vajon „repesve" fogadják-e azt a helyzetet, hogy január­tól csak iskoláik üzemelteté­se marad náluk? - Az a lényeg, hogy a változás az osztályter­mekben ne legyen érzékelhető - válaszolta Balázs Árpád sió- J foki polgármester. - Siófok szá- | mára nem okozott gondot az ed­digi fenntartói szerep sem. Saj­náljuk, hogy átkerül a feladat, a város szívesen tett eleget en- [ nek. Egyes települések eseté­ben azonban az állami szin­tű működtetés biztonságosabb l lesz a gyerekek ellátása szem­pontjából. Az egyelőre a siófo­kiak előtt sem ismert, hogy mi lesz a SIÓK, illetve a hasonló városi, vagy regionális oktatá­si társulások jövője, változásra csak jövő szeptembertől számí­tanak. Balatonszabadi „billeg” a háromezres lélekszám hatá­rán, de Molnár Árpád polgár- mester szerint esetükben nem ez dönti el iskolájuk jövőjét, ha­nem az anyagiak. Most éppen vitában állnak a szomszédos Siójuttal az iskolafenntartási költségekről, de ahogyan a sza­badi faluvezető mondta: - Janu­árig elleszünk így, akkor meg­szűnnek a viták, mert belép az Pokorni semmivel sem ért egyet sem az „iskolaállamosítással", sem a jövő szeptembertől terve­zett új Nemzeti Alaptantervvel nem ért egyet Pokorni Zoltán fideszes országgyűlési képvise­lő, exminiszter. Szerinte: „Az iskolafenntartás kérdését an­nak szétaprózottsága miatt át kellett gondolni. A kormányzat eredeti szándé­ka az volt, hogy az iskolák irá­nyítási és működtetési felada­tait az állam vegye át, azon­ban a vagyongazdálkodási be­vételt és az iparűzési adót »nem tudta magához húzni a kormányzati az önkormányza­toktól, ezért hagytak finanszí­rozási feladatokat a települé­seknél is. A Nemzeti Alaptan­terv pedig továbbmegy egy rossz, egy tananyagcentrikus úton, melynek következménye, hogy nem tudunk odafigyelni a hátrányos helyzetű gyerme­kekre.” pokorni zoltán kiemelte: „Ma­gyarország adja a kontinensen a legkevesebb időt közpénzből tanórákra, emiatt a jómódúak kénytelenek pluszpénzért meg­vásárolni gyermekeik számára a tanórán felüli képzéseket." állam. Balatonszabadi ugyan­is nem kívánja üzemeltetés­be venni egyébiránt a mostani tanévre felújított intézményét. - Egyedül képtelenek lennénk erre - szögezte le Molnár. Háromezer iskola és százöt­venezer pedagógus jövője a tét. Hoffmann Rózsa államtitkár egyébként arra számít, hogy legalább kétezer iskola fenntar­tását kell majd átvennie a Kle- belsberg Intézményfenntartó Központnak. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezeté­nek elnöke attól tart: 2013-tól a járási tankerületek által az ál­lam mondja majd meg felülről, hogy egy adott járásban hány iskola legyen, hány pedagógus tanítson. S ha még nem lennének kel­lő bizonytalanságban a jövőjü­ket illetően a januártól állami alkalmazott pedagógusok: Or­bán Viktor szerint az IMF a pe­dagógus életpályamodellt is „tö­röltetni” akarja... ■ Fónai Imre Egyetlen milliméteren múlott a kelevízi fiatalember élete emberölés kísérlete A nevelt fiú szóvá tette, hogy éjjel egykor hangos a zene, erre a részeg asszony leszúrta Bíróság elé állították a nevelt fiát megkéselő kelevízi asszonyt- A hallgatóság nevében benne van, hogy nem szólalhat meg!- utasította rendre a bíró a vád­lott férjét, aki a kamerákat meg­látva odakiabált nejének, ne en­gedje, hogy felvegyék. Mintha ez lett volna élete párja legna­gyobb problémája ezen a keddi délelőttön... A negyvenesztendős kelevízi asszonyt ugyanis emberölés kí­sérlete miatt állította a Kaposvá­ri Törvényszék elé a megyei fő­ügyészség - s némi meglepetés­re szabadlábon védekezhetett -, s mindössze egyetlen millimé­teren múlt, hogy a kísérlet szó a vádiratba került. A nő, aki a szakértők szerint személyiségzavarban szenved ­s több mint másfél évtizede pszi­chiátriai kezelés alatt áll -, ám nem elmebeteg, s tisztában van tettei következményével - az­az büntethető -, nemes egysze­rűséggel leszúrta nevelt fiát. Az alkohol- és gyógyszerfüggő vád­lott az ezredforduló óta élt együtt férjével, a kapcsolatból gyerekük is született, a család a férfi előző kapcsolatából velük élő fiúval lett teljes. Az asszony és nevelt fia kö­zött meglehetősen feszült volt a viszony, rengeteget veszekedtek, ám az összezördülések sohasem fajultak tettlegességgé. Egészen tavaly május 13-a éjjeléig. Előző délután a nő szokás sze­rint elment hazulról, s egy isme­rősénél iszogatott - ahogy szok­ta, gyógyszerre -, s csak éjfél után ment haza. Vele tartott két ismerőse is, s az asszony szobájá­ban tovább ittak, sőt a nő a hifit is bekapcsolta. Méghozzá meglehe­tős hangerővel, s ezt a nevelt fiú, aki többször is felébredt a ricsaj­ra, szóvá is tette. Szokás szerint veszekedni kezdtek, a vádlott vé­gül közölte, hajlandó elmenni ott­honról, de csak akkor, ha viheti a hifit is. Ezt viszont a fiú nem en­gedte, s bevitte a zajforrást a szo­bájába. Nevelőanyja erre kiment a konyhába, s felkapott egy tizen­hét centis pengéjű kést, hogy le­zárja a vitát.- Pusztulj innen, most meg- döglesz! - rontott a fiúra, s négy- szer-ötször felé szúrt, ám a nevelt gyerek kitért előle, s a szobájába indult. Az asszony utánament, az ajtóban érte utol, s bár a megtá­madott még meg tudott fordulni, s valamennyire el is kapta a nő kezét, a szúrást nem tudta elke­rülni: a penge a mellébe hatolt, s utóbb kiderült, csak egy milli­méterre állt meg a szívétől. A szú­rás után azonban még nem tűnt ilyen komolynak a baj, a gyerek ugyanis az időközben a konyhá­ba visszavonuló nevelőanya után ment, s ököllel kétszer arcon vág­ta. A mentőket végül testvére hívta ki egy óra múlva, a sértett előbb a marcali, majd a kaposvá­ri kórházba került - ekkor döb­bent meg mindenki, milyen ké­vésén is múlt az élete. A keddi tárgyaláson viszont nem jelent meg, ahogyan a há­rom beidézett tanú közül is távol maradtak ketten, így a tárgyalást vezető bíró, miután meghallgatta az igazságügyi orvosszakértő­ket, novemberre új időpontot tű­zött ki. «Vas A.

Next

/
Thumbnails
Contents