Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-13 / 215. szám

5 2012. SZEPTEMBER 13., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP A batéiak a legerősebb somogyiak virtusvetélkedő Győztesek és barátok lettek a Kárpát-medence legerősebb településén élők Ságvári falomlás: jogerősen felfüggesztett fogház az apának A bolti eladótól kezdve a fod­rászon keresztül a rendőrig, a családapáig, családanyáig összesen 16 batéi járult hoz­zá ahhoz, hogy falujuk lett az idén Kárpát-medence leg­erősebb települése. Márkus Kata A magyarországi falvak csapa­tain kívül határon túli telepü­lések versenyzői is megméret­ték magukat a Kárpát-meden­ce Magyarlakta Települései­nek Virtusvetélkedőjén. A ju­bileumi, tizenötödik verseny- sorozaton hagyományos és új elemeket is felvonultattak a virtusversenyszámokban.- A korábbi évekkel ellen­tétben az idei versenyen nem voltak lélekszám szerinti ka­tegóriák - tudtuk meg Zsa- lakó Ernő polgármestertől. - Valamennyi település azo­nos feltételek mellett ver­senyzett, így az idén valóban Baté lett a legerősebb falu a Kárpát-medencében. Az első kivételével eddig mind a 14 versenyen indultunk, s egy­szer már állt a csaptunk a do­bogó legfelső fokán. A csapat tagjai már áprilisban elkezd­ték a felkészülést, közvetle­nül a verseny előtt pedig he­tente többször is edzettek az előre meghirdetett verseny­számokra. Büszkék vagyunk az elért kiváló eredményre, ám további hozadéka a ver­senynek, hogy igazi baráti közösséggé, jó csapattá ver­buválódtak a versenyző hely­beliek. Nem csak erő és gyorsaság, hanem leleményesség és csapatmunka is kellett a batéiak sikeréhez a döntőben S ezzel gyakorlatilag elérte a szervező, a Magyar Techni­kai és Tömegsportklubok Or­szágos Szövetsége (MTTOSZ) egyik alapvető célját: hogy a szabadidősport valamilyen for­mában a versenyzők életének részévé váljon, és törekedjenek az egészséges életmódra. Köz­ben pedig ez kellemes időtöltés­nek, hasznos, vidám program­nak számítson. Ráadásul az or­szághatáron belül és kívül élő embereket megismertesse egy­mással a sporton keresztül. ■ A batéiak már másodszor állhatták a dobogó legma­gasabb fokára a Kár­pát-medence Magyarlak­ta Településeinek Virtus­vetélkedőjén Az MTTOSZ összesen tíz elő­döntőt szervezett, amelyeken 26 csapat szerzett indulási jogot a Perkátán lebonyolított döntőre, köztük határon túli csapatok is. A nemzetközi döntő aztán a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jászdózsán volt, ahol végül Baté győzött. A döntő első napján az egyéni versenyszámokban mér­ték össze erejüket a résztvevők. Ezek a próbák felelevenítették a régi népi játékokat, „virtus- kodásokat”. Sikeres végrehaj­tásukhoz feltétlenül szükséges volt erő, gyorsaság és nem utol­sósorban jó csapatmunka vala­mint leleményesség. A második napon a kamionhúzást, illetve a váltóversenyeket kellett telje­síteniük a tízfős, négy nőből és hat férfiból álló, s három-három tartalékkal kiegészülő csapa­toknak. Navracsics szerint koraiak Lamperth kérdései válasz Az észrevételezési eljárásra vár a közigazgatási miniszter a kaposvári Toldi iskola ügyében Idő előttieknek minősítette Lam­perth Mónika szocialista ország- gyűlési képviselőnek a Toldi is­kola átszervezésével kapcsolatos kérdéseit válaszlevelében Navra­csics Tibor közigazgatási és igaz­ságügyi miniszter. Lamperth au­gusztus 27-én kelt levelében ér­deklődött a minisztertől: milyen intézkedéseket tart szükséges­nek a kaposvári Toldi iskola át­szervezése után, ugyanis Sza­bó Máté, az alapvető jogok biz­tosa alapvető jogokkal összefüg­gő visszásságokat tárt fel. Navra­csics Tibornak írt levelében töb­bek közt azt írta: „Szabó Máté ombudsman többek között meg­állapította, hogy a fenntartó nem kérte ki a megszűnő osztályok tekintetében jogutód Közpon­ti Általános Iskola arra jogosult alkalmazotti közösségének vé­leményét az átszervezéssel kap­csolatban. A jogutód Központi Is­kola szervei részéről nem állt a biztos rendelkezésére sem a di­ákönkormányzat, sem az isko­laszék, sem a szülői közösség véleménye, ennek hiányában olyan tartalmú iratot sem lelt fel, amely e szervek véleményének a beszerzésére irányult volna.” Navracsics Tibor kiemelte: „A 2011. évi CXI . törvény 31. §-a alapján a felügyeleti szerv az alapvető jogok biztosát az aján­lása tekintetében kialakított ér­demi állásfoglalásáról az ajánlás kézhezvételétől számított 30 na­pon belül értesíti. Ha a felügyeleti szerv az ajánlásban foglaltakkal nem ért egyet - a konkrét eset­ben erről van szó -, az alapvető jogok biztosa a közlés kézhezvé­telétől számított 15 napon belül tájékoztatja a felügyeleti szervet az ajánlás fenntartásáról, módo­sításáról vagy visszavonásáról. Mindaddig nem kívánok vizs­gálatot kezdeményezni, intéz­kedést tenni, amíg az észrevéte­lezési eljárás le nem zárul, így képviselő asszony felvetései idő előttiek.” ■ Márkus K. ► (Folytatás az 1. oldalról) A nagy esőzések miatt folya­matosan omlott a ságvári ház mögötti löszfal, így a család­fő elhatározta, betontámfalat épít, hogy megvédje otthonu­kat. Engedély és szakmai is­meret híján látott munkához, előzetesen csak egy kőműves­sel egyeztetett, pontosabban tanácsot kért tőle a fal építé­séhez. Barátaival, ismerősei­vel látott munkához, s ott ser- tepertélt körülötte ötéves fia és a szomszéd tízesztendős kislánya is. Éppen az alaphoz ásták ki a gödröt, amikor az átvizesedett löszfal nagyjából tíz méter hosszan leszakadt, s a lezúduló tizenöt-húsz köb­méternyi föld maga alá temet­te a két gyereket, akiket hi­ába próbáltak megmenteni a tűzoltók és a mentők, nem si­került őket újraéleszteni. Az ügyben nemcsak a rend­őrség nyomozott, az élethez, az emberi méltósághoz, a jog- biztonsághoz és a tulajdon­hoz való jog veszélyezteté­se miatt Szabó Máté ombuds­man is szakértői vizsgála­tot rendelt el, hogy kiderül­jön, hibázott-e a helyi jegy­ző, ugyanis a tragédia utá­ni szemlék megállapították, a lakóépület életveszélyes volt, ugyanis a falba vájt pincék feletti kőzetek az évek során teljesen meggyengültek. Az ügyészség végül halált okozó, foglalkozás körében el­követett gondatlan veszélyez­tetés miatt emelt vádat a fiát elvesztő férfi ellen, akit a sió­foki bíróság egy év tíz hónap, két esztendőre felfüggesztett fogházra ítélt. A verdikt ellen akkor a vádhatóság súlyosbí­tásért - letöltendő szabadság- vesztésért -, az ügyvéd és vé­dence felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett. A Kaposvári Törvényszék tanácsa a szerdai tárgyalá­son nem fogadta el sem a vád, sem a védelem érveit, s hely­benhagyta az elsőfokú ítéle­tet, a grémium megállapította a 35 éves ságvári férfi felelős­ségét, hiszen amellett, hogy engedély és szakismeret nél­kül dolgozott, nem figyeltek eléggé a gyerekekre sem. Az ítélet jogerős. ■ Vas András Putyin hazafiként emlegeti, emléktáblát kap Balatonlellén gyenyikin-villa Keresték az oroszok, hogy hol írta polgárháborús emlékiratait. Cikkünk nyomán derült ki Emléktáblát avat hamarosan Balatonlellén az Orosznyel­vű írók Nemzetközi Föderáci­ója azon a házon, ahol Gyenyi- kin tábornok vendégeskedett, és ahol polgárháborús emlék­iratait írta. Az orosz cári hadse­reg egykori altábornagya, a fe­hérek egyik legfontosabb tábor­noka a déli front parancsnoka­ként harcolt a bolsevikok ellen. A sikertelen küzdelem után kel­lett elmenekülnie hazájából. A tábornok egyes adatok szerint 1922 és 25 között élt Balaton­lellén, más vélekedések szerint egyetlen esztendőnyi időt töl­tött csak a hajdani villában. Ez utóbbi verziót erősítette meg ré­gi öreg helyiek visszaemlékezé­seire hivatkozva a lapunknak nyilatkozó leilei Epres Attila is. Ismert: azoknak az orosz ci­vil szervezeteknek a képvise­lői, melyek A Béke Jóságos An­gyala szobrot ajándékozták Sió­foknak a Finnugor Világkong­resszus apropóján, felvetették, hogy emléktáblát állítanának Gyenyikinnek Balatonlellén. Balázs Árpád siófoki polgár- mester felvetésére lapunkban megírtuk, hogy kerestetik az a ház, ahol a cári hadsereg tábor­noka vendégeskedett Balaton­lellén. írásunk nyomán jelent­kezett Epres Attila, aki elmond­ta: a hajdani „Gyenyikin-villát” 1950-re államosították, aho­gyan a többit is a villasoron, Epres Attila mutatta meg munkatársainknak az öreg épületet és 1952-ben már a művelődési minisztérium üdülőjeként üze­melt. Felesége harminchét évig dolgozott benne üdülővezető­ként, mindketten az épületben laktak. Tudomása szerint a ré­gi öregek úgy emlékeztek: Gye- nyikin két nyár közötti idősza­kot töltött el a villában, feltehe­tően 1924-ben és innen ment tovább Párizsba, de még előtte megírta emlékiratait, megem­lítve Lellét is. A villa egyébként Gyenyikin idejében még köz­vetlenül vízparti volt, a hetve­nes évek végén azonban feltöl- tötték a parti sávot, és szabad­strandot alakítottak ki. Az egykori orosz tábornok művéből Putyin elnök gyakor­ta idéz, az egyik legnagyobb hazafiként szokta emlegetni, így nem is csoda, hogy az író­föderációnál szorgalmazta: ke­ressék meg azt a magyarorszá­gi házat, ahol a tábornok papír­ra vetette emlékeit. A Finnugor Világkongresszuson, a múlt hé­ten Siófokon Drozdov Nyikolaj Nyikolajevics orosz akadémi­kus kitüntetésben részesítette Kenéz Istvánt, Balatonlelle első emberét is. A polgármester az elismerést azért az együttmű­ködésért kapta, amiért az Orosz Nyelven írók Nemzetközi Szer­vezetének kérésére Balázs Ár­páddal közösen segített a leilei ház felkutatásában. ■ Fónai Imre

Next

/
Thumbnails
Contents