Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-12 / 214. szám
6 GAZDASAG 2012. SZEPTEMBER 12., SZERDA HÍRSÁV Ezer haszonbérleti szerződést kötöttek eddig mintegy ezer haszon- bérleti szerződést kötött a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), amelynek alapján 425 családi gazdaság és 233 őstermelő jutott földhöz - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM). Összesen 18400 hektár föld talált gazdára haszonbérleti pályázaton, az elnyert területek nagysága átlagosan 18,6 hektár. Dinnye: a VM-et nem vizsgálja a GVH nem indít versenyfelügyeleti eljárást a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a dinnyetermesztés és -kereskedelem ügyében a Penny Markét Kft.-vel és a Vidékfejlesztési Minisztériummal (VM) szemben. A GVH szerint a VM kifogásolt magatartása a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény értelmében nem minősül piaci magatartásnak. Százmilliárdos hasznot várnak az IMF-től AZ imf/eu-megállapodás a Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint jövőre a kamatkiadásokat 102 milliárd forinttal csökkenti, és erősíti a forintot: a tárca számításai szerint az euró jövő év végére 266 forint lehet - áll a Költségvetési Tanácsnak augusztus 23-án küldött NGM-elemzésben, amely Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Vágó Gábor LMP-s képviselőnek küldött levelében olvasható. A minisztérium azzal számol, hogy a kormány 2012. november közepéig megköti a hitelkeretről szóló megállapodást. Matolcsy György A kukoricatermés várhatóan jócskán a tavalyi rekord alatt marad: átlagosan 3,5 tonnás hektáronkénti hozammal számol a kormány Tovább pusztít az aszály időjárás A takarmányárak emelkedése miatt szenved a baromfiágazat Csak a Gallicoopnál egymilliárdos kárt okozott a nyári hőség, és további nehézségeket okoz a takarmányárak robbanásszerű emelkedése. A cég emiatt költséget csökkent, végső esetben az elbocsátást sem zárja ki. A probléma nem egyedi, a szakma szerint elkerülhetetlen az áfacsökkentés. Braunmüller Lajos A nyár szokatlanul forró és száraz időjárása egymilliárd forintos kárt okozott a Gallicoop teljes integrációjában - mondta el a Világgazdaságnak a hazai piacon meghatározó pulykafeldolgozó cég vezérigazgatója. Erdélyi István kifejtette: a szokatlan meleg ellenére ugyan 2-3 százalékos szinten tudták tartani az elhullást, ám a súly- gyarapodás kiesése óriási volt: a húszhetes pulykák a normális 19 kilogramm helyett csupán 16 kilót nyomtak. Az igazi kár azonban - a vezérigazgató szerint - a közvetett veszteség. „A növény- termesztők az aszály okozta károkat áthárítják az állattenyésztőkre, mi azonban nem tudjuk ezt továbbadni. Emiatt a különböző költségcsökkentő lépések mellett megfontoljuk a létszámcsökkentés lehetőségét is” - hangsúlyozta Erdélyi hozzátéve: „felelősséget érzünk a dolgozóink iránt, ezért ez lesz a legutolsó eszköz, amihez nyúlunk”. Végső esetben, ha egy ilyen döntést meghozna a vezetés, a cég 650 saját és 300 kölcsönzött dolgozójából hozzávetőleg ötvenet bocsáta- nának el. Erdélyi szerint ennek elkerülésére idén két alkalommal - október közepén és november Európai probléma az aszály ellenére a gyenge, 4 millió tonnára becsült kukoricatermés elegendő lehet az ország belső igényének kielégítésére - közölte Czerván György tegnap Gödöllőn egy agrárfórumon. Az agrártárca államtitkára a hektáronkénti átlagtermést legfeljebb 3,5 tonnára becsülte. Hozzátette: amíg átlagosan a második negyedéves GDP 1,3 százalékos csökkenést mutat éves összevetésben, a mezőgazdaság teljesítménye 2011-hez képest 10,4 százalékkal esett vissza. végén - hat-hat százalékos áremelés válik szükségessé, amit az is indokol, hogy az elmúlt évben a cég költségei kétmilliárd forinttal emelkedtek. „Még a nyár folyamán készítettünk számításokat egy kéthetes időszakban, amikor különösen nagy volt a hőség. Csupán ez idő alatt a becsléseink szerint 4,1-4,2 milliárd forint közvetlen kár keletkezett a baromfiszektor egészében” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Csorbái Attila. A Baromfi Terméktanács elnöke hozzátette: „a közvetlen kár az elhullás nagyobb arányából, az elmaradt a dél- és Közép-Európa országait sújtó aszály miatt európai közbenjárás felvetését tervezi Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a következő uniós szakminiszteri ülésen. Példaként említette, hogy az EU nyújthatna gyorssegélyt, és megfontolhatnák a környezet- védelmi előírások felfüggesztését is. A kezdeményezéshez vélhetően csatlakozik Románia, Csehország, Görögország, Málta, Portugália, Olaszország és Spanyolország is. súlygyarapodásból, a csökkent szaporaságból és olyan többletintézkedésekből adódott, mint a fokozott vitaminozás és szellőztetés”. A közvetlen károkon túl azonban a szárazság miatt jelentősen nőtt a legfontosabb takarmánynövények ára is. A baromfiágazatban a takarmányköltség teszi ki az összköltség hozzávetőleg 70 százalékát. „A takarmányok drágulása miatt a vágóbaromfi önköltsége nagyjából 30 százalékkal nőtt. Erre a drámai pozícióromlásra minden szereplő megpróbál valamilyen módon válaszolni. Akár elbocsátásokkal is számolni kell” - vélekedett Csorbái. A terméktanács elnöke szerint ma elkerülhetetlen az alap- | vető élelmiszereket terhelő áfa csökkentése, mely teret engedne a szükséges áremelésnek, miközben az a fogyasztói árakon várhatóan nem emelne nagyobb mértékben. Csorbái szerint amennyiben nem valósul meg az áfacsökkentés, „megkezdődhet egy túlélési szelekció, mely egy láncreakciót indíthatna el, és regionálisan olyan munkanélküliséget eredményezne, amilyent nehéz lenne kezelni.” NAV-adatok: csökkenő reálbér, S ára ugró ékok adóstatisztika A vállalkozók és befektetők jártak jól tavaly, legalábbis a NAV 2011-re vonatkozó, most közölt adataiból ez olvasható ki: eszerint a bér- jövedelmek csekély mértékben nőttek, míg az egyéb - osztalék, kamat, árfolyamnyereség - jövedelmek megugrottak. 2011-ben 3 millió 805 ezer embernek volt bérjövedelme, átlagosan havi 159 ezer forint. 2010-ben 3 millió 740 ezer dolgozónak volt 155 ezres átlagos bérjövedelme. Vagyis több adózó lett, de a 2011-es 3,9 százalékos inflációval kalkulálva csökkent a reálbér. Ezzel párhuzamosan viszont kisebb lett az szja-teher: átlagosan 13,7 százalékos, szemben a 2010-es 16,2-del. A fő ok a 16 százalékos rendszer bevezetése és a családi adókedvezmény. Utóbbival egymillióan éltek, ők 180 milliárdnyi kedvezményt kaptak, míg az összes adójóváírás 484-ről 360 milliárdra csökkent. Az szja-bevétel mindösz- szesen 270 milliárddal, húsz százalékkal esett vissza. ■ A NAV adatai szerint kissé bővült azoknak a száma, akik bérük után adóztak 2011-ben. Míg a bérjövedelmek alig, az árfolyamnyereségből, kamatból, osztalékból származó jövedelmek több mint másfél- szeresre nőttek, 399-ről 551 milliárdra - az osztalékok duplájára ugrottak. Adóterhelésük 25,2-ről 17,4 százalékra csökkent. A legek gyűjteménye is mutatja, hogy mi a jobb üzlet: a legnagyobb éves összevont jövedelem 1,4 milliárdról egy- milliárdra csökkent, míg a forrásadós jövedelem 1,7-ről 7,2 milliárdra nőtt. A vállalkozásokra vonatkozó adatok alapján a nyereséges cégek száma 1,8 százalékkal, az általuk kimutatott nyereség 17 százalékkal nőtt, míg a veszteséges társaságok száma 0,5 százalékkal, veszteségük 42,3 százalékkal emelkedett. A NAV szerint a 10 százalékos kedvezményes társasági- adó-kulcs kiterjesztése és az adókedvezmények emelkedése miatt 270 milliárd forint maradt tavaly a cégeknél. ■ VG Nagy változásokat ígért Matolcsy - biztos háttér nélkül parlament Orbán Viktor: a béremelések kormánya a mostani - Másfél millió munkahelyet igyekeznek megvédeni Teljes foglalkoztatottság az évtized végére, másfél millió munkahely megvédése - nem fukarkodott az ígéretekkel Matolcsy György a parlamentben, a munkahelyvédelmi csomag tegnapi vitájában. Háttérszámításokkal ugyanakkor adós maradt a nemzetgazdasági miniszter. A kételyre, hogy miből teremtenék elő a programhoz szükséges mintegy 300 milliárd forintot, csak annyival válaszolt: „odateszi” azt mögé a most készülő költségvetés. Ennél bizonytalanabb a terv finanszírozása. Az akcióterv június végi bejelentésekor egy bonyolult költségvetési átrendezés mellett is döntött a kormány. A kabinet szerint a 300 milliárdos akciótervet a kincstárra és az MNB-re kivetett adóból (a bejövő összesen 240 millárd- ból 200 milliárd jutna a tervre), valamint a költségvetési tartalék 100 milliárdos „kölcsönvé- teléből” finanszíroznák. Ezzel egy időben azonban a bankokat sújtó tranzakciós adót 140 milliárddal csökkentették, és számoltak az IMF-megállapodás miatti kamatcsökkenéssel (150 milliárd), valamint az akcióterv miatti plusznövekedés bevételeivel (50 milliárd) is - ezekből jönne vissza a kölcsönvett tartalék. A sokrétű, de nullaeredőjű átrendezést a költségvetési keretszámok július végi elfoOrbán Viktor Gaskó István LIGA-elnökkel egyeztetett tegnap gadásával ismét módosították: a kincstár illetékbefizetése 10 milliárd alá csökkent, ugyanakkor az adóbeszedés hatékonyabbá tételéből plusz 160 mil- liárdot vár a kormány. Kevéssé volt optimista a kamatterhek alakulásával kapcsolatosan is a kabinet - ekkor már csak 109 milliárdos enyhüléssel kalkulált. Az akcióterv pozitív hatásaiból 40 milliárdot várt a kormány. A módosításokkal az akcióterv eredeti forrása gyakorlatilag „feloldódott” a büdzsé egészében - a költségvetési tartalékról már senki nem beszél, a kincstár illetéke tizedére csökkent, az MNB-illetékről Matolcsy György is azt mondta, valószínűleg nem lesz. 'Mindemellett nem mellékes, hogy elemzők szerint az egész büdzsén több száz milliárdos lyuk tátong, több forrást (adóbeszedés hatékonysága, hitelterhek enyhülése) fiktívnek, az 1,6 százalékos növekedést pedig túl optimistának találják. A tervről is egyeztetett tegnap Orbán Viktor Gaskó Istvánnal, a LIGA Szakszervezeti Szövetség vezetőjével. Az egyeztetésen a kormányfő azt közölte: a jelenlegi kabinet a béremelések, minimálbér-emelések kormánya - a gazdasági ésszerűség határain belül. ■ R. A.-SZ. I.
