Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-01 / 205. szám
14 SAJTÓ ES TANULÁS 2012. SZEPTEMBER 1, SZOMBAT ÉSZREVETTÉTEK már, hogy a nap kifakítja a hajatokat? Ez azoknak, akik festik, elég nagy hátrány. Ahhoz, hogy megóvd a színét, nem kell sokat köl- tened. Elég, ha néhány dologra figyelsz. Samponból színvédőt vegyél. Nem kell a legdrágábbat, nincs nagy különbség. Utána használj balzsamot, mert védi, ápolja a hajat, a színvédővel a hajad is tündöklőbb lesz. Minden második hajmosás után tegyél fel egy pakolást. Mivel hosszú ideig kell a hajon hagyni, hatásosabb. otthon elkészíthető hajpakolásból is sok van. A szőke hajúak- nak különösen jó a citromos: egy citrom levét alaposan csavard ki, majd önts hozzá vizet, két-három decit. Mosd meg vele a hajad, majd öblítsd le. Ha a hajadnak semmi tartása, nem dús, üss fel egy tojást, és 200 gramm joghurttal keverd össze. Jól masszírozd át vele a hajad és a fejbőröd, majd néhány perc után öblítsd le. A fényesség érdekében javasolt az olívaolajos pakolás: melegítés után masz- szírozd a hajadba, tekerd egy törölközőbe, és hagyd hatni 15-20 percig. Mosd le samponnal. Remélem, kipróbáljátok ezeket a kis trükköket! ■ Hunyadkürti Lilka Vigyázz, kész, itt van Belgium! kapcsolatok A barcsi Széchényi diákjai kiválóan megtalálják a helyüket Európában Ilyen szép lehetsz... Az oldalt szerkesztette: Gáldonyi Magdolna Telefon: 82/528-151 E-mail: magdolna.galdonyi@axelspringer.hu írjatok! A barcsi Széchényi Ferenc Gimnázium évek óta tart kapcsolatokat az EU- tagállamok diákjaival. Kuti Ádám, 9. C Széchényi Ferenc Gimnázium, Barcs Járhattunk Németországban, Szicíliában és Belgiumban is. A belga diákok már vendégeskedtek nálunk, mi is náluk, így ismerősként érkeztünk, hiszen barátságot kötöttünk azokkal a diákokkal, akik pár hónapja kíváncsiak voltak Magyar- országra. Kíváncsiságomat az is fokozta, hogy van egy belga osztálytársnőm. Kedves személyisége felfokozta a hazája iránt az érdeklődésemet. Irány tehát: Belgium! Belga barátaink vártak minket, elvittek az iskolájukba, majd mindenki elment a saját cserediákja családjához. Nagyon kedvesek voltak, viszont nagyon elfoglaltak, ritkán találkoztunk a hozzátartozóikkal. Másnap viszonylag kipihenten indultunk egy szuper vidámparkba, az úgynevezett bobbejaanlandba, ahol emlékezetes élményeket szereztünk. Aztán egy belga focimeccsen is részt vehettem; az egyetlen baj csak az időjárás volt, mert állandóan esett az eső, és rettenetesen hideg volt: öt fok volt a legmagasabb hőmérséklet. Az is egy picit elszomorított bennünket, hogy „belgáinkat” nem mindig engedték el az iskolából a szervezett programjainkra, ellentétben velünk. Amikor ven- | dégül láttuk őket, bennünket j kérdés nélkül szívesen elengedtek arra a pár napra, amikor itt voltak, hogy jól érezhessük magunkat. A harmadik napon egy csöppet fáradtan ébredtünk, de legalább megkóstolhattam Belgium nemzeti ételét, a sült krump- | lit. Finom volt, és olyan ropogós, amilyet még nem ettem. Egy terebélyes adag után elmentünk és megnéztük Brugge-t, amely gyönyörű szép város. Nagyon jellegzetes az ódon utcáival. Bár rengeteg lehetőség volt a finomabbnál finomabb ételek megkóstolására, az árak eléggé j magasak voltak, és ez némileg visszatartott bennünket. Miután visszaértünk Karstlee-ba, ahol az én cserediákom lakott, Amsterdamban is jártak a barcsi diákok. Megragadta őket a város szépsége, és szerencsére nem tévedtek el, GPS-szel járták az utcákat Vendégeket fogadhattunk hat európai országból: szerencsére a nyelvi problémákat leküzdöttük OLASZORSZÁGBÓL, ANGLIÁBÓL, Spanyolországból, Belgiumból, Szlovákiából és Csehországból érkeztek hozzánk vendégek agiminkbe. Ács noémi 11. A osztályos tanuló egy cseh diákot látott vendégül, miután ő is járt már a program keretében Csehor- szágban.Többekkel is szerettem volna beszélgetni, akik ezekből az országokból érkező diákokat láttak vendégül. Jó lett volna tapasztalataikat megosztani, hiszen reményeim szerint nem ez volt az utolsó csereprogram, de az érdektelenség akadályába ütköztem. Pedig friss témákat, alkotó gondolatokat, tapasztalatokat lehetett volna megosztani a jövendő eseményekhez okulásul. De hogy is zajlott a vállalkozó szellemű Noémivel a beszélgetés?- ki volt a cserediákod, hogy jöttél ki vele?- én egy cseh fiút fogadtam, a neve Helmer Dávid. Először még egy kicsit tartózkodó volt, féltem is, hogy nem kedvel, de szerencsére a kezdeti nehézségek hamar elmúltak, barátok lettünk.- hogy tetszett neki Magyar- ország?- nagyon tetszett neki. A programok során sok szép helyre elmentünk, nagyon tetszett neki például Pécs. Örült, hogy ellátogathatott Európa Kulturális Fővárosába. Keszthelyen is nagyon jól érezte magát, és lenyűgözte a Balaton szépsége. De persze a hét csúcspontja a Retro Party volt, amit a kollégium aulájában rendeztek meg. Nagyon jól szórakoztunk, még az utolsó számot is végigtáncoltuk. Ekkor még a hangom is elment! Sokat sétáltunk Barcson, sokat kérdezett, mindig érdeklődő volt.- hogy tetszett neki a magyar konyha?- A suli konyhája is elnyerte a tetszését, de anyuval is igyekeztünk megismertetni vele a magyar ízvilágot. Bár tartózkodott az erős fűszerektől, nagyon ízletesnek tartotta az ételeket.- jól megértettétek egymást?- szerencsére nyelvi problémáink nem voltak, mert mindketten jól beszélünk angolul. Bár volt néhány vicces szituáció, amelyben nem értettük egymást, de mindig képesek voltunk megoldani a nehézségeket, helyenként kéz- zel-lábbal. Utána jót nevettünk egymáson.- nyelvtanulás szempontjából hogyan értékeled a programot?- nemcsak a program alatt, hanem még utána is sokat beszéltünk. Ma is heti kapcsolatot tartok vele az interneten. Persze rajta kívül is sok külföldi barátom van, és ez a nyelvtanulás szempontjából kifejezetten nagy segítség.- nagyon-nagyon jó dolog volt, hogy a European Week alkalmából ennyi nemzetiség szokásaival megismerkedhettünk, sok barátot szerezhettünk, miközben igen jól szórakoztunk!- aki teheti, és akit érdekel, ne hagyja ki a következő alkalmakat! BOGDÁN MARCSI 12. A kaptunk egy kis szabad időt, amelyet a vendéglátó családdal tölthettünk el. Biciklivel elmentünk a nagymamához, aki egy tradicionális belga tök-paradi- csom-krumpli-levessel fogadott bennünket. ízlett? Nem tudom... A leghíresebb város, Amsterdam sem maradt ki a programból. Kaptunk egy GPS-t, hogy el ne tévedjünk. Miután felfedeztük a város szépségeit, ellátogattunk egy gyönyörű parkba. Az este sem telt unalmasan: egy ifjúsági klubban jól kibuliztuk magunkat. Mi is a buli? Rázás, csápolás, egymás szavát nem értés. Pont, mint nálunk. Az utolsó nap egy múzeumot látogattunk meg, ahol a pókerezési szokásokról tartottak előadást. Elhatároztuk mindannyian, így, fapofával fogunk pénzt szerezni! Ha lehet Az utolsó napon az iskolába mentünk, és könnyes búcsút véve elköszöntünk egymástól, majd visszaindultunk Magyarországra. Magyarország! Hála Istennek! A visszaút egy kicsit pihente- tőbb volt, és jó volt újra magyar földön járni. Belgiumban egy kicsit elfáradtunk, de nagyon jól éreztük magunkat, és nyitottak voltunk az új dolgokra és szokásokra, ráadásul az angol nyelvi tudásunk is sokat fejlődött. S ami még jobb: iskolánk minden évben biztosít -ilyen nagyszerű programot, amit mindenkinek ajánlok. Politikusok bőrébe bújtunk, „megoldottuk” az országok gondjait élmények Izgalmas, közösségépítő feladatokat kaptak a különböző régiókból érkező diákok az ulmi nemzetközi ifjúsági találkozón Németország Baden-Württemberg és Bayem tartományában július 6-11. között nemzetközi ifjúsági találkozót tartottak, melyen - a tabi Rudnay Gyula Középiskola tavaly végzett gimnazista tanulójaként - magam is részt vehettem Romániába és Magyarországról háromhárom fiatal utazását, szállását, ellátását és részvételét támogatta Baden-Württemberg Tartomány Du- namenti Kulturális alapítványa. A találkozóra Közép-Kelet Európából és a Balkánról is érkeztek németül jól tudó fiatalok - a politikában való dvü részvétel, aktív állampolgári magatartás adta az összejövetel fő célját. Ulmban egy magyar fiú (Péter) fogadott minket, és vezetett el a günzburgi ifjúsági szállóba. Jöttek diákok Romániából, Szerbiából, Bulgáriából, Albániából és Koszovóból is, a délután nagy része ismerkedéssel telt, majd a DonauFest megnyitóján vettünk részt Neu-Ulmban. Neu-Ulm Ulm ikervárosa, Ulm Baden-Württembergben található, Neu-Ulm Bayernhez tartozik. A második napon rögtön „terepre” küldtek minket, hogy interjúkat készítsünk fiatalokkal, középkorúakkal, idősekkel és turistákkal arról, mit gondolnak a fesztiválról. A „Stadt-Rally” után minden csoport kapott egy listát Ulm látványosságaival. Egy óra alatt a lehető legtöbb információt kellett összegyűjtenünk a székesegyházról, a városházáról, a piacról és a város jelképének számító verébről, mely szinte a város minden utcájában megtalálható valamilyen formában. (A monda szerint a Münster építésekor a mesterek minden igyekezetük ellenére sem tudtak egy nagy gerendát keresztben behozni a városkapun. Amíg a megoldáson tanakodtak, az egyik ács egy fészekrakó verébre lett figyelmes. A madár szalmaszálat vitt a csőrében, s amikor a szűk helyen levő fészkéhez ért, hosszába fordította, így építette be. Ezen okulva az építők is megoldották gondjukat. Tiszteletből szobrot állítottak a verébnek.) Este egy ökomenikus templom Bemutatkoztunk... megnyitóján vettünk részt, majd papírhajókat engedtünk a Dunára, mindegyik egy kívánságot „szállított”. Vasárnap kaptunk először szabadidőt. Aztán minden csoport idegenvezetést tartott a városban, megosztotta a gyűjtött információkat a többiekkel. A hétfői nap volt a legmeg- erőltetőbb. A Planspiel (egyfajta szerepjáték) alatt 30 német fiatallal dolgoztunk négytagú csoportokban: mindenki egy létező politikus bőrébe bújhatott, minden csoport egy országot képviselt (az én csoportom Montenegrót). Megvitattuk az országok és tartományok problémáit. Este a fesztivál egyik kisszínpadán bemutatkoztunk: mi verset írtunk arról, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk, mit csinálunk itt, táncoltunk, Réka pedig (Romániából) magyar, illetve román népdalokat énekelt. Neu-Ulmban 20 német fiatallal dolgoztunk, ismét: itt magunkat adhattuk, és sokkal barátságosabb témákról beszélgettünk, például az internet hatásáról. A napot koncerttel fejeztük be. Az együtt töltött időt ebéddel zártuk. Sokáig nem kellett nélkülöznünk egymást, a Facebooknak köszönhetően azóta is tartjuk a kapcsolatot, és persze várjuk a következő nyarat, hogy ismét találkozzunk. ■ Törő Fruzsina * f Ápold a hajad!
