Somogyi Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
2012-08-31 / 204. szám
2012. AUGUSZTUS 31., PÉNTEK OLVASÓINK ÍRJAK Nem jelezték, hogy autófeltöréstől kell félnünk, ezért is jöttünk Siófokra családi dráma Csodálatos Siófok. A férjemmel mindketten kétkezi mukások vagyunk, én betanított, ő pedig villanyszerelő. Egész éven át erre a nyaralásra gyűjtöttünk. Lenyűgözve sétáltunk a városban. Aztán hatalmas trauma ért bennünket. Feltörték az autónkat. Később megtudtuk, hogy akkor még három autót feltörtek, s állítólag használtruhakereskedésbe adják el a lopott holmit. Meglepett, hogy a rendőrök nem vettek ujjlenyomatot az autónkról. Ráadásul kiderült, hogy a Balatonnál és a városban abszolút nem meglepő, hogy feltörik az autókat. Azt kérdezem a felelősöktől: miért nem lehet erről hallani, miért nem tudtunk erről előre? Mert akkor esetleg máshová megyünk? Nem gondolom, hogy igaz: ha valaki nyilvánosságra hozza az autófeltöréseket, akkor azt a város sikerrel beperelheti a jó hírneve megsértéséért. Azért jelzem a problémát, hogy más ne járjon ilyen csúnyán pórul, mint mi. KOCZÁK ISTVÁNNÉ, BUDAPEST Egész hétvégéken dübörög a zene, nem lehet így élni nem süket Szeretnénk megtudni, hogy honnan jön a bömbölő zene. Elkezdődik pénteken teljes hangerővel és tart egészen vasárnap kb. 18 óráig (volt úgy, hogy éjjel 2-ig.) Szörnyű hallgatni, még ha ez a Ba- laton-part is. Lehet, hogy ez a szervezőket nem zavarja, de nekünk igen kellemetlen. Éppen elég elviselni ezt a szörnyű hőséget, és a város felett átvonuló repülők zaját, akkor még rátesz egy lapáttal ez a fülsiketítő zene. Vigyék a zenekart a szervezők háza mellé, és élvezze, hallgassa egész nyáron. Lehet hallgatni, de olyan hangerővel, ami elviselhető! Teljesen tönkre teszi az egész életünket, de remélem egyszer csak vége lesz. Hiába zárjuk be a lakás ajtaját, ablakokat, úgy is lehet hallani mindent. EGY KÉTSÉGBEESETT EMBER IIMWBiMlliilllllIlllllliiiraiWMipWlilMBMMMMM 15 Adják vissza a termőföldet! privatizáció Az Európai Unió törvényei vonatkoznak a magyarokra is A föld mindig sokat ért, bár nem mindig becsülték. Az ára Nyugat-Európában jóval drágább, ezért megindult a versenyfutás Nem dicsekedni akarok, de személyes megkeresésemre az Európai Unió Közösségek Bizottsága Magyarországi képviselete útján hozzájutottam Az Európai Unió Alapjogi Chartája Preambulumhoz, amelyben az 1. cikk így rendelkezik: „Az emberi méltóság sérthetetlen. Tiszteletben kell tartani, és védelmezni kell.” Továbbolvasva: „Szellemi és erkölcsi öröksége tudatában az Unió az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás oszthatatlan és egyetemes értékein alapul, a demokrácia és a jogállamiság elveire támaszkodik. Tevékenységei középpontjába az egyént állítja, létrehozva az uniós polgárság intézményét és megteremtve a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget.” ■ Minden magyar állampolgár az ötszázmillió európai uniós polgár közösségének tagja. Vannak közös kötelességek és jogok. A fentiekből az állapítható meg, hogy minden magyar állampolgár az ötszázmillió európai polgár közösségéhez tartozik. Ezért a magyar alaptörvényen túl ezen törvény is védi hazánkfiait. Miért foglalkoztatja ez az átlagos magyar állampolgárt? Azért, mert a fenti közösséghez tartozik, rá egyformán vonatkoznak a közösség jogai és kötelezettségei. Ha bárki végigtanulmányozza a Preambulumot, azt is megtalálhatja a 42. cikkben, hogy „Bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy jogosult hozzáférni az Unió intézményeinek, szerveinek és hivatalainak dokumentumaihoz, függetlenül azok megjelenési formájától.” Én egy dokumentumra hivatkoznék, az pedig a 2010. december 20-án elfogadott Európa Bizottsági határozat, amely úgy szól: „A magyarországi mező- gazdasági földterületek megszerzésére vonatkozó átmeneti időszak meghosszabbítására vonatkozik.” Én ezen határozatból az (5.) pontban azt is olvasom, hogy a kárpótlás folyamata a tervezett időszak alatt nehézségekbe ütközik ugyan, ám ez a tendencia figyelhető meg a mezőgazdasági földterületek privatizációja kapcsán is. Én mindehhez azt tenném hozzá, hogy a tisztességes kárpótlás jószerivel el sem kezdődött. Mert ha a magyar parasztoktól úgy akarjuk a saját tulajdonukat megszerezni, hogy egy aranykoronáért ezer forintot ajánlunk, akkor egy néhányszor neki kell rugaszkodni ennek az ügynek. ■ Ezer forint botrányosan alacsony ajánlat egy aranykoronáért. 2-3 millió forintot ér most a szántóföld bektárja Vagy felteszem a kérdést, a kárpótlási liciten kívül a részarány tulajdonú földek adásvételénél érvényesíthető egy-két ezer forintos aranykoronánként! árak hol tartalmazzák a tisztességes adásvétel fogalmát? A fenti határozat 2014 áprilisában le fog járni, a magyar föld értékesíthető lesz más európai polgárok számára. Vajon mi, magyarok addigra le tudjuk-e rendezni a kárpótlást tisztességesen? Mert valamit ne felejtsünk el: ma a magyar termőföld kisajátítási ára nem huszonötezer forint hektáronként, hanem kettő-hárommillió forint között van. Ha ez erdő, akkor ezen összeg ötszöröse a kisajátítás. A nagyfokú - és lehet, hogy cseppet sem véletlen - rendezetlenségek ellenére az úgynevezett új tulajdonosok a magyar földet használatba vehették és élvezhették, pontosabban fogalmazva még ma is élvezhetik, és ki tudja meddig még annak hasznát. Befejezésül mit ajánlhatok a sorstársaknak és az úgynevezett nyerteseknek. Tisztességes alapon, tisztességes áron számoljunk el, rendezve ezt a nagyon nyitott számlát, majd utána kerüljön sor az újabb földosztásra, vagy éppen a magyar föld kiárusítására! Mert a fent jelzett Preambulum is védi a tulajdont. Szomorú, és nagyon tanulságos számomra, hogy tudomásom szerint a velünk együtt csatlakozó országok valameny- nyien el tudták rendezni, hogy az elvett földek visszakerülhessenek azokhoz a tulajdonosokhoz, akiktől elvették. Nálunk a politikusok és a holdudvaruk mindezt úgy rendezték, hogy hazánkban lett tizenhatezer gazdag földtulajdonos, és lett több mint egymillió paraszt, föld nélküli szegény ember. SZALAI JÓZSEF, SEGESD Igaza van a roma bútorasztalosnak, de a politikusok is nagyon hibásak durvuló helyzet Olvastam Rostás Árpád műbútorasztalos cikkét a Somogyi Hírlapban, hogy a romáknak bocsánatot kell kérniük a magyar emberektől. Egyetértek vele: a romáknak kell alkalmazkodniuk a többségi társadalom törvényeihez, szabályaihoz. Ugyanakkor a magyar társadalom előítéletessé vált, minden kisgyermek is tudja már a közhelyeket, hogy a romák segélyekből élnek, emiatt szülik sorban a gyerekeket, hogy van cigánybűnözés, sokan „vasaz- nak”, nem szeretnek dolgozni. De mindenkit nem vennék egy kalap alá. Borzalmasan nehéz lehet abból a környezetből kitörni, ahová születnek, visz- szahúzza őket a család és a hagyományaik. Nemrég hallot■ A magyar társadalom nagyon előítéletessé vált, már a kisgyermek is tudja a közhelyeket, hogy a cigány nem szeret dolgozni tam, hogy még mindig van olyan náluk, hogy leányszök- tetés, s mivel megtörtént az el- hálás, már nem lehetett visz- szacsinálni a dolgot, és ezért a fiú családjának 500 ezer forintot kellett fizetnie a lány szüleinek. Meg azt is mondták nekem, hogy a cigányok csoportjai még annál is jobban utálják egymást mint a magyarokat. A magyar politika jelentős mértékben hibás amiatt, hogy a helyzet idáig fajulhatott. Hibás a segélyezés. Hibás az oktatás. Ha valakiről kiderül, hogy roma, akkor nem kapja meg a munkahelyet - ez teljesen hétköznapi eset. S a politika is megosztja őket. A legfélelmetesebb dolog azonban szerintem a Magyar Gárdázás, hogy ezt hagyja az Orbán Viktor, mert nem akar szavazatokat veszíteni a jobboldalon, szélsőjobbon, mert ez is előfordulhatna, ha beszólna a Jobbiknak, vagy szólna a belügyminiszeternek, tegye a dolgát, vagy egyszerűen csak kiosztaná azt a két beígért pofont. Mi lesz az országban, ha a romák is összeállnak megvédeni magukat a gárdisták ellen? Kinek lenne jó ez? Az ország, hazánk többségének biztosan nem. k. r. Az ígéreteiknek háttal állnak nyögdíj Nem nadrágszíjat húznak, a nyakon szorul a hurok Ma azt hangoztatják, hogy világválság van. A nagy fenét van világválság, amikor sok mindenre, így a dologtalanságra is több pénz jut, mint azok számára, akik fenntartják országunkat és eltartanak olyan embereket, akik egészségesek, saját magukat el tudnák tartani, ha dolgoznának. Jelenleg az ígéreteknek hátat fordítva élik a világukat a mostani ország vezetői is, mint az előzőké. Reformokat ígérnek, de ebből máig az ország és a népe számára a legkisebb ígéret sem valósult meg. A reformok ma is csakis saját magukat, a saját helyzetüket erősíti meg. Itt van például a nyugdíjreform, ami egyenlő a nullával! Hogy miért? Akik egész életükben tevékenyen dolgoztak 40-45 évet, azok alamizsnát kapnak, ellentétben azokkal, akik életük során egy szalmaszálat sem tettek arrébb. Az elmúlt rendszerben és a rendszerváltozás után is akik nyugdíjba mennek vezetőként, politikusként, magasabb nyugdíjat kapnak. Mindezt azért kapják, mert országunkat ide juttatták, ahol most csak vergődünk. A bűnözés, főleg a roma bűnözés felett csak tessék-lássék módján Ítélkeznek. Ezt a bűnözést csakis a munkavégzés kötelezettségével lehet megszüntetni. Legyen számukra munka, melyből maguk és családjuk megélhetését biztosíthatnák. A kormánynak nem csak beszélni kellene róla, hanem cselekedni is. Persze beszélni a legkönnyebb, a szó elszáll. Ami a legfontosabb, de amire a jelenlegi kormány nem figyel, tudatosan vagy tudatlanul, hogy az ország népének nem a derekán húzzák meg a nadrágszíjat, hanem ma már a hurok szorul meg a nyakán. Azt mindenkinek tudomásul kell venni, hogy mindezek mivel párosulhatnak a jövőben, főleg, ha ennyi ember küzd az életéért, mint a magyar nép többsége. BARCZA JÁNOS, SOMOGYSZIL Rémálommá vált a kaposvári hölgy nyugdíjazása félretették a papírt Tisztelt Szerkesztőség! Szeretném kérni, hogy néhány soromat szíveskedjenek közölni. A nyugdíjazásom szinte már rámálom. Áprilisban adtam be egy beadványt, de a munkáltató ellenőrzése miatt félretették júliusig. Már ötödik hónapja nincs semmiféle ellátásom, ráadásul egyedülálló vagyok hét éve. Érdeklődtem, de szinte szóba sem álltak velem. Teljesen tönkretették az életemet ezzel. Az ügyintézés még mindig gyerekcipőben jár! Senkire számítani nem lehet. Olyan, mintha nem is léteznék már! Ez azért borzasztó! név és cím A SZERKESZTŐSÉGBEN Legyen hülyeség! adó és Matolcsy fizesse be először MINEK RENDŐRSÉG? A Somogyi Hírlapban olvastam Kalányos István olvasói levelét. Egyetértek vele, de egy kérdésem van: ha tényleg legális lesz a bűnözés, mert a szabálysértésekből sok pénzt akar beszedni az állam, akkor minek a rendőrség? Mennyit lehetne a felszámolásukkal megspórolni? Egy javaslatom lenne Matolcsy és az ő agyament ötleteit támogatóknak: legyen hülye- ségi adó, és először ők fizessék be. Vagy egy jó altatószer, hogy végre kialudjék magukat, és tiszta fejjel, logikusan goldol- kodjanak, „képviselőhöz” méltóan. ÖZVEGY FARAGÓNÉ KIRÁLY GABRIELLA, ZICS Egy eladó inkább szorgalmas legyen mint szép, de lusta plázablama A siófoki pláza egyik boltjában a fiatal, csúcssminkkel és nagy dekoltázzsal megáldott eladónak egy társasággal érkezett idősebb külföldi hölgy kérdést tett fel. Az eladó méla undorral, szó nélkül otthagyta. A német vásárló meglepetten mondta: csak azt kérdeztem, beszél e németül? Közben a biztonsági őr odament a lányhoz és tájékoztatta: tudod, hogy most rólad beszélnek Amire a reagálás: ki a fa..t érdekel, tanuljon meg magyarul! Azt hiszem, a bolt tulajdonosa jobban járt volna egy kevésbé dekoratív, de szorgalmasabb munkatárssal. GÉ, siófok
