Somogyi Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
2012-08-31 / 204. szám
2012. AUGUSZTUS 31., PÉNTEK MOZAIK 11 Evekig tagadott, majd bevallotta homoszexualitását egy megasztáros Nem titkolózik tovább a Megasztárból ismett Mujahid Zoltán, az énekes vállalja másságát - írja a Kiskegyed online. Zoli, aki a tehetségkutató első szériájában tűnt fel, az utóbbi években külföldön élt. Egy hazai bulvárlap egy olvasójától kapott jelzést arról, hogy a férfi regisztrálta magát egy melegek számára létrehozott társkereső oldalon - a lap kérdésére Zoli végül előállt a hírrel, hogy meleg. „Voltak barátnőim, de egyszerűen nem működött. Azt hiszem, ez egy veleszületett dolog, nem akarom szégyellni, titkolni, nem akarok rettegésben élni. Három-négy évvel ezelőtt még biztosan nem vállaltam volna, a kérdéstől is féltem, de ma már túl vagyok rajta. Belefáradtam a titkolózásba, lelkileg, testileg végre harmóniába kerültem magammal” - mondta el a lapnak Mujahid Zoli. A pakisztáni apától és magyar anyától született énekes idehaza szeretné folytatni a művészi pályafutását. „Nagyon hiányoztak a barátaim, mégiscsak magyar vagyok, hazahívott a honvágy. Kint elfogadtak, sok meghallgatáson rá is csodálkoztak a hangomra, de kelet-európaiként nem sok esélyem volt. Amióta itthon vagyok, elkezdtem az új projektemmel foglalkozni, más irányba megyek, mint eddig” - mondtaa 33 éves énekes, aki reméli, bátorságával példát is mutathat sok társának, akik nem merik vállalni az igazságot. Mujahid Zoli vállalta, hogy meleg Tuldolgozza magát a világ munka A magyaroktól jóval az átlag feletti óraszámot várnak Aki túlórára kényszerül, rövid távon felmutathat némi teljesítményövekedést, de az előny hamar elenyészik és a visszájára fordul Munkaórában a világon negyedikek a magyarok a gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) statisztikái nem mutatnak derűs képet a magyar munkavállalókról. A felmérésük szerint a magyaroknál csak három OECD-országban dolgoztak többet 2011-ben: míg nekünk átlagosan 1980 órát kellett a munkahelyünkön töltenünk (ez a szám ráadásul 18 órával több, mint a 2010-es adat), csak a görögök (2032 óra), Chile (2047 óra) és Mexikó (2250 óra) előz meg minket. A szervezet országainak összességét tekintve átlagosan 1776 óra volt az évben ledolgozott munkaidő (ami 20 órával még kevesebb is a 2010Túl sok időt töltünk munkával, pedig az ideális negyven óránál többet dolgozni hosz- szú távon nem kifizetődő. Nógrádi László A munkaszervezésben korszakot teremtő Ford Motor Com- pany már az 1900-as évek elején tucatnyi kísérletet végzett, hogy felmérje a munkások termelékenységét. Akkor úgy találták, hogy az optimális mennyiség heti negyven óra, amit ha hatvanra növelnek, csak kisebb növekedést érnek el a produktivitásban. A növekedés ráadásul csak 3-4 hétig tart, utána a visz- szájára fordul. Az elmúlt több mint egy évszázad sem cáfolt rá erre a megállapításra, a heti 40 óra az elfogadott ideális mennyiség. Ugyanakkor a modern kor munkavállalói csak álmodozhatnak az ilyen hetekről, hiszen például a szellemi munkát végzők körében nem szokatlan a fél napon is túlterjeszkedő munkaidő, ami hatvan-hetven órás hetekké áll össze - miközben a statisztikák trükkjei miatt nem is tűnik vészesnek a helyzet. A túlhajtás negatív hatásával is több felmérés foglalkozott már, ezek rámutattak, hogy a rövid távú teljesítményeséstől a komoly pszichés terhet jelentő kiégésen át a megroppanó egészségig terjedhetnek a következmények. es értéknél), azaz az átlagos munkahét 34 órából állt. a magyar átlag heti 38 órát jelent, ez a statisztika azonban csak látszólag kedvező, hiszen 52 hétre elosztva jön ki, azaz egy teljes, szabadság nélkül végigdolgozott évet feltételez és nem számol a betegség miatt esetleg távol töltött idővel sem. Az is torzítja a kimutatást, hogy ezek a számok együtt tartalmazzák a főállású és részmunkaidős dolgozók óráit is. kimondható tehát, hogy a hazai munkavállalók jelentős része jóval többet dolgozik az ideálisnak tartott heti 40 óránál. POÉNPERCEK Új apáca vonul be a csend kolostorába. A főpap közli vele:- Nővér, szigorú hallgatási fogalmad értelmében ötévente szólalhatsz meg. Eltelik öt év, a főpap kéreti a nővért:- Öt éve vagy köztünk, most szólhatsz két szót. A nővér így szól:- Kemény ágy.- Sajnálattal hallom - mondja a főpap. - De kerítünk neked egy jobb ágyat. Újabb 5 év után ismét megszólítja a nővért, aki ezt mondja:- Hideg étel. Erre a főpap megnyugtatja, hogy az étel jobb lesz ezután. A 15. évfordulón a főpap újra az irodájába hívatja a nővért, ismét két szóra.- Most kilépek - mondja a nővér.- Hát azt jól is teszed - válaszol a főpap. - Mióta itt vagy, csak a rohadt nyavalygáso- dat hallani... ■ Az agresszív kismalac megy az erdőben, találkozik a jó tündérrel. A tündér megszólítja:- Szia kismalac, ma jó napom van, ezért kívánhatsz egyet!- Dögölj meg. ■ A sebész nyugtatgatja a műtőasztalon fekvő, rendkívül ideges beteget:- Nincs miért aggódnia, nekem ez már az ötszázadik műtétem lesz.- Hű, akkor biztos nagyon gazdag lehet! - feleli megkönnyebbülve a beteg.- Gazdag azért nem vagyok. Csak a sikeres műtétek után fogadok el pénzt. Római erődre leltek Skóciában régészet Kórház bővítésénél bukkantak a romokra Szájkosarat szereltek a diszhalevő krokodilra A legészakibb római erődöt találhatták meg Skóciábari An- gus tanácsi kerületben - írja a BBC alapján az MTI. A régészek a Stracathro kórház tervezett bővítéséhez a szomszédos terület geofizikai vizsgálatát végezték el, amely a feltételezések szerint a rómaiak által épített első védrendszer, az erődök és megfigyelőtornyok láncolatából álló Gask Ridge része lehetett. A védrendszert Kr. u. 70 táján fejezték be, vagyis ötven évvel korábban, mint Hadrianus falát. A szakértők feltételezése szerint megelőzhette a limes Germanicust is, vagyis ez lehetett a legkorábbi római szárazföldi védelmi rendszer. A régészek a kutatások során megvizsgálják az erődöt, ahogy a mellette lévő katonai tábort is. Egy korai keresztény templom maradványait is megpróbálják felkutatni, amelyet a római kor után emeltek, majd megsemmisülése után a XVIII. században egy másik építményt húztak fel a helyén. ■ Bekötötték egy dekorációs célból tartott krokodil száját egy kínai bevásárlóközpont díszmedencéjében, mert a látogatók szeme láttára falta fel a díszhalakat - írja az MTI. „Eleinte csak aranyahalkat evett, de azok olcsók, és egyben nyelte le őket. A kői pontyokkal más a helyzet, ezeket szét kellett harapdálnia, hogy le tudja nyelni a darabokat. Ezt a látogatók visszataszítónak találták, több gyerek pedig megrémült” - nyilatkozta a bevásárlóközpont szóvivője. A bekötött szájú hüllő azért nem marad éhen, éjszakára szájkosár nélkül egy külön medencében szabadon eresztik, ahol enni is kap. ■ Az űr határán fotózott a magyar szonda labdacs A mínusz negyven fokot is kibírta a műszereket szállító egység A perzselő robbanástól is megvéd az új álcafesték Hobbiboltban kapható hungarocellgömböt, építési PUR-ha- bot és szívószálakat is használtak a készítői ahhoz a magyar űrszondához, amit a közelmúltban bocsátottak fel a Vas és Zala megye határán található Hegyháti Csillagvizsgáló mellől. A felszálló egységet egy héliummal töltött ballon emelte több mint 30 kilométeres magasságba, az úton végig felvételek készültek a fedélzeti kamera révén. A mintegy kétéves előkészítő munka eredményeként a hőszigetelt, UV-álló, fűtött és ütésvédelemmel is ellátott kapszula a -40 fokos hidegben is kiválóan teljesítette feladatát, a beépített kamera, GPS és rádiókommunikációs eszközök tökéletesen működtek. A különleges kaland felvételei megtekinthetők az idokep. hu oldalon. A nézőpont valóban különleges volt - érdemes figyelembe venni, hogy az utasszállító gépek nagyjából 10-15 km-es magasságban közlekednek. A magyar szonda képein jóformán a fél ország látszik, az égbolt pedig fényes nappal is éjsötét színű. A ballon idővel persze kipukkant, ezután az eszköz ejtőernyővel érkezett vissza és végül Szlovéniában landolt. A Pannon Közeli Világűr Projekt résztvevői máris a következő küldetést tervezik. ■ A Balatont 30 kilométeres magasságból fotózta le a szonda A katonák védelmét szolgálja egy újonnan kifejlesztett amerikai álcafesték, ami a rejtőzködés hatékonyságán túl a robbanások hőhullámaitól is megvédi az emberi bőrt - írja az MTI. Az arcra vagy kézre kent szilikátalapú anyag 15 másodpercig megvédi viselője bőrét a több száz Celsius-fokos hőtől, a kutatók szerint az anyagot a civil életben, például a tűzoltóságnál is alkalmazhatnák. A robbanóanyagok két veszélyes lökettel pusztítanak: az első egy nagy nyomású, gyorsan terjedő lökéshullám, amely súlyos belső sérüléseket okozhat, majd ezt szinte azonnal követi egy második, magas hőmérsékletű lökéshullám. Róbert Lochhead kutatásvezető, a Dél-Mississippi Egyetem munkatársa elmondta, hogy ennek a hőmérséklete meghaladhatja a 600 Celsius-fokot is, ami olyan forró, mint az égő cigaretta. Ez a forró lökéshullám csupán két másodpercig tart, de szó szerint megsütheti az arcot, a kezet vagy más, szabadon lévő bőrfelületet. Lochhead, aki a hőálló álcafestéket az Amerikai Kémiai Társaság Philadelphiában megrendezett éves találkozóján mutatta be, elmondta, hogy egyes tesztekben az anyag védőhatása akár hatvan másodpercig is kitartott. ■ ) *
