Somogyi Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
2012-08-26 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 32. szám
8 GAZDASÁG 2012. AUGUSZTUS 26., VASÁRNAP Dombóvár termelte - a napsugár érlelte helyi termék Dombóvár és környéke az elmúlt év végén az elsők között csatlakozott a Start-mintaprogramhoz. Ennek keretében a Dombóvár Város- és Lakásgazdálkodási Nonprofit Kft. közel a település üdülőövezetéhez zöldségtermesztésre kiválóan alkalmas 6 hektár nagyságú területen művelésbe kezdett. A munkában részt vevő 44 fő, nők és férfiak szakszerű irányítással immár túl vannak az első betakarításból származó termények (fokhagyma, vöröshagyma) felszedésén és válogatásán. A helyi termékek minél egyszerűbb, gyors és gazdaságos piacra kerülését a Dombó-Coop Zrt.-vel kötött szerződés biztosítja, amelyben a cég vállalta, hogy legforgalmasabb áruházában forgalmazza őket. A kiskereskedelem területén nagy tapasztalatra szert tett kereskedelmi cég azt vállalta, hogy lerövidíti a termelőtől a vásárlóig, a fogyasztóig tartó utat. így a negyvenénes Napsugár Áruház földszinti terének önálló egységében kedvező áron kínálja a helyben termelt zöldségféléket. Mindehhez a Dombó-Coop Zrt. további társadalmi szerep- vállalása is kapcsolódik: a cég minden, e termékek eladásából képződő bevétel egy részével a helyi Játékvár Alapítványt támogatja. így a dombóvári Szivárvány Napközi Otthonos Óvoda „Gyermekek egészséges étkeztetését elősegítő program” résztvevői ennek az egyedi kezdeményezésnek a valódi kedvezményezettjei. ■ Élelmiszerárak: a szövetség visszavág vita „A magyar bioetanol-gyár- tás nem felelős az élelmiszer- árak emelkedéséért” - reagált a Magyar Bioetanol Szövetség (MBSZ) a szakmát ért vádakra. Az európai méretű aszály és az élelmiszerárak globális emelkedésére hivatkozva támadják többen a gyártást és felhasználást, de a szövetség szerint a hazai helyzet nagyban különbözik a nemzetközitől. Itt nem veszi el a kenyeret a bioüzemanyag-ipar az éhezők elől Héjj Demeter, az MBSZ elnöke szerint, sőt, a bioüzem- anyag-gyártás biztos felvevőpiacot jelenthet az évtizedek óta túltermelő mezőgazdaságnak. A szövetség legfrissebb információi alapján a hazai bioe- tanol-gyártás során felhasznált kukoricamennyiség mintegy 45 százaléka állati takarmányként kerül forgalomba. Az élelmiszerárak világméretű emelkedését mégis igyekeznek összekapcsolni a bioüzemanyagok terjedésével, noha az élelmiszerár-növekedésben más tényezők sokkal súlyosabb szerepet játszanak”- olvasható. Az egyik tényező az, hogy a nemzetközi búza- és kukoricatermelés csökkent az elmúlt három évtizedben, a másik pedig, hogy jelentősen drágulnak az üzemanyagok, s általában az energia. ■ Bő 14 milliárd forintnyi apportot vittek be a negyedik mobilszolgáltatóba a cég tulajdonosai. Az áprilisi alapítás óta a cég igazgatósága is átalakult: az MVM-et és az MFB-t már új tagok képviselik. Jandó Zoltán Jelentősen növelte az MPVI alaptőkéjét a negyedik mobil- szolgáltató három tulajdonosa. A társaságot áprilisban 500 millió forintos alaptőkével hozták létre a Nemzetközi Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) által kiírt frekvenciapályázaton győztes konzorcium tagjai: a Magyar Posta (MPL), a Magyar Villamos Művek (MVM) és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), jelenleg a cég alaptőkéje már meghaladja a 14,6 milliárd forintot. Miközben azonban az alapítás- kori félmilliárdot készpénzben fizette be a három állami vállalat, a tőkeemelést már apportban, azaz nem pénzbeli hozzájárulásként teljesítették. Az MPVI júniusban módosított alapszabálya szerint a három tulajdonos a korábban meghatározott részesedések arányában juttatott különböző vagyoni értékű jogokat a társaság rendelkezésére, így a bő 14 milliárdos emelés 45-45 százalékát az MFB és az MVM, míg 10 százalékát a Posta állta. Az MVM és az MFB a rájuk jutó kétszer 6,35 milliárdos részt a januárban zárult árverésen elnyert frekvenciahasználati jog átadásával teljesítette. Itt az összeg nem meglepő, hiszen a konzorcium a 900 megahertzes frekvenciasáv - önálló szolgáltatás indítására is alkalmas - 5 megahertzes egybefüggő blokkjáért nettó 10 milliárd forintot fizetett, a 12,7 milliárd pedig ennek az áfával növelt értéke. Az ugyanakkor újdonság, hogy a blokkot csak két cégtől kapta az MPVI, hiszen arra utal, hogy a frekvenciahasználati díjat a MVM és az MFB közösen - a Posta nélkül - fizette, s így ennek megfelelően valószínűsíthető: a tranzakció csak e két cég könyveiben jelenik majd meg. A Magyar Posta ennek megfelelően egyéb vagyon értékű jogokkal egyenlítette ki a tőkeemelés cégre eső 1,41 milliárd forintos részét, ezek értékelése azonban már jóval bonyolultabb volt, mint a két társtulajdonos által átadott frekvencia- használati jogé. Az MPL apportjának legfontosabb eleme, hogy a társaság majd másfél évtizedig lehetővé teszi az MPVI számára, hogy marketingcélokra használja a cég gépjárműflottáját. A negyedik szolgáltató jövő januártól az alapszabály első verziója óta változott az MPVI igazgatóságának összetétele is. A testületnek továbbra is tagja Kalmár István, aki 2010 nyarán mondott le a Posta elnöki posztjáról, illetve Schmidt Pál, aki egy évvel később állt fel az MPL vezér- igazgatói székéből, és maradt az igazgatóságban Lehoczki Gábor is. az új alapszabályban azonban már nem szerepel Tokai egészen 2027 márciusáig ösz- szesen 1425 autón vehet igénybe különböző méretű reklámfelületeket, melynek értékét a felek 1,23 milliárd forintra becsülték. Mindez azt jelenti, hogy egy autóért havonta nagyjából ötezer forintot „számolt fel” a Posta, ami nagyfáboj /e- álisnak tűnik, hiszen a hosszú távú szerződéseknél egy, az autó teljes felületét befedő reklám reális havi díja jelenleg piaci szereplők szerint nagyjából 25- 30 ezer forint, az MPL azonban Magdolna, az MVM üzletfejlesztési osztályvezetője, és Majoros Sándor, az MFB felügyelőbizottsági tagja sem. Helyükre Téren Róbert, az MVM stratégiai igazgatóságának távközlésért felelős vezetője, illetve Kulcsáráé Takács Krisztina, az MFB Invest Zrt. befektetéskezelési osztály- vezetője került. az okirat szerint az (első) igazgatóság tagjai megbízásukat továbbra is ingyenesen látják el. nem a kocsik egészét, csak a hasznos felület mintegy negyedét bocsátja az MPVI rendelkezésére. Más kérdés, hogy a negyedik szolgáltatónak minden bizonnyal ezzel még lesz költsége, a dekorálás ugyanis szintén piaci szereplők szerint autónként több 10 ezer forint is lehet, ami a teljes flottára már tízmilliós nagyságrendű végösszeget ad. A mozgó reklámfelületen túl a Posta különböző antenna- és toronyhelyek, valamint értékesítési pontok használati jogát engedte át szintén majd másfél évtizedre a mobilszolgáltatónak, összesen bő 180 millió forint értékben. Az alapszabály tanulsága szerint az MPVI főleg Budapesten és Pest megyében a logisztikai csoport több ingatlanjának tetején vagy kertjében létesíthet antennákat, valamint tornyokat, szolgáltatásait pedig országszerte 94 postán értékesítheti. Az, hogy az értékesítőhelyekből hány található a fővárosban, nem tudni pontosan, az alapszabály vonatkozó oldala ugyanis hiányzik. Az ugyanakkor biztosra vehető, hogy a külső kerületek többségében is várja majd ügyfeleit az új cég. Bár a mostani tőkeemelés jelentősnek tűnik, a szűk 15 milliárd forint azonban még mindig csak töredéke az új mobilszolgáltató jövőbeli forrásigényének. Szakértők szerint ugyanis a hálózat kiépítése, fenntartása, a marketing, illetve a működéshez szükséges létszámú alkalmazott foglalkoztatása csak az első két évben 300 milliárd forintjába kerülhet az új mobilszolgáltatónak, mely ebben az időszakban ilyen nagyságrendű bevételt még biztosan nem termel majd. A cégnél még az sem árulták el, hogy mindezt miből kívánják finanszírozni: Schmidt Pál, a vállalat igazgatóságának tagja korábban annyit mondott, hogy a társaság a beruházások során tulajdonosi hozzájárulásra és banki forrásokra is támaszkodik. Az szinte biztosra vehető, hogy a későbbiekben újabb tőkeemelésre kényszerül majd a három állami cég. Új tagok az igazgatóságban Postakocsikon hirdethet az MPVI távközlés Tőkét emeltek a tulajdonosok a negyedik mobilszolgáltatóban Kuna Tibor: „Nem állami pénzből dolgoztunk” felelősség A lakosság energiatudatosságát erősítő kampányt indít a Young & Partners Nem az esőerdők megmentésére, hanem a hétköznapi tudatosságra hívja fel a figyelmet a Young & Partners kampánya - mondta el lapunknak Kuna Tibor, a cég ügyvezető igazgatója. Vég Márton- Miért érdeke egy szolgáltatónak a fogyasztás csökkentése, mikor vállalatként elvileg a forgalom növelése lenne a célja?- Az Európai Unió energiahatékonysági direktívája kijelölte 2020-ra a célszámokat, melyeket a tagországoknak teljesíteniük kell. Az energiahatékonysági irányelv céljai közé tartozik, hogy az energiaszolgáltatók segítsék ügyfeleiket további energiamegtakarítás elérésében. Mi abból indultunk ki, hogy ebben valószínűleg minden szolgáltató ugyanazt akarja mondani, miért ne tehetnék ezt egyszerre, együttműködésben, ezzel is példát mutatva...- Minden médiafelületet érint a kampányuk. Ki állja a költségeket?- A lakosságot köztéri, újság- és televíziós hirdetéseken keresztül is megszólítjuk. A program finanszírozásában a nagy hazai c/j ö 6? Kuna Tibor energiaszolgáltatóktól kaptunk pénzt. A Főgáz, a Tigáz, A GDF Suez, az EDF DÉMÁSZ, az E.On és az Elmű-ÉMÁSZ csoport együtt 462 millió forintot adott össze. Nem állami, kormányzati, de még nem is uniós forrásból akartuk a kampányt tervezni, lebonyolítani.- Honnan jött az ötlet, hogy energiakampányt tervezzenek?- Mindenki érzi, hogy igény lenne hatékony kommunikációra, szándék is van, de az eredmények még váratnak magukra. Ez pont egy olyan terület, amelyik nekünk való. Az energiafelhasználás területét annyira szétbeszéltük, hogy a címzett nem tud egyértelmű segítséget kapni.- Mi a kampány fő üzenete?- Az óriási kommunikációs felhőben megtaláltuk azt az egy, de jól artikulálható üzenetet, amit minden embernek meg kell értenie, és cselekvésre sarkall. Ez annyi, hogy ami a te kezed ügyében van, azt tedd meg! Nem kell az esőerdőkkel, de még a városligeti fákkal sem törődnöd. Hanem húzd ki a telefontöltőt, ha már nem használod, és próbáld ki, hogy 22 fok is elég a kellemes közérzethez. Ha mindenki ennyit megtesz, jobb lesz az esőerdőknek, de az már nem a te felelősséged.