Somogyi Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

2012-08-23 / 198. szám

2012. AUGUSZTUS 24., PÉNTEK GAZDASAG 5 Elillanó gyógyszerprofit egészség Hanyatlásra panaszkodnak a büdzsé vitája előtt a gyártók Mobilhoz és BKV-jegyhez mérik magukat JÖ TANÁCS Fertőzést kaptak a strandon Két gyermekét olvasónk elvit­te strandolni. A víz szennyezett volt, amitől a nagyobbiknak a lábán súlyosbodott a már meglévő tályog, a kicsinek pe­dig a szája lett kívül-belül hó­lyagos. Rohanni kellett velük az orvoshoz, és a két gyerek a szülőkkel együtt szörnyű tortú­rán ment keresztül. a levélíró nem pénzbeli kártérítésre vágyik. Csak azt akarja, hogy mások, illetve mások gyerme­kei ne járjanak így. Amit említ, hogy esetleg ír az ÁNTSZ-nek, az jó ötlet. Ők valóban ellenőrizhetik a víz minőségét. MINDAMELLETT, ahogy a hölgy írja, ő már akkor lát­ta, hogy nem tiszta a víz, mielőtt a gyerekek bele­mentek volna. Aggódott is, hogy mi lesz ebből, mégis beengedte a két kicsit, mondván, ha nem teszi, „ki­tör a parasztlázadás”. Távol álljon tőlünk, hogy a höl­gyet hibáztassuk, hiszen nem ő a vétkes, hanem az, aki a víz minőségéért felelős, azaz a strand fenn­tartója. a történteket és az észre­vételt most sem késő be­íratni velük a helyszínen a jegyzőkönyvbe, és annak másodpéldányát elkérni. Ez ugyanis fontos dokumen­tum lehet az ÁNTSZ-nek, miszerint a hölgy a hely­színen is panaszt tett. Ha a szakemberek a vizsgálat során úgy ítélik meg, a víz valóban fertőzött, megbün­tethetik, és be is zárathat­ják a vállalkozást, amíg a bajt nem orvosolja. az már független a témától, hogy ha látjuk, gyerme­künknek valami nem lesz jó, sőt egyenesen árt neki, azt ne engedjük csinálni csak azért, mert ő úgy akar­ja, és mert félünk a vele való konfliktustól. Az eset bizonyítja, hogy ebből még nagyobb baj is lehet. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasz­tóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu A drasztikusan emelkedő kutatás-fejlesztési költsé­gek mellett a kormányzati megszorítások is jelentősen rontják a gyógyszeripari cégek jövedelmezőségét. A top 500-ban ma már csak a legnagyobbak tudnak meg­kapaszkodni. Haiman Éva A világ 500 legnagyobb vállala­ta között mindössze 10 gyógy­szeripari vállalat van, és a leg­nagyobb gyógyszercég is csak a lista 103. helyére tudott fel­kapaszkodni - derül ki a CNN toplistájából. Ez is bizonyítja, hogy rég elmúltak azok az idők, amikor a gyógyszeripar még nagy profitot termelő, hi­hetetlenül jövedelmező ipar­ág volt - mondta az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületé­nek elnöke egy sajtóbeszélge­tésen. Leitner György elsősorban az­zal a szándékkal közölte mind­ezt, mert szerinte még mindig tartják magukat az elképesztő nyereségességről szóló „városi legendák”, miközben hamaro­san kezdődik a jövő évi költség- vetés vitája a parlamentben. Ennek során egyebek mellett a gyógyszertámogatások továb­bi radikális lefaragásáról dön­tenek majd várhatóan a hon­atyák. Arról, hogy - amint azt a Széli, Kálmán-tervel előírják - a jelenlegi, a 2011-esnél eleve 30 százalékkal már kisebb, 276 milliárd forintos gyógyszer- kasszát csökkentsék-e további 100 milliárd forinttal. A meg­takarítások nem kis részét a gyógyszerek termelői árának csökkentésével kívánja elérni a kormány. Leitner György emlékeztetett arra, hogy az elmúlt tíz esz­tendőben még a tízet sem érte el azoknak a receptköteles or­vosságoknak a száma, amelyek árát megemelhették a gyártók, amelyeknek ugyanakkor az utóbbi években egymás után kellett engedni termékeik árá­ból, különben elveszítették vol­na a támogatást. A kényszerű árcsökkentés azért is érinti érzékenyen a cé­geket, mert a gyógyszeripar jövedelmezősége más okok­A jelenleg Magyarországon kapható támogatott gyógy­szerek több mint 98 százalé­kának egyhavi adagjáért ke­vesebbet kell fizetni, mint egyhavi mobiltelefon-előfize­tésért. A vényköteles orvossá­gok csaknem kétharmada olcsóbb, mint egy doboz ciga­retta, de 40 százalékuknál még egy BVK-s vonaljegy is drágább. az összehasonlítás az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztár augusztus 1-jétől ha­tályos gyógyszertörzse alap­ján készült, amely összesen 3915 támogatott készítményt tart nyilván. ezekből 1146 élvez 25, 81 darab 50, félezer pedig 55 százalékos támogatást. Majdnem 600 olyan készít­mény van, amelynek árából csak 20, és 740, amelyből 10 százalékot kell mindössze a betegnek állnia. A teljesen ingyenes orvosságok száma nem éri el az ezret. reálértéken az 1994-es esztendő 50 százalékátfor­dítja a tervek szerint az ál­lam 2013-ban orvosságok támogatására. ból is jelentősen csökkent. Az új készítmények kifejlesztése ma sokkal költségesebb, és lé­nyegesen kevesebb sikerrel jár, mint évtizedekkel ezelőtt. A hetvenes években még átla­gosan 70 millió dollárból 4-5 év alatt kihoztak egy új mole­kulát, ma ugyanez 8-12 évbe, és 4-11 milliárd dollárba kerül. Ennek részben az az oka, hogy ma már gyakorlatilag minden ismert betegségre van valamilyen gyógymód, ame­lyikre pedig nincs - például ál­talában a rák vagy a HÍV -, arra hosszú évek óta nem találnak. A kutatás-fejlesztés így önma­gában is sokkal nehezebb, tíz­ezer molekulából mindössze egyetlenegy éri meg a piacra ju­tást, a többi a gyógyszerkísérle­tek valamelyik fázisában elvér­zik, mert nem elég hatékony, vagy túl sok a mellékhatása. De a bevezetett patikaszerekből is mindössze három az egyhez az aránya a sikeres, nyereséges gyógyszereknek. A másik ok, ami megdobja a költségeket, a hatósági elő­írások folyamatos szigorodása. Mint Leitner György mondta: már nem csak azt kell bizo­nyítani, hogy egy orvosság ha­tásosan csökkenti, mondjuk, a koleszterinszintet, de azt is elvárják a gyártótól, hogy iga­zolja, ez hosszú távon hogyan hat a szív-érrendszeri halálo­zásra. A törzskönyvezés után pedig mopitprozniuk kell, va­lóban hqzza-e termékük azokat a vállalásokat, melyek a gyógy­szer törzskönyvében mint terá­piás hatások szerepelnek. Mindez lényegesen drágítja a gyógyszerfejlesztést, mely­nek költségeit és kockázatát is szinte kizárólag a gyártók vi­selik. A valaha jól jövedelmező gyógyszeripari cégek a hazai toplistákon is az energetikai, a telekom-, az elektronikai és az élelmiszer-ipari cégek mö­gé szorultak, és - mint Leitner György fogalmazott - a teljes magyar gyógyszerpiac nem éri el a legnagyobb hazai élelmi- szeráruház-lánc éves bevételét. Ehhez képest a gyógyszer- ipart sújtó hazai extraadók és -befizetések 25-100-szor na­gyobbak, mint más ágazatok válságadói, ráadásul ezt csak a gyógyszercégek nem tudják áthárítani a fogyasztókra. Akár vághatna is a jövő héten a Monetáris Tanács prognózis Az elemzők szerint idén év végére 6,5 százalékra csökkenhet a jegybanki alapkamat A jövő hét legérdekesebb ese­ménye a régióban a Magyar Nemzeti Bank keddi kamat­döntése lesz - véli Lars Chris- tensen, a Danske Bank vezető elemzője. A szakember szerint ha csak a magyar gazdaság tel­jesítményét nézzük, akkor nem nehéz választani: a Monetáris Tanácsnak (MT) minél gyorsab­ban és minél nagyobbat vág­nia kellene az irányadó rátán. A gazdaság recesszióban van, az alapkamat a legmagasabb az egész Európai Unióban, a forint pedig jelentősen erősödött az elmúlt hetekben - mindez egy­értelműen a lazítás mellett szól. Annak, hogy az MNB ezi- dáig nem lépett, a legnagyobb dán bank elemzője szerint há­rom oka van: a magas infláció, amely várhatóan még jó ideig a 3 százalékos jegybanki cél­szint fölött marad. Másodszor: nem kizárt, hogy egy nagyobb kamatcsökkentés komoly fo­rintgyengülést idézne elő, ami a devizaadósság magas szintje miatt veszélyeztetné a pénz­ügyi stabilitást. Harmadszor: a fiskális és politikai helyzet alakulása is inkább a „héjahan­gulatot” erősítette a monetáris politika döntéshozói körében. Lars Christensen mindazon­által úgy véli: egy 25 bázispon­tos csökkentést az MNB immár kényelmesen megengedhet magának. Ez gyengítené a fo­A jegybanki alapkamat alakulása (százalék) VG-GRAFIKA FORRÁS: MNB rintot, de nem gyakorolna erő­teljes hatást. A Reuters elemzői kon­szenzusa szerint a Monetáris Tanács egyelőre kivár: a 19 megkérdezett elemző közül 16-an vélik úgy, hogy kedden a tartás mellett döntenek, hár­man 25 bázispontos vágást va­lószínűsítettek. A konszenzus szerint év végére 6,5 százalék lehet az alapkamat, ami 2013 végére további 50 bázisponttal csökken. Az MT július 24-én „jelentős többséggel” szavazott a tartás 1 mellett, a hét tanácstag közül Cinkotai János és Kocziszky György szorgalmazott 25 bázis­pontos csökkentést. ■ CS. F. * HÍRSÁV Szeptember elején mond véleményt a KT kovács árpád, a Költség- vetési Tanács (KT) elnöke Naszvadi Györggyel, az NGM költségvetésért felelős állam­titkárával és Banai Péter Benő helyettes államtitkárral konzultált tegnap a tárca által küldött, 2013. évi költ­ségvetést alátámasztó szá­mításokról - közölte Csomós Dániel, a KT titkára. A fő téma a munkahely védelmi akcióterv bevételi ellentétele­zése. A Költségvetési Tanács a dokumentumok tanulmá­nyozása után, várhatóan szeptember elején alakítja ki véleményét. NAV-ellenőrzések: biztonság és wellness A személybiztonsági tevé­kenységet végző, őrző-védő vállalkozók ellenőrzésére fókuszál a NAV borsodi igazgatósága, az elmúlt időszakban ezeknél a cé­geknél az ellenőrzések 88 százalékában tártak fel sza­bálytalanságot a revizorok. A dunántúli régióban eköz­ben több hétig gyógyászati és wellness-szolgáltatókat ellenőriztek a revizorok. A vállalkozók 40 százaléka nem adott számlát, több eset­ben nem voltak bejelentve a cégek alkalmazottai. Czomba: sikertörténet a bihari mintaprogram Czomba Sándor államtitkár sikertörténetnek nevezte a dél-bihari növénytermeszté­si mintaprogramot Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglal­koztatáspolitikai államtitká­ra. Az öt bihari településen - Berekböszörmény, Körös­szakái, Körösszegapáti, Ma- gyarhomorog és Mezősas - 69 családnak megélhetést biztosító, a hagyományos szántóföldi zöldségtermesz­tési kultúrát felélesztő prog­ramban részt vevők munka­bérét és járulékait az NGM biztosítja. Az agrárkamara súlyát növeli a nagy tagság az új agrárkamarának több százezer tagja lehet alanyi jogon, és ez a súlyának növe­kedését jelenti - jelentette ki Győrffy Balázs, az agrárka­mara megbízott elnöke. Az új keretek szerint minden tag azonos jogokkal rendelkezik majd, és kvázi szövetkezeti felépítésű lesz az újjáalakuló kamara, amelyben a ter­melők és az élelmiszeripar képviselői is ott lesznek. Ez segíti a párbeszédet és az együttműködést - mondta az elnök. * A

Next

/
Thumbnails
Contents