Somogyi Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
2012-08-19 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 31. szám
2012. AUGUSZTUS 19., VASÁRNAP SZTORI 5 Szőregen van Európa rózsakertje virágok A vörös örök divat, és mostanában az egyre illatosabb és kisebb, szögletes fejű rózsákat keresik A rózsa konzervatívnak számító virág, így lassabban változik a divatja is. Több ezer éve a virágok királynőjének nevezik... Ami a hollandoknak a tulipán, nekünk a szőregi rózsa. Évente 4-5 millió tövet adnak el belőle a világ minden tájára. Ez az a fajta rózsa, ami Spanyolország déli részén ugyanúgy virít, mint mondjuk, Finnországban. Nyolc év kitartó utánajárás után, végre az unió is védi. Fábos Erika Magyarország nyolc éve nyújtotta be az Európai Unió Bizottságához a földrajzi árujelzőre vonatkozó kérelmet, a bizottság júliusban jegyezte be a „Szőregi rózsatő” elnevezést a nyilvántartásába. A földrajzi eredete vagy a helyi hagyományai miatt védett termékek szűk uniós listája 1992 óta létezik, és azóta a huszonhét EU-tagországból összesen mintegy ezer termék szerepel rajta. Célja, hogy a globalizálódó világban segítsen megőrizni az élelmiszeripar egyediségét és az agrárium nemzeti sajátosságait. Az unió ezt azért támogatja kiemelten, mert ezek egyszerre rendelkeznek népességmegtartó és vidékfejlesztő hatással. Magyarországról a szőregi rózsatő a 12. termék a listán, viszont mindössze ez az egy dísznövény található rajta egész Európából. Széli Imre, a termelőket képviselő Szőregi Virág-Dísznövény ÁFÉSZ elnöke azt mondta, fontosnak tartották annak idején a nemzeti oltalom megszerzését és az uniós eredetvédelmet is, mert mindkettő növeli a vásárlók bizalmát. „Évente 4-5 millió rözsatövet értékesítünk, és a válság hatását sem különösebben éreztük, de azt igen, hogy a vásárlóknak egyre fontosabb az, hogy tudják: megbízható minőséget kapnak a pénzükért - mondta Széli Imre. - Nyolc évvel ezelőtt ezért úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk végigjárni az utat az eredetvédelemig. Nem gondoltuk, hogy eddig tart majd, de biztosan megéri, mert védelmet biztosít az elnevezéssel kapcsolatos visszaélésekkel szemben, ami nem mellékes, hiszen a szőregiek ezért a hírnévért több mint A világon ma úgy 5000 rózsafajta létezik, ezek közül is a damaszkuszi rózsa és a százszirmú rózsa a legillatosabb. Jobbára ebből a kétfajtából nyerik víz- gőz-desztillációval aromaterápiás célokra az értékes illóolajat. A természetes rózsaolajban ösz- szesen mintegy 230-féle vegyület található, de nemcsak ezért olyan érékes és drága, hanem azért, mert nagyon sok rózsából is csak nagyon kevés olaj lesz. Három tonna sziromból egy liter. Olajgyártás céljából leginkább egy évszázada dolgoznak.” A szőregi rózsások egy szegedi ügyvédnek köszönhetik, hogy már Európa- szerte mindenütt ismerik őket. Pili Kálmán az 1870-es években kezdett foglalkozni - csak úgy, megszállottságból - a virágokkal. Szegeden aztán egyre több faiskola a Bulgáriában, Franciaországban, Marokkóban és Törökországban termesztenek rózsát. Azt tartják róla, hogy ez az illóolaj segít leküzdeni a fertőzéséket, csökkenti a gyulladást, az izomgörcsöket, nyugtatja az idegeket, enyhít a depresszión, és élénkíti a szerelmi vágyat. A középkorban és az Erzsébet-korabeli Angliában ételbe is belekeverték. A rózsavizet azonban manapság is használják a keleti konyhákban ízesítőként, valamint kozmetikai alapanyag is. csodájára járt, és rózsatöveket kezdett nevelni, a szőregiek közül pedig sokan megtanulták a tudományt. 1894-ben létesült az első kimondottan rózsakert a faluban. Azóta már öt Tisza- Maros-szögi településen - Sze- ged-Szőreg mellett Deszken, Tiszaszigeten, Újszentivánon MAGYARORSZÁGON A törökök nevéhez fűződik a rózsák kultuszának meghonosítása, ők voltak az elsők, akik hazánkban meseszép rózsakerteket létesítettek. Mátyás király is szerette ezt a virágot, és Mária Teréziát is ezzel lehetett levenni a lábáról. A világ több mint tízezerfajta rózsája közül több mint hatszázat Márk Gergely magyar rózsanemesítő alkotott meg. Az első, államilag elismertfajtája a „Budatétény” volt, mely 1967-ben kapott álés Kübekházán - összesen 500 hektáron nevelik a híres virágokat, és közel ezer ember él meg a rózsából. „A Tisza és a Maros szabályozásának köszönhetően egy olyan talaj alakult ki a környékünkön, amely szinte a rózsának van kitalálva - mondtam! elismerést, majd több európai díjat. Leghíresebb rózsája az Árpád-házi Szent Erzsébet emléke, amely 2000-ben, a római nemzetközi versenyen aranyérmes lett, és világszerte elterjedt. BUDATÉTÉNYBEN 1963-BAN mutatták be a hathektáros a rozá- riumot, mely akkoriban Európában a legnagyobb volt, és megalapítása szintén Márk Gergely nevéhez fűződik. A 90 éves kertészmérnök máig aktív. Azt tartja, egy-egy új fajta ta Széli Imre. - A klimatikus viszonyok pedig mindig kedveztek, hiszen a napsütéses órák száma itt a legmagasabb az országban, és az öntözés is megoldható a Tiszából és a Marosból. Ezek miatt lett évszázados hagyomány éppen nálunk a rózsa. Amiért pedig egész Európában keresik: itt a hideg igazi télhez és a forró nyárhoz egyformán hozzászoknak a tövek, és ettől jóval ellenálóbbak. A mediterrán országokban éppúgy jól érzik magukat, mint Finnországban.” A szőregi rózsát többségében kertészeti áruházakban árulják, és hiába gondolják úgy sokan, ez nem a rózsa fajtája. Szőregen több száz különböző rózsát termelnek nemcsak hazai, hanem híres francia, dán és német ne- mesítésű fajtákat is, futókat, törpét, parkba vagy vázába valót. Európában Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában és Szerbiában vannak nagyobb rózsatőültetvények. Általában a vörös és a bordó színűből fogy a legtöbb, de manapság egyre fontosabb szempont a minél erősebb illat és az, hogy inkább laposabb és szögletesebb feje legyen a virágnak. A rózsa egyébként egy konzervatívnak számító virág, így - Széli Imre szerint - lassabban változik a divatja is. nemesítéséhez 10-12 év szükséges. Addigra derül ki, hogy a keresztezett fajtákból azok a tulajdonságok, színek, illatok, formák élnek-e tovább, amelyeket egy új rózsához megálmodott. TÖRÖKBÁLINTI KERTJÉBEN létrehozta a nemzeti rózsagyűjteményt. Feleségének nemesítette legkülönlegesebb „Mami” nevű fajtáját. Ez egy nagyon illatos parkrózsa, mely fehéren nyílik, majd rózsaszínre vált, végül teljes nyílásban meggypiros lesz. A rózsa kincse: három tonna sziromból egy liter olaj Márk Gergely, a leghíresebb magyar nemesítő máig aktív A szerelem és a szabadság kalandja VISSZASÍROM a régi kávé____________ házi életet. rados virág Azt az időt, amikor írók, költők, újságírók, szerkesztők, szóval mindenféle szerzők ültek a törzsasztalaiknál, és megvitatták a világ folyását. Na meg a műveiket. Mert olvasták egymást, figyeltek egymásra. ha szervezőzseni lennék, már összetrombitáltam volna egy kávéházi női szakaszt. Egyre többen vagyunk ugyanis: írónők és író nők. De szervezőkészség híján csak ábrándozom: milyen jó volna időnként trécselni a többiekkel! Nem pusztán az elkelt példányok miatt izgulni, lesni, hol landol könyvünk a sikerlistán, meg a Facebook-oldalunkon gyűlő lájkokat számolgatni. Hajku- rásszuk a saját sikerünket, és - akárcsak a másikkal - a másik sikerével sem törődünk. pedig jó dolog ám örülni annak! Persze, bevallom, bennem is megmoccant a kisördög, hogy az ő könyve miért, az enyém meg miért nem. Emberből vagyok, mit csináljak? Aztán elhessegettem a kisördögöt. És mit kaptam cserébe? Egy hús-vér regényhőst, akit van szerencsém személyesen ismerni. mert anikó már olyan nekem, mintha egy könyvből lépett volna elő. Romantikus, utazóvagy fejlődésregényből - lehet bármelyik. A kiindulópont: adva van egy ötvenes nő szívósan felépített karrierrel, látszólag magabiztosan, tele pénzzel. És egy olyan munkával, amelyet titokban utál, hiába a vele szerzett zsák pénz. Mert annak az volt az ára, hogy keresztülgázoljon másokon. egy szép napon aztán a tükörképe visszaszól neki: elég volt, nem jól van ez így. Ő pedig hallgat a belső tükörre: fogja magát, otthagy csa- pot-papot, és útnak indul. Végigcsinál egy kemény zarándoklatot: nyolcszáz kilométert bakancsosán, hátizsákosán, egyedül. Megtapasztalja a saját erejét. ezzel az erővel felvértezve bejár egy másik utat is egy távoli országban, ahol mindenféle történik vele. Táncol, ismerkedik, szerelmes lesz, újra átéli a szenvedélyt, amiről azt hitte, az ő korában már nem jár neki. Majd hazajön, pedig a szíve szakad belé, és szétharsogja: emberek, ti is lehettek boldogok! A körülmények? Nem számítanak. Hogy bele vagyunk gyógyulva egy öröknek hitt helyzetbe? Nem igaz. Csak a szabad személyiség számít a szabad akaratával, és a változás képessége. anikó mesél. Egyszerűen, hétköznapi szavakkal, mintha egy kávéházban ülnénk. A vállára telepedett egy láthatatlan pillangó. Akárcsak tetoválásként abban a távoli, táncos-zenés városban egy másik, idős asszonyéra, aki szerelmesen bújt oda a párjához. Mert a kor és a helyszín nem érdekes, csak az, amit az ember őszintén érez. A pillangó a szerelem jelképe. A V A «
