Somogyi Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
2012-08-18 / 194. szám
6 GAZDASAG 2012. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT Katasztrofális a kukoricatermés gabona A búza exportját gond nélkül kiszolgálja a logisztikai infrastruktúra Sem a Duna alacsony vízállása, sem a vasúti kocsik száma nem akadályozza a gabonaexportot, mely a búza esetében 1-1,5 millió tonna körül alakul majd. A kukoricatermés viszont katasztrofális lesz, a gazdák sok helyütt már most silónak vágják ki az elszáradt szárakat. Braunmüller Lajos „A négymillió tonnát elérő idei búzatermés jónak mondható, és ennek nagy része, csaknem 95 százaléka kiváló minőségű. Kedvező hír a termelők számára az is, hogy a jelenlegi árszint jóval az általunk elvárt 50 ezer forintos tonnánkénti ár felett van, jelenleg 65-70 ezer forintért cserél gazdát a búza Magyarországon” - nyilatkozta tegnap lapunknak Vancsu- ra József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke hozzátette: akiknek azonban az aszály elvitte a termését, azokon nem segít a kedvező ár sem. Vancsura elmondta: általában a szövetség arra ösztönzi a termelőket, hogy a termést három részre osszák fel. Az egyik harmad leszerződése után a második harmadot adják el aratás után a likviditás biztosítására, egyharmadát pedig érdemes visszatartani későbbi spekulációra - arra az esetre, ha az árak emelkéd- nének. „Az idén ez másképp alakul, sok termelő kénytelen eladni termését, hogy biztosítsa a fizetőképességét, ráadásul jelentős hitelállomány jár le augusztus végén, amely szintén az eladásra ösztönzi a gazdákat. Ha valaki mégis tud tartalékolni, az a kukoricatermesztésben elszenvedett veszteségeit szeretné a kivárással enyhíteni. Ez egyfajta menekülési útvonal lehet azoknak, akik meg tudják tenni, hogy tartalékolnak.” Vancsura hozzátette: az ilyen későbbi értékesítésre szánt gabona mennyisége országosan nem számottevő a korábbi évekéhez képest. Az exportálás állítólagos nehézségeiről szólva az elnök kifejtette: „jut kivitelre is a hazai gabonából, de sokkal többet lehetne exportálni, mint amekkora árukészlet erre a célra ténylegesen rendelkezésre áll. A szűk keresztmetszetet nem a szállítási infrastruktúra jelenti.” A korábbi években előforduló „vagonhiányról” szólva kijelentette: ha jó árat ajánlottak például az olasz vevők, akkor előbb-utóbb előkerültek az olasz vagy osztrák vagonok. Vancsura ugyanakkor figyelmeztetett: „a kukorica esetében azonban az igazi káosz még ezután jön”. A kukoricakészletek A készletek kukoricából világszinten is alacsonyak. világszinten is rendkívül alacsonyak, a termés idén a világ számos régiójában rossz, és idehaza is kedvezőtlenül alakul. „Az etanolgyártók is azt fogják tapasztalni, hogy hiába szerződtek le a kukoricára, nincs termés.” A szárazság olyannyira megviselte a kukoricát idén, hogy már most elkezdődött a kényszerbetakarítás. Az aszály miatt ugyanis a kukorica jelentős része nem produkált csöveket, így termés sem várható. Ezért a gazdák az ország több területén Az államtitkár nem aggódik az export miatt négymillió tonna kiváló minőségű étkezési búza a magtárakban van, Magyarország kenyérgabona-szükséglete ezzel biztosított, sőt még exportra is jut - közölte Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára pénteken Debrecenben, a XXL Farmer Expo megnyitóján. A hazai élelmezéshez körülbelül 1,2 millió tonna búzára van szükség, a takarmányozás 0,9-1 millió tonnát köt le, és néhány százezer tonna a vetőmagszükséglet. Czerván György pár nappal ezelőtt a kivitel lehetőségeit értékelve kijelentette: az éves belföldi fel- használást jelentősen meghaladó mennyiség termett, így több mint 1 millió tonna búza juthat exportra. az államtitkár akkor elmondta: a kedvezőtlen időjárásilónak, vagyis takarmánynak vágják ki a kukoricaszárakat, mely természetesen csak jóval olcsóbban értékesíthető, mint a beérett kukorica. Búzából legfeljebb másfél millió tonna értékesíthető külföldre, ezt a mennyiséget közúton gond nélkül ki lehet vinni az országból. Kamionok segítségével havonta hozzávetőleg 250 ezer tonna gabonát lehet exportra szállítani, vagyis éves szinten az sem jelentene gondot, ha sem a Dunán, sem vasúton nem lehetne szállítani - nyilatkozta lapunknak Raskó György. Az agrár közgazdász hozzátette: a problémát inkább si körülmények miatt a tavalyinál alacsonyabb, hektáronként 3,7 tonna az idei termésátlag, a betakarítható terület viszont 100 ezer hektárral több volt ebben az évben: ösz- szesen 1,081 millió hektáron vetettek őszi búzát. Czerván hozzátette: nem lesz gond az értékesítéssel, mivel egész Európában, illetve a kontinensen kívül is csapadékhiány rontotta a hozamot. az jelenti, hogy nincs elegendő árualap, különösen a kukorica esetében. Raskó becslései szerint legalább 2,5-3 millió tonnával kevesebb kukorica terem idén, mint egy évvel ezelőtt, vagyis legfeljebb 6 millió tonna lesz a termés. Bonyolítja a helyzetet, hogy a szárazság miatt - úgy tűnik --a meglévő kukorica is apró szemű, rosszabb minőségű lesz. „Az országos átlagtermés várhatóan legfeljebb hektáronként öt tonna körül alakul majd, ami kifejezetten rossz eredmény” - tette hozzá Raskó. Az agrár közgazdász szerint az elkövetkező napokra prognosztizált száraz és forró időjárás „felteszi a pontot az i-re”, ezért az idei év kirívóan rosszul alakul a kukoricatermesztés szempontjából. Raskó komoly tévedésnek minősítette azt is, amit a napokban Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztályának vezetője nyilatkozott arról, hogy a jó árak mellett a gyengébb kibocsátású ag- rárium is képes lesz felhúzni a GDP-t mondván, mind az ország GDP-je, mind az agrár- GDP komoly csökkenést mutat majd a 2012-es évben. JÓ TANÁCS Jár-e akkor zacskó, ha vásárolunk? SZATYOR AZ ÁRUHOZ Olvasónk egy papír-írószer üzletben vásárolt mintegy 10 ezer forintért. Amikor szatyrot is kért, a pénztáros 70 forintért kínált egy rossz minőségűt. A hölgy fel van háborodva: ha ennyit költött, miért kérnek külön pénzt a nejlontasakért. levélírónk méltatlankodá- sa érthető. Annál is inkább, mert valóban akadnak üzletek - mint ahogy ő is tapasztalta -, ahol már kisebb összegért való vásárlás után ingyenszatyrot adnak, vagy legalább jó minőségűt. az eset hátterében azonban gyakran az húzódik meg, hogy az adott kereskedelmi vállalkozás be tudja-e építeni a termékek árába a hozzájuk adott szatyorét is, avagy sem. A műanyag szatyrokra egyébként környezetvédelmi termékdíjat is kell fizetni. Mert a vásárló többnyire akkor kap „ingyen” zacskót, ha annak ellenértékét a megvásárolt áru kifizetésekor már leszurkolta. A sorok írója a napokban egy könyvesboltban volt tanúja annak, hogy egy vevő felháborodott, amiért nem kap a megvásárolt könyvekhez ingyenzacskót. A könyvesbolt kis üzlet volt, mely maga is az általa nagykereskedésben megvett könyvek mellé külön megvásárolja a szatyrot. Sajnos Magyar- országon a cégek többsége mostanság nem áll olyan jól, hogy megkockáztassa a ráfizetést, amiért esetleg ingyen adja a szatyrot. Ezt ráadásul a fogyasztóvédelmi törvény sem írja elő. MINDAMELLETT VALÓBAN vásárlóbarát magatartás, ha a kereskedő díjtalanul szatyrot is ad. Ha nem építette be annak árát a termékébe, akkor ez lehet részéről befektetés is: visszatérő vásárlókat nyerhet általa. De többnyire az a helyzet - amint említettük -, hogy beépíti az árba a zacskóét is. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Ösztöndíjak hátrányos helyzetű roma tanulóknak Harniincötmilliót kaphatnak az aranyérmesek olimpia A páros számokban szereplők közel annyit kapnak most, mint az egyéni érmesek több mint 2,3 milliárd forintra pályázhatnak a hátrányos helyzetű roma tanulók a 2012/ 2013. tanévben az ebben a hónapban megjelenő Útrava- ló-MACIKA Ösztöndíjprogram alprogramjaiban - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A program célja a hátrányos helyzetű, kiemelten a roma tanulók esélyegyenlőségének elősegítése, tanulási és továbbtanulási esélyeinek növelése mentori és ösztöndíjtámogatás biztosításával. A hátrányos helyzetűek esély- egyenlősége, iskolai végzettségi szintjük emelése a kormány szerint a tanulóknak és a társadalomnak is megtérül. ■ Az előző olimpiához képest közel kétszer annyit, 35 millió forintot kaphatnak a Londonban aranyérmet nyert magyar sportolók - közölte tegnap a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) főtitkára. Molnár Zoltán elmondta, hogy javaslatuk szerint a második helyen végzettek 25, a bronzérmesek 20 millió forinttal lehetnek gazdagabbak, a negyedik helyezettek 15, az ötödikek 10, a hatodikak nyolc-, a hetedikek négy-, a nyolcadikak pedig kettőmilliót kaphatnak. A páros számokban sikeresen szerepelt versenyzők fejenként az elért eredményért járó összeg 90 százalékát, a négyfős Kökény, Dombi, Pars, Gyúrta és Berki is hamarosan jutalmat kap csapatok a pénzdíj 80, a 13-15 fős gárdák a 70 százalékát kapnák meg. Kozák Danuta két aranya - kajak egyes és négyes - így 63 millió forintot érhet. A sportolókat felkészítő szakemberek a juttatás 60 százalékában részesülnek, ez egy keretösszeg, a sportági szövetség tehet javaslatot a személyekre. Az előterjesztést a kormánynak kell jóváhagynia. Az augusztus 20-ai állami ünnepnapon köszöntik a Londonban legsikeresebb sportolóinkat, szeptember közepén állami fogadás lesz a Parlamentben. Négy évvel ezelőtt, a pekingi játékok alkalmával az aranyérem 20, az ezüst 18, a bronz pedig 16 millió forintot ért. A MOB London előtt nem hozta nyilvánosságra a pénzdíjat, mert a szervezet megítélése szerint ez gátolta volna az eredményességet. A MOB igyekezett arányosítani, nagyobb értéket tulajdonítani az aranynak. Arra is figyelt, hogy akik csapatban nyernek az olimpián, azoknak a díjazása csak minimálisan térjen el az egyéni sportágakban győztes versenyzők jutalmazásától. A magyar sportolók Londonban nyolc arany-, négy ezüst-, és öt bronzérmet nyertek, ezzel Magyarország az ösz- szesített éremtáblázat 9. helyén végzett. ■
