Somogyi Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
2012-08-16 / 192. szám
2012. AUGUSZTUS 16., CSÜTÖRTÖK GAZDASAG 7 Matuzsálemi korú gépekkel gyógyítanak egészségügy Elavult röntgenek, lélegeztetők, inkubátorok - nem újult meg az eszközpark az utóbbi időben Negyven-hatvan éves gépeket is kénytelenek használni ma a magyar egészségügyben, ahol egyre elavultabbak a nagy értékű orvosi eszközök. A gép-műszer kataszter adatai ugyan nem feltétlenül megbízhatóak, azért radiológus és aneszteziológus társaságok vezetői is megerősítették: a hazai egészségügyben sajnos egyáltalán nem ritkák a matuzsálemi korú gépek. Haiman Éva Az elmúlt évek fejlesztései ellenére sem csökkent, ellenkezőleg, emelkedett a Magyarországon használt orvosi gépek, műszerek átlagéletkora. Különösen aggasztó a helyzet a súlyos, élet- veszélyes állapotú betegeknél használt altató- és lélegeztetőgépek, betegfigyelő monitorok, inkubátorok tekintetében - derül ki az orvosi gép-műszer kataszterből, amely jelenleg mintegy 143 ezer, 50 ezer forintnál drágább tételt tartalmaz. Míg tíz évvel ezelőtt átlagban 11 évesek voltak, ma már nagykorúak a műtőkben használt altatógépek. A nyilvántartások szerint ráadásul 1953-ban gyártott, vagyis csaknem 60 éves altatógéppel is kénytelenek még dolgozni egyes helyeken az aneszteziológusok. Adatok önbevallással bár több jogszabály is előírja az egészségügyi szolgáltatók számára a kötelező gép-műszer jelentést, az intézmények ennek csak részben és ad hoc módon tesznek eleget - közölték érdeklődésünkre a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetnél (GYEMSZI). Ezért hamarosan jogszabály-módosítást kezdeményeznek, hogy az adatszolgáltatás rendszeres legyen, vagy szankcionálhatók legyenek a szolgáltatók. Jelenleg 226 intézet szolgáltat adatot, többségük állami intézmény, de kisebb számban magánszolgáltatók is jelen vannak. Nem sokkal jobb a helyzet a lélegeztetőgépekkel: ezek átlagban öt évet öregedtek az elmúlt tíz évben, ami azt jelenti, hogy a legújabb és a legrégibb gépeket is számba véve többnyire 15 éves respirátorokat használnak az egészségügyi intézmények. A betegmegfigyelő monitorok átlagéletkora tíz év alatt csaknem megduplázódott: 2002-ben hét év volt, ma tizenhárom. Ráadásul ezek között is vannak olyanok, amelyek annak ellenére mutatják még mindig az életjeleket, hogy már több mint negyven éve használják őket. A koraszülöttek vagy beteg újszülöttek túlélését biztosító inkubátorok többsége is elképesztően elavult. Tíz év alatt nyolcról tizenöt évre emelkedett az átlagéletkoruk, a legöregebb darabokat még 1964-ben gyártották. Bár többnyire nem a súlyos, életveszélyes állapotú betegeknél használják, mégis az ellátás alapeszközeinek számítanak a röntgengépek, amelyek az altatógépekkel, azonos ütemben öregedtek el az elmúlt tíz évben. Jelenleg az átlagéletkor már itt is 18 év, szemben a tíz évvel ezelőtti 11 évvel. A legrégebbi, még használatban lévő röntgengépek 1959-ben készültek. Az aneszteziológiai, intenzív terápiás gépeket optimális esetben legfeljebb tíz évig lenne szabad használni - legalábbis ez a szakmai ajánlás. Bogár Lajos országos szakfelügyelő főorvos azonban azt mondja, ennek az elvárásnak az intézmények sajnos nem tudnak eleget tenni, a legutóbbi „fiatalítás” is már hat éve volt. 2006-ban, a Rácz Jenő vezette szaktárca több mint 8 milliárd forintot fordított altató- és lélegeztetőgépek, betegőrző monitorok és defibrillátorok beszerzésére. Ebből a géppark nagyjából egy- harmadát tudták lecserélni, és bizony ezek az „új” berendezések is elmúltak ma már 6 évesek. Ennek ellenére Bogár Lajos hangsúlyozza: a betegeket semmilyen hátrány nem érheti amiatt, hogy régi gépekkel altatják vagy őrzik őket. „A műhibaperek miatt az intézményeknek jól felfogott érdekük, hogy csak olyan eszközökkel dolgozzanak, amelyek használatát a szakszervizek engedélyezik.” A Magyar Radiológusok Társaságának főtitkára is a betegbiztonságot hangsúlyozta: „az, hogy egy röntgengép akár 18 éve működik, nem jelenti azt, hogy akár a betegek, akár az egészségügyi személyzet számára veszélyes lenne vele dolgozni - hangsúlyozta Morvay Zita. Mint mondta, az ÁNTSZ rendszeresen ellenőrzi a gépek állapotát, méri a gépek által kibocsátott sugárterhelést. A szakember megerősítette, hogy a hagyományos röntgengépek cseréje halad talán a leglassabban a radiológia területén, de ennek leginkább az az oka, hogy az intézményi fejlesztések az olyan modern képalkotó eszközök beszerzését preferálták, mint a CT és az MR. Nem véletlen, hogy az utóbbiak esetében a szakma nem is javasolja, hogy az egészségbiztosító tízévesnél öregebb berendezésekkel végzett vizsgálatokat finanszírozzon. Ennek ellenére persze, a kórházak anyagi helyzete miatt, ma éppúgy van már ennél az életkornál idősebb CT és MR, ahogyan az ultrahang-berendezések között is előfordulnak 12 évnél is régebben használatban lévők, holott ezeknél is ez lenne a szakmai maximum életkor. Morvay Zita azt mondta, a röntgenberendezések megújítását felgyorsíthatja, hogy ezeknél is megjelent az utóbbi években a digitális technológia. Lassan hat az iparra a Mercedes-pirula idén júniusban az előzetes adatoknak megfelelően 0,6 százalékkal nőtt a hazai ipari termelés az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A bővülésben - hasonlóan a korábbi hónapokéhoz - elsősorban a járműgyártás és az élelmiszer- ipar eladásainak növekedése játszott szerepet - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adataiból. A munkanaphatástól megtisztított mutató megegyezik a kiigazítatlan indexszel. Éves összevetésben a szerény növekedés a februári 0,8 százalék után a legjobb kiigazítatlan adat ebben az évben. A termelés ugyanakkor az év első hat hónapjában 0,4 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától. További problémát jelent, hogy előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index júniusban 2,2 százalékkal csökkent. Bár az élelmiszeripar mellett a járműgyártás bővülése húzta felfelé az adatokat, egyelőre a Mercedes-gyár termelése még nem áll azon a fokon, hogy az érdemben tudjon látszani a termelési mutatókon. Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház makroelemzője szerint bár a hatás a vártnál mérsékeltebb, reményt ad arra, hogy az ipar elkerüli a recessziót, és a következő hónapokban tovább nőhet a járműipari termelés volumene, így ez a bruttó hazai termék alakulására is kedvezően hat majd. ■ Egyelőre csak reménykednek az elemzők, hogy az ipar elkerüli a recessziót. Suppan Gergely, a Takarék- Bank elemzője szerint biztató, hogy az exportértékesítés éves növekedési üteme 6,2 százalékra gyorsult a májusi 1,6 százalékról. A kecskeméti Mercedes- gyárban júliusban indult a második műszakos termelés, ami újabb lökést ad majd az ipari termelésnek - véli, hozzátéve: a kőolaj-feldolgozás kibocsátásában a 37 százalékos visszaesés vélhetően egyszeri hatás, mely a kőolaj-finomítók nyári karbantartásával függ össze. A Nemzetgazdasági Minisztérium a következő időszakra nézve kedvezőnek nevezi, hogy az összes rendelésállomány 21,3 százalékkal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A tárca rámutat: a feldolgozó- ipari ágazatok összes új rendelésállománya elsősorban az új exportrendelések 2,6 százalékos bővülésének köszönhetően 1,6 százalékkal nőtt. ■ VG hirdftTs Lakhatási támogatás a munkalehetőség miatt költözőknek újabb, a foglalkoztatást növelni szándékozó tervet közölt a kormányzat a már ismert munkahelyvédelmi akcióterv után. Ennek lényege, hogy aki legalább három hónapja keres állást, és a lakóhelyétől több mint száz kilométerre talál munkát, másfél éven át legfeljebb „minimálbérnyi”- jelenleg havi 93 ezer forintos - lakhatási támogatást kap lakásbérlésre és közüzemi díjakra. Az össztámogatás legfeljebb 60 százaléka mehet bérleti díjra, 40 százaléka pedig a közüzemi díjakra. A folyósítás másfél éves időtartamából az első fél évben a bérleti díj és a közüzemi díjak, a második hat hónapban kizárólag a bérleti díj, a harmadik fél évben pedig kizárólag a közüzemi díj támogatható. Ahhoz, hogy a támogatást megkapja valaki, sok feltételnek meg kell felelnie, és a pénzt sem költheti akármire. A pénz akkor jár, ha az új munkahelyen a nettó fizetése nem több, mint a minimálbér kétszerese (jelenleg 186 ezer forint), a munkavégzés helyén nincs saját lakása az illetőnek, és utolsó munkahelye nem abban a városban volt, ahová éppen költözik. További feltétel, hogy a támogatott életkora a nyugdíjkorhatár alatt legyen, az új, szerződéssel igazolt munkája minimum heti 20 órás legyen, és rendszeres jövedelmet kapjon érte. ■ VG # I i V