Somogyi Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
2012-08-14 / 190. szám
4 2012. AUGUSZTUS 14.. KEDD Fölszánt a mozdony fiísQe a Kapós mentén lokomotív-évforduló Száznegyven esztendeje érte el a vasútvonal Somogyország fővárosát Először 1872. augusztus 14- én mondhatták el a kaposváriak szívből és jogosan, hogy „sínen vagyunk”. Ekkor adták át a forgalomnak a Bátaszékig tartó úgynevezett duna-drávai vasútvonal Zákány és Dombóvár közti, Kaposváron is átvezető szakaszát. Megváltozott a közlekedés, átalakult a városkép. Bár az is igaz, hogy a vasutat minden nagyobb ünnepélyesség mellőzésével nyitották meg Somogyország székvárosában. A falvak némelyikében annál nagyobb ovációt tartottak. A jákóiak például szép számmal, zeneszó mellett várták az első vonatot, s mikor megérkezett, lelkesült éljenzéssel fogadták. „Az egész község mintegy ünnepnek tartá e napot - írta a Somogy című hetilap 1872. augusztus 20-i száma. - A koszorúk záporként hullottak; egyik a másik előtt akarta koszorúját a mozdonyra illeszteni. Látszik, hogy a derék jákóiak igen jól tudják felfogni a vaspálya jelentőségét, mi csak dicséretökre válik!” Meglehet, hogy a kaposváriakat kissé kifárasztotta a nagy vasútépítési láz, amely akkor már évek óta hevítette a lokál- patrióták kebelét. Sokáig csak kerülgette a vasút Kaposvárt: az 1860-as évek elején megépült a Déli Vasút Balaton-parti vonala, a kiegyezés után pedig megnyílt a pécs-barcs-murakeresz- túri vasút, de ezek csak „arany- abfóhcsba” szorították a megyét, s szinte elszívták a forgalmat a belső területek, így a megyeszékhely elől. Mindenki tudta, hogy ki kellene törni abból a zsibbadtságból, amely a kortársak szerint megbénította Somo- gyot; Jankovich László főispán még egy Kaposvártól Boglárig vezetendő lóvasút (!) ötletével is eljátszadozott. Roboz István kaposvári lapszerkesztő éppen a vasutak hasznáról szólva fejtette ki, hogy „az elszigeteltség a mai világban egy a butasággal, a hátramaradással és koldussággal”. Az áttörést persze nem a lóvontatás, hanem a Dunát a Drávával Kaposváron keresztül összekötő valódi vasút megépítése hozta el, amelynek „mérnöki előmunkálataiba” már a hatvanas évek végén belefogtak. Kaposvár mellett 1871. április 25-én tették meg az első kapavágást. Az esemény jelentőségével tisztában levő helyi politikusok ünnepséget rendeztek ebből az alkalomból, ahol mások mellett Szalay Károly kaposvári ügyvéd, a bécsi Sprin- ger-bankház jogtanácsosa is beszédet tartott. (Springerék voltak az építkezés fővállalkozói.) Még épült a pálya, amikor a „Richárd” névre keresztelt első mozdony - 1872 márciusában - befutott a megyeszékhelyre. De adjuk át a szót a kortárs tudósítónak: „A régtől fogva várva várt első mozdony Richárd címmel 25-én esti 8 órakor robogott be Kaposvárra... A késői idő dacára roppant számú nép várta Richárd érkezését, s zajosan éljenezte. A mozdony el volt halmozva koszorúval, lobogókkal, s a székváros teljes örömben volt a gyors közlekedés ez első fecskéjének látásán.” (Somogy, 1872. április 2.) A jeles mozdony egyébként Kaposvár és Baté között vett részt a vasútépítésben; talpfákat és a töltéshez homokot fuvaroztak vele. Néhány hét múlva, április 13- án megérkezett a vasúti mérnökök és vállalkozók vonata is, akiknek tiszteletére este bankettet rendeztek a városházán. Lám, a régi kaposváriak tudtak azért ünnepelni, legfeljebb az augusztusi vasútmegnyitásra fogytak ki a szuszból. Annál is inkább kifogytak, mert az építkezés nem kevés vesződséggel járt. Rögtön azután, hogy Kaposvár határában is megkezdődött a munka, leálltak a magasabb bért követelő vasútépítő napszámosok. A vállalkozók erre külföldről hoztak munkásokat: a magyarok mellett 1871 tavaszától olaszok dolgoztak a kaposvári vaspályán. Egyéb gondot is okoztak a munkások, akikről feljegyezték, hogy már korán reggel minden kenyeret elhordták a kaposvári kofáktól. (Ezt a kofák amúgy nem nehezményezték.) Jóval nagyobb baj volt ennél, hogy több sín már az első napokban elpattant Richárd (a mozdony) alatt. Ez előre jelezte, hogy majd ki kell cserélni a lerakott síneket, ami nemsokára be is következett. Annak sem sokan örültek, hogy a munkálatok miatt csökkent a Sétatér (a mai Jókai liget), a város legelső és ekkor még egyetlen parkjának területe. A problémák egy része később vált nyilvánvalóvá. Egyrészt az, hogy a megépült vonal még nem hoz annyi hasznot Kaposvárnak, mint azt várták tőle. Erre csak a század utolsó évtizedeiben, a pálya további műszaki fejlesztése és államosítása révén került sor, illetőleg azután, hogy a vonalat sikerült jobban bekapcsolni az ország vasúti vérkeringésébe. 1890-től már itt haladt át a buda- pest-fiumei gyorsvonat is. A Somogy hetilap 1890. június 3-i vezércikkéből idézünk: „ha meggondoljuk a nagy haladást, mely a dombovár-záká- nyi vonalon ennek építésétől fogva történt, meg lehetünk elégedve az eredménnyel. A vasútvonalon a közlekedés 1872. év augusztus hava 14-én nyílt meg. Akkor indult a vegyes vonat reggel 6 órakor Kaposvárról, s mint dresszírozatlan csiga haladta pályán; ...majd 8 óra kéllett arra, míg valaki a megye székvárosából Zákányig juthatott; míg most az első gyorsvonat vasárnap délelőtt 1 óra és 38 perc alatt ért Zákányból Kaposvárra... Hogy a forgalom is mily nagy arányban fejlődött ki közel 18 év alatt, mutatják a pénztári könyvek, a bevételek. 1872-ben a közlekedés megnyíltával a legelső teherfeladvány egy ecetes hordó volt (történeti tény)... S ma? Ezer és ezer m. mázsára megy a forgalom, amely csak szaporodni fog ezután...” Az 1870-es évek elején azon- ' bán még nem a fiumei gyors volt a realitás, hanem a „megfontoltan” haladó kávédaráló. A csigatempójú közlekedés persze hálás témát adott az ékelődő újságíróknak. („Oly lassan haladjon életed fonala, mint milyen lassan mász Duna-Drávának mozdonya” - jelent meg 1872 őszén a helyi lapban a vasúti főtisztviselőknek címzett jókívánság.) Néhány Kapós menti gazda sportot űzött abból, hogy lovas kocsijával lehagyja a mozdonyt. Általában nem is vallottak szégyent. Akárhogy is: a kiegyezés után a vasút vált a magyar gazdaság egyik legerőteljesebben fejlődő ágazatává. Ráadásul az 1870- es évek hőskorszakának tényleg megvolt a maga varázsa. Az 1874. december végi nagy hóvihar például több szerelvényt egyszerűen betemetett a Zákány és Csurgó közötti vonalszakaszon. Még a hóekét is! Szilveszter napján nem más, mint Baumgarten Kálmán vasúti üzletvezető indult a hóban rekedtek felmentésére harmincnyolc katonával és munkásokkal; borral és élelmiszerrel jól felszerelve. A vonatot kísérő vasúti hivatalnokok végül a legnagyobb erőfeszítéssel gyalog törték át magukat a nyakig érő hóban, és tizenhat szánnal úgy vonultak be Csurgóra, mint egy szibériai karaván. Az időjárási viszontagságok sorában megemlíthetjük az 1875. novemberi tornádót is, amely Kaposváron két vagont kiemelt a sínek közül, megrongálta a fűtőház tetejét, s lerombolta az indóház nyugati csúcsfalát. 1877. november 9-én egy goromba viselkedéséért pénzbüntetésre ítélt vasúti munkás a kaposvári állomás közelében fogott pisztolyt főnökére, Prohász- ka Józsefre; rá is lőtt, de csak a kabátot sikerült kilyukasztania a főnök vállánál. Majd saját magát próbálta főbe lőni, hasonlóan csekély eredménnyel. Ezután átadták a rendőrségnek. Nem sokkal később, december 17-én ismét a fáradhatatlan Baumgarten Kálmán játszott emlékezetes szerepet, amikor a somogyszobi állomáson, a vasúti kocsiban nyújtott segítséget egy szüléshez. Mikor a vasút egyik munkásának felesége vajúdni kezdett, ő asz- szisztált az utasok közt véletlenül jelen levő Mittler Ignác lengyeltóti járásorvosnak. A szülés szerencsére simán lezajlott, az orvos és a vasutas a kis jövevényt zsebkendőkbe takargatta, majd pólya hiányában egy meleg lábzsákba csúsztatta. Ezúttal még a mozdony is megtáltosodott, mert az üzletvezető elrendelte, hogy gyorsabban haladjon Zákányig, ahol - aZ égykorú tudósítás szavaival - „az anyát és icipici szerzeményét ép állapotban átadták a boldog családapának”. Szintén a hőskor vasúttörténetéhez tartozik, hogy 1875 tavaszán Prielle Kornélia, három év múlva Blaha Lujza is vonaton érkezett meg kaposvári vendégszereplésére. A vasút nemcsak addig ismeretlen szállítási lehetőségeket, gazdaságfejlesztési ötleteket adott, nem csupán kapcsot jelentett az ország távoli tájaihoz, sőt Európához, hanem minden más ipari vállalkozásnál nagyobb mértékben alakította át a magyar vidék - és a Kapós mente - arculatát. Átformálta a várost, átformálta a kaposváriak életét. 140 éve része a mindennapjainknak. ■ Nagy Zoltán ce 2 < 1 I £ Ó, egy Alfa Rómeó! Találkozót tartottak az Alfa Rómeók szerelmesei Siófokon: 70 járművet vonultattak föl, igazi ritkaságokat is AZ ÖN EGÉSZSÉGÉNEK ŐRE Ebben a nagy melegben ne csak igyunk, hanem együnk is vizet! A KÁNIKULÁBAN nő a kiszáradás kockázata, így fokozott odafigyelést igényel, hogy szerveztünkvíz- háztartását egyensúlyban tartsuk 7tz étrendi változatosság a folyadékpótlást is megkönnyíti. A magas víztartalmú étrend is hatékonyan hozzájárul a hidratá- cióhoz. Megfelelő ételekkel folyadékszükségletünk közel egyhar- mada fedezhető. hőségben a szervezetünk olyan fizikai stresszhatásnak van kitéve, amely komolyan veszélyezteti egészségünket. Ha az enyhe kiszáradás tüneteit elhanyagoljuk, hőguta is jelentkezhet. Ennek megelőzése érdekében igyunk eleget. Fontos tény, hogy a megfelelő táplálkozás is nagyban hozzájárul a vízháztartás egyensúlyának megőrzéséhez. alapvetően a teljes folyadék- szükséglet 20-30 százalékát fogyasztjuk el táplálékok formájában. Ha a magas víztartalmú ételeket választjuk, azzal máris teljesítettük a napi ajánlott folyadékbevitel közel egyharmadát. jelentős segítség, ha megismerjük, hány százalék vizet tartalmaznak ételeink. Nem csak a folyékony táplálék, de bizonyos szilárd ételek is jelentős arányban tartalmaznak vizet! A legtöbb zöldség és gyümölcs 80-95 százalék víztartalmú. Tény, hogy a szénhidrátforrások közül a főtt tészta tartalmazza a legtöbb vizet (akár 85 százalékban), de a főtt rizs víztartalma is eléri a 65- 70 százalékos arányt. A fehérjében gazdag nyersanyagok kiválasztásakor szintén nagy mozgásterünk van; a tojásból készült ételek mellett a halak és a tenger gyümölcsei is 65-80 százalék vizet tartalmaznak. A sütemények, kekszek viszonylag csekély mennyiségben tartalmaznak vizet, de a nagy melegben nagyon jólesnek az olyan desz- szertek, mint a joghurt (75-85 százalék víztartalommal) vagy a fagylaltok, jégkrémek, amelyek szintén legalább 60 százalék víztartalmúnk. ÉLETMÓD ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK ROVATA Ez itt az Ön hirdetésének a helye! Info: 82/528-113 ÍT E RM E S ZE TG.Y.OG.Y flS ZAíT JTIHffiiTTlíTTTraro Dohányzás leszoktatás, elhízás kezelése, légúti, gyomor- és bélrendszeri, mozgásszervi, bőrbetegségek kezelése. Dr. Farkas István belgyógyász, fülakupunktúrás addiktológus, fitoterapeuta Kaposvár, Gr. Apponyi A. u. 41. APPONYI MAGÁNKLINIKA Bejelentkezés: 06-20-354-4670 k MEGYEI KÖRKÉP Szemüveget visel, de a nap végére szeme mégis fáradt, viszket, szúr? Az irodában, otthon gondot okoz a számítógép-használat, az olvasás? VAN MEGOLDÁS! Most ingyen vizsgálattal, próbával, és szaktanácsadással várjuk! EsKrfl Ha meggyőztük, kedvező áron, rövid határidővel elkészítjük szemüvegét! Vizsgálat keddenként: 10:00 - 16:00. Siófok, TESCO: 06-84/322-674.
