Somogyi Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

2012-08-13 / 189. szám

4 2012. AUGUSZTUS 13., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Művésztelep: éber álmot láttak a barcsi alkotótáborban művésztelep Ifjúsági képző- művészeti alkotótáborként nyílt meg idén hat napra a nyaranta Barcson megszokott és kedvelt művésztelep. Az alkotók ezúttal a Nemzeti Kulturális Alap Köz- művelődési kollégiumától kap­tak munkájukhoz támogatást. Ezúttal tizenöten dolgoztak a szokott műhelyvezetők irányí­tásával, elsősorban fiatal művé­szek grafikai, rézkarc- és festő­műhelyekben. Halmos Klára táborvezető azt mondta, jó hangulatban teltek a művészek hétköznapjai, csak kevésnek bizonyult a hatnapos alkotási idő. Hozzáfűzte: min­den évben van egy központi té­ma, ami idén az Éber álom címet kapta. Ez természetesen nún- denkinek az elméjét, fantáziáját megmozgatta, amit papírra ve­tettek. így született az a számta­lan alkotás, melyeket később ki­állításon láthatunk. ■ Jeki G. Tartalmasán telt el a rövid idő A lovak operába mennek... kelet, nyugat Zamárdi után a holland királyi színházban Richterék \ Zamárdiból Amszterdamba, a Royal Caréba, a holland ki­rályi színházba viszi lovait Richter Flórián. Úgy mondja: mintha idehaza az Operában lépnének föl, de ez persze nálunk elképzelhetetlen... Fónai Imre Lovak az Operában? Nagyot néz­ne a pesti nép, a cirkusznak mi­felénk sátorban a helye; de per­sze az, amivel Richter Flóriá- nék a nyárra Zamárdiba települ­tek, nem cirkusz. Lovas show, harminchat paripával. - Nyolca­dik generációs cirkuszos család vagyunk, korábban édesapám, Richter lózsef Nemzeti Cirkuszá­ban dolgoztunk, de egy tízhóna­pos németországi turnét követően kiváltunk, és megalapítottuk a sa­ját produkciónkat, ötvenfős sze­mélyzettel - mondja Richter Flóri­án. Ő találja ki a produkciókat, ze­nét keres hozzájuk, felkészíti segí­tőivel a lovakat a különféle kunsz- tokra, artista dinasztiából szár­mazó felesége tervezi a ruhákat. Richter József már Flórián öt­éves korában megismertette fl­át a lovakkal való bánásmód­dal, az akrobatikával. Kilencéve­sen kezdte pályafutását lovas ak­robataként a kis Flóri, édesanyja ugyanis Japánban balesetet szen­vedett, az ő helyére kellett belép­nie. Flórián és Edit lovas produk­ciójáért 2008-ban első magyar­ként elnyerte a Monté Carló-i cir­kuszfesztivál Arany bohóc díját. - Frízek és arabok - mutatja a lova­kat Richter Flórián a zamárdi aré­na mögötti bokszokban. - A frízek nagyon jól mutatnak a porondon, Nagy múltú cirkuszos család sarjaként kilencévesen már lovas akrobata volt. Képünkön Richter Flórián egy frízzel szép a testtartásuk. Nálunk min­den ló családtag, ha kiöregszik, sem adjuk el. Nagyon fontos a fi­zikai és a lelki állapotuk is. Mi­nél jobban érzi magát, annál job­ban tud szerepelni. Ezért aztán ugyanaz a kovács és ugyanaz az orvos kísér bennünket végig. Na­ponta négy-öt órát gyakorolunk, az új elemek betanulása és a szin­ten tartás érdekében. Még az idő­járás is befolyásolja a formájukat, hűvösebb, szelesebb időben fel­frissülnek és dúl bennük az erő. A lóerő. Van még hová fejlődjön a lovas kultúra Magyarországon, így látja a világjáró lovas a magyart, mint ,lovas nemzetet”. - A lovakkal bánni, a lovakra költeni: másként értelmezik ezt ma még nyugaton, mint idehaza. Itt még sokan úgy gondolják, hogy veszek egy lovat, aztán beállítom az istállóba, s hét­végén majd „előveszem”, megmu­tatom. Aztán csodálkoznak, ha le­dobja őket a ló. Azzal ugyanis nap mint nap foglalkozni kell, formál­ni, fejleszteni, törődni vele. Amit mi csinálunk, nem egy nyolcórás üzem, hanem életforma, a nap hu­szonnégy órájában. Stuttgart, München, Monté Carlo, Amszterdam - errefelé visz majd Richterék útja a lovakkal, Zamárdi után. - Sajnos Magyar- országon a cirkusz szónak még mindig negatív kicsengése van - véli Flórián. - Persze, meg is van az oka. Az elmúlt néhány évtized­ben olyan kis vándorcirkuszok járták és járják ma is az orszá­got, melyek egy alkalomra min­denféle szép szavakkal becsalo­gatták a népet, aztán aki megnéz­te, az olyasmit kapott a belépőjé­ért, hogy a következő tíz évben nem volt kedve cirkuszba men­ni. Sok év kellett ahhoz is, mire édesapámék Nemzeti Cirkusza elnyerte a közönség bizalmát. Jolocska és Usza Voj táncolt és énekelt Lellén bemutatkozás Különleges élményt nyújtott a komi köztársaság kulturális csoportja a színpadon Balatonlellén mutatkozott be a közelmúltban a Komi Köz­társaság Kulturális és Művé­szeti Központja a szeptembe­ri, finnugor nyelvrokon népek VI., siófoki világkongresszusa előrendezvényeként. Finnugor Világ címmel szer­vezte a Somogy Megyei Civil Szö­vetség, az Orosz Hagyományőr­zők Kaposvári Egyesülete és Csodaszép népviselet, izgalmas zene és tánc. Ízelítőt kaptak a lelleiek a komi kultúrából a balatonlellei önkormányzat vezetősége a nemzetközi kul­turális fesztivált, ahol a rokon népek dalai és táncai is szere­peltek a műsoron. A komi kultúrát Uhta vá­ros Jolocska táncegyüttese és Liszva Voj énekegyüttese kép­viselte a balatonlellei színpa­don, természetesen óriási si­kerrel. ■ Márkus Kata Megelevenedett a középkor a Katica Tanyán jótékonyság Hatszáz hátrányos helyzetű gyereknek ajánlották föl a szórakozási lehetőséget Középkori hétvégét tartottak a patcai Katica Tanyán. - Nem először van ilyen nálunk - tud­tuk meg Handó Esztertől, az egyik tulajdonostól. - Igyek­szünk egy-egy programsoro­zat keretében mindig olyasmit kitalálni, ami a természettel és jeles napjainkkal összefügg. S mivel 2005-ben megépült egy középkori, autentikus mintán alapuló, XIII. századot idéző lo­vagvár, úgy gondoltuk, érde­mes erre is programot építeni. Ilyenkor különböző lovagren­dek is bemutatkoznak az ese­ményen. A tulajdonos Handó házas­pár ugyanakkor még az év ele­jén jótékonysági felajánlást tett, melynek keretében hatszáz hát­rányos helyzetű gyermeket és kísérőjét látják vendégül a nyár folyamán a tanyán. Összesen több mint 1100 gyermek és utó­gondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt nevelkedik a So­mogy megyei szakellátási rend­szerben. Handó Eszter és Já­nos felajánlotta a Somogy Me­gyei Gyermekvédelmi Igazgató­ságnak, hogy az összes három év feletti gyermeket díjmente­sen vendégül látják. Hatszá- zan jelentkeztek, akiket nevel- őszüleik és a gyermekfelügye­lők, nevelők kísértek el, több csoportban. Kipróbálhatták a 60'féle játékot, köztük az új­donságokat, a csúszdaparkot és Kis ember nagy íjjal. Középkori hangulatban telt a hétvége a patcai tanyán a mászólabirintust is. A vissza­jelzések alapján az állatsimoga- tás mellett a legnagyobb sikere a pedálos gokartoknak volt. A nevelő pedagógusok azért is örültek különösen a Kati­ca Tanya felajánlásának, mert Patcán a történelmi és a mező- gazdasági hagyományokkal is megismerkedhettek a gyere­kek, a vidéki környezet átörö­kíthető értékeinek életközeli él­ményén túl a sport, a kaland te­rén is páratlan szórakozási le­hetőséget kaptak. Bár a gyer­mekotthon gondoskodik évente legalább egy nyaralásról, a ha­sonló léptékű felajánlások az utóbbi években rendkívül rit­kának számítanak. ■ M. K. Mézes kísértések és mézlovagok Berzsenyi Dániel falujában nikla Fülöpné Kesztyűs Ágota niklai polgármester felidézte: tíz éve döntött Nikla úgy, hogy évenként megrendezi a Berzse- nyi-mézesnapot, amikor meg­emlékeznek a falu régi urasá­gáról, Berzsenyi Dánielről, aki méheket szerető emberként meghonosította a méhészké- dést a településen. A hagyomá­nyokhoz híven idén is együtt ünnepeltek a költő szülőfalujá­ból érkező egyházashetyeiek- kel, valamint Berzsenyi leszár- mazottaival. ■ Szent Ambrus harangja is megkondult a méhészekért A Mézlovag-rendek felvonu­lása után a kápolnánál Szent Ambrus harangja is megkon­dult a méhészekért, a mézlo­vagokért és Berzsenyi Dánie­lért, de áldást kaptak a mézek és mézessütemények is. A lova­gi ceremóniát követően az Élet­kertben szalagot kötöttek az el­múlt egy évben született kis­babák tiszteletére ültetett fák­ra, és virágot vittek a fekete ba­zaltkőhöz, ami az elhunytak ne­vét őrzi. Az ünnepi megemlékezés zá­rásaként és a délutáni kulturá­lis, szórakoztató programok in­dításaként galambokat is röp- tettek, az összetartozás, a bé- keség jelképeként. A jubile­um alkalmával a méhészfó­rum mellett a gasztronómia is előtérbe került a mézes sü­temények versenyeztetésével. A szentendrei és a niklai Ber­zsenyi vadásztársaság segítsé­gével pedig mindenkit őzpör­költtel láttak vendégül. ■ Vigmond Erika Méz és sütemény Nikién Főzőverseny és bál Bodvicán és Bakházán mulatság Főzés és foci dél­előtt, zene és tánc délután - ez­zel telt Bakháza napja. Nagy si­kerrel szerepeltek a taranyi és a görgetegi táncosok, Orosházi Ramón és a hastáncosok, Nó- tár Mary és a Két Zsivány. Ut­cabál zárta a napot. Nagyatád bodvicai városrészében ugyan­csak ünnepeltek: tizenhét fo- zőhelyen főtt a hús: az „Indul a bakterház” csapat vadpörkölt- je galuskával bizonyult a legfi­nomabbnak. Asztaliteniszben Árpád Gergő, sodrófahajítás- ban Piri Virág győzött. Bodvica erős embere ismét Nemes Ist­ván lett. A foci-vándorkupát a házasok csapata érdemelte ki a nőtlenekkel szemben. ■ Gy. J.

Next

/
Thumbnails
Contents