Somogyi Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-07 / 158. szám
2012. JÚLIUS 7., SZOMBAT GAZDASAG 7 Földművesnek nem jo akarki vitaanyag Tovább szűkítheti az agrártermelést az új földtörvény Raskó György szerint „A magyar föld védelmében” címet viselő új földtörvény-vitaanyag az elmúlt hetekben komoly médiavisszhangot váltott ki, s az agrárvállalkozók körében is alaposan felborzolta a kedélyeket. Raskó György A Vidékfejlesztési Minisztérium megrendelésére készített koncepció szerzőinek nem volt könnyű dolguk, hiszen tudták, hogy az új földügyi szabályozásnak figyelemmel kell lennie a diszkrimináció tilalmára, a tőke és a munkaerő szabad áramlását megkövetelő közösségi jogelvre. A szerzők azzal is tisztában voltak, hogy a földmoratórium lejárta (2014. április 30.) után az uniós állampolgár az új földpiaci szabályo- I zással nem hozható kedvezőtlenebb helyzetbe, mint amilyenben a csatlakozási szerződés aláírásakor volt. Miközben a szerzők az uniós tagságból fakadó tilalomfákra nagy figyelmet fordítottak, azt meg sem kísérelték, hogy megfelelő jogi megoldást találjanak a hazai tulajdonban lévő és aktívan gazdálkodó, jogi személyiségű vállalkozások földügyi problémájára.' E társaságok az unión belül egyedülálló módon ki vannak zárva a földtulajdonszerzésből, hátrányos megkülönböztetésben részesülnek a haszonbérleti szabályozás során is. Pedig e gazdaságok adják az árutermelés nagyobbik hányadát, és az állatállomány közel 70 százalékával is ők rendelkeznek. Helyettük az őstermelő a szeretett lény, aki jellemzően adót, járulékot nem fizet, árutermelést nem folytat, de állami apanázsra szorul. Jó lenne, ha a szerzők tisztában lennének azzal, hogy az őstermelő adójogi, s nem agrárüzemi kategória, aki így nem lehet alanya majd a 2014-től bevezetendő, új támogatási jogosultságokat kiosztó SPS rendszernek sem. A vitaanyag az egyébként sehol nem definiált „földművesek” tulajdoni és használati jogszerzését preferálja, e jogoktól minden más magyar állampolgárt eltiltana. Nemcsak külföldi befektetők, hanem magyar „spekulánsok” is ki lennének zárva a termőföldvásárlásból. Ezt elsősorban hatósági eszközökkel, egy rendkívül bürokratikus Földügyi intézmény- rendszer felállításával és működtetésével (NFA, országos és helyi hatáskörű földpiaci bizottságok) gondolják elérni, de nem mondanának le az adó- és illetékkivetés útján történő szabályozásról sem. A földszerzést és -használatot érintő adózási koncepciót csak támogatni tudom, hiszen a valószínűsíthetően uram-bátyám kapcsolatokra épülő helyi hatóságok helyett közgazdasági (fiskális) eszközökkel hatékonyabban és igazságosabb módon szabályozná a hazai földpiacot, beleértve a földhasználatot is. Kár, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium pont ezt a progresszív gondolatsort tartja elvetendőnek. A fiskális eszközökkel történő birtok- és földhasználat-szabályozás egyébként teljesen általános az Európai Unió tagállamaiban. Franciaországban a földvásárlás során a birtokpolitikai szempontból nem preferált vevőre megyétől függően 5,09-17,74 százalékos adásvételi illetéket szabnak ki, míg a fiatal gazda csak 0,75 százalékot fizet. Finnországban az adásvételi illeték 28 százalék, de aktív „földművesek” között a tranzakció illetékmentes. Németországban a nem kívánatos spekuláció visszaszorítása céljából érték- növekmény-adót kell fizetni a 10 éven belül továbbadott termőföldre. A földtulajdonosok - Finnországot leszámítva - minden régi tagállamban földadót fizetnek, melynek mértéke jellemzően 2-4 százalék közötti. Azt javaslom tehát, hogy a bevált uniós tagállami gyakorlatot alkalmazva a földtulajdon mint vagyon adóztatásán keresztül próbálja az állam meggátolni a spekulációs szerzéseket, illetve ösztönözze a birtokpolitikai céloknak megfelelő termelési célú földvásárlásokat. Hasonlóan jó szabályozó eszköz lehetne a fóldtőkéből származó jövedelem (bérletidíj)megadóztatásais,mely- Európában egyedülálló módon- Magyarországon jelenleg teljes és korlátlan adómentességet élvez. Nagy kár, hogy az új földtörvény-koncepció elsősorban a kormánypártok belpolitikai prioritásainak van alárendelve, mely emiatt figyelmen kívül hagy olyan alapvető makrogazdasági kívánalmakat, mint a magyar mezőgazdaság termelési potenciáljának jobb kihasználása, a professzionális családi gazdaságok és agrártársaságok jogbiztonságának erősítése és általában a hazai agrártermelés versenyképességének javítása. Az agrárkormányzatnak e Raskó György, agrárközgazdász 1952-ben született Karcagon 1976-BAN SZERZETT diplomát a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen 1976-83 KÖZÖTT ÜZ Agrárgazdasági Kutatóintézetnél dolgozik 1983-90 között tanácsadó Algériában, Mexikóban, Brazíliában és Kolumbiában 1990-94 KÖZÖTT államtitkár 1994-98 Közön parlamenti képviselő 1998-TÓL AGRÁRVÁLLALKOZÓ területeken lenne igazán tennivalója, mivel a mezőgazdaság teljesítménydeficitje egyenesen drámainak nevezhető. A meg nem termelt mennyiségek - melyekre fizetőképes kereslet lenne - májusi világpiaci árakon számított értéke meghaladja az ezermilliárd forintot, melynek GDP-tartalma 320-350 milliárd forintra becsülhető. Ilyen mértékű termelészsugorodásra a rendszerváltó országok egyikében sincs példa. Nekünk tehát olyan földtörvényre és bérleti viszonyokra lenne szükségünk, amely az ágazat növekedési pályára állítását, az exportképes termelés bővülését segíti, és amely figyelembe veszi a forradalmi technológiai változásokat. Zsákutcába visz az a felfogás, hogy „földművesnek” bárki jó, s a mezőgazdaság fel tudja szívni a képzetlen munkaerőt, csak földdel helyzetbe kell hozni. Nem! A tartós megélhetéshez még őstermelői szinten is több kell: alapos technológiai tudás, piaci ismeretek, kreativitás, rendszerszemléletű együttműködésre való képesség és nem utolsósorban tőke. Ha az új földtörvényben mellőzik e nemzet- gazdasági szempontokat, akkor további jelentős vagyonvesztés, állatállomány-zsugorodás és foglalkoztatottságcsökkenés lesz a magyar agráriumban. „A nagyok vinnék magukkal a kicsiket” A nagyüzemi gazdálkodás, a jelentősebb területeken gazdálkodó társaságok háttérbe szorítása a gabonatermelőket is hátrányosan érinti - aggódnak a gazdák. „A gabonatermesztés szempontjából értékelhetetlen a földtörvény koncepciója, az ugyanis nem racionális gazdasági kérdésekről szól, hanem érzelmi alapú és szociális szempontokról” - jelentette ki a lapunknak Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kifejtette: „a gabonatermesztés a világon mindenhol nagyüzemi tevékenység, amelyet 600 hektár alatti birtokméret esetén nem lehet versenyképesen csinálni, illetve kisbirtokoknál csak akkor, ha nagyobb integrált szervezetbe tagozódnak.” ■ A hazai természeti adottságok nagyon jók a gabonatermesztéshez. Vancsura szerint a hazai ag- rárium érdekét az szolgálná, ha erős, versenyképes nagy- gazdaságokat, „magyar mul- tikat” alakítanának ki, és az állam, valamint a szabályozási környezet ezeket támogatná. Az ilyen cégek Vancsura álláspontja szerint „viszik magukkal a kicsiket” és a vidéki, mezőgazdasági foglalkoztatásra is jótékony hatással vannak. A szakember szerint a birtoktestek és a gazdaságok jelenleg sem kielégítő méretűek, és a további szétaprózódással félő, hogy a mezőgazdaság elveszíti versenyképességét. „A hazai természeti adottságok kifejezetten jók a gabona- termesztéshez, Magyarországnak ilyen terményeket kell nagy mennyiségben előállítani, és exportálni. Ebben a versenyben a konkurenciát nem a magyar termelők, hanem a világ más régióiban sokkal nagyobb területen gazdálkodó cégek jelentik. Nekünk velük, a világ nagyjaival kell versenyezni, nem egymással” - fejtette ki Vancsura, aki úgy véli: a jelenlegi földtörvény helyett teljesen újat kell írni, amely „figyelembe veszi a valódi, gazdasági érdekeket. Fontos lenne egy minél reálisabb alapokon nyugvó tervet megalkotni, amelyet lehet vitatni” - tette hozzá. aB. L. MOSZ: az állattenyésztés lehet az egyik legnagyobb vesztes bírálatok A gazdasági társaságok kizárása a mezőgazdasági vagyon és az eszközállomány leértékelődését is eredményezheti Több szakmai szervezet, köztük a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége is bírálja a földtörvény koncepcióját, mondván: az indokolatlan megkötéseket tartalmaz a birtoktestek potenciális vásárlóinak korlátozására. Horváth Gábor, a szakmai szervezet főtitkára lapunknak kifejtette: az, hogy a koncepció nem teszi lehetővé a gazdasági társaságok földvásárlását, a bérelt földön gazdálkodó társaságok elbizonytalanítását jelenti. Emiatt félő, hogy a társaságok nem vállalkoznak fejlesztésekre. A főtitkár hozzátette: az új földtörvény tervezete csupán a földművesekre kívánja korlátozni a földvásárlás lehetőségét, ám egyelőre nincs definiálva, kit tekintenének annak. „Előfordulhat az is, hogy egy kezdő nem is vehetne földet saját célra?” - tette fel a kérdést. Ezt a kitételt azért is aggályosnak tartja, mert a gazdasági társaságok a jövőben sem vehetnének földet, jóllehet a főtitkár szerint a hazai termőföldek jelentős részét ilyen agrárcégek művelik meg. „Nem segít az sem, ha bérel, hiszen a terv szerint bérleti célra sem lehetne földet venni” - tette hozzá. Az elmaradó fejlesztések miatt Horváth szerint leértékelődik mindaz a mezőgazdasági A tejtermelő tehenek döntő része cégek birtokában van vagyon, eszköz- és állatállomány, amely jelenleg a bérleti keretek közötti művelésre alapozva működik. A lépés következményeként további komoly termelés-visszaesést szenvedne el a hazai agrá- rium, és különösen a gazdasági társaságok által folytatott állat- tenyésztési tevékenységek, így például a tejtermelés látná kárát a bérleti lehetőségek szűkülésének - vélte Horváth. A tejelő tehenek döntő részét, csaknem 90 százalékát olyan mezőgazdasággal foglalkozó agrártársaságok tartják ma Magyar- országon, amelyek földhöz, így saját maga által megtermelhető takarmányhoz jutása kétséges. így a tejágazat lehet az egyik vesztese a most tervezett szabályozási környezetnek. Horváth aggályosnak nevezte azt is, hogy ez a leértékelődés épp akkor következne be, amikor az uniós jogszabályok értelmében ki kell nyitni a hazai földpiacot a külföldi vevők előtt is. Mivel 2014-től az uniós jogszabályok szerint semmilyen értelemben nem lehet különbséget tenni a hazai és a más tagállamból származó vevők között, a cégek kizárása miatt a főtitkár szerint félő, hogy a külföldi magánszemélyek előnybe kerülnek a vásárláskor a kevésbé fizetőképes hazai magán- személyekkel szemben. ■ B. L.
