Somogyi Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-30 / 177. szám

2012. JÚLIUS 30., HÉTFŐ 5 MEGYEI KÖRKÉP Rátóti Zoltánt levelező tagjai közé választotta az akadémia Rímbe szedett plasztikus Himnusz szó-kép Képzőművészet és költészet találkozott a ÍZ miniatűrtárlaton Kaposváron elismerés Levelező tagjai kö­zé választotta a Magyar Mű­vészeti Akadémia (MMA) Rá­tóti Zoltánt. A kaposvári szín­ház Jászai-díjas színművész-di­rektorát akadémikusai javas­latára szavazta tagjai közé az MMA-közgyűlés. Rátóti Zoltán ismert és el­ismert művészként folytatott szakmai tevékenysége, mun­kássága hozzájárulhat az MMA működésének hatéko­nyabbá, az akadémia összeté­telének színesebbé, változa­tosabbá tételéhez, írja levelé­ben a művészeti akadémia el­nöke, Fekete György belsőépí­tész. A művész érdemei között felsorolja: Rátóti fáradhatatlan munkálkodása a színház vilá­gában közismert, színházi sze­repek mellett számos filmben és tévéjátékban láthatja a kö­zönség, s jelenleg intézmény- vezetőként is tevékenykedik. A Magyar Művészeti Aka­démia az önkormányzás el­vén alapuló köztestület. A szín­házművészetet gyakorlók kö­zül az egyetlen rendes tag az MMA-ban Vidnyánszky Atti­la rendező, debreceni direktor, a Kaposvári Egyetem tavasszal alapított Színházi Intézetének igazgatója. A számos író és köl­tő közül Ágh István, Grendel Lajos, Jókai Anna és Szakonyi Károly, a képzőművészek közül Szemadám György és Somogyi Győző, a koreográfusok közül Novák Ferenc tag. ■ B. T. ► Folytatás az 1. oldalról A „méterek” érzékeltetésére: a Munkácsy-trilógiát körülbe­lül háromszor lehetne bekere­tezni azzal a keretmennyiség­gel, amennyi a 17. nemzetközi fesztiválra beérkezett 730 al­kotáshoz kellett. Ez jóval több mint kétszáz méter. A prózai mennyiség és a mű­vészi minőség házasítása jó­kedvű farsangi ötletnek indult egykor, de rátalált a műkedve­lő és a hivatásos alkotókban a homo ludensre. Eddig mintegy 12 és fél ezer alkotást mutat­tak be. Ezúttal a versek mint lírai miniatűrök szintén kiállí­tott darabjai okán a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társasaggal karöltve rendezték a tárlatot, Egerszegi Edit ügyve­zető titkár értékelte a pályázat­nak ezt a részét. Kaposvár ne­vében Oláh Lajosné alpolgár­mester köszöntötte a képtárat megtöltő, szépszámú érdeklő­dőt. A kollekció szeptember­ben Nagybányára, októberben Szabadkára költözik, így nem­csak a beküldő művészek, ha­nem a tárlathelyszínek okán is nemzetközi. Az idei termésben nem lehet nem észrevenni, a műkedvelők technikája és témaválasztása olykor eltörli a professzió hatá­rait - mutatott rá Pogány Gábor művészettörténész is, a képző- művészeti szekció zsűrielnöke. Szabó Károly Attila lapunknak Képzőművészet és líra. Több mint hétszáz alkotással találkozhatunk a különleges kiállításon Kaposváron elmondta, végtelenül örül, ha az 1996-ban elindított sorozat bármennyiben is hozzájárult a pályázati kiírásban részt ve­vők ízlésének és közlésének csi­szolásához. A tíz képzőművész egy-egy alkotása által megin­dított verselést, csaknem négy­száz hosszabb-rövidebb költe­ményt Kerék Imre költő zsűriz­te. Gera Katalin Himnusz, Czó- bel Marianna Napnővér és Sza­bados János Európa figyel cí­mű munkája is ihlette a rímelő- ket. Az első díjat Halmai Tamás (Pécs-Somogy), a másodikat Bittner Gábor (Budapest), a har­madikat Birtalan Ferenc (Buda­pest) és Vermuth Attila (Győr) kapta. A legjobbnak ítélt alkotá­sokat a Nemzeti Színház kapos­vári származású színművésze, Szabó Kimmel Tamás előadásá­ban hallhatta a közönség. A hagyományos képzőmű­vészeti szekciót a hivatásos és a műkedvelő kategóriában is Szabadka művésze nyerte: Ziv- ka Gorcovska és Aleksandar Petrov személyében. A hivatá­sos alkotók között a sződligeti Bíró Ferencet is díjazta a zsűri, mely összesen mintegy egymü- üó forint értékű díjazásról dön­tött. A kaposvári Weeber Klá­ra szobrászművész és Szabados János festőművész munkái is a legjobbak, a díjazottak között voltak. A város díját a kaposvá­ri Kalocsa Ildikó, a Somogyi Hír­lapét a szintén kaposvári Gayer Vera kapta. ■ Balassa T. Ahol két napig tart a falunap: százak a Kossuth parkban karád Az egyhetes néptánctábor végén hetven zenész húzta a talpalávalót az esti táncházban a településen Lerobbant a piroska - ezt játszották a Szivárvány nyugdíjasklub tagjai a színpadon Kifogyott a gázolaj a „piros- ka” vonatból Tab és Karád kö­zött - persze csak a karádi Szi­várvány nyugdíjasklub mű­sorában, melyet a falunapon adott elő a nyugdíjas-Ki Mi Tud-on aranyminősítést el­ért egyesület. Kéretik ezúttal gyakorlatilag szó szerint ér­teni, hogy ott volt a falu apra- ja-nagyja a Kossuth parkban, pénteken és szombaton is szá­zak keresték fel ugyanis az ár­nyas fáktól ölelt rendezvényte­ret. Merthogy a karádi falunap kétnapos, és ahogyan Schádl Szilárd polgármester mondta, erre a hétvégére hazajönnek azok is, akik valamilyen okból elköltöztek a jelenleg ezerhat- százötven lelkes községből. Szarvaspörkölt, gulyás, kor­mos pacal, lángos - a helyi ci­vilszervezetek képviselői sü- töttek-főztek, hogy senki se maradjon éhesen. A fiatalságra is gondoltak: hamburgerre és hot dogra is beválthatók voltak a kétszáz forintos, baráti áron kínált étkezési jegyek. Kelle­nek olyan alkalmak, amikor elfeledjük a hétköznapok prob­lémáit - hangsúlyozta színpa­di köszöntőjében a karádi pol­gármester, s idézett egy isme­retlentől is, miszerint „Hej, de szeretnék úgy élni, ahogy most élek!”; azután énekelt egyet, lé­vén, hogy ő is tagja a frissen alakult karádi férfikórusnak, többek között a helyi plébános­sal, Nikii Zsolttal együtt. A Szivárványhoz hasonlóan a Rozmaring nyugdíjasklub tagjai is többször színpadra léptek a falunapon. Farkas Já­nos „Csete” kanásztánca a ka­rádi néptáncos hagyományo­kat idézte, a Tűzvirág együttes cigány táncokat adott elő, Fe­jes Mónika és Auvalszki And­rás latin és standard táncokat. Zenélt a Szilvásy Gipsy Bánd, valamint a Budapest Ska Nu Jazz Orchestra. Mindkét es­te táncházzal ért véget a nap, hetven zenész húzta a talp­alávalót, s voltak bőven, akik ropják rá, hiszen az egyhetes néptánctábor is a hétvégén ért véget Karádon, a Horváth Já­nos Alapfokú Művészeti Isko­la szervezésében; Erdélyből A karádi falunapon elismerő oklevelet kaptak a községért dolgozók: Komáromi János és Szukics Sándorné is jöttek résztvevők. S ha már néptánc: a falunappal egybe­kötve tartották a négy évsza­kos, négyállomásos néptáncos ügyességi verseny nyári for­dulóját. Afféle akadályverseny ez a fiatal táncosoknak, ez al­kalomból például ültetvény­kapálásban mérték össze tu­dásukat. A következő, őszi for­dulóban természetesen a szü­ret szerepel majd a feladatok között. Balatonlelléről és Ka­posvárról is érkeztek néptán­cos csapatok, közel kétszázan voltak a résztvevők. Természetesen nem hiányoz­hattak a falunapi forgatagból a helyi méztermelők és a ka­rádi hímzett szőtteseket árusí­tók sem, a borosgazdák pedig legjobb nedűiket kóstoltatták. Utóbbiak éppen a falunap előtt tartották a borversenyüket. A harmincnyolc bormintából huszonnyolc kapott valami­lyen minősítést, hét érdemelt ki aranyat, így Schádl Szilárd polgármester kékfrankosa is.- Sztárvendég és tűzijáték nélkül, felajánlásokból szer­veztük meg a kétnapos ren­dezvényt - mondta Schádl Szi­lárd. - Nemcsak kikapcsolód­ni, szórakozni jöttek el nagyon sokan, számosán magukénak érezték a programot úgy is, hogy támogatásukkal segítet­tek. Kiemelésre kívánkozik kö­zülük a karádi mezőgazdasági zrt. és vadásztársaság, Udva­ros Zoltán, Besenyei Antal, if­jabb Váczi Béla, Komáromi Jó­zsef, valamint fő támogatónk, Vásárhelyi Péter. A falunap keretében két elis­merő oklevelet is átadott a pol­gármester olyan helybéliek­nek, akik sokat tettek a közsé­gért az elmúlt évtizedek során, így Szukics Sándornénak, aki negyven éven át tanította a ka­rádi ifjúságot, valamint Komá­romi Jánosnak, aki a település sportját szolgálta ötven évig, előbb futballistaként, majd edzőként. A helyi aranylábú- ak is játszottak egyébként egy meccset a falunap apropóján, a Peremarton volt a vendégük. Az eredmény? Egy falunapon nem az eredmény számít... ■ Fónai Imre \ i

Next

/
Thumbnails
Contents