Somogyi Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-23 / 171. szám
2012. JÚLIUS 23., HÉTFŐ GAZDASAG 7 Újabb ítélet EU-pénzrol per Ősszel dönt az Európai Bíróság a vitatott SAPARD-forrásokról Augusztustól új vezetők a magyarországi kórhazak élén személycserék A Világgazdaság értesülései szerint augusztus 1-jétől szól a kinevezésük azoknak a kórház- és rendelőigazgatóknak, akik a közelmúltban pályázat útján nyerték el tisztségüket. A megyei és fővárosi kórházak közül tizenötben marad az eddigi főigazgató. Nem lesz változás a budapesti Szent Imre, Péter- fy, Rókus és Károlyi, a megyeiek közül a salgótarjáni, a székesfehérvári, a kecskeméti, a gyulai, a szekszárdi, a szolnoki, a zalaegerszegi, a győri és a miskolci kórház, valamint a deszki szakkórház, a farkasgyepűi tüdőgyógyintézet élén. Nyolc helyen - a Dél-pesti, a Szent János, a Nyírő Gyula Kórházban, a Heim Pál Gyermekkórházban, a Stoma- tológiai Intézetben, a Nagy- kátai, a Szigetszentmiklósi és a Gyömrői Rendelőintézetben új vezető veszi át az irányítást. A fennmaradó 12 intézményben új pályázatot írnak ki, miután a kormány ragaszkodott az állami alkalmazottak kényszernyugdíjazásához. A pályázatokon egy 62 éves vagy ahhoz közeli korú aspiránst sem hozhattak ki nyertesnek. ■ Tizenkét intézmény vezetőjét küldték kényszernyugdíjba, mert elmúltak 62 évesek. A törökbálinti Tüdőgyógyintézet főigazgatói álláshelyét is újra pályáztatják. Az indoklás szerint azért, mert az első körben a nyertesként megjelölt Mark Alexander Feder által benyújtott külföldi diplomaigazolást nem megfelelően adta ki a párizsi Schiller International University. A nem hivatalos értesülések szerint azonban azután gondolta meg magát a szaktárca, hogy az [origo] arról számolt be: a harminc év körüli Mark Alexander Feder eddig főleg művészeti galériákban szerzett vezetési tapasztalatot. A kényszernyugdíjazás miatt üresen maradt kórház- igazgatói posztok után a második körben államosított városi kórházak, majd az eleve állami irányítás alatt álló országos intézetek vezetői helyeire is pályázatot ír ki majd az egészségügy vezetése. ■ H. É. Már októberben döntést hozhat az Európai Bíróság egy újabb olyan ügyben, amely az Európai Bizottság szerint szabálytalanul felhasznált uniós források sorsát érinti. Pár hete a testület nem megfelelő célra elköltött schen- geni pénzek Brüsszelnek történő visszafizetését hagyta jóvá, ősszel pedig agrártámogatások ügyében mondja ki a végső szót. Tar Gábor Legkorábban októberben dönthet az Európai Bíróság első fokú fóruma, a Törvényszék a Brüsz- szel szerint szabálytalanul felhasznált, több mint 700 millió forintos uniós SAPARD-támo- gatás sorsáról - tudtuk meg a luxembourgi székhelyű testület sajtóosztályától. Magyar- ország tavaly júniusban fordult bírósághoz a mezőgazdasági és vidékfejlesztési pénzek ügyében, miután az Európai Bizottság 2011 márciusában 2,5 millió eurós támogatás visszafizetésére kötelezte hazánkat. A SAPARD-program keretében Magyarország 2000 és 2006 között évente közel 40 millió euró összegű mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatást kapott. E keretből Brüsszel azért rendelte el a 2,5 millió eurós, 2004-ben folyósított támogatás visszafizetését, mert szerinte a programot végrehajtó hazai hatóság több esetben is megsértette a támogatások kifizetésére vonatkozó három hónapos határidőt. Magyarország azonban vitatja a bizottság azon megállapítását, hogy a három hónapos határidő számítása során azon dátumot kell kiindulási pontnak tekinteni, amikor a hatóság befogadta a kifizetés iránti kérelmet, és úgy véli, hogy a határidő számítása szempontjából a kifizetéshez az uniós agrárkifizetések terén az Európai Bizottság többször kifogásolta egyes támogatások felhasználását. 2009 őszén 12 millió euró visszafizetését rendelte el a parcellaazonosító rendszer és a földterületek felszínét érintő egyéb ellenőrzések hiányosságai miatt. 2010 nyarán közel 13 millió eurót követelt vissza, az összeg javát, 11 millió eurót intervenciós cukorfelvásárlás, félmillió eurót pedig a gabona-közszükséges valamennyi dokumentum hiánytalan beérkezése számít mérvadónak. Magyar- ország szerint a kifizetéseknek a vitatott esetekben történt késleltetése a támogatás odaítéléséhez szükséges nélkülözhetetlen információk beszerzéséhez, és ezáltal az EU pénzügyi érdekeinek védelméhez volt szükséges. Az Európai Bíróság sajtóosztályának munkatársa, Lehócz- ki Balázs lapunknak elmondta: gyakran vannak olyan eljárások, amelyeket a tagállamok azért indítanak a bizottság ellen, mert az szabálytalanság miatt kizárt bizonyos kiadásokat az uniós támogatások raktározás és a cukorexport-ellenőrzés hibái miatt. A 11,5 millió eurós tétel visz- szafizetésének jogosságát a szaktárca is elismerte, ám azt vitatta, hogy 1,5 millió eurót kelljen visszafizetni a területalapú támogatási rendszer (SAPS) felső határának túllépése és a cukortámogatási szabályozás alkalmazásának hiányosságai miatt. Utóbbi ügyekben egyeztetések indultak a szaktárca és Brüsszel között. hatálya alól. Ez különösen a mezőgazdasággal kapcsolatos uniós támogatások területén fordul elő sokszor, és legtöbbször a dél-európai országok érintettek. Hazánk esetében eddig egy ilyen ügy, a határellenőrzésre 2004-2006 között folyósított schengeni pénzekről szóló vita szerepelt a bíróság előtt. Ebben a perben pár hete a Törvényszék végzése helyben hagyta a bizottság döntését, mely 3,5 milliárd forintos támogatás visszafizetését rendelte el a hazánknak juttatott mintegy 40 milliárdos keretből. Brüsz- szel szerint ugyanis a magyar állam olyan kiadások - mint például a 2007-ben beszerzett három vízágyú - finanszírozására is igénybe vette a támogatást, amelyek nem vagy csak részben szolgálnak határellenőrzés céljára. Az Európai Bíróság előtti eljárásban Magyarországot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviseli. Arra a korábbi kérdésünkre, hogy a kormány fellebbez-e a visszafizetést helyben hagyó bírósági végzés ellen, a tárca megkeresésünkre azt közölte: ez ügyben jelenleg egyeztetés zajlik a kérdésben érintett minisztériumok között. HÍRSÁV Csalódást keltő a Vodafone árbevétele a vártnál kisebb volt a Vodafone bevétele üzleti évének első három hónapjában, mert a recesszió sújtotta Dél-Európa keresletének gyengülését nem tudta ellensúlyozni a feltörekvő piacok viszonylag jó teljesítménye. A júniussal végződött negyedévben 7,7 százalékkal csökkent az értékesítési árbevétel 10,77 milliárd fontra, miközben elemzők 10,88 milliárdot vártak. Organikusan - azaz az árfolyammozgások, az üzletrészeladások, illetve -vásárlások nélkül - mindössze 0,6 százalékkal nőtt a bevétel. ■ MTI Visszaesett a Xerox negyedéves nyeresége a xerox elektronikai és szolgáltató vállalat nyeresége csökkent az idei második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, és a bevétele is visszaesett elsősorban a romló európai gazdasági környezet hatására. A Xerox 309 millió dolláros, részvényenként 22 centes nyereséget ért el a június végével záródott három hónapban, ami 3,1 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi 319 millió dollárhoz képest. Az egyszeri tételek nélküli részvényarányos eredmény 26 cent lett, az eredmény megfelelt a cég által várt 25-28 centnek. Árbevétele _L I,\tijx .. , , • • 1,3 százalékkal 5,54 milli árd^ollárra mé^éklődött^ ltj kisebb lett az elemzők által várt 5,59 milliárdnál. ■ MTI Déli Áramlat: az idén lehet a start várhatóan decemberben elkezdi építeni a Déli Áramlat gázvezetéket a Gazprom orosz és az Eni olasz gázipari cég - áll Vlagyimir Putyin orosz államfő sajtóirodájának vasárnap ismertetett közleményében. Az Eni július elején még arról számolt be, hogy a beruházásról a végső döntést 2012 végén, vagy 2013 elején hozzák meg. A Déli Áramlat a tervek szerint 2015-től kezdené meg az orosz földgáz szállítását Európába. A kivitelezés költsége több mint 15 milliárd euró lehet. ■ MTI 25 millió eurót kértek vissza Adóparadicsomokba rejtett vagyonok szupergazdagok Óriási vagyonokat menekítenek ki offshore bankszámlákra Erősítik védőhálójukat a takarékszövetkezetek Legalább 21 ezer milliárd dollárnak - az USA és Japán együttes GDP-jének - megfelelő vagyont rejtegetnek el a világ szupergazdagjai saját hazájuk adóhivatalai elől külföldi adó- paradicsomokban - derül ki egy brit felmérésből. A szupergazdagok jól fizetett privátbanki, jogi és könyvelői szolgáltatások segítségével használják ki az egyre inkább határok nélküli világgazdaság adta lehetőségeket, és olyan adóparadicsomokba menekítik ki pénzüket, mint Svájc vagy a Kajmán-szigetek. Számos fejlődő ország esetében az 1970-es évek óta kimenekített vagyonok értéke meghaladja ezen országok külföld felé fennálló adósságainak összegét. Különösen az olajban gazdag országok elitje vitte ki pénzét offshore bankszámlákra. Oroszországból a 90-es évek óta több mint 800 milliárd dollárnyi vagyont menekítettek ki. A határon átnyúló adózás kiskapuit kihasználva külföldre menekített 21 ezer milliárd dolláros összeg fele 92 ezer ember vagyona. A G20 országok vezetői a válság kitörése óta többször is elkötelezték magukat az adóparadicsomok elleni fellépés terén, de több ország még mindig elutasítja az adatszolgáltatást a nála elhelyezett külföldi vagyonok után. ■ T. G. O h- c u. Egy igazi adóparadicsom, a Kajmán-szigetek, ide is áradnak a milliárdok akár 50 százalékos tőkeemelésre is kötelezheti a pénzügyi felügyelet a takarékszövetkezeteket, ha nincs intézményvédelmi alapjuk, vagy a védőháló túl gyenge. A felügyelet el szeretné érni, hogy kötelező legyen az intézményvédelmi tagság. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) azonban nem számít jelentős mértékű többlettőke-követelmény előírására, mivel az országos integrációt alkotó 102 takarék és három kisbank mögé kifeszített védőháló megfelel a felügyeleti elvárásoknak. Az OTSZ közgyűlése május végén döntött arról, hogy megerősíti 20 éves intézményvédelmi rendszerét. Részben ezt szolgálja, hogy az integráció központi bankja, a TakarékBank is belépett az integráció intézményvédelmi alapjába, az OTIVA-ba. Á több mint 10 milliárd forintos vagyonnal rendelkező OTIVA intézményvédelmi funkciójából eredően folyamatosan monitorozza tagjait, és időben beavatkozik, ha szükséges. Ha pedig likviditási probléma keletkezik valamelyik takaréknál, akkor mintegy 700 milliárd forint szabad likviditás áll rendelkezésre a feszültség feloldásához. Az elmúlt 20 évben nem volt nyilvános takarékszövetkezeti csőd az országos integráció tagjai között. ■ i i k
