Somogyi Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-22 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 27. szám

6 ELETMOD 2012. JÚLIUS 22., VASÁRNAP Nyáron (is) terjednek a nemi bajok nőtt a szexuális úton terjedő betegségek száma az elmúlt években - állítja egy angol forrás. A szigetországban csak a gonorrheás esetek száma negyedével nőtt, míg a szifiliszé 10 százalékkal. Közben az orvosoknak azzal is szembe kell nézniük, hogy egyes betegségek kórokozói kezdenek rezisztenssé válni bizonyos antibiotikumokkal szemben. Mivel a fiatal kor­osztály imádja az okostele­fonokat, azt tervezik, hogy a készülékekre készített al­kalmazások segítségével és újabb kampányokkal hívják fel a figyelmet az óvszerek használatára. Szuperaszpirinnel a rak ellen NAGY REMÉNYEKET fűznek az onkológusok egy nemrég ki­kísérletezett „hibrid” aszpi­rinhez. Úgy tűnik, hogy leg­alább 11 rákfajta esetében képes a tumorok méretét csökkenteni! A nemrégiben kikísérletezett szuperasz­pirin sokkal biztonságo­sabb, mint a hagyományos, melynek huzamos szedése melletti ismert és veszé­lyes mellékhatása: vérzést, fekélyt, veseproblémákat képes okozni nagy dózisban. Egyelőre az állatkísérleteken vannak túl a kutatók: a rá­kos egerekben fellépő daga­natokat 85 százalékkal volt képes zsugorítani. Nyakra-főre beveszik - ha kell, ha nem chicagói kutatók 500 pá­ciens kikérdezése alapján arra az eredményre jutottak, hogy az emberek nincsenek tisztában a paracetamoltar- talmú fájdalomcsillapítók veszélyeivel. Gyakran túl sokat vesznek be belőlük. Ez már a túladagolás veszélye, mely akár májkárosodáshoz is vezethet! Egyesek azért vesznek be több tablettát, mert nem olvassák el a be­tegtájékoztatót; az idősebbek pedig elfelejtik, hogy koráb­ban már vettek be gyógy­szert. Még hangsúlyosabban figyelmeztetni kéne a bete­geket: a fájdalomcsillapító­kat sem szabad nyakra-főre beszedni! Tíz házaspár kapott gyereket tőle petesejt-adományozás Még jelképesen sem tekinti „gyermekei” anyjának magát Egy ausztrál hölgy egészen különleges rekord birtokosa. Tíz meddő pár neki köszön­heti, hogy végre gyerme­kük, gyermekeik születtek. A hölgy ugyanis - mondhat­nánk „hivatásos”, de inkább: elhivatott - petesejtdonor. Bán Judit A mesterséges megtermékenyí­téseknek köszönhetően - má­soknak adományozott petesejt­jeiből - 19 egészséges, ma is élő gyermek született. Az Ausztráliában élő Faith Elaugh korábbi nőgyógyászati problémái miatt 41-szer kellett átesnie olyan hormonkezelé­sen, melynek során petefészkét stimulálták. Ez általában ko­rántsem veszélytelen beavat­kozás. A hormonkezelés, mely lehetővé teszi, hogy egyszerre több petesejt érjen be, számos veszéllyel járhat. A leggyako­ribb és veszélyes következ­mény az úgynevezett petesejt- hiperstimulációs szindróma lehet, de ritkábban májkároso­dás, legrosszabb esetben pete­fészekrák is felléphet mint kü­lönösen veszélyes szövődmény. A ma már 41 éves mel- bourne-i asszonynál szerencsé­re ezek közül a mellékhatások közül egy sem jelentkezett. Az egyébként teljesen egész­séges asszony a helyi újságban látott egy hirdetést. Egy meddő házaspár adta fel természete­sen névtelenül. Mivel a stimu- lációs kezelés miatt Faithnek „bőséggel” értek be petesejtjei, felajánlotta segítségét. Az asz- szonynak Faith jóvoltából si­került később ikreket szülnie. A továbbiakban még három anonim párnak segített a helyi kórház szervezésében. Ezekből a beavatkozásoktól három fiú és egy lány született. Faith sorra beérő petesejtjei­vel további 13 gyermek világ­ra jövetelét segítette. Ez utóbbi esetekben már módja volt meg­ismerkedni a házaspárokkal. Csak érdekességként említjük, hogy még egy indiai házaspárt is hozzásegített a gyermekál­dáshoz. Faith Haughból egyfajta hí­resség lett, legalábbis Auszt­ráliában bizonyosan. Sokan megkérdezték tőle, hogyan is Számára érzelmileg sosem volt nehéz a petesejtek adományozása, ugyanis mindig úgy fogta fel, hogy „csak” egy női ivarsejtet adományoz indult el az egész. Ezzel kap­csolatban említette meg, hogy tulajdonképpen valamiféle másodállásra vadászott az új­ságokban, amikor meglátta azt a bizonyos hirdetést, melyben petesejtdonort kerestek. „Nem tudtam semmit akkoriban er­ről az egészről, ám azt tudtam, hogy termékeny vagyok, ezért felajánlottam a segítségemet, így utólag nekem a szülők öröme a legcsodálatosabb. Lá­tom ezeket az embereket ak­kor, amikor még reménytele­nül, bizonytalanul tekintenek A férj is adakozó az AUSZTRÁL hölgy férje, Glenn hentes. A 46 éves férfi mentali­tása, gondolkodásmódja hason­ló a feleségéhez, roppant segítő­kész, ő is - pestiesen szólva - hasonló „üzletben” utazik. ugyancsak elhivatottságból spermadonorként ő is besegít egyébként meddő pároknak, hogy végre gyerekük születhes­sen. a jövőbe, mivel szinte nulla az esélyük arra, hogy szülőkké válhassanak. Amikor először találkozunk, szemben ülnek velem, és rendkívül feszültek, szomorúak. Sosem fogom elfe­lejteni azt a férjet, aki később a szülőszobából hívott fel tele­fonon. Amikor megkérdeztem, kisfiú vagy kislány lett a kicsi, megbicsaklott a hangja, és sír­va fakadt. Annyira izgatott volt, hogy elfelejtette megnézni, lá­nya vagy fia született-e. Az ő boldogsága volt az én jutalmam a petesejtek adományozásáért.” Tíznél többet nem lehet Ausztráliában (is) tilos pén­zért petesejtet adományozni. A donor számára csak az eljárás, a beavatkozás költségei, illetve a járulékos költségek téríthetők meg. Mivel az ottani jogszabá­lyok szerint egy személy csak tíz családnak adományozhat pete­sejtet, Faith többé már nem „jó­tékonykodhat”. Hogy tízből mégis 19 donorgyermeke szüle­Szép történet. De vajon nin- csenek-e lelki következményei ennek a nagy adakozásnak? Hiszen végül az ő petesejtjei termékenyülnek meg, és egy idegen anya hozza világra sa­játjaként Faith Haugh „gyerme­keit”. Amikor erről kérdezték, az ügyfélszolgálatosként dol­gozó nő elmondta: számára érzelmileg sosem volt nehéz a petesejtek adományozása. Ugyanis mindig úgy fogta fel, hogy „csak” egy női ivarsejtet adományoz, melyből először tett? Ennek oka, hogy a mester­séges megtermékenyítés során egyszerre több petesejtet is be­ültetnek, ezért gyakoribb az ikerszülés. így volt ez az ausztrál hölgy által megajándékozott pároknál is. A jótékonykodásnak egy má­sikformáját választotta: közve­títőként tevékenykedik a dono­rok és a meddő párok között. embrió lesz, és annak köszön­hetően a várva várt terhesség. - Lehet, hogy ridegen hangzik: nem akartam egyszer sem ma­gamnak tulajdonítani az „anya­ságot”, érzelmileg távol tudtam magam tartani a dolgoktól. Ar­ra gondoltam mindig, hogy az a petesejt, amely egyébként a le­folyóban végezné, egy remény­kedő párnak segít abban, hogy szülői álmai valóra váljanak. Érdekes, hogy e rideg mon­datok ellenére „donorgyerme­keinek” egy részét rendszere­sen látogatja, és a többiekkel is kapcsolatot tart e-mailben. „Minden donorgyerekem tudja, hogy ők nem vér szerinti gyer­mekei édesanyjuknak. Akik nem ismernek személyesen, 18 éves korukban meg fogják kapni az adataimat, és akkor eldönthetik, felveszik-e velem a kapcsolatot. A szülők rend­szeresen küldenek képeket a kicsikről iskolakezdéskor, ka­rácsonykor. Tudják, hogy. sem­mit sem kockáztatnak, mert én sosem fogom az ő gyerekeiket a sajátjaimnak tekinteni. Szenvedünk, köhögünk és prüszkölünk allergia Korunk népbetegsége is a civilizáció számlájára írható? Kánikulából a mínusz 180 fokos krioszaunába? A normális körülmények közt ártalmatlan anyagokra adott rendellenes, kóros válaszreak­ció az allergia. Némi káosz ma is van: másképp határozza meg az orvos, mást ért rajta a termé­szetgyógyász. Az orvostudomány meg­határozása szerint az allergia az immunrendszer élettani vá­lasza bármely specifikus külső ingerre - az allergénre. Tény, hogy az allergia főleg a nyugati, civilizált társadal­mak betegsége. Afrika és Ázsia azon részein, ahol az emberek ma is természetközeli életet élnek, nyomuk sincs allergiás betegségeknek. Az asztma ter­jedéséért a levegőszennyezést okolják. Igen ám, de éppen Új-Zélandon a legmagasabb az asztmások aránya, mégpedig a szigetországnak azon a tájain, ahol messze több a birka, mint az autó! A házipor-atka is gya­núba került. Manapság a me­leg, központi fűtéses, vastag szőnyegekkel és kárpitokkal kényelmessé tett otthonokban ezek a láthatatlan kis lények is jól érzik magukat. Ha az apa és az anya is aller­giás, sokkal nagyobb a veszé­lye, hogy a gyermek is az lesz. A csecsemők az ételallergiát és az ekcémát rendszerint ki­növik, az asztmás apróságok jelentős része pedig tízéves ko­rára megszabadul bajától. ■ Az ártalmatlan anyagokra adott kóros válaszreakció az allergia ezekben a forró kánikulai na­pokban vágyakozva gondolunk egy kis hűsölésre. És a mínusz 180 fokos krioszaunáról mi a véleményük? Az ugyancsak embert próbálónak tűnik. Pe­dig már a világ számos orszá­gában alkalmazzák sikerrel - és most már Magyarországon is - a hidegterápiát. A krioszaunában -180 Celsi­us- fokos kezelésekkel csökken a fájdalom, javul a közérzet, fokozódik a teljesítmény, meg­újul a bőr, és szinte észrevét­lenül beindul a fogyás. Az 1 és 3 perc közötti kezelések során a páciens egy -120 °C és -180 °C közé hűtött kabinban tartóz­kodik. A sokkhatás nem azonnal következik be, hiszen a kabint előzetesen -60 °C-ra hűtik, majd rövid akklimatizálódás után a kezelő tovább csökken­ti a hőmérsékletet. (Egyedül az arc felülete nincs kitéve a szél­sőséges hidegnek, mert a krio- szauna csupán vállmagasságig ér.) Már egyetlen hidegterápiás kezelés alatt jelentős biokémiai és hormonális változások men­nek végbe a szervezetben, ame­lyeknek eredményeként meg­szűnhet a fáradtságérzet és az álmatlanság; a túlterhelt izmok ellazulnak, felgyorsul a bőrben és a belső szervekben a vérke­ringés. ■ > A » * i ■w

Next

/
Thumbnails
Contents