Somogyi Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-21 / 170. szám
MEGYEI KÖRKÉP 2012. JÚLIUS 21, SZOMBAT Egy józan hang onnan lentről, az árokból bérczes László A Csiky Gergely Színház művészeti vezetője reméli, az Ördögkatlan sohasem lesz üzlet Bérezés László mi is lehetett volna más egy tiszanánai kisfiúból, akinek tanár az édesapja, mint pedagógus. Angoltanárként diplomázott, s egy szolnoki gimnáziumban kezdett tanítani, ám valami elképesztő erő húzta a színház felé. Eleinte csak írásban jelentkezett, a Film, Színház, Muzsikában, a Magyar Naplóban és a Színházban jelentek meg cikkei, hogy aztán 1996-ban nagy fába vágja a fejszéjét: létrehozták a Bárka Színházat. Az első kilenc évadban Csányi fános vezetése alatt számos fontos előadást hoztak létre, majd Alföldi Róbert vezetésével tettek szert még nagyobb népszerűségre. Bérczes másfél évtizeden keresztül a fővárosi színházi életbe új színt-hangot-gondolkodás- módot hozó teátrum ügyes-bajos dolgait intézte, s terelgette a rétegszínház művészeti életét a magyar kultúra rögös útján, időnként rendezőként is megmutatta magát, ám tavaly hirtelen váltott, s művészeti vezetőnek Kaposvárra szerződött a Csiky Gergely Színházba. EGYÚTTAL KÖZELEBB került ö dél-baranyai Kisharsányhoz, Nagyharsányhoz és Pagonyához, vagyis az Ördögkatlanhoz: a művészeti-kulturális fesztivált négy esztendeje hozta létre kedvesével, Kiss Mónival, s az idén ötödik alkalommal adnak lehetőséget a látogatóknak, hogy néhány napra felfüggesszék a rohanó élettempót, valóban időt töltsenek el egymással, és valódi párbeszédek alakuljanak ki köztük, fűben heverve hallgassanak jó zenéket, kortyoljanak hozzá jó borokat, és még az is előfordulhat, hogy őszintén rámosolyognak egymásra. NEM VAGYUNK normálisak - mondta a fesztivál fővédnöke, Törőcsik Mari az Ördögkatlan szervezőiről, s nem merve ellentmondani a Nemzet Színészének, ehhez csak annyit lehet hozzáfűzni: addig jó, míg így marad... Ötödször ad otthont Kishar- sány, Nagyharsány és Pal- konya az Ördögkatlan-fesz- tiválnak, melynek egyik főszervezője Bérczes László, a kaposvári Csiky Gergely Színház művészeti vezetője. Tavaly majdnem el kellett adnia a lakását a fesztivál miatt. Vas András- Veszélyben az otthona?- Hagyjuk... - felelte Bérczes László. - A költségvetés papíron most rendben van, ám nehezíti a dolgot, hogy 8-9 millió forintot meg kell előlegeznünk. Nagyjából 57 millió a büdzsé, áfával 65 millió, s a különbözeiét egyszer majd visszakapjuk, ám most kell fizetnünk. A Nemzeti Kulturális Alaptól is kaptunk 27 milliót, ám ebből kilecet a jövő évi keretük terhére, amit januárban kapunk meg, viszont most kell felhasználnunk. Persze halogathatnánk a kifizetéseket, ám négy év bizalmát nem szabad elveszíteni.- Mikor belevágtak, nem gondolt rá, közgazdászkodnia kell...- Eszembe sem jutott! Anno a Művészetek Völgyénél hat évig szerveztük az egyik falu programját, ám ott a Völgy vezetése megteremtette hozzá a keretet, nekünk a jó rész jutott, a tejföl nyalogatása. Ez most is megvan, november-december környékén, amikor Mónival, a kedvesemmel, akivel együtt találtuk ki és szervezzük az Ördögkatlant, tervezgetünk, ötletelünk, álmodozunk. Aztán jön a megvalósítás, mely jóval több munka mint gondoltuk.- A Katlan is elüzletiesedik?- Egyelőre nem, de reális a veszély. Az idei fesztivál lesz a fordulópont. Még mindig emberi léptékű, de figyelnünk kell, nehogy túlnőjje magát.- A gyerekek felnőnek...- Talán leszünk annyira okosak és bátrak, hogy (visszalépni tudjunk. Nem akarunk, nem fogunk felnőni.- Egyszer azt mondta, addig jó a Katlan, míg a kosár elfér kettejük tenyerén. Már lelóg?- Kezdünk túlmenni a határon. De legalább észrevesszük. Bérezés László: mindennap futok hat kilométert, ami azt is jelenti, hogy legalább biztosan csináltam valami megfoghatót- Nagyban már nem lehet öt napra egy Másik Magyarországot létrehozni?- Nem is tudom... Van egy csapat, mely nem a haszon miatt csinálja ezt az egészet. Ebbe beletartozik a gazdasági vezetőtől a honlap kezelőjéig, a műszaki vezetőtől a stábig sok-sok ember, még a vendéglátós is, aki nem tőlünk függetlenül állapítja meg a sör vagy a kolbász árát. Ez a gárda azonban csak a mostani kereteket győzi.- Megéri egy színházi évad után ennyi gondot a nyakába venni?- Naponta felteszem a kérdést: miért csináljuk?-És?- Önző az ember, jót akar magának. Bennem elképesztő sze- retetéhség munkál. Egyszerűen szeretetet gyűjtök a Katlanban!- A mai színházi világban szinte az egyetlen, aki mindkét oldallal szót ért.- Szót próbálok érteni. Ez egyre nehezebb, de, hogy a dolgok jól működjenek, kell a párbeszéd.- Szélmalomharcnak tűnik...- Nem akarok Don Quijote-i szerepben tetszelegni, de egyszerűen nem tudok más lenni.- 21. századi idealista... Másképp nehezen magyarázható, hogy is képzeli, Mohácsi János és Vidnyánszky Attila egyszerre rendez a Csikyben...- Nem lehetetlen vállalkozás. Egyelőre nem megy, de nem adom fel! A két név nemcsak két ember, két nagyszerű rendező, a két oldalt is szimbolizálja. Mohácsi és Vidnyánszky gondolkodása a színházról - Mohácsi nyilatkozott erről okosan nemrég- sokkal közelebb áll egymáshoz, mint az utóbbi mögött álló, őt pajzsként használó középszerű színházcsinálók hiszik.- A Csiky, ugye, nem ide tartozik. Tetszett az idei évad?- Részben megvalósultak az álmaim.- Diplomatikus...- Igazából csak novembertől voltam itt, előtte Szabadkán rendeztem. S rájöttem, tanulnom kell a türelmet. Egyetlen évadtól nem várhatom, hogy minden álom megvalósuljon. Például, hogy elfogadtassam magam.- Nehezen ment?- Ne tegyük múlt időbe! Bizonyára nem mutattam még fel annyit, hogy így legyen. És akaratlanul is túl sok téves előítélet dolgozik bennem - de igyekszem úrrá lenni ezen. Ezt segíti, amikor felfedezek egy-egy remek színészt Kaposvárott. Szerencsére vannak, számosán.- A helyzet sem volt ideális: az elmúlt években eléggé zűrzavaros időket élt meg a társulat...- Folyamatos ideiglenesség volt a vezetőségben. Babarczy László talán már abba akarta hagyni az utolsó éve előtt, Zna- menák Istvánt egy évre nevezték ki, Schwajda György elsősorban a rekonstrukcióra készült. Talán most, Rátóti Zolival jön valami folytonosság. Nem csak művészetileg, működésben is.- A megfelelő kultúrpolitika hiánya, hogy idáig fajult a helyzet?- A rendszerváltozás óta (is) hiányzik a normális kulturális vezetés, politikai oldaltól függetlenül. Ha volt is kultuszminisztérium, mindig az utolsó helyen kullogott a hierarchiában. Az irányítók is inkább a fentről érkező diktálásnak megfelelőek voltak, mintsem következetes, öntörvényű és felelősséget vállalni merő, igazi személyiségek. És ez nem csak a színházon látszik, a múzeumon, a filmen, a könyvön. Ami elkeserítő, de óriási taktikai hiba is a hatalom részéről.- Mégis hallani olyan hangokat: rétegszínházat csinálnak a Csikyben, el akarják törölni a Kapos- vár-jelenség emlékét is.- A rétegszínház nemes szándék lenne, ám butaság is. A Ka- posvár-jelenség pedig már elmúlt, s nem lehet folytatni. Annak idején fanatikus Csikybe járó voltam, életem fontos élményeit köszönhetem a színháznak, ám ennek több, mint egy évtizede vége. Ami utána volt: a Mohácsi-rendezések. A jelenlegi szándék, hogy igényes és minőségi, közönségbarát művészetet csináljunk. Aztán vagy sikerül, vagy nem...- Mint A kéz és a IV. Henrik?- Ötletszinten jó volt, megvalósulásban közepes. Előbbi üres térben, a csupasz színpadon, folyamatosan jelenlevő csapattal talán jobban ütött volna, Tim Carrollnak pedig elképesztő rendezéseit láttam a Bárkában és a Globe-ban, itt talán mert megriadt a nem igazán nyitott társulattól, nem sikerült neki. S ez alapján nehéz beszélni a jövő évadról is: ez nem szék, hogy ott az alapanyag, s iparosmunkával össze kell rakni.- A kísérletezőkedv maradt. Ismét előrukkolnak ősbemutatóval. Illetve féllel, hisz A helység kalapácsát a Katlanban is bemutatják.- Papíron minden a siker mellett szól, hiszen a szerző nem akárki, a zenét az a Ferenczi György írja, aki korábban jó- néhány Petőfi-verset megzenésített, méghozzá nagyszerűen.- Nehéz feldolgozni, ha nem sikerül? Vagy éppen erre jó a futás?- Akkor is futok, ha jó a kedvem. Stresszoldásnak is kiváló. De a napi hat kilométer leginkább azt jelenti, biztosan csináltam valami megfoghatót. A színházban hiába dolgozik akár egész nap az ember, nem biztos, hogy lesz látszata. Főként, hogy nem vagyok túl aktív rendezőként - talán könnyebben el is fogadnának. Ám a kicsi, piszmogó műhelymunkához értek, ritkán, kicsi csapattal szeretek és tudok dolgozni. És csak akkor, ha valami igazán foglalkoztat. Megengedhetem magamnak a luxust, hogy akkor rendezzek, ha tényleg nagyon meg akarok valamit valósítani. Az esetlegesen hiányzó mesterségbeli, gyakorlati tudást személyességgel pótolom.- Ez a tanári pályából ered?- Erősségem az empátia, megértem, mit akar mondani a másik. Ezért is tudok, legalábbis szeretnék tolmácsolni két egymást nem értő között. Akik általában az általuk ásott árok két oldaláról acsarkodnak egymásra. Én meg lenn vagyok az árokban. De jó ott nekem. Nem tudom, melyik oldalon mász- szak fel. Maradok lent. Az is ad is derűs bölcsességet, ha látom a feleket egymásra kiabálni, de a nagy hangzavarban nem veszik észre, hogy ugyanazokat a szavakat mondják... Két évszázados költőstaféta Somogyország fővárosában emelt fejjel Takáts Gyula századik születésnapján nyílt meg emlékmúzeuma az egykori polgármesterről elnevezett utcában Berzsenyi Dániel művészi hagyatékát leghatásosabban az ő nevét viselő társaság őrzi Kaposváron. A századelő óta többször újjászervezett, de a város irodalmi életében azóta is meghatározó szerepet játszó társaság Roboz István lapszerkesztő kezdeményezésére 1904 tavaszán alakult meg a városháza dísztermében. A másod-, majd harmadvirágzását élő Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság a két világháború között is egyik hajtóereje volt a helyi kulturális életnek. 1946-ban nagy reményekkel alakultak újjá, Takáts Gyula elnökletével. Á tabi születésű Takáts Gyula (1911-2008) Kaposváron érettségizett, és itt is kezdett tanítani a harmincas években. Utóbb a Somssich Pál Gimnázium tanára, a megyei múzeum igazgatója, a Somogy című irodalmi-művészeti folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, majd a lap főmunkatársa volt. Takáts Gyulát, aki irodalmi programjának megvalósítása érdekében tanári állásától is megvált, a nehéz körülmények között élő írók megsegítésére indított országos akció nyomán 1947- ben „örökbe fogadta” Kaposvár. Takáts Gyula költői szemléletét az életöröm és a harmóniavágy alakította, de az ötvenes években ő is hallgatni kényszerült. A matuzsálemi kort megélt Előző heti feladványunk: Takáts Gyula emlékháza a házépítészet példája költő végül számos kitüntetés után 1991-ben megkapta a Kos- suth-díjat. 1973-ban, Kaposvár centenáriumi évében a város díszpolgárává választották. Egykori . Kovács-Sebestény Gyula utcai lakóházában születésnapján, 2011. február 4-én nyílt az emlékmúzeuma. A ház - a századfordulóra jellemző városi lakóház-építészet tipikus példája - őrzi eredeti tömegét és nyílásrendjét, homlokzata mára teljesen leegyszerűsödött, az egykori homlokzatdíszekből nem sok maradt. Faragott, vörös színű kőlábazata, finoman megmunkált ablakai és mívesen két- szárnyú kapuja idézik azt a polgári jólétet, amelyben épült. Ugye milyen szép ez az épületrész? Vajon hol látható? írja meg: Somogyi Hírlap Szerkesztősége, 7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/A, vagy emeltfejjel@sonline.hu 4