Somogyi Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-20 / 169. szám
2012. JÚLIUS 20., PÉNTEK GAZDASAG 7 EU-források: minden fillért lehívnánk orbán: Most csak módosul, 2014-től teljesen átalakul a pályázati rendszer - Elérhető lesz az előleg Ezermilliárdos pályázati keret nyílik meg idén Az eddigi, sokat bírált uniós pályázati rendszer helyett egy teljesen új struktúrát hoz létre a kormányzat 2014-től - közölte Orbán Viktor. Addig is azonban számos változtatást hajtanak végre, hogy az ország „az utolsó fillérig” le tudja hívni az uniós forrásokat. Tar Gábor Az új hétéves uniós költségvetési ciklus kezdetére, 2014-re egy új hazai pályázati rendszert hoz létre a kormány az EU-pénzek lehívására - jelentette be Orbán Viktor kormányfő a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által szervezett tegnapi budapesti rendezvényen. A kormányfő elmondta: a pályázati rendszer átalakítására azért van szükség, mert az bonyolultan, túl hosszú határidőkkel működik. Orbán Viktor szerint ma kötélidegzetűnek kell lennie annak, aki arra adja a fejét, hogy uniós pénzre pályázzon. „Én biztosan nem tenném, mert ha azt mondanák, hogy 600 meg 900 nap múlva lesz valami abból, amit egyébként én már jól átgondoltam, megterveztem, kiszámoltam, és készen állok a végrehajtására, könnyen lehet, hogy belebolondulnék” - mondta a kormányfő. Orbán Viktor szerint a hibák főként az előző kormánytól megörökölt rendszer jellegéből fakadnak. Bár a struktúra teljes átalakítása majd csak 2014-től valósul meg, addig is reformokat hajt végre a rendszeren a kormány. így a miniszterelnök kitért a kormányzat által az elmúlt hetekben bejelentett, így már ismert intézkedésekre. Eszerint még idén 50 milliárd forintos forrásból egy önerőalapot állítanak fel a súlyos anyagi gondban lévő ön- kormányzatok számára, hogy elő tudják teremteni a szükséges önrészt a már elindított fejlesztési projekteknél. Emellett megemlítette a július elején s tőioi ,jíetn /sünBvgjj felállított, a pályázati rendszerben a döntéshozatalt centralizáló Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottságot is. Szerinte a testület felállítására azért volt szükség, mert ha nem születnek meg időben a döntések, akkor bennragadhatnak az EU-pénzek, miközben a cél az, hogy az utolsó fillérig lehívjuk a forrásokat. Ezzel ti nojdti.v le m a 2007-2013 között rendelkezésre álló 8200 milliárd forintos uniós forrás teljes lehívásához még idén ezermilliárd forintos értékben kell megjelentetni pályázatokat -jelentette be Petykó Zoltán. A nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke elmondta: az ősz- szeg úgy áll össze, hogy idén még mintegy 700 milliárd forintos keretre várható új kiírás, de a 8200 milliárdos forrás teljes lehívásához mintegy kapcsolatban kiemelte: ha nem működik rendesen az uniós pénzek lehívása, akkor nincs magyar fejlesztéspolitika, ugyanis a hazai fejlesztések 90 százalékos arányban uniós forrásból valósulnak meg. Újdonságnak számít, hogy- mint Orbán Viktor közölte- általánossá teszik az előlegkifizetés rendjét, így minden pályázónak elérhetővé válik a 30 százalékos előleg. Korábban az már ismert volt, hogy a kormány szintén harmincszázalékos előleget vezet be az önkormányzati projektekben kivitelezőként részt vevő cégek számára. „A miniszterelnök főként a korábbi hetekben bevezetett 300 milliárd forinttal túl kell vállalni ezt a lehetőséget. A túlvállalás azt védi ki, hogy a projektek elmaradása vagy szabálytalan pénzköltés esetén se ragadjon be pénz az EU- kasszában. jelenleg 130 területen 1700 milliárd forintnyi keretre lehet pályázni. A 8200 milliárdos keretből közel 6300 milliárd- forintot kötöttek már le támogatói döntéssel a 2700 milliárd forint kifizetése mellett. intézkedéseket ismertette, beszéde azonban azt jelzi: száz százalékig tudatában van annak, hogy gyors és határozott lépéseket kell tenni a pályázati rendszer működési hatékonyságának javítására” - mondta el lapunknak Essősy Zsombor. A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója hozzátette: őszre, télre kiderül, hogy a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság létrehozása révén mennyiben pörgethető fel a támogatási rendszer működése, és így addig az is eldől, hogy az ország teljesen le tudja-e hívni a 2007-2013 közötti uniós költségvetési ciklusban rendelkezésre álló 8 200 milliárdos forrást. ■ Őszre kiderül majd, mennyire pörgethetők fel a támogatások. Országstratégiára várakozva Multik Kiszámíthatóbb üzleti környezetet remélnek Politikai ciklusokon átívelő országstratégiára lenne szükség annak érdekében, hogy kiszámíthatóság és versenyképesség tekintetében is előrelépés történjen a magyar gazdaságban - derül ki a Magyarországon jelen lévő multinacionális cégek vezetőit tömörítő Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) tegnap nyilvánosságra hozott jelentéséből. A HEBC olyan stratégiát javasol, amely egyidejűleg ösztönzi a termelő beruházásokat és a szolgáltatóipar fejlődését. Szerintük az adórendszer egyes elemei látszanak, a célrendszer, mely túlmutatna a többletbevételek elérésén, viszont nem egyértelmű. Egyúttal kritizálták a jelenlegi válságadórendszert mondván, az nem támogatja a növekedést, nem ösztönzi a versenyt, és nem ad egyenlő esélyeket a piac szereplőinek. Utóbbival kapcsolatban Octavian Das- calescu, a British American Tobacco közép-európai vezér- igazgatója megjegyezte: nem a nemzeti hovatartozás, hanem a teljesítmény alapján kellene megítélni a befektetőket. Szabó Tamás, az SKF Magyarország ügyvezetője kritikaként említette, hogy a társadalom idegennyelv-tudása továbbra is kívánnivalókat hagy maga után. Ez súlyosan rontja az ország versenyképességét - tette hozzá. Ezzel együtt elismerte, hogy a humántőke továbbra is a legértékesebb erőforrása az országnak. Martonyi János beszédében utalt arra, hogy a jelentésben megfogalmazott kritikákat, javaslatokat figyelembe fogja venni a kormány. A külügyminiszter szerint a kabinet és a cégek közös érdeke, hogy Magyarország sikeres legyen. Elismerte, hogy lényeges a kiszámíthatóság, az áttekinthetőség és a bizalom. Kiemelte, hogy utóbbi az egyik legfontosabb tényezője a társadalmi A magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) tagvállalatainak összesített nettó árbevétele közel 3500 milliárd forint, a közvetlen és közvetett foglalkoztatottak száma megközelítőleg 62 ezer fő. Az 1998-ban alakult szervezet az Európai Gyáriparosok Kerekes gazdasági tőkének. Tájékoztatása szerint az IMF-EU-hi- teltárgyalások jelenleg tényfeltáró szakaszban vannak, részletekbe azonban nem bocsátkozott. Kerekes László, a HEBC elnöke szerint a gazdaság érdeke az, hogy minél előbb megállapodás szülessen, ez ugyanis kiszámíthatóbbá tenné az üzleti környezetet. ■ asztalának (ÉRT) magyarországi üzleti tanácsa. Az ötven európai iparvállalatot legfelső vezetőit tömörítő ÉRT jelentőségét mutatja, hogy a tagvállalatok európai értékesítése meghaladja az ezermilliárd eurót, és ezzel 6,6 millió munkahelyet teremt a régióban. 3500 milliárdos bevétel, 62 ezer foglalkoztatott HÍRSÁV Jelentősen csökkent a csalások száma tavaly mintegy 35 százalékkal csökkent az európai uniós költségvetést érintő pénzügyi csalások száma - derül ki az Európai Bizottság jelentéséből. A kohéziós politika terén 41 százalékkal kevesebb feltételezett csalás fordult elő tavaly, mint 2010-ben, a mezőgazdaság területén pedig 66 százalékkal esett vissza a bejelentett csalási ügyek száma. Ösz- szesen 295 millió euró uniós pénzt (a költségvetés 0,2 százalékát) érintett csalás, amit az uniós jogszabályok értelmében vissza kell fizettetni. Haza és Haladás: leszakadó pályán MAGYARORSZÁGON VÁRHATÓAN nem nő egy százalék fölé a növekedés 2015-ig, vagyis a gazdaság tartósan leszakadó pályára kerül. Ezenkívül a versenyszférában foglalkoztatottak száma 2015-ig 50 ezerrel csökkenhet - véli a Haza és Haladás Közpolitikái Alapítvány. Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a főbb megállapításokat ismertetve kiemelte: a verseny- szférában a munkavállalók száma 2015-ig 50 ezerrel csökkenhet. Ki lehet egyensúlyozni közfoglalkoztatással, de ez költségvetési forrásokat emészt fel. Oszkó Péter szerint az államadósság 2015-ig 80 százalék körüli szinten ragadhat be. h
