Somogyi Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-18 / 167. szám

2012. JÚLIUS 18., SZERDA 3 MEGYEI KÖRKÉP Somogy nem számol a kényszerrel hatvankodás A közhivataloknak nincsenek adataik a nyugdíjazási terv következményéről A somogyi közszféra több ezer dolgozójából is sokakat érinthet Matolcsy terve a 62 éves kényszernyugdíja­zásról. Hogy mennyit, nem tudni, sehol sem álltak neki komolyabban számolni. Igaz, még a célcsoport is nehezen körvonalazható. Balassa Tamás A bírói nyugdíjkorhatár leszál­lításáról szóló Alkotmánybíró­sági döntés ismét ráirányítot­ta a figyelmet a 62 éves koru­kon túl is aktívak jövőjére. Bár az igazságszolgáltatásban dol­gozók kényszernyugdíjazása a bírók elmozdíthatatlanságáról szóló alkotmányos alapelv miatt akadt fönn a taláros testületen, egyéb szektorokban is elkép­zelhetők gondok. A nemzetgaz­dasági miniszter a jövő évi költ­ségvetésről szólva mondta: 10- 11 ezerrel csökkenhet a közszfé­ra létszáma, miután az önkor­mányzati, oktatási és egészség- ügyi reform nyomán jövőre 250 ezer közalkalmazott tér vissza a központi állami körbe. A 62 év fölötti kötelező nyugdíjba vonu­lás kormányterve Matolcsy sze­rint 20 milliárdos megtakarítást hozhat. A somogyi közszféra ta­lán legnagyobb munkaadója-. ként Kaposvár önkormányzata nem rendelkezik adatokkal ar­ról, hogy egy ilyen szabály mi­lyen hatással lenne dolgozóikra. Kéki Zoltán címzetes főjegyző­től megtudtuk: az önkormány­zat költségvetésében rögzített, közszférában engedélyezett lét­számuk 2367. A polgármesteri hivatalban az idén senkit sem érintene a jogszabály. A feladat- ellátást nem befolyásolná a dön­tés, hiszen az érintett nyugdíjba vonulók álláshelyét azt követően is be kellene tölteni, tudatta a hi­vatal főjegyzője. A megyei kormányhivatal még ennyire sem vette komo­lyan Matolcsy tervét. Közölték: amint a jogszabály hivatalos for­mában megjelenik, a hatásait a tartalmából kiindulva vizsgál­ják a létszámok, és a feladatel­látás tekintetében. Előzetesen a témában véleménynyilvání­tásra nincs lehetőségük. A kor­mányhivatal, korábbi tájékozta­tása szerint, 943 munkavállalót regisztrált az év elején Somogy­bán, tíz százalékát érintette a ja­nuár 11-i döntés a leépítésről. A 94-es szám mintegy fele tény­leges elbocsátással került ki a törzshivatalból és a 15 szakigaz­gatási szervtől, a többi álláshely betöltetlen volt. A korábban 3,5-4 ezer em­bernek munkát adó intézmény- fenntartó megyei önkormány­zat hivatalában ma 25-30-an dolgoznak, így e körben nagy nyugdíjazási arányra nem lehet készülni. A megyei intézmény- fenntartó központ több mint kétezer alkalmazottja közül azonban sokak életét befolyásol­ná a 62 éves nyugdíjba vonulá­si kényszer. Ha Matolcsy arány­számai ülnek, átlagosan és dur­ván - a szektorok között jellem­ző különbséggel nem számolva - négy százalék lehet az alkal­mazottak körében a nyugdíjko­rúak aránya. Ez alapján Kapos­vár önkormányzatának közel 100, a megyei intézményfenn­tartónak mintegy 90 munkavál­lalója kerülne nyugdíjba jövőre. A felsőoktatásban is kikezde­né a 62 éves szabály a műkö­dés elemi feltételeit. A tudomá­nyos minősítéssel rendelkezők, idősebb professzorok aránya az akkreditált szakok szempontjá­ból kulcskérdés. Kaposváron a mintegy ezer egyetemi dolgozó közül több tucat lehet, aki a kő­be vésett nyugdíjkorhatárt elér­ve oktat. Köztük Répa Imre álta­lános és tudományos rektorhe- lyéttes, akinek a kórházi főigaz­gatói pályázatát hiúsította meg a pályázat kiírása után a feltéte­lek közé került új, az aspiránsok korát 62 évben maximáló kri­térium. A kórházszövetség ál­tal „jogszerűnek, de nem túl ele­gánsnak” mondott gesztusról a professzor lapunknak azt mond­ta: közszolgaként minden körül­mények között elfogadja, amit a jogszabályok diktálnak. Erről beszélt Fehér József, az MKKSZ főtitkára - az 5-6 ezer „túlkoros” pedagógus közül egy kistelepülés szaktanárát éppúgy nem lehet elküldeni, mint egy egyetemi professzort. Ha nem lesz, aki tanítson, s ha nincs elég tudományos fokozat­tal rendelkező oktató, nem biz­tosíthatják a felsőoktatási intéz­mény működéséhez szükséges akkreditáció feltételeit. A jogalkotó diktálhat a nyugdíjazásban, de a módszer olykor kifogásolható Utasi: a 20 milliárdos spórolás csak blöff az orvosok nyugdíjkényszer­ének visszássága hamar kibu­kott: az államtitkár rosszallotta az elöregedő korfájú szakmá­ban a „tizedelést”. A 62 év felet­ti 5000 orvos és 9000 szakápo­ló nélkülözhetetlen az egészség­ügyben. Ezt Fehér József, a Ma­gyar Köztisztviselők, Közalkal­mazottak és Közszolgálati Dol­gozók Szakszervezete főtitkára mondta. Utasi Tamás, a szak- szervezet somogy-tolnai titkára blöffnek tartja a 20 milliárdos spórolást. Szerinte nincs már a rendszerben felesleges munka- vállaló, hiszen az elmúlt két év­ben 32-33 ezer fővel csökkentő közszféra létszáma: 2010 óta 618 ezerre. Az a baj, hogy a stá­tuszt is megszűntetik, így nem lesz a fiataloknak munkájuk, mondta Utasi. Juhász Tibort és Vörös Tamást is érinthetné AZ ALKOTMÁNYBÍRÓK, kÖZÜSZt- viselők, kormánytisztviselők, egyetemi tanárok esetében 70 év a felső határ. Ha ez változik - Matolcsy elképzelése szerint fog -, az érinti Juhász Tibor kor­mánymegbízottat, aki 2013. de­cember 10-én tölti be 62. évét. Nyugdíjazná a jogszabály Vörös Tamás megyei főjegyzőt, aki 1949. május 12-én született, a '70-es évek óta dolgozik a köz- igazgatásbah'.'Kéki Zoltán de­cember 14-én tölti be a 60-at, a kaposvári címzetes főjegyző számára egy új kinevezésre le­hetne hatással a jogszabály. Ujkéry nem perel, de szerinte a szolgálati nyugdíjpótlék olcsóbb lett volna ► Folytatás az 1. oldalról formai És tartalmi okból visz- szaható döntést hozott az AB: megsemmisítette a bírói kar csaknem tizedét nyugdíjba küldő jogszabályt. Ez ugyanis sérti a bírói függetlenségből fakadó alkotmányos követel­ményeket. A helyzet nem vál­tozik azonban, akik sérelme­zik a döntést, munkaügyi bí­róságon kereshetik az igazu­kat. Ujkéry Csaba nem tarto­zik közéjük. A törvényszék 43 éves szolgálat után nyugdíjba vonult elnöke megbékélt a sor­sával, és ezen a taláros testü­let döntése sem változtatott. Megérti ugyanakkor azokat a kollégáit, akik rosszul élték meg a pályájukat keresztbe vágó ukázt. Szerinte nincs még egy olyan hivatás, mely­ben a jövedelem 30 százalé­kára esik vissza a nyugdíja­zás mértéke. Élni lehet ebből, de megélni nem feltétlenül, ezért javasolták a szolgálati nyugdíjpótlék bevezetését, amit egy időben a Ház bizott­sága is támogatott. KÉRDÉSÜNKRE ELMONDTA: a fokozatosság elvével lehetett volna alkotmányos megoldást találni a 70 éves nyugdíjkor­határuk leszállítására. így ugyanis a legtapasztaltabb ge­neráció tűnt el. Az ő 30-40 éves fellebbviteli tanácselnöki rutinjuk nem mérhető össze fiatalabb kollégáikéval. Mely nemzedékben ezzel együtt hisznek, hiszen ők nevelték ki őket az utódlásra. JEGYZET szűcs TIBOR Morajló szótlanság sokszor, és sajnos egyre többször érezzük úgy, hogy talán a túlhumanizált jog­rendszer nem képes megfe­lelő válaszokat adni a bűn és bűnhődés mai kérdéseire; vagy legalábbis a társadalmi elvárás jóval szigorúbb ak­tuálisan annál, mint amit a tyúklopástól a bestiális gyil­kosságokig a jogalkotók va­lamikor papírra vetettek. Új büntető törvénykönyvünk születőben van, s a régin a kétharmadnyi erő bizonyo­san változtatni fog, de azt is borítékolhatjuk előre, marad még majd bennünk hiányér­zet a szabályrendszer meg­születése után is. bándy kata meggyilkolása kapcsán szinte azonnal új­ra napirendre izzott a ha­lálbüntetés kérdése. Példa­ként hozva többek között egy szintén Pécsett több év­tizeddel ezelőtt megrázó gyermekgyilkosságot, mely­nek elkövetőjét az akkori jogrend kivégeztette. Beszé­lünk róla, de mindenki pon­tosan tudja, nincs realitása a halálbüntetés visszaállításá­nak Magyarországon, hiszen több nemzetközi egyezmény is köti hazánkat; az Alap­vető Jogok Chartája egye­bek mellett leszögezi: „sen­kit sem szabad halálra ítélni, sem kivégezni.” Tehát a poli­tikus, aki a kérdésben még­is a gyilkosok életének kiol­tása mellett érvel, egyszerű­en kétes fürdőt vesz a köz­vélemény hullámaiban, el­cserélve a jogállamot ingová­nyos, percekig tartó népsze­rűségéért. MINDEZEKKEL EGYÜTT mégis félve várjuk az ítéletet. S előre tudjuk, a még el nem hangzott szavakig: bármeny­nyit is kap majd Bándy Ka­ta gyilkosa, kevés lesz... Ki­mondhatatlanul kevés. a társ, aki elveszíti párját, özvegy lesz; a gyermek, aki szülők nélkül marad: árva, de a szülőre, ki gyermekét eltemetni kénytelen, nincs magyar szó. Folytathatják az igazgatók pályázatok A napokban átvehetik a kinevezéseket ► Folytatás az 1. oldalról A formai és tartalmi hibák So- mogyot sem kerülték el: hét in­tézményben kezdődött újra a procedúra. A Somogy Megyei Intézményfenntartó Központ­hoz (SMIK) tizenegyen nyújtot­ták be pályázatukat. Augusztus elsejétől 2017. július 31-ig szól­nak a napokban eldőlt igazga­tói kinevezések. Úgy tudjuk, az érintetteket e hét elején tájékoz­tatták a miniszteri döntésekről - egyelőre még csak szóban -, s várhatóan még a héten át is ve­szik a kinevezésüket. A megyei szakképző intéz­ményeket összefogó somogyi TISZK élére egyedül Szamosi Lóránt pályázott, őt is fogják ki­nevezni értesülésünk szerint a következő öt évre. A siófoki Per- czel Mór Gimnázium esetében már nehezebb volt a döntés, két pályázó lévén. Az eddigi igazga­tó, Vaskóné Csák Erika az intéz­ményi szavazás során az összes dolgozó, a pedagógusok, a szü­lők és a diákok körében is több­séget kapott Varga Zoltánnal szemben, utóbbi egyébként ko­rábban már irányította a siófoki középiskolát, a kormányváltást követően azonban az oktatási államtitkárságra hívták és egy ideig ott dolgozott. A minisz­ter információnk szerint Vas­kóné Csák Erika mellett dön­tött. Információnk szerint a ba­latonboglári központú Dél-Bala­toni Kollégium igazgatója Gás­pár László marad, míg a fonyó- di Mátyás gimnázium élén Bán­tó Zsuzsanna folytathatja. Előb­bi helyen egy érsekújvári, utób­bin egy szekszárdi aspiráns is akadt, gyenge megítélésű pá­lyázattal. Úgy tudjuk, a kaposvári Du- ráczky módszertani iskolában is marad a mostani vezető, Gyu- rina Éva főigazgató. A somogyvári speciális isko­lában Tóth László, a kaposvá­ri tanulási képességet vizsgáló bizottság élén Bakonyi Zoltán­ná a vezető, pályázatukról és kinevezésükről nincs informá­ciónk. ■ B. T. - F. I. Születésnapi ajándék a könyvtáltól. Az ember születésénél mindig vannak fontosabb történések és események, de azért az ember számára mégiscsak az adott nap marad az első legfontosabb emlék, ha csak írá­sos is. Hogy a születés napján mi történt, azt a sajtó rögzíti évtizedek óta. A megyei könyvtár különleges dosszié összeállítására képes: a nagy nap kisebb-nagyobb eseményeit tallózzák össze. Holdra- és partraszállás, be­vonulás és kivonulás, köztársaság- és pártalapítás: évjárattól függően ki-ki megkapja a magáét, a születésnapi rezümét. Tehát: „hányás vagy”? Hazahordta az iratokat a kormányszolga KÖZOKIRATTAL VISSZAÉLÉS miatt emelt vádat egy 58 éves kapos­vári férfi ellen a városi ügyész­ség. A vádlott köztisztviselő­ként, majd kormánytisztviselő­ként dolgozott a kormányhiva­tal egyik szakigazgatási szer­vénél, s csak saját, munkavéde­lemmel kapcsolatos irataihoz férhetett volna, s csak a szak­terület igazgató-helyettesének engedélyével vihetett volna el iratokat a munkahelyéről. En­nek ellenére 2011. május 19. és 31. között hazavitte az iratokat, 413-at, így az ügyészség ugyan­ennyi közokirattal visszaélés miatt emelt vádat ellene, s pró­bára bocsátást javasolt a vád­iratban. ■ A. V. 1

Next

/
Thumbnails
Contents