Somogyi Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-14 / 164. szám

2012. JULIUS 14., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP 5 Alig öt kilométerre a „paradicsomtól” csisztapuszta Nyugaton szállodasor épült volna már egy ilyen adottságú fürdő mellé Úgy öt kilométer aszfaltcsík hiányzik, hogy Csisztafürdő turistaparadicsommá válhas­son. így viszont békebeli falu­si fürdő a múlt évezredből. Vas András Kicsit szocreál a fíling, a nyolc­vanas évek közepét idézik a fém­vázas műanyagszékek, s a fapa­dok, mégis kellemes érzés fogja el az embert, ha átlép a csiszta- pusztai fürdő kapuján. Melynek bejáratánál kedves néni kínál­ja népi hímzéses portékáit, ki­használva, hogy hétköznap jó­részt külföldiek érkeznek meg­mártózni a Buzsáktól öt kilomé­terre található termálfürdőbe. Mely nagyjából hasonló távol­ságra fekszik a Balatontól is, az­az igazi aranybányává válhatna, ha... Ha éppen sikerülne végre megépíteni Fonyód felől a hosz- szú esztendők óta beígért utat, így ugyanis csak nagy kerülő­vel, húsz-huszonöt kilométeres autózással Lengyeltótin át le­het eljutni a zsáktelepülésre - az autópálya feletti híd már hét éve elkészült, a tervek is régóta a fiókban porosodnak, ahogyan a gyógyszállóé is, csak a cirka négy és fél kilométeres beton­csík hiányzik. Persze így is épül-szépül a fürdő, a bejárattal átellenben, a kerítésen kívül már látsza­nak az új, minden igényt kielé­gítő medence és kiszolgálóblokk alapjai, lesz gyerekpancsoló és masszázsmedence is a mostani leharcoltak helyett. Melyek fe­lett a manapság már meglehe­tősen ritkán látott műanyag hul­lámtető próbál valami árnyékot adni a rekkenő forróságban. A medencékben üldögélőket azonban láthatóan nem zavar­ja a meleg: persze, ha így lenne, vélhetően nem a 42 fokos ter­mált választották volna kikap­csolódásul, s a másik két me­dence 37, illetve 34 fokos vize sem hoz igazi felüdülést a sza- harai júliusban. Mozgásszervi bajokra annál hatásosabb a ké- nes-hidrokarbonátos termálvíz, s a gyógyulás, de legalábbis a jobbulás érdekében sokan tűrik becsülettel a meleg vizet.- Hosszú évek óta járunkide - emelkedik ki mellig a vízből Ek- chart Schlinnemann, majd asszo­nyára néz, aki tanácstalanul tár­ja szét a kezét, mióta is utaznak minden nyáron cirka nyolcszáz kilométert a bajorországi Nürn- berg mellől Buzsákra. Illetve hi­vatalosan a Balatonra járnak, hiszen Bogláron szállnak meg, de a vakáció két hete alatt átlag minden másnap Csiszta felé ve­szik útjukat. - Németországban egy ilyen adottságú fürdő mel­lett tucatnyi szálloda épült vol­Hétköznap jórészt külföldiek áztatják magukat, ám hétvégén az ország minden pontjáról érkeznek vendégek A kiszolgáló létesítmények a nyolcvanas évek hangulatát idézik, ám a retró egyáltalán nem zavaró na már, s persze éttermek, bá­rok, boltok. Erről a helyről vi­szont alig tudni valamit, mi is egy ismerősünktől hallottunk róla anno, aki egyszer itt nya­ralt, s egy magyar barátja meg­mutatta neki a fürdőt. Ahonnét a butiksor és az étter­mek ugyan hiányoznak, de bü­fé akad, ahogyan kávézó, masz- százs és fodrász is: a jelenlegi for­galomhoz elegendő kapacitással. Igaz, egy napozgató magyar házaspártól megtudjuk, nyaran­ta csak a hétköznapok ilyen bé­kések, hétvégenként megsok­szorozódik a tömeg, egyre töb­ben járnak ide Budapestről, a fürdő környékén vagy Buzsákon olcsón találni szállást - sőt, egy kemping is nyílt Csisztán -, s a békés-barátságos fürdőben nyu­godtan szabadjára lehet engedni a gyerekeket, nincs olyan pörgés és tumultus, mint a közeli Fonyó­don. Melynek hegye szinte a für­dő fölé magasodik, szinte hihe­tetlen, hogy majd1 öt kilométer. A huszonötről nem is beszélve... ■ Ön milyen fürdőkbe jár legszívesebben? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: SONLINE.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. Pók balkán rockot választana a zsiráf esküvőjére tehetség Dj Pauk horvát, román, szerb zenéket vegyít nagy sikerrel populáris elemekkel Kaszával, ősi módon arattak • idén is Görgetegen A dél-somogyi horvátság iden­titását varázsolja mixeibe a da­rányi Egréder István, aki a leg­jobb lemezlovasok közé került a Petőfi Rádió versenyében. Magas, szőke és mosolygós sráccal találkozom, akit bi­zony már hallottam somogyi horvát falvak rendezvényein zenélni, mégsem gondoltam volna, hogy egyszer egy tehet­ségkutató legjobbjai közé ke­rül. Még június elsején indult az egyik nagy közszolgálati rádió lemezlovas versenyének előselejtezője, ahol a verseny­zők egy héten át egyórás ösz- szeállításokkal váltották egy­mást. A háromfordulós meg­mérettetés produkcióit a rá­dió rögzítette, majd a 400 profi és amatőr lemezlovas bemuta­tói közül szakmai zsűri válasz­totta ki azt a nyolcvanat, ame­lyek továbbjutottak a második fordulóba. Ezeket később leját­szották a rádióban. Köztük volt Dj Pauk is - magyaros kiejtés­sel „pók”, amely egy becenév­ből, a vízipókból horvátosodott -, akit egyik barátja csábított a versenyre, s bár régóta lemez­lovas, egy időre felfüggesztette ezt a tevékenységét. Azt mond­ta „próbáljuk meg, mit vesztek vele”, és bejött.- Műfaji megkötés nem volt, ezért balkán diszkó stílusban Egréder István, alias Dj Pauk indultam, ami nem egy elter­jedt műfaj, de van rá igény, szeretik az emberek - mond­ta Egréder István, akit bará­tai általában csak Pityukának hívnak. - Javarészt horvát, ro­mán, szerb zenéket vegyítek populáris elemekkel, ritmu- sos, érzelmes dallamokba cso­magolva, melyekben nagy sze­repe van a hangszerek közül például a hegedűnek és a tan­góharmonikának. A különleges egyveleg ter­mészetesen a szakmai zsűrit is megfogta.- Érdekes kérdések is vol­tak, például hogy egy zsiráf keresztelőjén mit játszanék? ­mesélte Dj Pauk. - Én egy roc- kos dallamot választottam. A felvételen izgult picit, ne­héz volt zenélni, mert folyama­tosan jöttek-mentek az embe­rek, néha megálltak, de nem lehetett tudni, mit gondolnak a produkciójáról.- Örülök annak, hogy beke­rültem a második fordulóba, innentől minden továbbit már ajándéknak veszek - árulta el Egréder István. - Meglehető­sen érdekesen érzem magam, mert nagyon furcsa, hogy az ember az egyik pillanatban még ismeretlen, a másikban viszont már mindenki vele fog­lalkozik. ■ Jeki Gabriella aratás Tizennégy éve a görge- tegi nyugdíjas hagyományőr­zők voltak a kezdeményezői a népszokások felelevenítésének, s idén is ősi módon: sarlóval és kaszával végezték a gabo­na betakarítását. Aratási dal­csokrukkal kezdődött a feszti­vál. A templomban imával em­lékeztek Sarlós-Boldogasszony napjára, az aratás patrónájára, s a legnehezebb paraszti mun­ka kezdetére. Csorba Tamás lá- bodi plébános megáldotta az aratókat és az aratás eszközeit. Majd zeneszóra ment ki a „tö­meg” a búzaföldre. Ebéd után a szépkorúak sióagárdi kariká- zóval arattak sikert. ■ G. A. A Szahara után jöhet Ázsia, a Kara-kum és a Kaukázus asia-race Sivatagban, sztyeppén, hegyeken át vezet a 9500 kilométeres terepraliverseny útvonala Azt hinné az ember, elege lett a homokból egy életre, hiszen az elmúlt három évben kétszer is bejárta autóval a Szaharát: a ka­posvári Lukics János előbb a Bu- dapest-Bamakó-ralin próbálta ki magát, majd a klasszikus Pá- rizs-Dakar vonalán végighaladó Heroes Legenden amortizálta le a kocsit és saját idegrendszerét. Ám úgy tűnik, számára olyan a sivatag, mint hajósnak a tenger illata: ha egyszer szerencséje volt hozzá, többé nem tud elszakad­ni tőle. így aztán Lukics János az idén is keresett magának egy nagy „homokozót”, csak éppen nem délnyugat, hanem kelet felé, s benevezett az Asia-race-re: a le­gendás Selyem-út rali útvona­lán 9500 kilométert tesznek meg a versenyzők, szinte járhatat­lan terepen, Ukrajnán, Oroszor­szágon, Kazahsztánon, Türkme­nisztánon át Azerbajdzsánig.- Azt mondják, az ázsiai te­rep nehezebb - indokolta konti­nensváltását Lukics János. - Itt ugyanis a homok mellett hegyek és füves sztyeppe is vár ránk. Elsőként a Kárpátok, ugyanis a mezőny Nyíregyházáról indul szombaton reggel, hogy aztán Ukrajnába átérve alig hatvan ki­lométer után letérjenek a kiépí­tett utakról, s nekivágjanak a he­gyeknek. Három nap alatt 2200 kilométert kell leküzdenie a hu­szonhárom indulónak, az első Az autóra festett térkép is mutatja, mekkora kihívás előtt áll Lukics János célállomás Doneck, s igazából a kelet-ukrán várostól kezdődnek az igazi megpróbáltatások. A kö­vetkező célpont az oroszországi Volgadonszk, majd Asztrahán, onnan le a Fekete-tengerhez, majd fel a Fehér-hegyekbe, utá­na ki a sztyeppére, át a sivatag­ba, végül az utolsó akadály a Ka­ukázus, a végállomás pedig Pja- tigorszk, úgy kétszáz kilométer­re a Fekete-tengertől.- Az első ötben szeretnénk vé­gezni - jelentette ki Lujó, majd hozzátette: legalábbis, ha a tech­nika nem babrál ki velük. Utób­bi fontos, hiszen a Heroes Legen­den a kocsi felmondta a szolgá­latot, így érthető az óvatosság. - Megpróbálunk vigyázni rá ­folytatta Lukics János, aki beval­lotta, a Kara-kumtól tart a legjob­ban, ugyanis igencsak rossz ta­pasztalatai vannak a homokról. - Aljas egy közeg, de megbirkó­zunk vele. Vélhetően az elemek mellett a mindennapi környezettel is ha­sonlóan meg kell küzdeniük: a víztől, csakúgy, mint Afrikában szigorúan el lettek tiltva a ver­senyzők, akik viszont örültek, mert Ázsiába nem kellett millió­nyi oltás - ettől függetlenül per­sze azért tartanak az ismeretlen­től, hiszen nem a legbékésebb vi­déken autóznak majd. Akad olyan szakasz, ahol a helyi iszlamista lá­zadók miatt csak konvojban lehet majd haladni... ■ Vas A. > t í i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents