Somogyi Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-11 / 161. szám

4 MEGYEI KORKÉP 2012. JULI US 11., SZERDA Tártat a gazdag barcsi iparosok hagyatékáról és üzeneteiről Szomszédok csípős hangulatban méhháború A mézgyűjtők miatt a szomszédok állítólag a kertbe sem tudnak kimenni ritkaságok A tisztes ipart di­csőíti a barcsi Dráva Közérde­kű Muzeális Kiállítóhely új ki­állítása, amely a 18. század vé­gétől napjainkig ad ízelítőt írá­sos és tárgyi emlékek felvonul­tatásával a településen dolgo­zó iparosok életéből és mun­kásságából. Nagyon érdekes végignézni az anyagot. Ugyan­is a tárlat valamennyi bemuta­tott tárgyának jelképes üzene­te van. Az 1938-ban készült mér­leg bárddal és a redőnyhúzó kampóval például azt szimbo­lizálja, hogy ezekben az évek­ben a kisipar megmérettetett és hanyatlásnak indult. Sza­bó, suszter, fodrász és kalapos- csak néhány a rögtönzötten, de nagy alapossággal felépí­tett műhely közül, melyek ar­■ Az első írásos emlék a kiállításon az 1794-es barcsi iparosok neveit gyűjtötte össze ról üzennek, hogy milyen fon­tos szerepet játszottak Barcs kulturális életében az iparo­sok. Hiszen itt készítették a mezőgazdasági eszközöket, la­kásberendezéseket, ide jártak borbélyhoz, cipészhez, és kút­fúrót, házépítőmestert is innét hívtak.- Az ismert iparosok között felbukkan a bútoripar a Gujzer testvérek asztalosüzemével, az óragyár, melynek toronyórái közül sok Erdélybe is eljutott- egészítette ki a látottakat Ró­zsás Márton munkatárs. - Az­tán például Otártics György la­katos kapukat és fémterméke­ket gyártott, Murer György­nek pedig a mézeskalácsai vol­tak széles körben ismertek és népszerűek. Ugyanakkor ritka­ságszámba mennek a Golf Já­nos fésűsmester hagyatékából fennmaradt termékek, így pél­dául a tehénszarvból készült fésű. A tárlat a következő hóna­pokban is várja a vendégeket, ahol virágkötő, telefon- és vil­lanyszerelő vagy épp bérau­tó-üzemeltető is megtalálható a jegyzékekben, hirdetésekben és a fotókon. Mindezek igazi csemegék, s főleg a környék­beliek számára, mert nekik sok-sok ismerős név és arc kö­szön vissza. ■ Jeki G. Cirka száz méhcsalád kontra két família: Magyaregresen egy méhészet miatt mérge­sedett el a helyzet a szom­szédok között. A vita végén a tettlegesség is szóba került. Vas András Fák és bokrok veszik körbe Véghék méhészetét, ám a rovarok mégis zavarják a szomszédokat- Ki jönne be hívatlanul öt­ven méterre a kertembe?! - hü- ledezik Végh István. - Hiába is tennénk ki bármit, mindent el­lopnak.- El akarunk menni innen - veszi át a szót a felesége -, nem fejlesztünk semmit, pörgetőhá­zat sem építettünk, csak fenn­tartjuk a jelenlegi állapotot. Már vettünk egy új területet fel­jebb, Kaposfüred felé, egy szán­tóföldi darabot, ám kell néhány év, mire megnőnek a fák: napra, szeles területre nem lehet kap­tárt tenni. Mostanra megnőttek a fák, ám kiderült, valószínűleg arra vezet majd a 67-es elkerülő út újabb szakasza... A méhészházaspár kompro­misszumkésznek tűnik, a prob­A polgármester által emlege­tett a 15/1969-es MÉM rendelet szerint a méhészkedést erre al­kalmas területen mindenki sza­badon gyakorolhatja. Háztöm­bök területén méhészetet létesí­teni és fenntartani nem szabad. A rendelet 2. paragrafusának második bekezdése szerint mé­hészetet közös használatú épü­lettől és a szomszéd ingatla­noktól négy méter, használat­ban levő utóktól pedig az út lémáról nem is nagyon hallot­tak: néhány éve ugyan feljelen­tették őket, ám előtte senki sem szólt, váratlanul érte őket a ható­ságok látogatása.- Megértjük a szomszédokat, hiszen tudjuk, gyerekeik is van­nak - tördeli a kezét Végh Ist­vánná -, állandó gyomorgörcs­ben dolgozunk, ha a szomszéd­ban hangosabban felkiált vala­melyik kicsi: fohászkodunk, ne méh csípje meg. Tódor-Bosnyákék udvarában nehéz-bármiféle hosszas-mun­kába fogni, főként ilyen meleg­ben. A rovarok minden illatra, nedvességre reagálnak, ha va­laki izzadni kezd - ami ilyen forróságban előfordul... -, má­ris köröznek körülötte. melletti vízvezető árok külső szélétől számírott tíz méter tá­volságon túl szabad csak elhe­lyezni. A harmadik bekezdés pedig kimondja: ha a szom­széd ingatlantól nem lehet megtartani a négyméteres tá­volságot, a méheknek ellenke­ző irányban, vagy legalább két- méter magas, tömör kerítés vagy élő sövény létesítésével kell biztosítani adagosban ki­repülést.- A férjem és a fiam is aller­giás a méhcsípésre - állítja Tó- dor-Bosnyák Éva. - Az uramat az esküvőnk előtti napon a sze­ménél csípték meg, úgy nézett ki a ceremónián, mintha be­húztak volna neki egyet. Hiá­ba a forróság, a kerti medencé­be sem tudom kiengedni a gye­reket, tele van méhhel: jönnek inni. Hajlakkot, parfümöt sem használhatunk, mert arra is re­agálnak. Nézze meg a kukori­cánkat, nem tudjuk művelni: a szomszéd vééfalként telepített bokrai miatt nem tud fordulni a traktor. A traktoros már el sem jön, a múltkor őt is összecsip­kedték a méhek. A bokrokból jönnek a kullancsok, a napon­ta szedegetjük ki őket a gyere­A méhcsípés-aliergia Magyarországon a lakosság 2 százaléka érzékeny a rovarcsí­pésekre, a leggyakoribb a méh- és darázsallergia, mely esetén már az első csípés is súlyos ro­hamot válthat ki. Az egész tes­ten bőrkiütések, bőrvörösség keletkezik, az ajak, a szem vize­nyősen beduzzad, fulladás lép fel. Különösen veszélyes a száj­üreg, garat csípése, mely aller­gia nélkül is végzetes következ­ményekkel járhat. Az egresi méhészet megfelel a törvénynek Álomba ringató a zümmögés, ám a helyiek szerint meglehe­tős vakmerőség lenne kifeküd­ni a kertbe, s nemcsak a tűző nap és a bőrrettentő UV-sugár- zás miatt: a magyaregresi utca lakói állítják, méhek tízezrei vo­nulnak a környékbeli naprafor­góföldek felé, megkeserítve az ott élők mindennapjait.- Előfordult, hogy nem tud­tam kijönni a házból, mert egy óriási fekete felhőbe ütköztem - mondja Tódor-Bosnyák Éva, akinek a szomszédjában egy méhészházaspár vert tanyát hat-nyolc éve. Végh Istvánék még akkor te­lepítették több mint száz kap­tárjukat, amikor csak Ottó bá­csi lakott az egresi utcában, ám az idős férfi meghalt, viszont a szomszédos telkeken többen is építkeztek, így a hajdan elha­gyatottnak számító környék be­népesült. S megkezdődött az évek óta tartó méhháború.- Egy 1969-es, szerintem el­avult minisztériumi rendelet szerint lakótelepeken meg lehet tiltani a méhészetet - magya­rázza Bók László, Magyaregres polgármestere -, ám egy falu­ban ezt semmi sem korlátozza. Ráadásul egy októberben élet­be lépő törvény szerint semmi­féle helyi önkormányzati rende­lettel nem lehet korlátozni az ál­lattartást. A falu első embere így tehe­tetlen, főként, hogy a konfliktus eredőjéhez anno maga is hozzá­járult: a területet az önkormány­zat adta el a kaposfüredi házas­párnak, igaz, Bók László szerint akkor senki sem tudta, hogy mé­hészetet akarnak létesítem.- Ha még csak néhány kap­tárról lenne szó, vélhetően sen­ki sem bánná - folytatta a pol­gármester -, ám itt több mint száz méhcsaládról van szó. És még egy tábla sem figyelmeztet a veszélyre. Mindössze egy so­rompó zárja le a telekre vezető utat, bármikor betévedhet egy gyerek. ■ Önnek okozott már bosszú­ságot a szomszédja? Szavazzon hírportálunkon — ma 16 óráig: j SONLINE.hu y A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. kékből. Vagy vegyek galambo­kat? Büdösek, de állítólag szere­tik a méheket...- Mit csináljak? Ebből élünk - jegyzi meg Végh István. Hoz­záteszi, a szomszédok, amikor építkezni kezdtek, tudták, mé­hészet mellett teszik. Bók László szerint az egyetlen megoldást az lenne, ha Véghék elköltöztetnék a kaptárokat egy másik településre, de legalábbis a falu Somogyaszaló felőli olda­lára, ahol többen is méhészked- nek. Egyértelműen Tódor-Bos- nyákék oldalán áll, hiszen ők he­lyiek, Véghék csak dolgozni jár­nak Magyaregresre.- Azt hiszik, itt mindent meg lehet csinálni?! - háborog a fa­luvezető, aki szerint Véghék ál­lítólag annyit mondtak, amikor a szomszédok a méhrajokra pa­naszkodtak, nem kell csapkod­ni, s akkor nem ingerük fel az állatokat. - Persze, és a kertben sem kell dolgozni! - heveskedik a polgármester, aki a figyelme­zető tábla mellett a kerítést is hi­ányolja a méhészet körül.- Éppen maga hívott fel, hogy vegyük meg a telket - vág vissza Végh István, s látható, hamaro­san elmérgesedik a vita. - Hogy itt vannak földek, repce, napra­forgó, akácos. Amúgy éppen a múlt éjjel telepítettük át a felső kaptársort a telek aljába, hogy minél messzebb legyen a szom­szédoktól. Hajlandók vagyunk alkalmazkodni, csak szóljanak, ne a hátunk mögött jelentgesse- nek fel.- Aki_k...ának szegődik, ne reklamáljon, ha... - idézi a mon­dást Bók László, igencsak elvet­ve a sulykot, majd hozzáteszi, benne emberére talált a füredi házaspár, őt nem lehet néhány kiló mézzel megvesztegetni. Er­re Végh István is felcsattan: - Kikérem magamnak, hogy így beszéljen! El akar üldözni?- Maga meg mit akar?! - kia­bál a polgármester is. - Hogy fel­gyújtsák a kaptárait? Volt már erre példa Egresen... Vagy meg­verje valamelyik szomszéd? Azt akarja, hogy börtönbe kerüljön valaki maga miatt?! Leesett állal hallgatjuk az esz­mefuttatást, s érezzük: a felek hosszú lövészárokharcra ren­dezkedtek be, mint anno az el­ső világháborúban Verdunnél. Csak itt harcigáz helyett méh- hadakkal... Kerékpáros pecsétgyííjtők a Balaton körül túra Harmadszor rendezték meg a Spirit of Balaton 24 órás Balaton-kerülő kerékpáros tú­rát. A résztvevőket az egyes Balaton-parti településeken fel­állított állomások várták. A tú­ra nem verseny, célja a telepü­lések pecsétjeinek összegyűj­tése. Idén egyénileg és csapat­ban már kétszáznál is többen indultak neki az ország min­den részéből a 220 kilométeres távnak. 25 állomás várta őket útjuk során. A minden évben július első hétvégéjén rende­zett teljesítménytúra az egyet­len ingyenes esemény a hason­lók között, s mind a résztve­vők, mind az állomások száma évek óta növekszik. ■ V. E. Üzemek eszközeit és berendezéseit fejlesztik a Rinyán mikrovállalkozások Össze­sen tizenöt pályázat érkezett be a Rinya-Dráva Szövetség­hez a határidő lejártáig a mik­rovállalkozások fejlesztése, lét­rehozása jogcímen, melyben egy-egy vállalkozás 1 és 10 millió forint közötti összegre adhatta be igényét a Barcsi és a Nagyatádi kistérség területé­ről. Szíjártó Attila munkaszer­vezet-vezető elmondta: a pályá­zati igény összesen mintegy 100 millió forint, amit elsősor­ban eszköz- és gépbeszerzésre, építésre lehet fordítani. Hozzá­tette: többek közt cukrászda, raklapkészítő üzem, pálinka­főzőé fejlesztésére adtak be pá­lyázatot. ■ J. G. Sávolyi összekovácsoló fesztivál A településen élők, valamint barátaik összekovácsolására rendezték meg a Sávolyi Fesztivált. A szórakozási lehetőségekben és érdekességekben bővelkedő nap istentisztelettel kezdő­dött, a programok sorát pedig helyi és környékbeli fellépők műsora folytatta. A közönség lelkesen megtapsolta a produkciókat. A szervezők sportos elfoglaltságot is kínáltak, illetve a betegségeket megelőző vagy kimutató egészségügyi szűrővizsgálatokra is várták az érdeklődőket. A nagy sikert arató fesztivált a kaposvári Roxínház fellépése, majd pedig hajnalig tartó utcabál zárta Egyszer volt, hol nem volt mesék Balatonberényben fesztivál Mesefesztiválra vár­ták a gyerekeket és szüleiket Balatonberényben. Az egész napos rendezvényt már negye­dik éve szervezte meg a mű­velődési ház. A balatonberé- nyi strandon elevenedett meg a mesebirodalom, ezúttal az Óperenciás tengeren innen... címet kapta. Az interaktív já­tékok reggeltől estig kínálták a különböző kézműves-foglal­kozásokat és vetélkedők - hét- mérföldes csizma, bajvívás, ho­mokvárépítés, aszfaltrajz, me- se-karaoke - is fokozták a han­gulatot. Meseszínházból is ki­jutott: a napot a budapesti ML aManó Színház előadása tette még teljesebbé. ■ Vigmond E.

Next

/
Thumbnails
Contents