Somogyi Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-11 / 161. szám
4 MEGYEI KORKÉP 2012. JULI US 11., SZERDA Tártat a gazdag barcsi iparosok hagyatékáról és üzeneteiről Szomszédok csípős hangulatban méhháború A mézgyűjtők miatt a szomszédok állítólag a kertbe sem tudnak kimenni ritkaságok A tisztes ipart dicsőíti a barcsi Dráva Közérdekű Muzeális Kiállítóhely új kiállítása, amely a 18. század végétől napjainkig ad ízelítőt írásos és tárgyi emlékek felvonultatásával a településen dolgozó iparosok életéből és munkásságából. Nagyon érdekes végignézni az anyagot. Ugyanis a tárlat valamennyi bemutatott tárgyának jelképes üzenete van. Az 1938-ban készült mérleg bárddal és a redőnyhúzó kampóval például azt szimbolizálja, hogy ezekben az években a kisipar megmérettetett és hanyatlásnak indult. Szabó, suszter, fodrász és kalapos- csak néhány a rögtönzötten, de nagy alapossággal felépített műhely közül, melyek ar■ Az első írásos emlék a kiállításon az 1794-es barcsi iparosok neveit gyűjtötte össze ról üzennek, hogy milyen fontos szerepet játszottak Barcs kulturális életében az iparosok. Hiszen itt készítették a mezőgazdasági eszközöket, lakásberendezéseket, ide jártak borbélyhoz, cipészhez, és kútfúrót, házépítőmestert is innét hívtak.- Az ismert iparosok között felbukkan a bútoripar a Gujzer testvérek asztalosüzemével, az óragyár, melynek toronyórái közül sok Erdélybe is eljutott- egészítette ki a látottakat Rózsás Márton munkatárs. - Aztán például Otártics György lakatos kapukat és fémtermékeket gyártott, Murer Györgynek pedig a mézeskalácsai voltak széles körben ismertek és népszerűek. Ugyanakkor ritkaságszámba mennek a Golf János fésűsmester hagyatékából fennmaradt termékek, így például a tehénszarvból készült fésű. A tárlat a következő hónapokban is várja a vendégeket, ahol virágkötő, telefon- és villanyszerelő vagy épp bérautó-üzemeltető is megtalálható a jegyzékekben, hirdetésekben és a fotókon. Mindezek igazi csemegék, s főleg a környékbeliek számára, mert nekik sok-sok ismerős név és arc köszön vissza. ■ Jeki G. Cirka száz méhcsalád kontra két família: Magyaregresen egy méhészet miatt mérgesedett el a helyzet a szomszédok között. A vita végén a tettlegesség is szóba került. Vas András Fák és bokrok veszik körbe Véghék méhészetét, ám a rovarok mégis zavarják a szomszédokat- Ki jönne be hívatlanul ötven méterre a kertembe?! - hü- ledezik Végh István. - Hiába is tennénk ki bármit, mindent ellopnak.- El akarunk menni innen - veszi át a szót a felesége -, nem fejlesztünk semmit, pörgetőházat sem építettünk, csak fenntartjuk a jelenlegi állapotot. Már vettünk egy új területet feljebb, Kaposfüred felé, egy szántóföldi darabot, ám kell néhány év, mire megnőnek a fák: napra, szeles területre nem lehet kaptárt tenni. Mostanra megnőttek a fák, ám kiderült, valószínűleg arra vezet majd a 67-es elkerülő út újabb szakasza... A méhészházaspár kompromisszumkésznek tűnik, a probA polgármester által emlegetett a 15/1969-es MÉM rendelet szerint a méhészkedést erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja. Háztömbök területén méhészetet létesíteni és fenntartani nem szabad. A rendelet 2. paragrafusának második bekezdése szerint méhészetet közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktól négy méter, használatban levő utóktól pedig az út lémáról nem is nagyon hallottak: néhány éve ugyan feljelentették őket, ám előtte senki sem szólt, váratlanul érte őket a hatóságok látogatása.- Megértjük a szomszédokat, hiszen tudjuk, gyerekeik is vannak - tördeli a kezét Végh Istvánná -, állandó gyomorgörcsben dolgozunk, ha a szomszédban hangosabban felkiált valamelyik kicsi: fohászkodunk, ne méh csípje meg. Tódor-Bosnyákék udvarában nehéz-bármiféle hosszas-munkába fogni, főként ilyen melegben. A rovarok minden illatra, nedvességre reagálnak, ha valaki izzadni kezd - ami ilyen forróságban előfordul... -, máris köröznek körülötte. melletti vízvezető árok külső szélétől számírott tíz méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. A harmadik bekezdés pedig kimondja: ha a szomszéd ingatlantól nem lehet megtartani a négyméteres távolságot, a méheknek ellenkező irányban, vagy legalább két- méter magas, tömör kerítés vagy élő sövény létesítésével kell biztosítani adagosban kirepülést.- A férjem és a fiam is allergiás a méhcsípésre - állítja Tó- dor-Bosnyák Éva. - Az uramat az esküvőnk előtti napon a szeménél csípték meg, úgy nézett ki a ceremónián, mintha behúztak volna neki egyet. Hiába a forróság, a kerti medencébe sem tudom kiengedni a gyereket, tele van méhhel: jönnek inni. Hajlakkot, parfümöt sem használhatunk, mert arra is reagálnak. Nézze meg a kukoricánkat, nem tudjuk művelni: a szomszéd vééfalként telepített bokrai miatt nem tud fordulni a traktor. A traktoros már el sem jön, a múltkor őt is összecsipkedték a méhek. A bokrokból jönnek a kullancsok, a naponta szedegetjük ki őket a gyereA méhcsípés-aliergia Magyarországon a lakosság 2 százaléka érzékeny a rovarcsípésekre, a leggyakoribb a méh- és darázsallergia, mely esetén már az első csípés is súlyos rohamot válthat ki. Az egész testen bőrkiütések, bőrvörösség keletkezik, az ajak, a szem vizenyősen beduzzad, fulladás lép fel. Különösen veszélyes a szájüreg, garat csípése, mely allergia nélkül is végzetes következményekkel járhat. Az egresi méhészet megfelel a törvénynek Álomba ringató a zümmögés, ám a helyiek szerint meglehetős vakmerőség lenne kifeküdni a kertbe, s nemcsak a tűző nap és a bőrrettentő UV-sugár- zás miatt: a magyaregresi utca lakói állítják, méhek tízezrei vonulnak a környékbeli napraforgóföldek felé, megkeserítve az ott élők mindennapjait.- Előfordult, hogy nem tudtam kijönni a házból, mert egy óriási fekete felhőbe ütköztem - mondja Tódor-Bosnyák Éva, akinek a szomszédjában egy méhészházaspár vert tanyát hat-nyolc éve. Végh Istvánék még akkor telepítették több mint száz kaptárjukat, amikor csak Ottó bácsi lakott az egresi utcában, ám az idős férfi meghalt, viszont a szomszédos telkeken többen is építkeztek, így a hajdan elhagyatottnak számító környék benépesült. S megkezdődött az évek óta tartó méhháború.- Egy 1969-es, szerintem elavult minisztériumi rendelet szerint lakótelepeken meg lehet tiltani a méhészetet - magyarázza Bók László, Magyaregres polgármestere -, ám egy faluban ezt semmi sem korlátozza. Ráadásul egy októberben életbe lépő törvény szerint semmiféle helyi önkormányzati rendelettel nem lehet korlátozni az állattartást. A falu első embere így tehetetlen, főként, hogy a konfliktus eredőjéhez anno maga is hozzájárult: a területet az önkormányzat adta el a kaposfüredi házaspárnak, igaz, Bók László szerint akkor senki sem tudta, hogy méhészetet akarnak létesítem.- Ha még csak néhány kaptárról lenne szó, vélhetően senki sem bánná - folytatta a polgármester -, ám itt több mint száz méhcsaládról van szó. És még egy tábla sem figyelmeztet a veszélyre. Mindössze egy sorompó zárja le a telekre vezető utat, bármikor betévedhet egy gyerek. ■ Önnek okozott már bosszúságot a szomszédja? Szavazzon hírportálunkon — ma 16 óráig: j SONLINE.hu y A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. kékből. Vagy vegyek galambokat? Büdösek, de állítólag szeretik a méheket...- Mit csináljak? Ebből élünk - jegyzi meg Végh István. Hozzáteszi, a szomszédok, amikor építkezni kezdtek, tudták, méhészet mellett teszik. Bók László szerint az egyetlen megoldást az lenne, ha Véghék elköltöztetnék a kaptárokat egy másik településre, de legalábbis a falu Somogyaszaló felőli oldalára, ahol többen is méhészked- nek. Egyértelműen Tódor-Bos- nyákék oldalán áll, hiszen ők helyiek, Véghék csak dolgozni járnak Magyaregresre.- Azt hiszik, itt mindent meg lehet csinálni?! - háborog a faluvezető, aki szerint Véghék állítólag annyit mondtak, amikor a szomszédok a méhrajokra panaszkodtak, nem kell csapkodni, s akkor nem ingerük fel az állatokat. - Persze, és a kertben sem kell dolgozni! - heveskedik a polgármester, aki a figyelmezető tábla mellett a kerítést is hiányolja a méhészet körül.- Éppen maga hívott fel, hogy vegyük meg a telket - vág vissza Végh István, s látható, hamarosan elmérgesedik a vita. - Hogy itt vannak földek, repce, napraforgó, akácos. Amúgy éppen a múlt éjjel telepítettük át a felső kaptársort a telek aljába, hogy minél messzebb legyen a szomszédoktól. Hajlandók vagyunk alkalmazkodni, csak szóljanak, ne a hátunk mögött jelentgesse- nek fel.- Aki_k...ának szegődik, ne reklamáljon, ha... - idézi a mondást Bók László, igencsak elvetve a sulykot, majd hozzáteszi, benne emberére talált a füredi házaspár, őt nem lehet néhány kiló mézzel megvesztegetni. Erre Végh István is felcsattan: - Kikérem magamnak, hogy így beszéljen! El akar üldözni?- Maga meg mit akar?! - kiabál a polgármester is. - Hogy felgyújtsák a kaptárait? Volt már erre példa Egresen... Vagy megverje valamelyik szomszéd? Azt akarja, hogy börtönbe kerüljön valaki maga miatt?! Leesett állal hallgatjuk az eszmefuttatást, s érezzük: a felek hosszú lövészárokharcra rendezkedtek be, mint anno az első világháborúban Verdunnél. Csak itt harcigáz helyett méh- hadakkal... Kerékpáros pecsétgyííjtők a Balaton körül túra Harmadszor rendezték meg a Spirit of Balaton 24 órás Balaton-kerülő kerékpáros túrát. A résztvevőket az egyes Balaton-parti településeken felállított állomások várták. A túra nem verseny, célja a települések pecsétjeinek összegyűjtése. Idén egyénileg és csapatban már kétszáznál is többen indultak neki az ország minden részéből a 220 kilométeres távnak. 25 állomás várta őket útjuk során. A minden évben július első hétvégéjén rendezett teljesítménytúra az egyetlen ingyenes esemény a hasonlók között, s mind a résztvevők, mind az állomások száma évek óta növekszik. ■ V. E. Üzemek eszközeit és berendezéseit fejlesztik a Rinyán mikrovállalkozások Összesen tizenöt pályázat érkezett be a Rinya-Dráva Szövetséghez a határidő lejártáig a mikrovállalkozások fejlesztése, létrehozása jogcímen, melyben egy-egy vállalkozás 1 és 10 millió forint közötti összegre adhatta be igényét a Barcsi és a Nagyatádi kistérség területéről. Szíjártó Attila munkaszervezet-vezető elmondta: a pályázati igény összesen mintegy 100 millió forint, amit elsősorban eszköz- és gépbeszerzésre, építésre lehet fordítani. Hozzátette: többek közt cukrászda, raklapkészítő üzem, pálinkafőzőé fejlesztésére adtak be pályázatot. ■ J. G. Sávolyi összekovácsoló fesztivál A településen élők, valamint barátaik összekovácsolására rendezték meg a Sávolyi Fesztivált. A szórakozási lehetőségekben és érdekességekben bővelkedő nap istentisztelettel kezdődött, a programok sorát pedig helyi és környékbeli fellépők műsora folytatta. A közönség lelkesen megtapsolta a produkciókat. A szervezők sportos elfoglaltságot is kínáltak, illetve a betegségeket megelőző vagy kimutató egészségügyi szűrővizsgálatokra is várták az érdeklődőket. A nagy sikert arató fesztivált a kaposvári Roxínház fellépése, majd pedig hajnalig tartó utcabál zárta Egyszer volt, hol nem volt mesék Balatonberényben fesztivál Mesefesztiválra várták a gyerekeket és szüleiket Balatonberényben. Az egész napos rendezvényt már negyedik éve szervezte meg a művelődési ház. A balatonberé- nyi strandon elevenedett meg a mesebirodalom, ezúttal az Óperenciás tengeren innen... címet kapta. Az interaktív játékok reggeltől estig kínálták a különböző kézműves-foglalkozásokat és vetélkedők - hét- mérföldes csizma, bajvívás, homokvárépítés, aszfaltrajz, me- se-karaoke - is fokozták a hangulatot. Meseszínházból is kijutott: a napot a budapesti ML aManó Színház előadása tette még teljesebbé. ■ Vigmond E.
