Somogyi Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-08 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 25. szám
4 A HÉT TEMAJA 2012. JÚLIUS 8., VASÁRNAP Magyarország 2011A KSH adatai szerint a tavalyi év nem a mi évünk volt. Az ország népessége 10 millió alá csökkent, romlottak a számok a gazdaságban, a jövedelmi viszonyokban. Kevesen dolgoznak sokat. BŐRÜNKÖN EREZZÜK A STATISZTIKAI A számok szerint nem volt túl sok jó 2011-ben. Kevesebb volt a munka, az újszülött és az új lakás is, mint bármikor, de a pályakezdő fiataloknak és a betegeknek sem könnyű hazánkban. Ez a Központi Statisztikai Hivatal által a héten kiadott Magyarország 2011 című kötet adataiból és elemzéseiből derül ki. VR összeállítás Születésszám: negatív történelmi rekord A 2011 októberi népszámlálás adatai szerint Magyarországon 9 millió 982 ezren élnek, 216 ezerrel - egy nagyváros- „ nyival - kevesebben, mint tíz * éve. Csak Győr-Moson-Sopron 1 és Pest megyékben nőtt a lakosság száma, mindenhol máshol csökkent, legobban Békés (9 százalék), Nógrád (7,5 százalék) és Tolna (7,4 százalék) megyékben. 2011-ben 88050 gyermek született, és 128700-an haltak meg. A nemzetközi összehasonlításban is alacsony születésszám negatív történelmi rekord, míg a halálozásoké 37 év után először csökkent a 130 ezres szint alá. A népesség természetes utánpótlását jelző teljes termékenységi arány 2011-ben 1,24-re süllyedt, elmaradva a generációk reprodukcióját biztosító, 2,1-es értéktől és az 1,6 körüli uniós átlagtól. A csökkenő gyermeklétszám és öregedő népesség nehezíti az oktatás, a szociális és egészségügyi ellátás fenntarthatóságát. 2012. január 1-jén száz gyermekkorúra . közel 117 időskorú jutott, míg egy évvel korábban még 115. A nyugdíjasoknak nem lett rosszabb Az állami nyugdíjrendszerek háború utáni bevezetésekor az országok többségében a nyugdíjkorhatár és a várható élettartam is 65 év volt. A KSH elemzéséből kiderül: az egészségügyi ellátás javulása, a kedvező életkörülmények következtében lényegesen megnőtt a nyugdíjasként töltött évek száma. Számítások szerint 2040- re az OECD-tagországokban a férfiak 65 éves korban várható átlagos élettartama 83 évre, a A foglalkoztatottságon egyedül a közmunka javított tavaly valamelyest A népesség alakulása (tó) Év népesség születés halálozás természetes szaporodás/fogyás 1949 9 205 000 190398 105 718 84 680 1960 9961000 146461 101525 44936 1970 10322000 151819 120197 31622 1980 10709 000 148673 145355 3 318 1990 10375000 125679 145 660-19981 2000 10222 000 97 597 135 601-38004 2010 10014000 90335 130456-40121 2011 9986000 88049 128795-40 746 2012 9958000nőké 87 évre emelkedik a jelenlegi 78-hoz képest. A szakértők mindenütt a továbbdolgozás ösztönzését és/vagy a nyugdíjkorhatár emelését javasolják. A nyugdíjas évek várható száma hazánkban 16,5 év volt 2010-ben, ez a szám évről évre növekszik. Ezen belül a nők átlagosan 18,2, a férfiak pedig 14,1 évig nyugdíjasok. Romló életesélyek, alacsony várható életkor H&O » % . ySRga| A népegészségügyi adatok szerint a lakosság egészségi állapota több területen is romlott. A teljes halálozási arány nálunk a 27 uniós ország átlagának a másfélszerese, a keringési betegségek miatti csaknem a duplája, míg a daganatok okozta halálozás 43 százalékkal haladja meg az uniós átlagot. A százezer lakosra jutó, valamint ezen belül a keringési betegségek okozta halálozás az uniós országok azon negyedébe sorolja Magyarországot, amelyben a legtöbben halnak meg. Európában Magyarországon van a legtöbb tüdőrákos, a daganatok miatti halálozás aránya pedig az egész kontinensen itt a legmagasabb. A születéskor várható élettartam a rendszerváltás óta valamelyest nőtt, ám az uniós átlaghoz és szűkebb környezetünkhöz képest is - Románia kivételével - gyengébbek a magyarországi életesélyek. Közmunka támogatta a foglalkoztatást A hazai munkaerő-piaci helyzet egyik legfőbb jellemvonása az alacsony foglalkoztatási szint - a magyar foglalkoztatási szint az unióban az egyik legalacsonyabb - ami többek között gátja a gyorsabb növekedésnek, a stabilabb állam- háztartási gazdálkodásnak és jövedelmi viszonyoknak. Az alacsony foglalkoztatás magas munkanélküliséggel is társul. A magyarországi arány duplája a cseh és a lengyel aránynak, de jelentősen meghaladja a szlovák és a román hasonló mutatókat, valamint az unió átlagát (10,6 százalék) is. A magyar gyermekek több mint 16 százaléka él olyan háztartásban, ahol nincs kereső. A 15-64 éves lakosság 55,8 százaléka volt foglalkoztatott 2011-ben. A munkanélküliség az unióban és a környező országokban is nőtt. 2011-ben a mutató értéke Spanyolországban, Görögországban, Portugáliában és Szlovákiában volt a legmagasabb (12,8-21,8 százalék), az uniós átlag 9,7 százalék. A foglalkoztatottságon Alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete Épített lakások VR-GRAFIKA FORRÁS: KSH egyedül a közmunka javított tavaly valamelyest. Aki dolgozik, az viszont sokat. Romániát és Lengyelországot követően hazánkban a legmagasabb - 1848 óra/év - a munkával töltött idő. Ez valamennyi volt szocialista országra jellemző, a 12 új tagállam munkavállalói évente átlagosan 1829 órát dolgoznak, 143 órával többet, mint a régi tagállamok polgárai. A feketemunka aránya kutatói becslések szerint 18 százalék, ami mintegy 660 ezer foglalkoztatottat jelent. A feketefoglalkoztatás elsősorban a magasépítésben, a személyi szolgáltatásban, a sofőrök, a gépkezelők körében gyakori. Jövedelmek: a fővárosban keresnek a legjobban A háztartások rendelkezésre álló jövedelmének 2011. évi alakulására kedvezően hatott a személyi jövedelemadó-változás miatt bekövetkező reálbér-emelkedés és a nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése - a KSH szerint. Ennek ellenére a lakosság jövedelmi helyzete nem javult, mivel a munkaerőpiac kedvezőtlen változása, a növekvő törlesztőrészletek, valamint a fogyasztói árak emelkedése ezek pozitív hatását kioltotta. A lakosság jövedelme lényegében két fő részből áll: munkajövedelmekből és társadalmi jövedelmekből. A társadalmi jövedelmek és a nyugdíj aránya egyre nagyobb, a munkajövedelmeké egyre kisebb. Ennek oka főként a társadalmi csoportok összetételének változása. A munkavállalói jövedelem aránya - a foglalkoztatottság alacsony szintjéből adódóan - elmarad az uniós átlagtól. A régiók közötti jövedelemkülönbségek igen számottevőek, a legjobb helyzetben továbbra is a középső és a dunántúli régiók vannak, amit a külföldi tőke- befektetések koncentrációja tovább erősít. Településtípusok szerinti összehasonlításban a fővárosiak kiemelkednek a többi háztartás közül: jövedelmük kétharmadával több, mint a községekben élőké, és egyhar- madával haladja meg az országos átlagot. Csak a háztartási gépek lettek olcsóbbak 2011-ben a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva, utoljára öt évvel ezelőtt, 2006-ban volt ilyen alacsony szinten az infláció mértéke. Az év egészében a legnagyobb mértékben az élelmiszerek ára emelkedett (6,6 százalék). Ezen belül csaknem másfélszeresére nőtt a cukor (48 százalék) és a liszt (43 százalék) ára, az étolajé ötödével emelkedett. Az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt az üzemanyagok (6,2 százalék), a háztartási energia (5,7 százalék) ára, a tartós fogyasztási cikkeké viszont megintcsak csökkent, 1,4 százalékkal. Lakáspiac: rosszabb, mint a háború után A válság nem kedvezett a lakáspiacnak sem. A két világháború közötti gazdasági válság éveiben, illetve a II. világháborút követő nehéz gazdasági körülmények között sem épült eny- nyire kevés lakás az országban - derül ki a KSH elemzéséből. A népszámlálás előzetes adatai szerint 2011-ben az országban 4 millió 383 ezer lakás volt, 318 ezerrel több, mint 2001-ben. Tavaly 13 ezer új lakás épült, ami az előző évihez képest is 40 százalékos csökkenés, pedig 2010- ben is 35 százalék volt a visszaesés 2009-hez képest. Az ok a tőkehiány mellett a piac telítődése és a támogatott hitelek korlátozása. ■s < i
