Somogyi Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-26 / 148. szám

2012. JÚNIUS 26., KEDD 5 MEGYEI KORKÉP Betörtek az ádándi Ő rmester jába, de nem vittek el semmit NDK őmaszádon a búvárok turistacsalogató A máltaiak évente elsüllyesztenek egy hajóroncsot Folytatás az 1. oldalról Kénytelen vagyok ilyen feltéte­lezésekbe bocsátkozni, mert a jelek szerint kezd eldurvulni a négy éve ellenem indított had­járat. Feljelentés nyomán azóta vizsgálódnak az illetékes szer­vek, mára bírósági szakasz­ba került az ügy, jogosulatlan gazdasági előny megszerzését akarják rám bizonyítani egy régebbi beruházás kapcsán he­lyi politikai ellenfeleim. Mivel eddig még nem sikerült „fogást találni rajtam”, ez vezethetett az ügy elmérgesedéséhez, a be­töréshez. Pollák Tibor szerint miután a helyszínelő rendőrök sem találták nyomát, hogy bár­mit elvittek, vagy akár csak el akartak volna vinni a betö­rők, feltették a kérdést ők is: le­hetnek-e a történteknek politi­kai, gazdasági motivációi? - El­mondtam, hogy komoly fejlesz­tések előkészítését végezzük - így a polgármester. - Zajlik a csatornázás közbeszerzési eljá­rása, előkészítjük az Ádándot is érintő, hat-hétszáz millió fo­rintos útépítést és a vízminősé­get javító beruházást. Felmerül bennem az is, hogy a bélyeg­zők érdekelték az elkövetőket, mert esetlegesen egy későb­bi ál-dokumentumhoz kellett a hivatalos bélyegző... Arról is beszélt: az önkor­mányzat költségén szakértők­kel szeretné megvizsgáltatni, helyeztek-e el lehallgató-beren­dezést a hivatalban, történt-e kísérlet áthatolásra a hivata­li számítógépes rendszer tűzfa­lán? ■ F. I. Elsüllyedt egy P29-es parti őmaszád a máltai partok­nál. Pontosabban a helyiek elsüllyesztették a hajdani keletnémet hajót a búvárok kedvéért. Vas András Merthogy az apró földközi-ten­geri szigetország a turizmus szintentartása, de még inkább fellendítése érdekében meg­próbál a nyaralók, s köztük a búvárkodás szerelmesei ked­vében járni. Utóbbiakat például azzal csa­logatja, hogy minden esztendő­ben egy új hajót küld a tenger mélyére: tavaly egy utasszállí­tó, az idén az őrnaszád jelentet­te a szenzációt.- Utóbbi teljes fegyverzettel merült alá, rajta voltak a gép­fegyverek, a védőállványok - magyarázta Rubecz József, a Nautilus Búvárklub elnöke, a Központi Különleges Men­tőszolgálat tagja, aki csoport­jával egy hétig ismerkedett a máltai vizekkel. Egészen pontosan a gozóival: a sziget ugyan az ország része, de a helyiek rendkívül büsz­kék származásukra. És a lát­nivalókra, mint az Azúr ablak nevű sziklaképződmény, me­lyen keresztül elképesztő lát­ványt nyújt a tenger.- A tenger alatt is csodásak a sziklafalak - folytatta Rubecz József -, rengeteg üreg, hasa- dék, lyuk várja az embert, s csodálatos élővilág. Igaz, nem olyan sokrétű a fauna, mint Keletnémet emlék. Géppuskafészek negyvenméteres mélységben mondjuk Egyiptomban a Vö­rös-tengernél, de egészen eg­zotikus állatokkal is lehet ta­lálkozni. A csoport, mely kezdőkből és tapasztalt búvárokból állt látott Szent Péter-halat, tűzha- lat, barrakudákat, sőt, a helyi­ek engedélyével három-négy méteres tonhalak közé is me­rültek.- Kifejezetten Japánnak te­nyésztik őket - tette hozz a Na­utilus elnöke. - S mivel a tá­vol-keleti ország csak élő halat vásárol, így a nyílt tengerben óriási hálókkal elkerítve kiala­kítottak egy tonhalneveldét. Különleges élmény volt vagy kétszáz példány közé a vízbe ereszkedni. Az engedékenység persze az üzlet része volt, ugyanúgy, mint a hajók. Utóbbiakat például mindig néhány száz méterre a parttól süllyesztik el, ideális mélység­ben - úgy negyven métert kell merülni hozzájuk -, s a kör­nyéken a partszakaszt is úgy alakítják ki, hogy a búvárok­nak kedvezzen: öltözőbódék, vécék és zuhanyzók szolgálják a kényelmüket.- Az egész ország a turisták­ból él - jegyezte meg Rubecz József -, illetve nemcsak a mál­taiak, de a rengeteg vendég- munkás is. Akik között egyre több a magyar, csak a mi szál­lodánkban hatan dolgoztak. Persze megértem őket: remek idő, a hazainál magasabb élet- színvonal, kiváló nyelvgyakor­lat. S ott a tenger, ahol csodála­tosan lehet merülni... ■ Vas A. Izgalmak és kapások: bojliznak a bajnokok horgászat Két fellőtt minira­kéta jelezte hétfőn délben a raj­tot a Desedán. A jubileumi Im- perial Baits bojlis verseny in­dulói a kifejezetten termetes amúrokra és pontyokra hor­gásznak. A tó körül öt szektort alakítottak ki, 70 csapat küzd a pontokért. Az első néhány óra - már ami a halakat illeti - eseménytelenül telt el, az el­ső nagyobb fogást estére, éjsza­kára jósolták a szervezők. Tel­jesítményüket rögzítik, így az esetleges hibákat is. Melynek első hallásra is súlyos követ­kezményei vannak: vétség ese­tén 25, illetve 50 kilót vonnak le. Kozári Miklós, a Kaposvá­ri Sporthorgász Egyesület el­nöke szerint a megjósolt csapa­dék felfrissülést hozhat, amely­nek kifejezetten kedvező hatá­sa lehet az újabb kánikulai na­pok előtt. ■ HARSÁNYIM. Megkezdődött a verseny Országos bionapot tartottak a vámosi Krisna-völgyben minden, ami bio Előadások, könyvbemutató, séta a gazdaságban és ételkóstoló várta az érdeklődőket a rendezvényen Minden, ami bio, fő a termé­szetesség - a hétvégén hato­dik alkalommal rendezte meg a Magyar Biokultúra Szövet­ség és a Dél-Dunántúli Biokul­túra Egyesület az országos bio­napokat. A dél-dunántúli szekciónak hazánk legnagyobb ökofalva, a somogyvámosi Krisna-völgy adott otthont. Lakatos Attilától, az egyik Krisna-völgyi szerve­zőtől megtudtuk: olyan kiállító­kat, résztvevőket fogadtak a ré­gióból a hagyományos rendez­vényen, akik ökológiai növény- termesztéssel, biotermények­kel, biokultúrával foglalkoz­nak. A tönköly specialitások­tól kezdve a biokozmetikumo­kon, tisztítószereken át a mé­zig, a gyümölcskészítménye­kig sok mindent felvonultattak az izgalmas Krisna-völgyi hét­Minden ami bio. Országos bionapok a somogyvámosi Krisna-völgyben végén. A Krisna-völgybe kiláto­gató érdeklődők többnyire ab­ból a körből kerültek ki, akik szeretnének, vagy már e sze­rint élnek. A szakmai előadásokon meg­tudhatták azt is, hogy mitől bio a bio, mit takar a zöld pajzs technológia, megismerhették a nagyszékelyi és a Krisna-völgyi ökofalut és ötleteket kaphattak az önellátáshoz. A somogyvá­mosi konferencia második fe­le a gyakorlati bemutatóké volt, az érdeklődők sétát tehettek a Krisna-völgyi gazdaságban és bioételeket kóstolhattak: olyan étkeket, mint például az alu- patrát, ami sárgaborsólisztből készült fűszeres krumplis te­kercs, valamint a halavát, ami búzadarából, cukorból, vajból, gyümölcsdarabokból álló indi­ai édesség. ■ Vigmond Erika Gyuriit kaptak a darányi gólyafiókák Terus néni, aki kezet fogott Horthy Miklóssal régi idők kereki tanúja „Csak az orra, az nem stimmel, az életben nagyobb is, görbébb is volt” gyűrűzés Megkapták az egye­di jelölésüket szolgáló gyűrű­ket a darányi kisgólyák. Ele­ven és Eper idén méretükből adódóan több nehézséget okoz­tak a gyűrűző szakembernek. Cseresznyés Géza a gólyapro­jekt koordinátora elmondta: kö­zel száz látogató érkezett a Gó- lyalesők találkozójára. - Meg­volt bennünk a félsz a gyűrű­zés előtt, de végül minden a tervek szerint történt. A koráb­bi évek gyakorlatától eltérően, idén fekete ruhával takarták le a madarak fejét méretük miatt, és hogy ne féljenek. Az Inter­neten végigkövethető gólyapár fiókáinak első repülése július vége felé várható. ■ JEKIG. Nem tehet bele az újságba, azt elárulom, hogy Terus néninek hívnak, de le nem fényképez­het, nem vagyok én hozzászok­va, hogy így ki legyek pellengé- rezve - bocsátja előre Terus né­ni a kereki főutcán. Terus nénit persze már szárnyra kapta az internet, most, hogy visszaállí­tották a helyére a vörös festék­től megtisztított Horthy-szob- rot, Csicsai László kereki alpol­gármester még a fényképét is kitette a Facebook-oldalára, az­zal, hogy nemcsak a gój moto­rosok voltak jelen az aktuson, hanem Terus néni is, aki kis­lány korában kezet fogott Hort­hy Miklóssal. - Véletlenül keve­redtem arra, boltban voltam, ott mondták, hogy most teszik visz- sza a szobrot a helyére - mesé­li Terus néni. - Nosza, ezt lát­nom kell, mondtam, hiszen az avatójára nem tudtam elmenni, fájtak a lábaim. Életében is ta­lálkoztam a kormányzóval, hát csak megnézem, hogy milyen szobrot csináltak neki. Mindent aprólékosan megszemléltem: a sapkáját, a ruháját, a cipőjét... Hónapszámosok voltak, affé­le szerződött munkások Satz- ger László birtokán - ugrunk vissza jó pár évtizedet az idő­ben. Terus néni 1924-ben szüle­tett és tizenöt éves lehetett, ami­kor kezet foghatott Horthyval. - Gyakran szokott errefelé va­dászni, jóban volt a Satzgerek­Csak az orra, az nem stimmel... kel, akik Bálványoson laktak, de a kereki vár alatt volt a va­dászházuk, sokszor a faluból to­borozták napszámba a hajtókát. Lédermájer István volt a gazda­tiszt, ő vett fel bennünket a gaz­daságba dolgozni, s egyszer a barátnőmmel kettőnknek szól­tak, hogy fogjunk egy kosarat, menjünk el a Józsi bácsihoz, ő majd telerakja gyümölcsökkel és vigyük fel a vadászházba. Józsi bácsi a lelkünkre kötötte, nehogy egy fürt szőlővel is ke­vesebb legyen, mire fölérünk, meg van olvasva. Láttuk, hogy egy nagy, kerek faasztal áll a fa árnyékában, alatta egy férfi és egy nő. Satzgerné, aki özvegy­asszony volt, ülve maradt, a fér­fi azonban odajött hozzánk és azt kérdezte tőlünk, magázód- va: elfáradtak, lányok? Aztán nyújtotta a kezét és mondta: jó napot, én vagyok az ország kor­mányzója. Ismerős volt, mondja Terus néni, képen már látta korábban Horthyt. Hát így történt a nagy találkozás. Máig nem felejtem, az iskolában tanultuk, fújni kellett a helyes megszólítást: ő- főméltóságú vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. Az asszony azt is elárulta, mi a véleménye a faszoborról: - Le a kalappal a művész előtt. Csak az orra, az nem stimmel. Életben ennél na­gyobb, görbébb orra volt. ■ F. I.

Next

/
Thumbnails
Contents