Somogyi Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-24 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 23. szám
A HÉT TÉMÁJA 2012. JÚNIUS 24., VASÁRNAP élelmiszer-biztonság Az ennivaló hatalmas üzlet, a hamisítása is eurómilliárdokat jelent a csalóknak. A legtöbbet maguk a vevők tehetnének, hogy a pénzükért jó minőséget kapjanak. A trükkök tára kifogyhatatlan, a hatóság igyekszik lépést tartani a legújabb módszerekkel. OLCSÓ HÚSNAK NEM CSAK A LEVE HÍG Az, hogy ruházati termékeket, illatszereket hamisítanak, szinte mindennapos. Arra azonban kevesebben gondolnak, hogy élelmiszert hamisítani ennél is nagyobb üzlet, ráadásul még az egészségre is veszélyes lehet. Vásárlásnál kell odafigyelni, hogy elkerüljük a bajt. Fábos Erika A múlt héten 1,2 tonna csirkehúst foglaltak le Pest megyében, mert illegális üzemben dolgozták fel, ráadásul éppen kurkumába mártogatták, amikor a hatóság megjelent. Erre azért volt szükség, hogy sárga legyen, és tanyasinak tűnjön, mert úgy drágábban lehet eladni. Ez az élelmiszer-hamisítás egyik olyan változata, amelyik egyszerűen csak pofátlan, de olyan is akad, amikor mérgező vagy egészségre veszélyes adalékanyagokat vetnek be annak érdekében, hogy nagyobb haszonra tehessenek szert az élelmiszert előállítók. Bár a felmérések szerint a magyar fogyasztó leginkább utcai árusoktól vagy a piacokon jut hamis élelmiszerekhez, ezek a termékek gyakorlatilag a teljes kereskedelemben előfordulhatnak. Azért, hogy minél kevesebbszer csaphassák be a gyanútlan vásárlókat, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) dolgozik. Az ellenőrzéseket szúrópróbaszerűen vagy bejelentések alapján végzik, de van egy éves terv is, melynek alapján haladnak. Ezt úgy állítják össze, hogy aktuálisan mindig a szezonális dolgokat ellenőrizzék. Azt, amiből éppen a legtöbb fogy, és ott, ahol a legtöbb probléma merülhet fel. Húsvétkor a füstölt árut, karácsonykor a bejgliket és a húsokat, nyáron pedig jellemzően a büféket, a fesztiválokat és a piacokat ellenőrzik, valamint azokat az áruféleségeket, amelyek érzékenyek a melegre. Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke azt mondta: a hamisítási esetek nagy részében a fogyasztó egészségkárosodásával nem kell számolni, és minden esetet egyedileg bírálnak el, hogy az is kiderüljön, szándékosan akarták-e megtéveszteni a fogyasztókat. „Ha - mondjuk - valamiben több a só vagy más adalékanyag, az lehet élelmiszer-hamisítás, de más elbírálás alá esik, mint a teljesen egyértelmű csalások - mondta Oravecz Márton. - Ide tartozik, amikor átcímkéznek, átcsomagolnak egy terméket, meghosszabbítják a minőségmegőrzési, fogyaszthatósági idejét, ha az eredetvédett termékeket hamisítják, ha nem bioterméket biotermékként forgalmaznak, ha lejárt alapanyagból élelmiszert állítanak elő, ha nem emberi fogyasztásra szánt húst emberi fogyasztásra értékesítenek. Ezek egyértelműen a fogyasztók megtévesztésére történnek, és nem véletlenül." Évente 350 ezer élelmiszer-biztonsági vizsgálatot végeznek Magyarországon A hatóság ilyenkor megsemmisíti a termékeket, bírságot szab ki, és az eset felkerül a Vidékfejlesztési Minisztérium honlapjára, az élelmiszerrel kapcsolatos jogsértést elkövetők listájára, melyet bárki megr nézhet. Erre a listára az idei évben eddig 50 bejegyzés került. Importborokból, növényi zsírt tartalmazó tejporból, mézből, kolbászokból és húsáruból szerepel a legtöbb rajta. Az Európa-szerte lefoglalt termékek listáját a rossz minőségű borok vezetik, majd az olívaolaj, a sajt, a paradicsomszósz és az édességek következnek. Az élelmiszerek hamisítása ugyanis hatalmas üzlet. Pontos információ nincs arról, hogy Magyarországon mekkora károkat okoz ez, de a NAV adatai szerint a tendencia növekvő. Az unió területén Olaszországban a legnagyobb méretű a baj, egy nemrég lezárult parlamenti vizsgálat szerint a helyi maffiának az ellátási lánc minden szektorában van érdekeltsége, és éves szinten 12,5 milliárd euró összegű jövedelmet szedhet össze élelmiszer-hamisításból. „Magyarországon ilyen formában leggyakrabban a védett eredetű szalámi- és kolbásznevekkel élnek vissza - mondta Oravecz Márton. - Ilyenkor többszörös kárt okoznak, hiszen ezeknek a gyártóknak a hírnevét is komolyan veszélyeztetik. Nem csak azzal, hogy egy rosz- szabb minőségű áruhoz jutnak a fogyasztók és azzal azonosítják a márkát, de azzal is, hogy a híradásokból értesülnek arról, hogy hamisítottak egy terméket, de az emberekben már nem marad meg a pontos információ, csak az, .hogy valami baj volt vele, és inkább más márkát vásárolnak legközelebb”. A legtöbb élelmiszer-hamisítási ügy Kínában van, ahol még mesterséges anyagokból előállított tojást is találtak, és a legnagyobb botrány is ott tört ki 2008-ban, amikor a ragasztó- gyártásban használt melamint kevertek több tízezer tonna tejporba, hogy fehérjében dúsnak tűnjön. 300 ezer csecsemő és gyerek betegedett meg, legalább hatan meghaltak. A hús és tejtermékek, kon- zervek és készételek mellett a zöldségekre és gyümölcsökre ugyanaz a szigor érvényes, mint bármelyik másik élelmiszerre. A NÉBIH évente több mint háromezer mintát vesz szúrópróbaszerűen bárhol, ahol a fogyasztók is hozzájuthatnak zöldséghez, gyümölcshöz. Jordán László, a NÉBIH al- elnöke azt mondta: a többi tagállamhoz viszonyítva nálunk ritkán fordul elő, hogy a zöldségek, gyümölcsök között veszélyeset találnak. „Összességében elmondható, hogy az unión kívüli országból érkező áru kockázatosabb - mondta Jordán László. - A magyar zöldség és gyümölcs megbízható és biztonsággal fogyasztható, érdemes tehát azt keresni, a piacon is ugyanattól az őstermelőtől venni azt, amit megeszünk”. Oravecz Márton ugyanerre hívta fel a figyelmet: „a kistermelő a becsületét is árulja, és rendszerint ugyanabból a húsból, füstölt áruból eszik maga is, amit árul, zöldség, gyümölcs esetében pedig a felesleget adja el, érdemes tőle vásárolni, hiszen hozzá vissza lehet menni, közvetlenül lehet érdeklődni az előállítás körülményeiről, tehát megbízhatóbb, mint egy nagy áruházláncból vagy kisboltból beszerzett külföldi élelmiszer”. Trükkök, melyekkel becsaphatnak • az ecetes víz csodát tesz: nem csak lemossa a nyákos ragacsot a romlott húsról, de elveszi a szagát, és a színét is élénkíti, ráadásul a hús pH- ját savas irányba tolja, tehát napokra megfékezi a baktériumszaporodást. • KURKUMÁVAL, SÁFRÁNNYAL sárgítják a csirkehúst, hogy tanyasinak tűnjön. • a mézben nem lehet hozzáadott cukor! Ha mégis, az hamisítvány. • egy felvágottban vagy sonkában minél több a zsír és a víz, annál kevesebb a hús, így rosszabb a minősége. • a vajban és a sajtban nem lehet növényi eredetű zsiradék! Ha van, az hamisítvány. • A gesztenyét gyakran helyettesítik tarkababbal, ha túl olcsó, gyanakodjon! • az olvadt fagylalt veszélyes. Ha a tetején jégkristályokat lát, azt jelenti hogy visszafagyasztották. • A fasírozott általában maradék húsokból és készételekből készül, azt egyen inkább otthon! • A fogast úgy ismeri fel a tányéron, hogy rajta van a bőre, ha nincs, olcsóbb pangasiust kapott. • ha nyersen mérik mega halat, hurkát, kolbászt, becsapták, mert sütés közben elveszíti a súlyuk 30 százalékát. • az üdítőket hígíthatják, mert a víz olcsóbb, figyeljen erre, és inkább bontatlan palackot vegyen! Tíz jó tanács a nyárra 1. Ne vegyen olyan helyen fagyit, ahol szivaccsal vagy koszos vízben tisztítják az adagolókanalat, fertőzésveszélyes! 2. A meleg ételt forrón, a hűten- dőt jéghidegen kell megkapnia. 3. Figyeljen a higiéniára, és ha legyet, darazsakat lát, akkor vásároljon inkább máshol! 4. Figyeljen, hogy a tálcáját ne mérjék bele az étel árába, és hogy a köretet ne a húsétel árán számítsák fel! s. Ha túlzott olajszagot érez a lángososnál vagy a pecsenyés- nél, azt jelenti, hogy elhasználódott olajban sütnek. 6. Figyeljen, hogy a zöldségesnél olyan minőségű árut kap-e meg, amelyet a pultról kiválasztott! 7. Nyáron készétel helyett inkább frissensülteket válasszon! 8. A túl olcsó termék legyen mindig gyanús, nézze meg a szavatossági időt, a származási helyét, zöldség-gyümölcs esetében az állapotát! 9. Alkalmi árustól ne vegyen élelmiszert! A legtöbb hamis és romlott áru tőlük származik. ío. A pénzéért megfelelő minőségű termék és szolgáltatás jár: a kifogásolt élelmiszert ne fogyassza el, észrevételéta vásárlók könyvében rögzítse, vagy hívja fel a Nemzeti Élemiszer- lánc-biztonsági Hivatalt zöld számát, hogy mások ne járjanak pórul! FORRÁS: NEBIH.GOV.HU A i* 4 A A 4 Hol betegedtek meg az emberek élelmiszertől? (2011.) Élelmiszeripar --------------------------------n------------ Engedély nélküli élelmiszer 20 , - forgalmazás 1,75% ^^■1 ________ 7 JÉ ® A Közétkeztetés-------m ^IsSn'ív. "• ''f’WmZá *— Vendéglátás 942 ■ ■ H Ki. 171 82,63% 15,00% VR-GRAFIKA
