Somogyi Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-24 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 23. szám

A HÉT TÉMÁJA 2012. JÚNIUS 24., VASÁRNAP élelmiszer-biztonság Az ennivaló hatalmas üzlet, a hamisítása is eurómilliárdokat jelent a csalóknak. A legtöbbet maguk a vevők tehetnének, hogy a pénzükért jó minőséget kapjanak. A trükkök tára kifogyhatatlan, a hatóság igyekszik lépést tartani a legújabb módszerekkel. OLCSÓ HÚSNAK NEM CSAK A LEVE HÍG Az, hogy ruházati terméke­ket, illatszereket hamisíta­nak, szinte mindennapos. Arra azonban kevesebben gondolnak, hogy élelmiszert hamisítani ennél is nagyobb üzlet, ráadásul még az egész­ségre is veszélyes lehet. Vásárlásnál kell odafigyelni, hogy elkerüljük a bajt. Fábos Erika A múlt héten 1,2 tonna csirke­húst foglaltak le Pest megyé­ben, mert illegális üzemben dolgozták fel, ráadásul éppen kurkumába mártogatták, ami­kor a hatóság megjelent. Erre azért volt szükség, hogy sárga legyen, és tanyasinak tűnjön, mert úgy drágábban lehet elad­ni. Ez az élelmiszer-hamisítás egyik olyan változata, amelyik egyszerűen csak pofátlan, de olyan is akad, amikor mérge­ző vagy egészségre veszélyes adalékanyagokat vetnek be annak érdekében, hogy na­gyobb haszonra tehessenek szert az élelmiszert előállítók. Bár a felmérések szerint a ma­gyar fogyasztó leginkább utcai árusoktól vagy a piacokon jut hamis élelmiszerekhez, ezek a termékek gyakorlatilag a tel­jes kereskedelemben előfor­dulhatnak. Azért, hogy minél kevesebbszer csaphassák be a gyanútlan vásárlókat, a Nem­zeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) dolgozik. Az ellenőrzéseket szúrópróbasze­rűen vagy bejelentések alapján végzik, de van egy éves terv is, melynek alapján haladnak. Ezt úgy állítják össze, hogy aktuá­lisan mindig a szezonális dol­gokat ellenőrizzék. Azt, amiből éppen a legtöbb fogy, és ott, ahol a legtöbb probléma merülhet fel. Húsvétkor a füstölt árut, ka­rácsonykor a bejgliket és a hú­sokat, nyáron pedig jellemzően a büféket, a fesztiválokat és a piacokat ellenőrzik, valamint azokat az áruféleségeket, ame­lyek érzékenyek a melegre. Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hiva­tal elnöke azt mondta: a hamisí­tási esetek nagy részében a fo­gyasztó egészségkárosodásával nem kell számolni, és minden esetet egyedileg bírálnak el, hogy az is kiderüljön, szándéko­san akarták-e megtéveszteni a fogyasztókat. „Ha - mondjuk - valamiben több a só vagy más adalék­anyag, az lehet élelmiszer-ha­misítás, de más elbírálás alá esik, mint a teljesen egyértel­mű csalások - mondta Oravecz Márton. - Ide tartozik, amikor átcímkéznek, átcsomagolnak egy terméket, meghosszab­bítják a minőségmegőrzési, fogyaszthatósági idejét, ha az eredetvédett termékeket hami­sítják, ha nem bioterméket bio­termékként forgalmaznak, ha lejárt alapanyagból élelmiszert állítanak elő, ha nem emberi fogyasztásra szánt húst embe­ri fogyasztásra értékesítenek. Ezek egyértelműen a fogyasz­tók megtévesztésére történnek, és nem véletlenül." Évente 350 ezer élelmiszer-biztonsági vizsgálatot végeznek Magyarországon A hatóság ilyenkor megsem­misíti a termékeket, bírságot szab ki, és az eset felkerül a Vidékfejlesztési Minisztérium honlapjára, az élelmiszerrel kapcsolatos jogsértést elköve­tők listájára, melyet bárki megr nézhet. Erre a listára az idei év­ben eddig 50 bejegyzés került. Importborokból, növényi zsírt tartalmazó tejporból, mézből, kolbászokból és húsáruból sze­repel a legtöbb rajta. Az Euró­pa-szerte lefoglalt termékek listáját a rossz minőségű borok vezetik, majd az olívaolaj, a sajt, a paradicsomszósz és az édes­ségek következnek. Az élel­miszerek hamisítása ugyanis hatalmas üzlet. Pontos informá­ció nincs arról, hogy Magyaror­szágon mekkora károkat okoz ez, de a NAV adatai szerint a tendencia növekvő. Az unió te­rületén Olaszországban a legna­gyobb méretű a baj, egy nemrég lezárult parlamenti vizsgálat szerint a helyi maffiának az el­látási lánc minden szektorában van érdekeltsége, és éves szin­ten 12,5 milliárd euró összegű jövedelmet szedhet össze élel­miszer-hamisításból. „Magyarországon ilyen for­mában leggyakrabban a védett eredetű szalámi- és kolbászne­vekkel élnek vissza - mond­ta Oravecz Márton. - Ilyenkor többszörös kárt okoznak, hiszen ezeknek a gyártóknak a hírne­vét is komolyan veszélyeztetik. Nem csak azzal, hogy egy rosz- szabb minőségű áruhoz jutnak a fogyasztók és azzal azonosít­ják a márkát, de azzal is, hogy a híradásokból értesülnek arról, hogy hamisítottak egy termé­ket, de az emberekben már nem marad meg a pontos információ, csak az, .hogy valami baj volt ve­le, és inkább más márkát vásá­rolnak legközelebb”. A legtöbb élelmiszer-hamisí­tási ügy Kínában van, ahol még mesterséges anyagokból előál­lított tojást is találtak, és a leg­nagyobb botrány is ott tört ki 2008-ban, amikor a ragasztó- gyártásban használt melamint kevertek több tízezer tonna tejporba, hogy fehérjében dús­nak tűnjön. 300 ezer csecsemő és gyerek betegedett meg, leg­alább hatan meghaltak. A hús és tejtermékek, kon- zervek és készételek mellett a zöldségekre és gyümölcsök­re ugyanaz a szigor érvényes, mint bármelyik másik élelmi­szerre. A NÉBIH évente több mint háromezer mintát vesz szúrópróbaszerűen bárhol, ahol a fogyasztók is hozzájuthatnak zöldséghez, gyümölcshöz. Jordán László, a NÉBIH al- elnöke azt mondta: a többi tag­államhoz viszonyítva nálunk ritkán fordul elő, hogy a zöldsé­gek, gyümölcsök között veszé­lyeset találnak. „Összességében elmondható, hogy az unión kívüli ország­ból érkező áru kockázatosabb - mondta Jordán László. - A magyar zöldség és gyümölcs megbízható és biztonsággal fo­gyasztható, érdemes tehát azt keresni, a piacon is ugyanattól az őstermelőtől venni azt, amit megeszünk”. Oravecz Márton ugyanerre hívta fel a figyelmet: „a kister­melő a becsületét is árulja, és rendszerint ugyanabból a hús­ból, füstölt áruból eszik maga is, amit árul, zöldség, gyümölcs esetében pedig a felesleget adja el, érdemes tőle vásárolni, hi­szen hozzá vissza lehet menni, közvetlenül lehet érdeklődni az előállítás körülményeiről, tehát megbízhatóbb, mint egy nagy áruházláncból vagy kisboltból beszerzett külföldi élelmiszer”. Trükkök, melyekkel becsaphatnak • az ecetes víz csodát tesz: nem csak lemossa a nyákos ragacsot a romlott húsról, de elveszi a szagát, és a színét is élénkíti, ráadásul a hús pH- ját savas irányba tolja, tehát napokra megfékezi a bakté­riumszaporodást. • KURKUMÁVAL, SÁFRÁNNYAL sárgítják a csirkehúst, hogy tanyasinak tűnjön. • a mézben nem lehet hozzá­adott cukor! Ha mégis, az ha­misítvány. • egy felvágottban vagy son­kában minél több a zsír és a víz, annál kevesebb a hús, így rosszabb a minősége. • a vajban és a sajtban nem lehet növényi eredetű zsira­dék! Ha van, az hamisítvány. • A gesztenyét gyakran helyet­tesítik tarkababbal, ha túl ol­csó, gyanakodjon! • az olvadt fagylalt veszé­lyes. Ha a tetején jégkristályo­kat lát, azt jelenti hogy vissza­fagyasztották. • A fasírozott általában ma­radék húsokból és készételek­ből készül, azt egyen inkább otthon! • A fogast úgy ismeri fel a tá­nyéron, hogy rajta van a bőre, ha nincs, olcsóbb pangasiust kapott. • ha nyersen mérik mega ha­lat, hurkát, kolbászt, becsap­ták, mert sütés közben elveszí­ti a súlyuk 30 százalékát. • az üdítőket hígíthatják, mert a víz olcsóbb, figyeljen erre, és inkább bontatlan palackot ve­gyen! Tíz jó tanács a nyárra 1. Ne vegyen olyan helyen fa­gyit, ahol szivaccsal vagy ko­szos vízben tisztítják az adago­lókanalat, fertőzésveszélyes! 2. A meleg ételt forrón, a hűten- dőt jéghidegen kell megkapnia. 3. Figyeljen a higiéniára, és ha legyet, darazsakat lát, akkor vásároljon inkább máshol! 4. Figyeljen, hogy a tálcáját ne mérjék bele az étel árába, és hogy a köretet ne a húsétel árán számítsák fel! s. Ha túlzott olajszagot érez a lángososnál vagy a pecsenyés- nél, azt jelenti, hogy elhasználó­dott olajban sütnek. 6. Figyeljen, hogy a zöldséges­nél olyan minőségű árut kap-e meg, amelyet a pultról kiválasz­tott! 7. Nyáron készétel helyett in­kább frissensülteket válasszon! 8. A túl olcsó termék legyen mindig gyanús, nézze meg a szavatossági időt, a származási helyét, zöldség-gyümölcs eseté­ben az állapotát! 9. Alkalmi árustól ne vegyen élelmiszert! A legtöbb hamis és romlott áru tőlük származik. ío. A pénzéért megfelelő minő­ségű termék és szolgáltatás jár: a kifogásolt élelmiszert ne fo­gyassza el, észrevételéta vásár­lók könyvében rögzítse, vagy hívja fel a Nemzeti Élemiszer- lánc-biztonsági Hivatalt zöld számát, hogy mások ne járja­nak pórul! FORRÁS: NEBIH.GOV.HU A i* 4 A A 4 Hol betegedtek meg az emberek élelmiszertől? (2011.) Élelmiszeripar --------------------------------n------------ Engedély nélküli élelmiszer 20 , - forgalmazás 1,75% ^^■1 ________ 7 JÉ ® A Közétkeztetés-------m ^IsSn'ív. "• ''f’WmZá *— Vendéglátás 942 ■ ■ H Ki. 171 82,63% 15,00% VR-GRAFIKA

Next

/
Thumbnails
Contents