Somogyi Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-20 / 143. szám
6 GAZDASAG HÍRSÁV Varga-Simor közös level az IMF-nek varga Mihály és Simor András az előzetes bejelentések szerint tegnap levelet küldött a Nemzetközi Valutaalapnak, az Európai Bizottságnak és az Európai Központi Banknak, amelyben a jegybanktörvényről szóló megállapodást ismertetik. Erről az IMF-tárgyalásokat vezető Varga Mihály miniszter hétfő este a Hír Tv műsorában beszélt. Az MTI megkeresésére sem a tárca nélküli miniszter titkárságán, sem a jegybankban nem közöltek konkrét információkat a levél tartalmáról. Bortermelés: nagyobb jogkör a hegybírónak? zárt ülésen tárgyaltak az országgyűlési képviselők, a szakma és a szaktárca a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényt módosító javaslatról a mezőgazdasági bizottság albizottsági ülésén. Az ültetvénytelepítési és a kivágási jogok is a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól a hegyközségekhez kerülnének, így felgyorsulna az adminisztráció. Ismét a hegybíró lesz a kivágás és az újratelepítés intézője, hogy helyben lehet intézni az ügyeket, ami a termelő számára kisebb költséggel és fáradsággal jár. OEP: idén 850 millió forint az új modellben Balog Zoltán miniszter az országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) már idén 850 millió forint körüli összeget vár a spanyol modelltől, amelyet a hétfőn elfogadott egészségügyi salátatörvény vezet be. Közlésük szerint augusztustól 532 gyógyszert érint a modell, mely 10 százalékponttal emeli a gyártók régóta támogatott, nem helyettesíthető gyógyszerek utáni befizetési kötelezettségét. 2013-14-ben 5,8-7,4 milliárd forint befizetésével számolnak. Az újítás Balog Zoltán miniszter indítványa volt. Szigorító módosítások az uj munkakódexhez az európai uniós előírások nyomán az új Munka Törvénykönyvét is átíró jogszabály néhol szigorúbb lett. Nem járnak jól a közlekedési alkalmazottak, a kötetlen munkarendben dolgozók - közölte az Adó Online. A kötetlen munkarend bevezetésével nincs túlóra-elszámolás és -kifizetés, nem kell munkaidő-nyilvántartást vezetni. 2012. JÚNIUS 20., SZERDA A földtörvény alapozása is csúszik vitaanyag A MOSZ szerint az agrárium értékvesztése következik a koncepcióból Nem készült el a földtörvény szövegének javaslat szintjén létező változata sem, mivel a koncepció túl sok kérdést utal még nem létező törvények hatáskörébe. így a parlament legkorábban őszszel tárgyalhat majd egy új jogszabályról. Braunmüller Lajos A Vidékfejlesztési Minisztériumban múlt héten tartott miniszteri értekezleten még nem állt rendelkezésre a készülő földtörvény kodifikált szöveg- tervezete, jóllehet korábban a tárca azt ígérte: a nyári szünet előtt elfogadja azt a parlament - tudta meg a Világgazdaság. A földtörvény koncepciója már hetek óta a nyilvános társadalmi vita tárgya, ám jogi szöveg még tervezet szintjén sincs, így szinte biztos, hogy legkorábban ősszel tárgyalhat az Országgyűlés majd egy addigra beterjesztett szöveget. Információink szerint a késlekedés oka, hogy a koncepció túl sok ponton hivatkozik más - még meg nem született - törvényekre, így bizonyos fogalmakat még a definíció szintjén sem dolgoztak ki. Nem világos például, hogy a jogalkotók mit értenek üzemméreti korlátozások, üzemszabályozás alatt, ilyen és hasonló kérdéseket a koncepció később megalkotandó törvényekre bízna. Budai Gyula, a tárca parlamenti államtitkára tegnap a parlamentben is utalt arra, hogy csak ősszel tárgyalják a törvényt: azt mondta, a kormány július 15-ig benyújtja a a javaslatot, amelyről nyáron társadalmi egyeztetést folytathatnak, az őszi parlamenti időszakban pedig a pártok is beszállhatnak ebbe. Az elmúlt napokban az új törvény koncepciója kapcsán felmerült: az jelentősen szűkítené a földtulajdonszerzés lehetőségeit, meghagyva azt a földművesként nyilvántartott magánszemélyek számára, igaz, a felvetést - ahogy az anyag egészét - vitaindítónak szánja a Vidékfejlesztési Minisztérium. Az elképzelés megvalósulása esetén elméletileg Földjét műveli egy gazda. Egyelőre nem tudhatja, pontosan milyen szabályozás vár rá és birtokára a közeljövőben megszűnhetne Magyarországon a befektetési jellegű földvásárlás. „A javaslat több kérdést is felvet” - nyilatkozta ezzel kapcsolatban lapunknak Horváth Gábor. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára kifejtette: „a földet művelő gazdasági társaságok így két lépésben is korlátozva lennének, hiszen nemcsak ők nem szerezhetnek tulajdonjogot, hanem nekik szánt bérletre sem vehetnének földet magánszemélyek, bár gazdasági társaságoknak továbbra sem adna lehetőséget a közvetlen földvásárlásra a kormányzat, a koncepcióból akár külföldi cégek tulajdonszerzése is kiolvasható. A koncepció ugyanis bevezeti a vállalkozói haszonbérletfogalmát. Az ezt szabályozandó majdani törvény - a hagyományos földhaszonbérleti konstrukció mellett - lehetővé tenné az üzletszerűen és élethivatásszerűen meamennyiben ők maguk nem földművelők”. Horváth Gábor szerint ebből levezetve ráadásul a kezdő, gazdálkodni szándékozó vevők sem vehetnének saját termőföldet. A főtitkár szerint ez azért is jelentene problémát, mert a javaslat a „bérelt földön gazdálkodó társaságok elbizonytalanítását jelenti. Emiatt félő, hogy a társaságok nem vállalkoznak fejlesztésekre, és leértékelődhet mindaz a mezőgazdasági vagyon, eszközállomány, zőgazdasági tevékenységgel foglalkozó, nagyobb gazdasággal rendelkező agrárvállalkozó cégek bérletét. A vállalkozói haszonbérlet törvényileg előírt minimális időtartama 15 év, maximális időtartama 35 év, erdő esetén pedig 75 év lenne az anyag szerint. A koncepció ugyanakkor megjegyzi: a majdan megalkotandó törvény lehetővé tenné a felek megegyezése esetén a haszonbérleti idő amely a bérleti művelésre alapozva működik” - vélekedett. Horváth Gábor szerint a lépés következményeként termelésvisszaesést szenvedne el a hazai agrárium, és különösen a gazdasági társaságok által folytatott állattenyésztési tevékenységek, így például a tejtermelés látná kárát a bérleti lehetőségek szűkülésének. Horváth aggályosnak nevezte azt is, hogy ez a leértékelődés épp akkor következne be, amikor az uniós jogszabályok értelmében ki lejártakora tulajdonjog megszerzését egy külön ügylet megkötésével. ezzel a jogalkotó lényegében a nyílt végű lízingre adna lehetőséget a vállalkozások által bérelt termőföldek, mezőgazdasági ingatlanok, eszközök és állatállomány esetében. Mivel a koncepció mindezt állami földek esetében is lehetővé tenné, ez lényegében privatizációt jelentene. kell nyitni a hazai földpiacot a külföldi vevők előtt is. A várható külföldi kereslet miatt sem valószínű, hogy csökkennének a termőföldárak egy ilyen lépés esetleges megvalósulása esetén - nyilatkozta a Világgazdaságnak a foldbro- ker.hu egy neve mellőzését kérő szakértője. Hozzátette: mivel az EU-s szabályozások szerint a liberalizáció után nem lehet különbséget tenni az unió állampolgárai között, valószínűleg a több száz milliós lakossággal rendelkező EU-ban akadna elegendő magánszemély, aki a vétel miatt vállalná az egyébként várhatóan szigorú megkötéseket is. A bróker kifejtette: ennek érdekében nem kizárt, hogy más országokból ideköltözzenek gazdák, már csak azért sem, mert ha egy holland termelő eladja száz hektárnyi termőföldjét, a jelenlegi árszintek mellett idehaza ennek a tízszeresét is megvásárolhatja. Ezért a lehetőségért várhatóan a tényleges, életvitelszerű helyben lakást is vállalni fogják majd egyesek - vélekedett a foldbroker.hu munkatársa. Földprivatizáció jöhet másfél évtizeden belül? Egy év alatt szinte semmit sem nőtt az átlagbér KSH 219400 forint a bruttó, 141900 a nettó átlag, a növekvő közfoglalkoztatás „húzza le” a statisztikát A bruttó átlagkeresetek 3,9, a családi kedvezmény figyelem- bevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,1 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit az év első négy hónapjában - közölte a KSH. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete ezzel 219400 Ft, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 230 500 Ft, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 195600 Ft volt. A nettó átlagkereset az 1,1 százalékos emelkedéssel 141900 forint az év első négy hónapjában. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője arra hívja fel a figyelmet, hogy áprilisban 2,5 A pénzügyesek keresnek legjobban százalékra lassult a bérnövekedési ütem az előző havi 2,7 százalékról, a nettó bérek 0,2 százalékkal estek vissza, így a nettó reálbérek áprilisban átlagosan 5,6 százalékkal csökkentek előző év áprilisához képest. A legjobban és legrosszabbul fizető területek (átlagos bruttó kereset, forint/hónap) Pénzügy, biztosítás _______________470100 In formáció és kommunikáció______420 200 En ergiaipar______________________383 900 Vendéglátás_____________________139 400 Eg észségügyi, szociális ellátás 148 000 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 156 800 Az adatokat azonban több tényező is torzítja - magyarázta az elemző. „Egyrészt az adójóváírás megszüntetése miatt a gyermekes alacsony jövedelműek igénybe vehetik a családi adókedvezményeket, így a nettó bérkiáramlás magasabb, a reálbércsökkenés mértéke pedig kisebb lehetett a nyers adatokhoz képest. Emellett a bérnövekedési ütem csökkenését befolyásolja az összetételhatás is, a kisebb keresettel járó közfoglalkoztatás súlya nagymértékben növekedett, ami lefelé torzítja az átlagot” - mondta Suppan Gergely. Kondrát Zsolt és Hosszú Edmond, az MKB Bank elemzői szerint a statisztikában nem látható pozitív jel azután, hogy a márciusi béradatok alapján jelentősen megnőtt a kockázata a vártnál kisebb bérnövekedésnek. Ennek következtében a korábban prognosztizáltnál nagyobb lehet a reálbérek csökkenése, valamint a fogyasztás zsugorodása - vélik. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal közben közölte: a magyarországi munkáltatók az idei év első öt hónapjában csaknem 255 ezer új álláshelyet jelentettek be, a január-májusi időszakot tekintve ez az utóbbi négy év legmagasabb értéke. A májusi zárónapon 534 ezer álláskeresőt tartottak nyilván. ■