Somogyi Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-18 / 141. szám

EB" • (£ dBHWKBK 133 Í^Pffllorbán Viktor miniszterelnök vasárnap részvétét fejezte ki Najef bin Abdel­I wm . Aziz szaúdi trónörökös halála miatt. A szaúdi királynak írt levelében hangsúlyozta, Jjp */ 3 V I ® y az elhunyt szaúdi koronahercegnek fontos szerepe volt abban, hogy erősödtek é I ür ■M ü ■Ml Szaúd-Arábia külföldi kapcsolatai, így például a baráti kötelék Magyarországgal. jSAf rvii/j Fi a jTj X jé mk HHL Budapesten tüntettek a Horthy-kultusz ellen vasárnap mintegy másfél ezer baloldali és antifasiszta tüntetett a Horthy-rendszer restaurációja, a kormányzó kultuszának újrateremtése ellen Budapesten, a Hősök j terén. A tüntetés fő szervező- | je egy Facebook-csoport volt. Ez mintegy válasz is volt a Fejér megyei Csókakőn fel­avatott újabb Horthy-szobor felállítására.' Kevesen mennek ki a 301-es parcellához nagy imre unokája, Jánosi Katalin azt nyilatkozta, a 301-es parcellához évről év­re kevesebben mennek ki, hogy emlékezzenek az 56-os forradalom mártírjaira. Még szombaton Áder János állam­fő, Kövér László házelnök és Orbán Viktor miniszterel­nök a Vértanúk terén koszo­rúzott az 1989. június 16-án újratemetett Nagy Imre és mártírtársai emlékművénél. Őszre meglesz az ellenzéki költségvetés az mszp őszre alternatív költségvetést dolgoz ki, a szocialisták tervezete a tár­sadalmi igazságtalanságok csökkentésére és a gazdaság élénkítésére helyezi a hang­súlyt - mondta Józsa István frakcióvezető-helyettes va­sárnap. Felhívta a figyelmet, hogy a jövő évi költségvetés kormányzati tervezete újabb 600 milliárd forintos meg­szorítást tartalmaz, ami további lecsúszást jelent a társadalom és a gazdaság számára. Józsa: A kormány igazságtalan Répássy: nem aggódik a Velencei Bizottság összességében demokrati­kusnak és a jogállamiságot szolgálónak találta a Velen­cei Bizottság az általa most vizsgált magyar törvényeket, azaz a választójogi, a nemze­tiségek jogairól és az ügyész­ségről szóló jogszabályokat - nyilatkozta még a hétvégén Répássy Róbert igazságügyi államtitkár az MTI-nek egy tanácskozás után, ahol a kor­mányt ő képviselte. Leszögez­te: a bizottságnak az említett törvényekről most elfogadott véleménye alapján biztosan nem lenne megalapozott az Európa Tanács monitoring eljárásának megindítása Ma­gyarországgal szemben. Patthelyzet Görögországban választás Marad a bizonytalanság és a feszültség a piacokon A nemzetek Európája mellett foglalt állást Orbán Viktor Két rossz közül választani? A legrosszabbat talán sikerül elkerülni, de mi jön ezután...? Az első eredmények sze­rint gyakorlatilag fej fej mellett végzett a jobbol­dali, az EU-IMF által megszabott reformokat elfogadó Új Demokrácia és a hitelmegállapodást elutasító, radikális baloldali Sziriza a megismételt görögországi választásokon. így nemhogy az ország euróövezeti jövőjé­ről, de arról sem lehet sem­mit tudni, kormány lesz-e vagy újabb szavazás. Gyükeri Mercédesz A két rossz eredmény közül talán a rosszabbik született a tegnapi görögországi válasz­tásokon. A közép-európai idő szerint hatórás urnazárás utá­ni első eredmények alapján ugyanis könnyen lehet, hogy az országban újra ugyanaz a patthelyzet alakul ki, mint az előző parlamenti voksolás után. A május 6-i választások nyo­mán az első három helyen vég­zett politikai párt közül egyik sem volt képes többséggel ren­delkező kormányt alakítani. A tegnapi választást követő exit poll eredmények ugyanak­kor azt mutatják: sikerült elke­rülni az Európa-szerte vészes­nek tartott eshetőséget, hogy az EU-IMF-hitelmegállapodá- sokat elutasító, így közvetve az euróövezeti kilépést is kilátásba helyzeté radikális politikai erők kerüljenek többségbe. Erre a rajthoz álló 21 párt közül reá­lis esélye a Sziriza szélsőbal- oldali pártszövetségnek volt, ám némileg finomítja a képet, hogy annak vezetője, Alexisz Ciprasz a kampányban többször is hangsúlyozta: az euróövezeti tagság mellett van, ám a hitelmegállapodást elutasítja. A legelső eredmények szerint a Sziriza mindössze fél szá­zalékkal maradt le a voksolás másik esélyesének tartott jobb­oldali Új Demokráciától. Amíg ez utóbbi a Reuters szerint a voksok 27,5-30,5 százalékát ér­te el, a Sziriza kapta meg a sza­vazatok 27-30 százalékát. így könnyen beigazolódhat londoni elemzők hétvégi jóslata, amely szerint még idén harmadszor is az urnákhoz hívják az ország 9,7 millió választópolgárát. A G20 országcsoport ma kez­dődő csúcstalálkozóján is Euró­pa került terítékre: az Egyesült Államok, Kína, Kanada érthe­tően türelmetlen, hogy több mint két évvel az euróövezeti államadósság-válság kirob­banása óta még mindig nincs meggyőző megoldás. Sőt Gö­rögország, Írország és Portugá­lia után most Spanyolország is bajban van. A Világbank elnöke, Róbert Zoellick is azt jegyezte meg, hogy az európaiaknak „együtt- I működve és nem egymás­sal szembeszegülve” kellene rendezniük közös dolgaikat. Az amerikai politikus alig fél- reérthetően az új francia elnök és a német kancellár közötti né- | zeteltérésekre utalt. Francois Hollandé és Angéla Merkel szombaton is tárgyalt egymás­sal telefonon. A beszélgetésről sok nem szi- ! várgott ki, az Élysée, vélhetően inkább a nemzetközi közösség megnyugtatására, annyit kö­zölt: az „konstruktív és gyü­mölcsöző” volt. Tervek a válság túlélésére: a francia elnök egy 120 milliárd eurós növekedési paktumot szorgalmaz az elmúlt hét egészét uraló negatív hangulat a hétvégére kollektív pánikba csapott át. Ennek pozitív hozadéka is volt, hiszen sorra arra sarkallta az európai kormányokat, hogy az elhúzódó válságból való kilába­lást segítő programokat kezde­ményezzenek. Ilyen volt George Osborne brit pénzügyminiszter terve. A londoni kormány hosz- szú távú, kedvezményes kama­tú bankfinanszírozási progra­mot dolgoz ki közösen a Bank of Englanddel. A jegybank ve­zetője, Sir Mervyn King Osborne-nal együtt ezt a „jelen­legi kivételes körülmények kö­zött” indokoltnak nevezte. George Osborne pénzügymi­niszter nyíltan ki is jelentette, brit gazdaságra hatalmas koc­kázatot jelentene, ha az euróö­vezet összeomlana. A francia elnök is folytatja a növekedési stratégiával kap­csolatos európai kampányát. A Journal du Dimanche vasár­napi lap értesülése szerint Francois Hollandé azonnali, 120 milliárd eurós növekedési paktum elfogadását szorgal­mazza európai uniós partnerei­nél. A francia elnök szerint a 120 milliárd eurót év vége előtt elő lehetne teremteni alapve­tően három forrásból: 55 milli- árdot az Európai Unió struktu­rális alapjának átcsoportosítá­sából -fel nem használt pén­zekből -, 60 milliárdot az Európai Beruházási Bank ré­vén - ehhez azonban azEBB- nek legalább 10 milliárd euró- ra lenne szüksége a részvénye­sektől -, 4,5 milliárdot pedig infrastrukturális projektkötvé­nyekből. Magyarországot még sok évig nem érinti, hogy az EU az erő­sebb integráció, a fiskális és bankunió felé halad, amikor is a tagállamoknak a szuvere­nitás még nagyobb hányadáról kell lemondaniuk. „Levontuk a tanulságot a déli országok vál­ságából: az eurócsoporthoz való túl gyors csatlakozás katasztró­fához vezet” - jelentette ki Or­bán Viktor miniszterelnök a bé­csi Die Presse vasárnapi számá­ban. Magyarország csak akkor csatlakozik az euróövezethez, „ha már teljesen készen áll rá” - mondta. Orbán Viktor a nem­zetek Európája mellett foglalt állást (a másik álláspont az „egyesült Európa”, kevesebb nemzeti hatáskörrel - szerk.). A kontinens legnagyobb elő­nye a sokszínűsége - jelentette ki. Úgy vélekedett, a szuvereni­táshoz kötődő jogok átadásakor „nagyon óvatosnak” kell lenni, s a kulcsfontosságú döntés ebből a szempontból az euróövezetbe való belépés kérdése. „Vannak komoly nehézségeink, de ed­dig nagyon sikeresek voltunk abban, hogy közeledjünk célja­inkhoz” - jelentette ki Orbán. Kifejtette, kormányra lépése előtt Magyarország rosszabb helyzetben volt, mint Görögor­szág. Az IMF-program 2008- ban Európában Magyarország megmentését szolgálta. ■ „A baloldal szétzúzva” a miniszterelnök a baloldal­ról úgy vélte, azt 2010-ben szét­zúzták, az MSZP támogatott­ságnövekedése kapcsán pedig megjegyezte, a Fidesz minden időközi választást megnyert. A vitákat kiváltó Horthy-emlék- művek kérdéséről azt mondta, Közép-Európában a kommunis­ták egyik fő küldetése a múlt kitörlése volt. A mostani viták erre reagálnak. Emlékművek létesítéséről dönteni az egyes önkormányzatok dolga, ám alá­húzta, egy Lenin-, Sztálin- vagy Hitler-emlékművet határozottan ellenezne, mondta Orbán. Kevesebb kárt okoztak tavaly a kártyacsalók Pénzforgalom Az elfogadói hálózatban jelentősen csökkent a veszteség mértéke 2010-hez képest A hazai bankkártyaüzletágban összesen 713,2 millió forintnyi kárt okoztak tavaly visszaélé­sekkel, mely bő 26 százalékkal elmarad a 2010-es összegtől - derül ki a Magyar Nemzeti Bank most közzétett adataiból. A kibocsátói és elfogadói háló­zatban összesen 261,5 millió forintnyi veszteséget kellett leírni, amely szintén jelentő­sen, 45,6 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól. A kibocsátói üzletágban az MNB adatai szerint 11,59 ezer alkalommal követtek el tavaly visszaéléseket össze­sen 568,4 millió forint érték­ben. A darabszám 1,3 száza­lékkal elmaradt a 2010-ben regisztrálttól, ám az érték kis­mértékben, 5,28 százalékkal növekedett az egy évvel koráb­bitól. A leírt veszteség viszont drasztikusan csökkent tavaly a bázishoz képest: a jegybank által kimutatott 127,6 millió forint alig több mint egyne­gyede a 2010-ben regisztrált­nak. A veszteség 62 százalékát ugyanakkor a kártyabirtoko­soknak - vagyis az ügyfelek­nek - kellett állniuk, igaz, ez is nagyjából egyötödével csök­kent 2010-hez viszonyítva. Az elfogadói hálózatban jóval látványosabb a javulás az MNB statisztikái szerint. A vissza­élésekkel érintett műveletek darabszáma itt tavaly több mint 58 százalékkal 2074-re csökkent, míg a felmerült kár értéke is közel kétharmadá­val 144,8 millió forintra esett vissza. A leírt veszteség végül 133,9 millió forintot tett ki - itt is látványos a visszaesés -, amiből a kereskedőknek 28 millió forintot kellett állniuk. Érdekes ugyanakkor, hogy a kereskedők pénztárcáját jobban megterhelték a kár­tyacsalások, hiszen az általuk viselt kár bő 13 százalékkal emelkedett az egy évvel koráb­bihoz képest. A bankjegykiadó automatákkal és más berende­zésekkel kapcsolatos visszaélé­sekből tavaly valamivel több mint másfél ezret regisztráltak a jegybanknál, amelyekből 461 irányult ATM-ek ellen. Kész­pénz illetéktelen felvételével (cash trapping) nem egészen száz alkalommal próbálkoztak a csalók Magyarországon. ■ Barát Mihály A mobilosokra és a netezőkre hajtanak A kibocsátói üzletágban a hamisított kártyákkal követ­tek el a legtöbbször csalást tavaly, hiszen az érintett tranzakciók bő 42 százaléka volt ilyen. Népszerűek voltak a csalók körében a mobiltele­fon, illetve internet útján el­követett visszaélések is: a tranzakciók 27,3 százalékát ilyen műveletek adták. Az el­veszett, ellopott bankkártyák „részesedése” viszont már vi­szonylag alacsony, 17 száza­lék körüli az érintett művele­teken belül. Veszteség megoszlása (kibocsátói üzletágban leírt, visszaélés fajtái szerint, 2011-ben, százalék) Hamis Mobil/internet bankkártyák 27,32 rZár _i Lopott Egyéb Wmfr kártyák 13,33----------1 1-----------16,98 VG-GRAFIKA FORRÁS: MNB

Next

/
Thumbnails
Contents