Somogyi Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-18 / 141. szám

4 2012. JÚNIUS 18., HÉTFŐ A klarinét helyett a labda virtuóza lett tudatos tehetség Eddig minden gyerekkori fogadalmát valóra váltotta - az olimpia még hátravan MEGYEI KÖRKÉP Kovacsics Anikó eddig minden gyermekkori álmát valóra váltotta Kovacsics Anikó valami lehet a Csurgó környéki­ben, hiszen a kisváros és vonzás- körzetéből rendre felbukkan egy-egy klasszis kézilabdázó, mint Gulyás István, Simics Judit, Balogh Beatrix. Vagy éppen Ko­vacsics Anikó. Aki tízévesen kezdte pattogtatni a labdát, s igencsak érzékkel, így nemsoká­ra az utánpótlás-neveléséről hí­res csurgói iskolában találta ma­gát. Innen egyenes út vezetett Nagyatádra, ahol a határokon túl is megsüvegelt győri kézilab­daklub is felfigyelt rá. A korábban a klarinétozásra is rengeteg energiát fordító kislány hat éve a három folyó városába költözött, s kettesével véve a foko­kat a szamárlétrán egy évvel ké­sőbb a félnőtt csapattal készülhe­tett, s 2008-ban már magyar baj­noknak és kupagyőztesnek mondhatta magát. A duplázás azóta minden évben sikerült, s 2009-től már teljes jogú csapat­tagként: Görbicz Anita sérülése miatt a Bajnokok Ligájában dön­tőig menetelő gárdában bízták rá a karmesteri pálcát, az év végén pedig a felnőtt vébécsapatban is helyet kapott - a nemzeti gárdá­ban szeptemberben Németország ellen mutatkozott be Mátéfi Esz­ter kapitánysága idején. Előtte bezsebelt egy junior Eb-ezüstöt, míg az esztendő megkoronázása­ként az év játékosának is meg­szavazták a szurkolók. akiknek a berzenceiek Anikója csak Misi - becenevét édesany­jától örökölte, akit a csurgói is­kolában „keresztelt el” akkori edzője, s az alma materbe irat­kozva a lányra is ráragadt -, s a jövő nagy ígérete még mindig. Csak 21 esztendős lesz, ennek ellenére már két BL-ezüst kevés­sé boldog tulajdonosa: az idén Montenegróban idegenben lőtt kevesebb góllal maradtak alul... ezek után jólesett hazatérni a családhoz, ahol a rokonlátoga­tások mellett leginkább unoka- testvéreit dajkálja szívesen. És persze több ideje jut bolognese- jére is, a kutya hozzá hason­lóan élvezi az igazi otthont a győri bezártság után. No és az édesanya főztjét, aki, ha igazán lánya kedvében akar járni, ma­karónit vagy tejbedarát tesz elé. ki tudja, talán ez is közreját­szik a karrierben, nemcsak a dél-somogyi levegő... Egy hónap szabadságot ka­pott az ETO-tól, s az idő nagy részét a teljes feltöltődés je­gyében Berzencén tölti, csa­ládi körben. Vas András- Szakad az eső. Szép kis vaká­ció...- A hét közepén néhány csapattársammal megyünk a francia riviérára - felelte Ko­vacsics Anikó -, majd ott póto­lom a napozást. Itthon inkább a családdal vagyok. Bár a szü­leim dolgoznak napközben, a tesóim pedig iskolában van­nak.- Egész délelőtt egyedül?- Legalább kialszom ma­gam.- Nincs kéznél egy klarinét?- Már többször gondoltam rá, kellene venni megint egyet. Nagyon szerettem rajta játsza­ni.- A nők inkább a fuvolára sza­vaznak.- Sohasem tetszett. A klari­nét hangja és külleme viszont megfogott. Ráadásul anno azt mondták, van hozzá érzékem.- Mégis feladta a kézilabdáért. Egy pillanatig sem jutott eszébe, hogy eljuthat a Zeneakadémiára vagy a Covent Gardenbe?- Tudtam, mindkettőben nem lehetek sikeres, s a kézi­labda volt az első.- Bejött. Most viszont az üres órákban jól jönne. Tényleg, Győr után nem unalmas Berzencén?- Szeretek itthon lenni, év közben amúgy is csak ritkán tudok hazajönni.- És milyen volt elmenni?- Először nagyon nehéz. Ak­koriban hetente haza is jártam és anyáék is rengetegszer jöt­tek hozzám. És naponta több­ször is beszéltünk telefonon.- Fel sem merült, hogy nem köl­tözik Győrbe?- Kézilabdázó akartam len­ni.- Velős.- A döntést is én hoztam meg, s ezek után a család ma­ximálisan támogatott.- Ha már egyszer édesapja nyomdokain kézilabdázónak adták...- Nagyon kicsi voltam még, amikor elmentünk egy-egy meccsére, nem is nagyon em­lékszem rá. Abszolút véletle­nül kezdtem el játszani. Elein­te fociztam a fiúkkal, ám úgy nyolc évesen kezdtem kilógni közülük. Lefelé. A suliban vi­szont ezen kívül csak tömeg­sportra lehetett járni, ahol mindig kézilabdáztunk. Iga­zából csak Csurgón döntöttem el, hogy komolyan ezzel szeret­nék foglalkozni. Illetve döntöt­tük: a barátnőmmel, Hosszú Brigivel megfogadtuk, hogy egyszer a Győrben fogunk ját­szani.- A jövő heti lottószámokat, ha lehetne... Amúgy miért éppen az ETO?- Óriási rajongói voltunk a csapatnak, imádtuk, ahogy játszanak. Legfőképpen Gör­bicz Anitát.- Hamarosan csapattársak let­tek.- Azért nem volt ilyen egy­szerű. A serdülőbe igazoltak le, s az első edzésen bizony meglepődtem, milyen sokan vagyunk. Rengetegen akartak bekerülni a csapatba.- A második évben mégis a ber- zencei kislány került a felnőtt keretbe.- Hittem magamban.- S ha nem sikerült volna?- Eszembe sem jutott.- Volt más alternatíva?- Még ma sincs. Elképzelni sem tudom, mit csinálnék, ha nem kézilabdáznék. De egyelő­re nem is izgatom magam. Van időm, remélem, még jó ideig játszhatok. Persze azért szeret­nék továbbtanulni, de csakis a sport mellett.- Azért nem lehetett könnyű: gyerekfejjel, egy faluból több­száz kilométerre költözni otthon­ról egy vadidegen nagyvárosba.- Nem egyedi eset: har­mincán jártunk az osztályba, huszonnyolcán kollégisták voltunk. Együtt fedeztük fel a várost, s néhányukkal együtt kerültem fel a nagycsapathoz.- Amikor először lépett be az öltözőbe...- ...meg sem mertem szólal­ni. Köszöntem, s leültem.- Emlékszik még, mi járt a fe­jében?- Hogy olyan emberekkel vagyok együtt, akikre kisko­rom óta felnéztem. Egyszerűen nem hittem el. Kellett is egy kis idő, hogy valamennyire fel­oldódjak.- És a sztárok? Pálinger Kati vagy Görbicz?- Eleinte nem nagyon be­szélgettünk, persze, ha kértek valamit, megcsináltam. De ez érthető: új voltam, s egy másik korosztály, így tartózkodób­bak voltak.- Nem úgy a közönség.- Amikor először kimentem melegíteni, libabőrös lettem. Különben néha még ma is bi- zsergek. Ezért érdemes játsza­ni...- És az olyan meccsekért, mint a 2009-es Viborg elleni Bajno­kok Ligája döntő dániai meccse. Ráadásul kezdőként!- Kényszermegoldás volt. Görbicz Anita megsérült, ne­kem kellett beugranom.- Láthatóan nem izgult.- Amikor kiderült, nagyon megijedtem. Úristen, mi lesz! Aztán a kezdősípszóval elmúlt minden.- Elmondva könnyűnek tűnik.- Talán pozitívum volt, hogy annyira fiatalon kerültem ilyen helyzetbe.- Azóta nehezebb.- Bizony előfordul, hogy ké­szülnek rám. Látom, hogy a védő tudja, mit fogok húzni a következő pillanatban.- Az idei BL-döntő után mit csi­nált?- Ideges voltam és szomo­rú. Csak ültem az öltözőben, s néztem magam elé.- Három év alatt két finálét buk­tak el. Melyik szörnyűbb emlék?- Mindegyik egy gólon múlt... Talán most esélyeseb­bek voltunk.- Meccs után beszélt a szülei­vel?- Még a podgoricai felszállás előtt. Persze vigasztaltak.- És most, Berzencén, szóba kerül?- Ismerősök rákérdeznek. De a faluban nemigen téma. A boltban tőlem is csak azt kérdezik, mennyi felvágottat kérek.- Kézilabdaberkekben Misinek szólítják. Berzencén?- Anikónak.- És sztárolják?- Mindenki kiskoromtól ismer, így értelemszerűen máshogy állnak hozzám. Per­sze miattam többen nézik a Győr meccseit, mint ahogyan egy-egy csurgói kávézásnál is odajönnek, hogy láttak a tévé­ben.- A kocsiját is megnézik?- Céges autó, nem tűnt fel, hogy irigykednének miatta. Szerencsére idehaza nem vál­tozott rólam a kép, maradtam Anikó, a Kovacsicsék lánya. Ezért is imádok hazajönni... Gyermekesély a Dráva menti településeken gyermekesély program in­dul Barcs térségében. Németh Nándor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat régiós koordi­nátora elmondta: elkészült egy százoldalas kistérségi tükör az adottságokról, problémákról, lehetőségekről, a szolgáltatá­sokhoz való hozzáférésekről. Létre kell majd hozni egy kö­zösségi szolgáltató házat, köz­ponti településként egy „gettó­sodó” faluval, amely a barcsi térség esetében a főképp romák lakta Istvándi lesz. Emellett négy, úgynevezett „biztos kez­det gyerekházat” is nyitnának, ezek helyszíne Darányban, Csgkonyavisontán, Babócsán és Barcson lenne. ■ leki G. PROMOCIÓ A fenntartható életmód népszerűsítése a hetesi általános iskolában SZÉCHENYI TERV 2012 májusában előadás-so­rozat került megszervezésre a Somssich Imre Általános Iskola diákjai számára, a hetesi önkor­mányzat által KEOP 6-1-0/A/ll- 2011-0137 pályázaton elnyert támogatás terhére. A pályázat célja a fenntartható életmód és az ehhez kapcsolódó viselkedésminták ■ elterjesztése. Ezen belül cél a fogyasztók kör­nyezettudatosságának, környe­zetkultúrájának és kömyezeteti- kájának fejlesztése. A diákok lét­számát és életkori sajátosságait fi­gyelembe véve két fő-, azon belül pedig öt külön csoportban kerül­tek a rendezvény középpontjába. Minden csoport számára 4 kü­lönböző előadáson keresztül fil­mek, interaktív előadások, vetél­kedők, kiadványok szemléltették az emberiségre váró környezet­védelmi feladatokat. Az iskola ebédlőjében finomsá­gokban gazdag meglepetés várta a diákokat, ahol belekóstolhattak az egészséges étkezés rejtelmei­be. A színes programsorozat vé­gét minden csoport számára a rajzpályázat kiértékelése zárta. A diákok már két héttel a rendez­vénysorozat előtt értesültek a rajz­pályázati lehetőségről, melynek címe: NE PAZAROLJ! A nyertesek értékes és hasznos ajándékokat vehettek át. A pályamunkát ké­szítők közül 50 diák kapott érté­kesebb kerékpáros kiegészítőt, de az iskola diákjai közül senki nem tért haza üres kézzel. Kiemelkedően szép rajzot ké­szítettek az alábbi diákok: Alsó tagozat: Szabó Blanka, Zalivadnij Kitti, Nagy Verona, Büki Tibor, Zvelihár Mátyás, Or­sós Mónika. Felső tagozat: Amdegha Lilia, Nagy Dominika, Buzsáki Ferenc, Bulátkó Alexandra, Horváth Xé­nia, Guzmics Ricsi. HIRDETÉS / ' i-t kap ja Somogyi Hírlapban! r^ Hirdetési oldalon megjelenő N S keretes hirdetését augusztus végéig \ J kedvezményesen adhatja fel! ,, Nemzőit Fo|lesztisl Ügynökség ; wwv* utsiechenvrter* oov hu i SSSfíSi’f ,;>7.5A2 T'Í 7 < Ü 04 40 438 438 ! ■ A projekt ez Európai Unió támogatóséval, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents