Somogyi Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-17 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 22. szám
4 A HÉT TEMAJA 2012. JÚNIUS 17., VASÁRNAP termőföld Ma az vehet földet Magyarországon, akinek nincs pénze, és „aki nem akar”. Alacsony az ár, de értékes a terület, így 2014-től, ha az uniós polgároknak szabad lesz a vásár, nagy lesz az érdeklődés. Egy holland hektár ma 10 magyar hektárt ér. KAPUZÁRÁSI PÁNIK A FÖLDPIACON A magyar föld tényleg érték, a Kárpát-medence adottságai tényleg kiválóak, és kiemelkedő tudás is van ebben az ágazatban, de a professzionalitás sok esetben igencsak messze van Hol adták el a legtöbb és a legkevesebb földet művelési áganként? Legnagyobb összforgalom (2011, ezer hektár) Szántó Erdö-fásított Gyep-rét-legelö Kertgyümölcsös Szőlő Jász-Nagykun- 1ftft „ „ «E Borsod-Abaúj- Szabolcs- in D. . ft0 Szolnok 10'° Som°gy 2-5 Zemplén 2-1 Szatmár-Bereg 1-° Bacs-Kiskun 0,8 Bács-Kiskun 8,9 szatmárié reg L® Bács-Kiskun 1,4 Bács-Kiskun 0,3 Heves 0,3 Szabolcs- n o 7 , i o Szabolcs- . . Borsod-Abaúj- »« Borsod-Abaúj- Szatmár-Bereg 0,8 Szatmár-Bereg Zemplén 'í,í Zemplén Legkisebb összforgalom (2011, ezer hektár) Szántó Erdő-fásrtott Gyep-rét-legelő Kert-gyümölcsös Szőlő n n Komárom- n - Komárom- A, Komárom- „ n. Szabolcs- no Veszprém 2,4 Esztergom 0,3 Esztergom 0,3 Esztergom 0,04 Szatmár.Bereg 0,02 Nógrád 2,2 Fejér 0,2 Tolna 0,3 Veszprém 0,03 Vas 0,01 Sígom 2'° Békés U Vas M W «“■ 0,002 Az élelmiszerár-robbanás és a gabonák üzemanyag- célú felhasználása miatt egyre jövedelmezőbb a mezőgazdaság,ráadásul Európában már alig lehet jó minőségű termőföldhöz jutni. Magyarországon 2014 után az uniós állampolgárok is vásárolhatnak. Hát ezért érdeklődnek a befektetők és a politika is egyre jobban az ágazat iránt. Fábos Erika „Ma 500-900 ezer forint körül mozog egy hektár szántóföld ára - mondta Magda Sándor, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola rektora, volt szocialista országgyűlési képviselő, szakpolitikus. - A 4-6 aranykoronás földek gyenge minőségűnek számítanak, 10 aranykorona felett pedig nagyon jónak, de az aranykorona ma már kevesebbet árul el egy föld értékéről, mint mondjuk az, hogy öntözhető-e, vagy van-e a közelében autóút, vagy hogy 1-2 hektárról, esetleg 20-30 hektáros és összefüggő területről van-e szó. 2014 után, amikor már nem csak magyar emberek vehetnek földet, egész biztosan feljebb mennek az árak, főleg a jó minőségű szántóterületek ára. Úgy számolunk, hogy a drágulás 2-3 év alatt elérheti az 50-100 százalékot is, így egy 100 hektáros terület hamarosan akár 50-100 millió forinttal is többet érhet, mint ma.” Magda Sándor hozzátette: a jelenlegi szabályozás akkoriban azért lett ilyen, hogy garantálni lehessen, hogy a helyben lakó gazdálkodók fejlődhessenek. így aki állatot is tart, és régóta gazdálkodik, tehát a tudása és az eszközei is megvannak, előnyt élvez a bérlésnél és jelenleg még a vásárlásnál is, ezzel az akkori ellenzék is egyetértett, de úgy tűnik, mára megfeledkezett róla. Amennyiben - ahogy látható - városi strómanokhoz kerülnek a hazai termőföldek, a vidék még inkább ki fog üresedni, pedig a cél ennek éppen az ellenkezője lenne. „A Kárpát-medence adottságai olyanok, hogy ha a magyar mezőgazdaság professziona- litásban végre felzárkózna a nemzetközi szintre, innen Európa legigényesebb piacait lehetne ellátni - mondta Magda Sándor. - A magyar zöldség és gyümölcs a leginkább verseny- képes árunk, és ezt nemcsak mi tudjuk, hanem mindenki a világban, aki ért a mezőgazdasághoz.” Raskó György gazdálkodó, agrárközgazdász azt mondja, a magyar föld tényleg érték, a Kárpát-medence adottságai tényleg kiválóak, és kiemelkedő tudás is van ebben az ágazatban, de a professzionalitás valóban igen messze van, mesz- szebb, mint a 80-as években volt. „Magyarországon a búza termésátlaga a 80-as években 6 tonna volt hektáronként, most 4. Évente tehát kétmillió tonnával kevesebb terem, mint amennyi teremhetne, akkor miről beszélünk? - kérdezi Raskó György. - El kellene fogadni, hogy a mezőgazdaság éppen olyan gazdasági ágazat, mint az ipar. Vannak benne kis- és nagyüzemek, cégvezetők, tulajdonosok, de bérmunkások is. A legnagyobb baj az, hogy az egész mezőgazdaságot átlengi valami misztikum, amit a politika teremtett köré, és szakmai ésszerűségek helyett a politikai erő- és érdekviszonyok mentén születnek benne a döntések, az utóbbi időben ráadásul feuda- lista szemlélettel.” Raskó György szerint az nem természetes és nem is elfogadható, hogy amíg Németországban egy hektáron 60-80 ember számára elegendő élelmiszert képes megtermelni a mezőgazdaság, addig Magyar- országon csak 20-25 embert képes ugyanekkora terület ellátni. „Ha ezt a „hatékonyságot” csak a búzatermelésre és eu- róra lefordítjuk, évente 400 millió euróról mondunk le. Hát így tékozoljuk el a hazai mező- gazdaság erőforrásait, például azzal, hogy egy-két hektáron kínlódnak gépek és sokszor tudás nélküli kényszergazdálkodók tömegei.” Magyarországon a 90-es években, a kárpótlás- és részaránykiadás után több mint 2 millió 350 ezer földtulajdonos lett, a tulajdonok 80 százaléka 5 hektárnál kisebb terület. 16 ezer családi gazdaság működik az országban, a földterületek 11 százalékán folyik olyan gazdálkodás, ami 2500 hektár feletti, tehát nagyüzemnek nevezhető. Magda Sándor azt mondja, nálunk a családi és a nagygazdaságok mérete is nagyobb, mint az európai átlag, de jobb lenne, ha még nagyobb lenne, mert úgy hatékonyabb lehetne a gazdálkodás. Erre a lehetőség is adott. Azt ugyanis, hogy a birtokméretek hogyan alakulnak, nagyban meghatározzák a földrajzi adottságok. Nálunk ez is ideális, Németországban, Hollandiában, Dániában, Belgiumban sokkal szétaprózottabb a szerkezet, Ausztriában pedig a hegyek miatt kedvezőtlenebbek a lehetőségek. Abban minden elemző egyetért, hogy túlzottan szétaprózódott az ágazat, nemcsak tulajdonosból, termelőből is túl sok van. Ez akkor változhatna, ha cégek is földhöz juthatnának, de a törvény ezt tiltja. Magda Sándor erről azt mondta, azért, mert így akarták megakadályozni, hogy gazdasági társaságokon keresztül külföldiek földhöz jussanak. Fontosabb átlagárak* Év Búza Kukorica Árpa Nap,a,or ________________ gomag 20 02 22,8 20,7 25,3 64,1 2004 23,4 22,8 24,0 55,8 2006 26,3 25,8 25,2 51,4 2008 40,1 28,2 36,1 80.0 2010 39,2 36,9 29,3 90,0 2011 51,2 47,9 49,8 108,8 •FT/KG FORRÁS; KSH Földhasználat gazdaságcsoportok szerint* É Szántó-0aZdaságÍEgy®nÍ c Ev . .. . szerveze- gazda- Egyéb terület , , , tek sagok 1995 4715 2444 2271 2000 4499 2019 2355_______ 20 05 4513 1872 2135 505 2011 4322 1824 2005 491 •EZER/HA FORRÁS: KSH Országos átlagárak* szántó ________________592 000 erdó-fásított__________________471000 gyep-r ét-legelő________________269 000 ker t-gyümólcsós ___________1,06 millió sz őlő________________________1,31 millió •F T/HA FORRÁS; OTP ÉRTÉKTÉRKÉP Nógrád a legolcsóbb AZ OTP JELZÁLOGBANK termő- föld-értéktérkép elemzése szerint az elmúlt tíz év alatt csaknem megduplázódtak a földárak, és a 3152 magyar településből mindössze 115-ben nem volt egyáltalán termőföld-adásvétel tavaly az összes eladás 73 százalékát szántók tették ki, de a szőlő- területek piaca is élénk, míg leglassabban a rétek, legelők forognak. A termőföldpiac leginkább az Alföldön, Jász-Nagykun-SzoT nok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Csongrád, Nógrád és Zala megyében „pezseg”, Pest, Veszprém és Tolna megyében pedig a legnagyobb most a csend. az összes 2011-ben eladott termőföldre vonatkozó átlagár esetében megyei szinten 2,2-szeres az árkülönbség. A legolcsóbb - Nógrád: 344 ezer Ft/ha - és legdrágább - Fejér: 749 ezer Ft/ ha - területi egység között, a kistérségek között ez már 6,3-szorosra nő - a bátonytere- nyei: 244 ezer Ft/ha és a balatonfüredi: 1,55 millió Ft/ha. Aki állatot is tart, és régóta gazdálkodik, tehát a tudása és az eszközei is megvannak, előnyt élvez A I 4 i
