Somogyi Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-16 / 140. szám
2012. JÚNIUS 16., SZOMBAT GAZDASÁG 7 Nem ízlik a futballnak a tőzsde világa részvények A befektetők a szponzorvállalatokon keresztül profitálhatnak a sportág népszerűségéből mum A TŐZSDÉN LEVŐ EURÓPAI LABDARÚGÓKLUBOK EGYÜTTES EREDMÉNYE (euró) Hiába mozognak hatalmas pénzek a labdarúgásban, tőzsdei szempontból mégsem ígérkezik a sportág jó befektetésnek. Egyes milliárdosok ugyanis a piaci viszonyok figyelembevétele nélkül kezdték el hajszolni - saját dicsőségükre - a sportsikereket. Éber Sándor Nem jó befektetés a labdarúgás, legalábbis a sportág elmúlt tíz évi tőzsdei szereplését tekintve - nyilatkozta lapunknak a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője. Kircsi András szerint bár volt időszak, mikor a legtöbb patinás klubcsapatnak célja volt a tőkepiacokra való belépés, ma már sokkal ■ inkább milliárdosok játszótere lett az európai futballpiac. Persze a fociban lévő pénz nem lett kevesebb, csak befektetői szempontok egyeztethetők kevésbé össze a klubok mai működésével. A Tottenham Hotspur volt a világ első futballcsapata, amely tőzsdére lépett (idén januárban vonultak ki részvényeikkel), a klub 1983-ban listázta magát a londoni tőzsdére. Az első futball-IPO (részvénykibocsátás) után még több mint negyven csapat próbált szerencsét a tőzsdén, legtöbbjük az angol bajnokságból került ki. A futball és a tőzsde kapcsolata tradicionálisan Angliában a legszorosabb, ahol a bajnokság lebonyolításának a reformjai után (például a Premier League létrehozása) olyan televíziós közvetítési jogokhoz jutottak a csapatok a Sky TV társaság révén, amelyek a megnövekedett és kiszámítható bevételek mellett professzionális vállalatokká formálták a klubokat. „A piacra lépést támogatta, hogy a befektetők felfedezték a bajnokságban rejlő lehetőségeket, amit a tőzsdére lépő klu- •bok részvényein keresztül meg is tudtak játszani” - mondta Kircsi András. A kétezres évek elején bárki vásárolhatott az Arsenal, a Manchester United, a Newcastle United vagy akár a skót Rangers részvényeiből, amelyek mellett további kis klubok sora volt elérhető az angol piacon. A legsikeresebb tőzsdei szereplő a Manchester United lett, amelynek értéke elérte az 1,2 milliárd eurót is a kétezres évek közepére. A klub később kivonult a tőzsdéről. Az amerikai tulajdonos Glazer család azonban nemrég azt fontolgatta, hogy a Manchester United részvényeit bevezeti a szingapúri tőzsdére 1 milliárd dolláros kibocsátással, amellyel így az MU egy 2 milliárd dolláros klubbá változna. A legújabb hírek szerint azonban a Manchester United az amerikai tőzsdén próbálkozna az ázsiai kereskedés helyett. A szurkolók szerint azonban ahelyett, hogy Ázsiában próbálkoznak, a Glazereknek inkább a klub törzsszurkolóit kellene tulajdonszerzési lehetőséghez juttatniuk, egyúttal szavazati joggal is felruházva a részvényeseket. „A futball tőkepiaci virágzása helyett azonban trendforduló következett, aminek, mint a részvényeknél általában, itt is fundamentális okai voltak” - hangoztatta a Concorde elemzője. Kircsi András arra emlékeztetett, hogy a kétezres években mind a játékosok bére, mind az átigazolási áruk száguldásba kezdett, ami még a növekvő bevételek ellenére is nehéz helyzetbe hozta a nagy bajnokságok csapatait. Csak tetézte a bajokat, hogy beszállt néhány olyan klubtulajdonos az iparágba, aki nem piaci alapon közelítette meg a labdarúgócsapata jövőjét, hanem korábban szerzett milliárdjai- ból szeretett volna egyszerűen sportsikert vásárolni. Az eredmény a piaci verseny torzulása és a sztárokat foglalkoztató csapatok súlyos eladósodottsága lett. Az angol bajnokságban az átlag heti játékoskeresetek az 1990 eleji 1500-2000 fontról 2010-re 34 ezer fontig szökkentek. András szerint a tőzsdei növekedési történetek nem váltak valóra, és egyre több klubcsapat gondolta úgy, hogy számára sem előnyös a A spekulánsok helyett a szponzorok és a szurkolók juttatják a legtöbb pénzt a rendszerbe. Kircsi Az Arsenal trófeák nélkül is sikeres a tőzsdén kivételes sikertörténet a tőzsdén az évek óta egyetlenegy trófeát sem nyerő Arsenal részvényeinek relatív tündöklése. E - darabonként 11650 fontba (3,5 millió forintba) kerülő - részvény árfolyama ugyanis a válság legzordabb éveit kivéve folyamatos emelkedést mutatott. Ez a szokatlanul józan játékoskereskedési politikának, és így a nyereséges működésnek, a futball- klubhoz tartozó ingatlanva- gyonnak, valamint az egyik nagytulajdonossal kapcsolatos folyamatos felvásárlási pletykáknak volt köszönhető. tőzsdei részvétel. A kevés kivételek közé tartozik a Borus- sia Dortmund vagy a Juventus, akiknek a részvényei még ma is megtalálhatók a tőzsdén. Ezeknél a csapatoknál azt láthatjuk az árfolyamokon, hogy a befektetőket jóval kevésbé érdekli egy bajnokság megnyerése vagy egy értékes játékos leigazolása, sokkal fontosabb a hosszú távon fenntartható profitabilitás. A bajnokságban, a kupában vagy a nemzetközi porondon való szereplés hatására ugrásszerűen döntő többségben általában nem változnak az árfolyamok. A hosszú távú gazdaságosság helyett azonban jellemzőbbé vált a Román Abramo- vics-féle modell, az orosz milliárdos több mint 600 millió eurót pumpált a Chelsea-be 2003-as felvásárlása óta. Azt is mondhatjuk, hogy megérte, hiszen Bajnokok Ligáját nyert a csapat idén, ám befektetői szemmel még évekig nem beszélhetünk valódi megtérülésről. Hasonló a helyzet a Manchester Cityvel is, amelybe A legbátrabb klubok a jelenleg tőzsdén lévő európai klubok: Aalborg (dán), AIK (svéd), Aarhus (dán), ASRoma (olasz), Besiktas (török), Borussia Dortmund (német), Brondby (dán), Celtic (skót), Fenerbahce (török), Porto (portugál), Galatasaray (török), Juventus (olasz), Lazio (olasz), Olympique Lyon (francia), Ruch Chorzow (lengyel), Silkeborg (dán), Benfica (portugál), Trabzonspor (török). már több mint 1,3 milliárd eurót öntött az Egyesült Arab Emirátusokból érkezett tulajdonosa mindössze négy év alatt. A klub éves árbevétele azonban nem éri el a kétszáz millió eurót sem, és operatív szinten is veszteséges. „Piaci szemmel nézve az ilyen csapatok gazdaságilag nincsenek fenntartható helyzetben, csak addig lehetnek sikeresek, ameddig a tulajdonosaik helytállnak a veszteségekért” - hangsúlyozta Kircsi András. A Concorde elemzője szerint a kluboknak az a csoportja, amely viszont bevételből szeretne megélni, nyilvánvalóan versenyhátrányba kerül a sztárokat összevásárló csapatokkal szemben, ezért kevésbé vonzó egy befektető számára. A helyzet javítása érdekében született az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) pénzügyi fair play szabályozásának bevezetése, ami alapján a 2013-2014-es idényben már csak azoknak a kluboknak engedi a nemzetközi kupaszereplést, akik éves szinten nyereségesek tudnak lenni. Kevés kivételtől eltekintve tehát a spekulánsok helyett továbbra is a futballszerető üzletemberek, a szponzorok és a rajongók juttatják a legtöbb pénzt a rendszerbe, a befektetők pedig leginkább a szponzorvállalatokon keresztül profitálhatnak a sportág népszerűségéből. Sikeres példa a Carlsberg sörgyártó cég esete, amely 1988 óta az UEFA szponzora, és a legutóbbi Ausztria és Svájc által rendezett Európa-bajnokság alatt már másfél millió liter sört értékesített a szurkolóknak. Felújítják a felső karéjt is a Puskás Ferenc Stadionban REKONSTRUKCIÓ Ősszel mérkőzések lehetnek a már elbúcsúztatott létesítményben - 2016-ra megépülhet az új aréna „A Budapesti Olimpiai Központ (BÖK) rekonstrukciójáról szóló törvény elfogadásával felgyorsulhat az előkészítő munka, a tervezés folyamata, így akár már 2016-ra elkészülhet az új nemzeti stadion” - közölte a kiemelt sportlétesítmény-fejlesztésekkel, sportberuházásokkal összefüggő kormányzati feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos. Vígh László szerint a héten elfogadott jogszabály alapján egy nemzetközi színvonalú, multifunkciós épület- együttes jöhet létre a Puskás Ferenc Stadion környékén, azaz a BÖK területén. Korábban a környék rehabilitációját 65,8 milliárd forintra becsülték. Hamarosan aláírhatják a szerződést a Puskás Stadion állapotfelméréséről. Ezután vizsgálják meg a lezárt felső karéjt, amelyet felújítanának. Idén a középső szakasz renoválása elkészül, így a magyar labdarúgó-válogatott az őszi vb-selejtezőket több mint 42 ezer néző előtt játszhatja a korábban már „elbúcsúztatott” stadionban. Az új, 65 ezer férőhelyes nemzeti stadion a helyén maradó Puskás Stadion és a Papp László Sportaréna között fog felépülni. Őszre készülnek el a látványtervek és makettek, mely után a kormánybiztos szerint érdemes a költségekről A Puskás Stadion középső szakaszát őszre renoválhatják is beszélni. Vígh lapunknak korábban elmondta: idén egymil- liárd forint áll rendelkezésre az új stadionnal kapcsolatos feladatokra. A Nemzeti Sportközpontok főigazgatója szerint az európai példák alapján egy új stadionban 3000-4000 euróba kerül egy ülőhely kialakítása. (Ezek alapján 58-77 milliárd forint lenne egy 65 ezres létesítmény építésének költsége, de korábban elhangzott 100 milliárdos összeg is.) A kivitelezőket 2013 végére választhatják ki, a kiviteli tervekkel 2014-re készülhetnek el, és az év elején az építkezés is megindulhat, mely 2016 elejére fejeződhet be. ■ Névre szóló jegyek a spanyol Inára Sistemas nyerte el azt a tendert, melynek keretében az idei év végére hat hazai stadionban beléptető- és térfigyelő rendszert építenek ki - jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben. A cég mindezt 645,7 millió forint plusz áfa ellenében vállalta. Október végéig a győri, a miskolci, az újpesti, a szombat- helyi, a kecskeméti és a kispesti stadionban kell kiépítenie a rendszert, emellett Budapesten egy központot. Lelátókat folyamatosan pásztázó kamerák, intelligens beengedőkapuk és névre szóló jegyeket kibocsátó rendszer telepítésére kerül sor.
