Somogyi Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-02 / 128. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2012. JÚNIUS 2., SZOMBAT A fogyatékkal élők önzetlen segítői gyógyító pedagógusok Egyre többük munkájára van szükség, sok a tanulási nehézséggel küzdő gyerek Nagy kérdés, valóban több-e a tanulási nehéz­séggel küzdő gyerek nap­jainkban, mint néhány év­tizede? Vagy csak az azo­nosítás módszerei érzéke­nyebbek, így több gyerek­ről derül ez ki. A Kaposvá­ri Egyetem tanszékvezető­je előbbivel egyet értve ugyan, de állítja: megvan az ára annak, hogy az or­vostudomány fejlődésének köszönhetően sokkal több gyerek marad életben, mint 10-20 éve. Márkus Kata- Még mindig stigma gyógy­pedagógushoz járni, vagy ma már elfogadóbbak a szülők?- Ez egy összetett társadalmi jelenség - mondta Takács István, a gyógypedagógiai tan­szék vezetője. - Van egy réteg, amelyik belátóképessége okán tudja, hogy fontos gyermeké­nek a speciális segítség. Egy másik társadalmi réteg viszont nem látja be, s nem is érzi szükségesnek. Tehát egyértel­mű változást nem érzékelek e tekintetben. Az viszont kétség­telen tény, hogy a társadalom számára inkább kézzel fogható a fogyatékosság azért, mert a 10-20-50 évvel ezelőtti fogyaté­kosságokkal szemben most na­gyon komplex, több irányú, halmozódó fogyatékosságok je­lennek meg. S ez már valóban olyan súlyos jel lehet, amire a szülők egy része gyógypedagó­gusért kiált.- Mondjuk például egy tanu­lási nehézséggel küzdő gye­rek esetében?- A tanulási nehézség egy­fajta akadályozottság. Ám a legújabb gyógypedagógiai filo­zófiák egyre inkább kezdik ezt a kategóriát a sajátos nevelési igény fogalmáról leválasztani azzal, hogy egy olyan funkció- zavarról van szó, amit megfele­lő ellátással lehet ellensúlyoz­ni. Ezért tágítani kell a lehető­ségeket, s egyénre szabottan olyan tanulási módokat kell a gyermek rendelkezésére bo­csátani, ami mellett tud teljesí­teni. Érdekes, hogy akikről be­szélünk, egészen addig „fogya­tékosok”, amíg iskolába jár­nak. Utána viszont megtanul­nak egy szakmát, beilleszked­nek a társadalomba, s eltűnik a tanulási zavaruk abban az értelemben, hogy nem minden nap szembesülnek ezzel a helyzettel. S úgy alakítják az életüket, hogy olyan területen helyezkednek el, ahol a hiá­nyos képességeiket nem kell használniuk.- S valóban egyre többen vannak, akik tanulási nehéz­ségekkel küzdenek? Vagy csak ma már inkább fel­ismerik ezt a funkcióza­vart?- Inkább ez utóbbi le- . >. hét igaz. Amikor még én tanultam, kevésbé differenciált volt a gyógypedagógia foga­lomrendszere, mint manapság. Ez nyilván abból fakad, hogy pontosabb, hatéko­nyabb azonosító eljá­rások, eszközök áll­nak a rendelkező- I , sünkre. S ebből az is következik, hogy fino­mabban veszünk észre dolgokat. Negyven éve, ha va­laki nem tudott olvasni, szá­molni, arra azt mondták, hogy rossz kölyök. Ma már alapo­sabban ismerjük pl. a diszlexi­át, diszgráfiát, amelyek külön­féle hiányállapotot, működési zavart takarnak, s nagyban ne­hezíti bizonyos funkciók elsa­játítását.- Nagyon „meredek” kérdés, hogy nem csak azért vannak egyre többen a fogyatékos gyermekek, mert újszerű módszerekkel könnyebben azonosíthatók, hanem mert az orvostudomány fejlődésé­nek köszönhetően sokkal több gyerek marad életben? Olyanok is, akiket ötven év­vel ezelőtt nem lehetett volna megmenteni.- Ez egy komoly etikai kér­dés. Teljesen logikus a szülész­nőgyógyász kollokvium igye­kezete, miszerint minden ren­delkezésükre álló eszközzel igyekeznek valamennyi gyer­meket megmenteni. S ha egy édesanyát megkérdezek, Ő sem mond mást: mentsék meg a gyermekemet! Viszont azt kell mondjam, hogy ennek ára van. Akkor, amikor ezer gramm alatti csecsemőket élet­ben tudunk már tartani, akkor tisztességgel el kell ismerni: szinte biztos, hogy ennek lesz, lehet következménye. Komoly etikai dilemma tehát, hogy hol vannak a határaink. Meddig lehet beavatkozni a természet rendjébe, s hol van az a határ, ahol már ezt nem szabad meg­tenni? S nagy kérdés az is, hogy a terhesség pszichésen mennyire támogatott? 1953-ban született Budapes­ten. 1985-ben szerzett diplomát a Bárczi gyógypedagógiai főisko­lán, mint oligofrénpedagógia szakos gyógypedagógiai tanár. 2000- ben a Pécsi Tudomány­egyetemen végzett pedagógia szakos tanárként. 2001- 2004 között végezte a Pécsi Tudományegyetem Böl­csészettudományi Karán a pszichológiai doktori iskolát. 2006-ban védte’meg doktori értekezését. 2000-2011-ig az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Ka­rának Pszichopedagógiai Tanszékén tanított. 2011-től a Kaposvári Egye­tem Pedagógiai Karának gyógypedagógiai tanszékét vezeti. felesége testnevelő. HÁROM GYERMEKE, Öt Unokája van. Takács István azt mondja: ha időt vesztünk, egyben lehetőséget is vesztünk Takács István, a gyógypedagógiai tanszék vezetője- Mert manapság sok eset­ben nem az?- Oka van annak, ha nem esik teherbe egy asszony. Sok­szor azt látjuk, hogy szomati­kusán ép a gyermekre vágyó, mégsem jön a baba. Esetleg va- pszichés dolog gátol­ja ezt meg, ami általunk ma még nem leírható? Azt hiszem, hogy ez a téma az el­következő évszázad kutatási iránya lehet: a problematikus élethelyzetek, s az azt követő nehezített szü­lés milyen fajta komplikáció­kat fog hozni a majdan meg­születettek életében? S milyet a szülők életében? Ma már so­kat hallunk a szülés körüli és utáni depresszióról. Amikor korlátozottan tudja ellátni fel­adatait az édesanya. Kérdés, hogy ennek van-e hatása a gyermek fejlődésére? Én azt mondom, hogy igen. Hiszen egy csecsemőnek az igényeit egy ember tudja csak kielégíte­ni, az anyja. S ha Ő „nem jól működik”, annak bizony lehet következménye egy gyermek életében. Legföljebb ezt egyelő­re nem tudjuk tetten érni.- Mint amikor az egészséges táplálkozásról beszélünk: so­ha nem az a gond, ha meg­eszünk egy almát, egy körtét, egy zöldséget, mindegyikben kevés méreganyaggal. Ám amikor az ember szervezeté­ben ez összeadódik, akkor van a baj. Valahogy így lehet ez egy nehezített szüléssel kezdődő élet során, amihez hozzáadódik az anya depresz- sziója, majd szociális nehéz­ségek. S máris kész a tanulá­si nehézséggel küzdő gyerek.- Valóban úgy van, hogy ez a sok-sok negatívum erősen be­folyásolhatja egy gyermek éle­tét. S ha már a szociális helyzet is szóba került: hogy egy fo­gyatékosságot hogyan kezel­nek a családban és később tár­sadalmilag, abban meghatáro­zó szerepe van, hogy az édes­anyának, édesapának milyen az iskolai végzettsége, az intel­lektusa, s milyen a vagyoni helyzetük. Ami lehetővé teszi, vagy ellehetetleníti, hogy a gyermek a fogyatékosságának megfelelő fejlesztést kapjon, méghozzá időben.- Mi az, hogy időben?- Az egészségügyi gondolko­dásban evidencia, hogy a meg­előzés olcsóbb, mint a terápiás beavatkozás. Gondoljuk végig, mi a perspektívája egy olyan gyermeknek, aki hat éves ko­ráig speciális fejlesztő foglalko­zásokon vesz részt, s mi an­nak, akiről csak iskolába kerü­lés idején derül ki, hogy baj van. Ha ezt az időt elveszítet­tük, elveszítettük a lehetősé­get, hogy az adott probléma ke­zelhető legyen.- Amelyik problémából akár ezért, akár azért, de több van, s a kezelésükhöz biztosan egyre több szakember kell.- A gyógypedagógus-képzés­re, amióta rálátok, mindig erős túljelentkezés volt a felsőok­tatásban. Ami egy szerencsés evolúciós helyzetnek az ered­ménye. Ugyanis az ember ma­gára vette az önzetlenséget, mint tulajdonságot. Viszont azt látom, hogy szerencsére nem csak önzetlenek azok a hallgatók, akik gyógypedagó­gusnak jelentkeznek, hanem intellektusukat tekintve is ma­gas szinten vannak, bölcsek, okosak és magas pontszámmal kerülnek be az egyetemre. Ki­csit tehát ők a társadalom krémje. Mi pedig mindent megteszünk annak érdekében, hogy olyan segítői attitűd ala­kuljon ki bennük, amely ké­pessé teszik őket arra, hogy a klienseiket a siker reményé­ben segítsék. Ezért is terjesz­tettük ki a hallgatói gyakorla­taink irányát a Kaposi Mór Kórház felé: egyre több osztály életében jelennek már meg a gyógypedagógus-j elöltek. Nagy idők kaposvári tanúja: a klasszicista vármegyeháza emelt fejjel Itt lépett fel Blaha Lujza, de Ferenc lózsef császár is eltöltött egy éjszakát a háromszintes épületben Kaposvár egyik legnagyobb - és talán leggazdagabb múltú - épü­letéről beszélünk ezen a napon: a Fő utcai megyeházáról. Miután Kaposvár megyeszékhelyi rangot kapott, megkezdődött az első vár- megyeháza építése, s 1752-re el is készült a barokk stílusú, földszin­tes, cseréppel fedett téglaépít­mény. A sietve felhúzott épület azonban nem sokáig tudta kielé­gíteni a megyei igazgatás növek­vő igényeit, ráadásul 1766-ban a hajdúknak és a városi polgárok­nak kellett megvédelmezniük a lázongó parasztok dühétől. Az 1770-es években kibővítették és átalakították, alkalmatlan és szűk voltán azonban ez sem so­kat segített. Előző heti feladványunk: Somogy vármegye 1832 tavaszán átadott székháza Az engedélyezési procedúra el­húzódása és a pénzhiány miatt (úgy látszik, nincs új a nap alatt!) csak az 1820-as években kerülhe­tett sor az egyre izmosodó várme­gyei szervezet új "székházának" megépítésére. Előbb a börtön és a levéltár ka­pott új otthont a terület déli ré­szén, majd - még mindig hivata­los engedély nélkül - a várme­gyeház építésébe fogtak bele. Az alapkövet 1828. június 30-án tet­ték le a nyugati szárny északi fa­lába. 1831 nyarán már megkap­ta világoszöld külső festését a megyeháza, tetőszerkezete is el­készült, de csak 1832. május 1- jén, Mérey Sándor főispán beik­tatásának napján avatták fel az épületet.A magyar klasszicista építészet egyik kiemelkedő alko­tását Török Ferenc földmérő ter­vezte, s nagyrészt kaposvári ipa­rosok dolgoztak rajta. Abban a korban - a 18. század végén, a 19. század elején - a reneszánszra, a barokkra jellemző római ihleté­sű formákat görögös formavilág váltotta föl. A középületeket elő­szeretettel építették a demokrá­cia születésének bölcsőjére em­lékeztető hellén stílusban, a gö­rög templomok hangulatát idéz­ve. A monumentális, háromszin­tes vármegyeháza szimmetrikus főhomlokzata öt jól elkülöníthe­tő egységre tagolódik. ► Bővebben: SONUNE.hu Ugye milyen szép ez az épületrész? Vajon hol látható? írja meg: Somogyi Hírlap Szerkesztősége, 7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/A, vagy emeltfejjel@sonline.hu k

Next

/
Thumbnails
Contents