Somogyi Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-02 / 128. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2012. JÚNIUS 2., SZOMBAT A fogyatékkal élők önzetlen segítői gyógyító pedagógusok Egyre többük munkájára van szükség, sok a tanulási nehézséggel küzdő gyerek Nagy kérdés, valóban több-e a tanulási nehézséggel küzdő gyerek napjainkban, mint néhány évtizede? Vagy csak az azonosítás módszerei érzékenyebbek, így több gyerekről derül ez ki. A Kaposvári Egyetem tanszékvezetője előbbivel egyet értve ugyan, de állítja: megvan az ára annak, hogy az orvostudomány fejlődésének köszönhetően sokkal több gyerek marad életben, mint 10-20 éve. Márkus Kata- Még mindig stigma gyógypedagógushoz járni, vagy ma már elfogadóbbak a szülők?- Ez egy összetett társadalmi jelenség - mondta Takács István, a gyógypedagógiai tanszék vezetője. - Van egy réteg, amelyik belátóképessége okán tudja, hogy fontos gyermekének a speciális segítség. Egy másik társadalmi réteg viszont nem látja be, s nem is érzi szükségesnek. Tehát egyértelmű változást nem érzékelek e tekintetben. Az viszont kétségtelen tény, hogy a társadalom számára inkább kézzel fogható a fogyatékosság azért, mert a 10-20-50 évvel ezelőtti fogyatékosságokkal szemben most nagyon komplex, több irányú, halmozódó fogyatékosságok jelennek meg. S ez már valóban olyan súlyos jel lehet, amire a szülők egy része gyógypedagógusért kiált.- Mondjuk például egy tanulási nehézséggel küzdő gyerek esetében?- A tanulási nehézség egyfajta akadályozottság. Ám a legújabb gyógypedagógiai filozófiák egyre inkább kezdik ezt a kategóriát a sajátos nevelési igény fogalmáról leválasztani azzal, hogy egy olyan funkció- zavarról van szó, amit megfelelő ellátással lehet ellensúlyozni. Ezért tágítani kell a lehetőségeket, s egyénre szabottan olyan tanulási módokat kell a gyermek rendelkezésére bocsátani, ami mellett tud teljesíteni. Érdekes, hogy akikről beszélünk, egészen addig „fogyatékosok”, amíg iskolába járnak. Utána viszont megtanulnak egy szakmát, beilleszkednek a társadalomba, s eltűnik a tanulási zavaruk abban az értelemben, hogy nem minden nap szembesülnek ezzel a helyzettel. S úgy alakítják az életüket, hogy olyan területen helyezkednek el, ahol a hiányos képességeiket nem kell használniuk.- S valóban egyre többen vannak, akik tanulási nehézségekkel küzdenek? Vagy csak ma már inkább felismerik ezt a funkciózavart?- Inkább ez utóbbi le- . >. hét igaz. Amikor még én tanultam, kevésbé differenciált volt a gyógypedagógia fogalomrendszere, mint manapság. Ez nyilván abból fakad, hogy pontosabb, hatékonyabb azonosító eljárások, eszközök állnak a rendelkező- I , sünkre. S ebből az is következik, hogy finomabban veszünk észre dolgokat. Negyven éve, ha valaki nem tudott olvasni, számolni, arra azt mondták, hogy rossz kölyök. Ma már alaposabban ismerjük pl. a diszlexiát, diszgráfiát, amelyek különféle hiányállapotot, működési zavart takarnak, s nagyban nehezíti bizonyos funkciók elsajátítását.- Nagyon „meredek” kérdés, hogy nem csak azért vannak egyre többen a fogyatékos gyermekek, mert újszerű módszerekkel könnyebben azonosíthatók, hanem mert az orvostudomány fejlődésének köszönhetően sokkal több gyerek marad életben? Olyanok is, akiket ötven évvel ezelőtt nem lehetett volna megmenteni.- Ez egy komoly etikai kérdés. Teljesen logikus a szülésznőgyógyász kollokvium igyekezete, miszerint minden rendelkezésükre álló eszközzel igyekeznek valamennyi gyermeket megmenteni. S ha egy édesanyát megkérdezek, Ő sem mond mást: mentsék meg a gyermekemet! Viszont azt kell mondjam, hogy ennek ára van. Akkor, amikor ezer gramm alatti csecsemőket életben tudunk már tartani, akkor tisztességgel el kell ismerni: szinte biztos, hogy ennek lesz, lehet következménye. Komoly etikai dilemma tehát, hogy hol vannak a határaink. Meddig lehet beavatkozni a természet rendjébe, s hol van az a határ, ahol már ezt nem szabad megtenni? S nagy kérdés az is, hogy a terhesség pszichésen mennyire támogatott? 1953-ban született Budapesten. 1985-ben szerzett diplomát a Bárczi gyógypedagógiai főiskolán, mint oligofrénpedagógia szakos gyógypedagógiai tanár. 2000- ben a Pécsi Tudományegyetemen végzett pedagógia szakos tanárként. 2001- 2004 között végezte a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a pszichológiai doktori iskolát. 2006-ban védte’meg doktori értekezését. 2000-2011-ig az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának Pszichopedagógiai Tanszékén tanított. 2011-től a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának gyógypedagógiai tanszékét vezeti. felesége testnevelő. HÁROM GYERMEKE, Öt Unokája van. Takács István azt mondja: ha időt vesztünk, egyben lehetőséget is vesztünk Takács István, a gyógypedagógiai tanszék vezetője- Mert manapság sok esetben nem az?- Oka van annak, ha nem esik teherbe egy asszony. Sokszor azt látjuk, hogy szomatikusán ép a gyermekre vágyó, mégsem jön a baba. Esetleg va- pszichés dolog gátolja ezt meg, ami általunk ma még nem leírható? Azt hiszem, hogy ez a téma az elkövetkező évszázad kutatási iránya lehet: a problematikus élethelyzetek, s az azt követő nehezített szülés milyen fajta komplikációkat fog hozni a majdan megszületettek életében? S milyet a szülők életében? Ma már sokat hallunk a szülés körüli és utáni depresszióról. Amikor korlátozottan tudja ellátni feladatait az édesanya. Kérdés, hogy ennek van-e hatása a gyermek fejlődésére? Én azt mondom, hogy igen. Hiszen egy csecsemőnek az igényeit egy ember tudja csak kielégíteni, az anyja. S ha Ő „nem jól működik”, annak bizony lehet következménye egy gyermek életében. Legföljebb ezt egyelőre nem tudjuk tetten érni.- Mint amikor az egészséges táplálkozásról beszélünk: soha nem az a gond, ha megeszünk egy almát, egy körtét, egy zöldséget, mindegyikben kevés méreganyaggal. Ám amikor az ember szervezetében ez összeadódik, akkor van a baj. Valahogy így lehet ez egy nehezített szüléssel kezdődő élet során, amihez hozzáadódik az anya depresz- sziója, majd szociális nehézségek. S máris kész a tanulási nehézséggel küzdő gyerek.- Valóban úgy van, hogy ez a sok-sok negatívum erősen befolyásolhatja egy gyermek életét. S ha már a szociális helyzet is szóba került: hogy egy fogyatékosságot hogyan kezelnek a családban és később társadalmilag, abban meghatározó szerepe van, hogy az édesanyának, édesapának milyen az iskolai végzettsége, az intellektusa, s milyen a vagyoni helyzetük. Ami lehetővé teszi, vagy ellehetetleníti, hogy a gyermek a fogyatékosságának megfelelő fejlesztést kapjon, méghozzá időben.- Mi az, hogy időben?- Az egészségügyi gondolkodásban evidencia, hogy a megelőzés olcsóbb, mint a terápiás beavatkozás. Gondoljuk végig, mi a perspektívája egy olyan gyermeknek, aki hat éves koráig speciális fejlesztő foglalkozásokon vesz részt, s mi annak, akiről csak iskolába kerülés idején derül ki, hogy baj van. Ha ezt az időt elveszítettük, elveszítettük a lehetőséget, hogy az adott probléma kezelhető legyen.- Amelyik problémából akár ezért, akár azért, de több van, s a kezelésükhöz biztosan egyre több szakember kell.- A gyógypedagógus-képzésre, amióta rálátok, mindig erős túljelentkezés volt a felsőoktatásban. Ami egy szerencsés evolúciós helyzetnek az eredménye. Ugyanis az ember magára vette az önzetlenséget, mint tulajdonságot. Viszont azt látom, hogy szerencsére nem csak önzetlenek azok a hallgatók, akik gyógypedagógusnak jelentkeznek, hanem intellektusukat tekintve is magas szinten vannak, bölcsek, okosak és magas pontszámmal kerülnek be az egyetemre. Kicsit tehát ők a társadalom krémje. Mi pedig mindent megteszünk annak érdekében, hogy olyan segítői attitűd alakuljon ki bennük, amely képessé teszik őket arra, hogy a klienseiket a siker reményében segítsék. Ezért is terjesztettük ki a hallgatói gyakorlataink irányát a Kaposi Mór Kórház felé: egyre több osztály életében jelennek már meg a gyógypedagógus-j elöltek. Nagy idők kaposvári tanúja: a klasszicista vármegyeháza emelt fejjel Itt lépett fel Blaha Lujza, de Ferenc lózsef császár is eltöltött egy éjszakát a háromszintes épületben Kaposvár egyik legnagyobb - és talán leggazdagabb múltú - épületéről beszélünk ezen a napon: a Fő utcai megyeházáról. Miután Kaposvár megyeszékhelyi rangot kapott, megkezdődött az első vár- megyeháza építése, s 1752-re el is készült a barokk stílusú, földszintes, cseréppel fedett téglaépítmény. A sietve felhúzott épület azonban nem sokáig tudta kielégíteni a megyei igazgatás növekvő igényeit, ráadásul 1766-ban a hajdúknak és a városi polgároknak kellett megvédelmezniük a lázongó parasztok dühétől. Az 1770-es években kibővítették és átalakították, alkalmatlan és szűk voltán azonban ez sem sokat segített. Előző heti feladványunk: Somogy vármegye 1832 tavaszán átadott székháza Az engedélyezési procedúra elhúzódása és a pénzhiány miatt (úgy látszik, nincs új a nap alatt!) csak az 1820-as években kerülhetett sor az egyre izmosodó vármegyei szervezet új "székházának" megépítésére. Előbb a börtön és a levéltár kapott új otthont a terület déli részén, majd - még mindig hivatalos engedély nélkül - a vármegyeház építésébe fogtak bele. Az alapkövet 1828. június 30-án tették le a nyugati szárny északi falába. 1831 nyarán már megkapta világoszöld külső festését a megyeháza, tetőszerkezete is elkészült, de csak 1832. május 1- jén, Mérey Sándor főispán beiktatásának napján avatták fel az épületet.A magyar klasszicista építészet egyik kiemelkedő alkotását Török Ferenc földmérő tervezte, s nagyrészt kaposvári iparosok dolgoztak rajta. Abban a korban - a 18. század végén, a 19. század elején - a reneszánszra, a barokkra jellemző római ihletésű formákat görögös formavilág váltotta föl. A középületeket előszeretettel építették a demokrácia születésének bölcsőjére emlékeztető hellén stílusban, a görög templomok hangulatát idézve. A monumentális, háromszintes vármegyeháza szimmetrikus főhomlokzata öt jól elkülöníthető egységre tagolódik. ► Bővebben: SONUNE.hu Ugye milyen szép ez az épületrész? Vajon hol látható? írja meg: Somogyi Hírlap Szerkesztősége, 7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/A, vagy emeltfejjel@sonline.hu k
